Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II.rész.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II.rész."— Előadás másolata:

1 II.rész

2 3. Az Iliász és az Odüsszeia

3 Az Iliász szövege:

4 Az Odüsszeia szövege:

5 Az eposzok hangoskönyv változata
Iliász: Odüsszeia: (Devecseri Gábor fordítása)

6 Valószínűleg a Kr. e. VIII. században keletkezett.
Az Iliász Valószínűleg a Kr. e. VIII. században keletkezett. 24 énekből áll.

7 A Trója elleni ostrom rövid szakaszát emeli ki, valamint utal az előzményekre és a következményekre.

8 A hírnév kultusza Az Iliász a hódításra épülő katonai civilizáció terméke, a hőskultusz kifejezője.

9 A téma A katonai értékrend megrendülését, majd a hírnév kultuszának helyreállását ábrázolja.

10 Az Iliász cselekménye Apollón isten, papjának megsértése miatt dögvészt bocsát a Tróját ostromló görög seregre.

11 Összegyűlnek a sereg vezérei, ahol Akhilleusz követeli, hogy Agamemnón, a fővezér adja vissza az Apollón-pap leányát, aki Agamemnón rabnője lett.

12 Agamemnón ezt csak úgy teljesíti, hogy elveszi
Agamemnón ezt csak úgy teljesíti, hogy elveszi Akhilleusz zsákmányrészét, rabnőjét, Briszéiszt.

13 Akhilleusz haragjában megtagadja a részvételt a harcban mindaddig, amíg megfelelő elégtételt nem kap.

14 Kérésére anyja, Thetisz istennő kieszközli Zeusznál, hogy a görög seregeket egyre újabb vereségek érjék, hogy Agamemnón belássa: semmire sem megy Akhilleusz nélkül .

15 Eleinte a kiváló hősök, különösen Diomédész, pótolni tudják Akhilleuszt.

16 Héra, a görögöket pártoló istennő is mindent megtesz, hogy a görögök győzhessenek, végül mégis érvényesül Zeusz akarata, s a trójaiak Hektór, a királyfi vezetésével diadalmasan visszaszorítják az ostromlókat.

17 Agamemnón már kész lenne elégtételt adni Akhilleusznak, de az megmakacsolja magát, nem akar harcba menni, életét kockáztatni.

18 Végül hozzájárul ahhoz, hogy legjobb barátja, Patroklosz az ő fegyvereiben induljon harcba.

19 Patroklosznak először sikerül a trójaiakat visszaszorítani, de azután Apollón fegyvereivel Hektór megöli őt, és megfosztja fegyvereitől.

20 Barátja elvesztése feletti fájdalmában és haragjában Akhilleusz harcba indul.

21 Anyja kérésére Héphaisztosz új fegyvereket kovácsol neki, s ő szörnyű vérengzést visz végbe a trójaiak közt.

22 Akhilleusz pajzsa

23 Végül megöli Hektort, s hogy bosszúvágyát csillapítsa, meggyalázza a holttestet, harci szekere után kötve hurcolja napokon át.*

24

25 Fájdalma csak akkor oldódik, amikor az istenek intésére a fia holttestéért könyörgő agg Priamosz királynak kiadja a testet.

26 Az Odüsszeia: ATrója ostroma után hazatérő görög hősök útját és kalandjait meséli el szintén 24 énekben.

27 Egyikük, Odüsszeusz, aki az Iliászban csupán egy harcos a többi közül, az Odüsszeiában főszereplővé lép elő.

28 Éppen azokkal a tulajdonságokkal emelkedik ki társai közül, amelyek képessé teszik az életben maradásra és a hazajutásra.

29 A két eposz kapcsolata Az Odüsszeia formájában és eszköztárában is tökéletesen igazodik az Iliászhoz, de már modernebb embereszményt hirdet: a klasszikus görög értékvilágot.

30 Odüsszeusz kalandjaiban ugyanis a fizikai és lelki erőn kívül az ész, a tudásvágy, az előrelátás és a leleményesség is az értékrend csúcsára kerül.

31 Az Odüsszeia cselekménye
Az istenek gyűlésén elhangzott első visszatekintő elbeszélésből tudjuk meg, hogy Trója elfoglalása után tíz évvel Odüsszeusz még mindig nem tért haza Ithaka szigetére, ahol pedig házát idegenek dúlják, s feleségét, Pénelopét feleségül kérik abban a hiszemben, hogy Odüsszeusz már rég halott.

32 Fia, Télemakhosz apja keresése közben további, múltbéli eseményeket előadó elbeszélésekből hall a háború történéseiről.

33 Télémakhosz a Mentor alakját öltött Athénével

34 A sok kalandot átélt főhős ezalatt Kalüpszó nimfánál vesztegel egy eldugott szigeten, egész addig, amíg a nimfa az istenek parancsára útnak nem bocsátja.

35 Odüsszeusz már közel van hazájához, amikor a haragvó Poszeidón hatalmas vihart zúdít rá, s ez elsodorja őt a phaiakok mesés szigetére.

36 A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz király leánya, a „hókarú” Nauszikaá veszi oltalmába, majd maga a király.

37 Az ő udvarában teljesedik ki a visszatekintő elbeszélési technika, hiszen Odüsszeusz itt mondja el kalandjait.

38 1.Trója pusztulását, 2. a kikónokkal folytatott harcot 3. a lótuszevőket, 4. Küklópsszal, az egyszemű óriással való harcot,

39 5. látogatásukat Aiolosznál, a szelek királyánál,
6. az óriás laisztrügónokat, 7. a varázslónő Kirkét,

40 8. leszállását az Alvilágba,
9. az emberevő szörnyeteget, Szküllát és a félelmetes örvényt, Kharübdiszt,

41 10. végül pedig azt, hogyan ették meg a társai az ő szigorú tilalma ellenére Héliosz napisten marháit, amiért mindnyájuknak el kellett veszni, csak Odüsszeusz találhatott oltalmat Kalüpszó szigetén.

42 Alkinoosz gazdag ajándékokkal küldi haza Odüsszeuszt, aki előbb öreg koldus képében ismerkedik az otthoni viszonyokkal, az őt hazaváró hűséges kondással, Eumaiosszal, az urát a koldus képében is felismerő öreg dajkával, Eurükleiával, feleségével, Pénelopéval, fiával, Télamakhosszal, s a hazatértére nem számító, a koldussal embertelenül bánó kérőkkel.

43 Pénelopé Athéné sugallatára íjászversenyt rendez, s annak ígéri kezét, aki Odüsszeusz íját felajzza, és azzal célba is talál. Erre a kérők közül senki sem képes, csak Odüsszeusznak sikerül. Ekkor megismerteti magát a kérőkkel, s fia és Eumaiosz segítségével valamennyiüket megöli. A kérők rokonai vérbosszúra készülnek, de Athéné végül békességet szerez.

44 Kérdések: Ki volt a szerző?

45 Amit biztosan tudunk: Az ókori görög irodalom fennmaradt két eposza szerzőjének Homéroszt tekinti a hagyomány.

46 Ki volt Homérosz?

47 Homérosz (? Kr. e. 8. sz.) Ógörög költő volt.

48 Egyik legismertebb ábrázolása

49 További kérdések: Élt-e egyáltalán? Ha igen, mikor és hol?
Vajon egyetlen szerzőről beszélhetünk-e?

50 Életéről egyetlen biztos adat se maradt fenn.
Összesen hét életrajzáról tudunk, mindegyik a római császárkorból származik, tehát hitelük erősen kérdéses. A születési helyével kapcsolatos kételyt az ismeretlen görög költő epigrammája így fogalmazza meg:

51 „Hét város perel egyre, melyiknek sarja Homérosz:
Kűmé, Szmürna, Khiosz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athéna.”

52 Feltételezések: Legvalószínűbb születési helye Szmürna, az eredetileg aiol, de korán ión befolyás alá kerülő város.

53 Bizonyosnak tűnik, hogy Homérosz hosszú ideig tartózkodott Khiosz szigetén, ahol nevét és mesterségét a homéridák, e költő-énekesek egy iskola - vagy papi testület - tagjaiként vitték tovább.

54 Lehetséges, hogy Iosz szigetén halt meg; itt hónapot neveztek el róla, sírját pedig kultikus tisztelettel övezték.

55 Bizonyosnak látszik, hogy a költőt erős szálak fűzték a kis-ázsiai partvidékhez, az ión szigetekhez.
Erről tanúskodik az eposzok nyelvhasználata, az ión nyelvjárás.

56 A kétezer éves Homérosz-kérdés
Az eposzokkal és szerzőjükkel kapcsolatos tudományos vizsgálódások kezdete a Kr. e. 3-4.századra tehető. A alexandriai tudósok főleg a homéroszi szövegek hiteles megállapítására, a betoldások kiszűrésére, a szövegben rejlő tartalmi ellenmondások feltárására helyezték a hangsúlyt. Ekkor kérdőjelezték meg először Homérosz szerzőségét a két nagy eposzon kívüli művekkel kapcsolatban. Tőlük származik az eposzok mindmáig érvényes énekekre osztása.

57 Vajon egyetlen szerzőről beszélhetünk?
A kérdésről (lezáratlan) tudományos vita folyik.

58 Álláspontok az idők folyamán
A 19. században Goethe költői érzékenységgel mutatott rá: „...akár Homérosznak hívják az illetőt, akár csak egy redaktor (szerkesztő) volt...” -művészi tudatossággal szerkesztett, egységes műalkotásokról van szó.

59 A legszebb magyar műfordítás Devecseri Gáboré
A legszebb magyar műfordítás Devecseri Gáboré. Az ő véleménye is az, hogy a két eposz egyetlen szerző műve. Érvei közül a legfontosabbak: a világlátás egységessége (minden emberi cselekedet erkölcsi megindokolást kíván) valamint sorsok és hősök tudatos párhuzamba állítása; szerkesztés (egymásnak felelő, egymást erősítő ismétlések és epizódok) versművészet (hosszú hasonlatok, amelyek egyik eposzban ablakot nyitnak a másik birodalmára) „ablakok a belső birodalomba: a lélekébe”: Pénelopé felismeri Odüsszeuszt; XXIII. ének:

60 „Mint ahogy úszóknak nagy örömre tünik föl a szép föld, kiknek jófalu bárkáját széttörte Poszeidón,
Míg a viharban szállt dagadó hullámon, az árban: S úszva a szárazföldre csupán kevesen szabadulnak, míg beborítja a sós víz szennye egészen a testük, S boldogan érnek a partra, a vészből megmenekülve: Pénelopé is ilyen nagy örömmel nézte a férjét, Drága fehér karját a nyakáról vissza se vonta.”

61 A kétszerzős álláspont érvei:
a két eposz egymástól eltérő értékrendje és különböző világképe; egy emberöltőnyi időkülönbség a két eposz keletkezése között (feltételezhetően kb. 50 év)

62 Egy kibékítő álláspont
„Mivel...mindkét mű a nemzetségi társadalom alkonyának világát vetíti vissza néhány évszázaddal, a történetileg igazolt trójai háború korára,

63 nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a régi életeszmény, a nemzetségi arisztokrácia hősszemléletének kiúttalanságát és az új embertípust,)

64 a hősi múltat is vállaló, mégis az értelem és a furfang fegyverével élő cselekvő hős megjelenését ugyanaz a költő énekelhette meg.” (Kulturális Enciklopédia)

65 Fontos-e a bizonyítás?

66 A tudomány számára természetesen igen, de az ókori ember gondolkodásmódja szerint kevéssé volt lényeges az, hogy ki egy mű szerzője.

67 Mi magyarázza az eposzok évszázadokon át ható erejét?
Az igazi kérdés Mi magyarázza az eposzok évszázadokon át ható erejét?

68 A művelt görögök ugyanis, akárcsak később a rómaiak, kívülről ismerték az Íliászt, és előszeretettel idéztek belőle. „Az eposzok szövegének rögzítését, egyszersmind kanonizálását Peiszisztratosz türannosz rendelte el Athénban az i.e.560-as években.

69 Énekmondók ("rhapszódoszok") adták elő az Iliászt és az Odüsszeiát az ünnepi játékokon, valamint türannoszok udvarában, egymást váltva, énekelve-deklamálva. Az iskolás gyerekek is tanulták ezeket a szövegeket.” (Kulturális Enciklopédia)

70 Tehát ha a mű csupán egy ostromleírás volna, semmivel sem lenne több – sem méltóbb arra, hogy fennmaradjon –, mint bármely másik csata a görögök ismert történelméből.

71 Milyen célok vezették a hősöket?

72 Egy mai válasz: „Trója azt a legmagasabb pontot szimbolizálja, amelyet képességeink, értelmünk, érzelmeink jelenlegi kiteljesedettsége mellett magunk előtt láthatunk.”

73 Várról és ostromról beszélhetünk, csak más értelemben
Várról és ostromról beszélhetünk, csak más értelemben. A visszahúzó és a felfelé emelő erők küzdelme saját magunkon belül zajlik.”

74 „A várhoz hasonló a hősök szerepe is:
„A várhoz hasonló a hősök szerepe is: a hétköznapit, a megszokott emberit úgy is felül lehet múlni, ha követjük a hős példáját.”

75 „Az ókori gondolkodás számára ez természetes viszonyulást jelentett, ugyanis nem akartak mindig újat alkotni, mint a modern ember, hanem azt tartották értékesnek, ha utánozzák az előttük járót.” (Forrás:www.ujakropolisz.hu)

76 Azt javaslom, fedezzük fel önmagunkban a hősök próbáit és vele együtt erényeit is. A lelkünknek vannak Akhilleuszai, hiszen tudunk rendkívül bátrak lenni, és képesek vagyunk a vereségekből talpra állni.

77 Vannak a lelkünknek Odüsszeuszai is, akik leleményesek, és mernek olyat tenni, ami nem következik a megszokott logikából, de mégis a megoldást, a kreatív megoldást jelenti.

78 És mindenkinek van Trójája is, csak éppen meg kell küzdeni érte, és ezt a harcot – bár sokáig tart – meg lehet nyerni a belső átalakulás és nemesedés révén, ahogy azt az Íliászból is megtudhatjuk. (www.ujakropolisz.hu)

79 4. Az Iliász és az Odüsszeia néhány jellemzőjének összevetése

80 Mindkét mű a trójai mondakört dolgozza fel.
Tárgyuk erősen különbözik: Az Íliász tárgya a trójai háború történetének 52 napja a tizedik évtől kezdődően. Az események elbeszélésén kívül kifinomult emberábrázolás, lelki történések: sértődöttség, harag, önzés, részvét, stb.

81 Egyén és közösség: Az Iliászban a kettő egyensúlya többször is felborul.

82 Az Odüsszeia tárgya a trójai háborúból hazatérő hős, Odüsszeusz kalandsorozata.
Körülbelül negyven nap története az istenek gyűlésétől kezdődően és az ithakai békekötéssel záródóan.

83 Az eposz ideje és tere azonban sokkal tágabb: úgynevezett retrospektív (visszatekintő) elbeszélések egészítik ki az Íliász történeteit az Odüsszeiában. (Pl. Démodokosz éneke a falóról a phaiákoknál.)

84 Az Íliász 24 énekének első harmada a görögök vereségével ér véget (VIII. ének), a második harmad vége után következik be újabb fordulat: Patroklosz engedélyt kap Akhilleusz fegyverzetének viselésére (XVIII. ének)

85 Az Odüsszeia szerkezete:

86 I-IV. ének: Ithaka, Pülosz (Nesztór), Spárta (Meneláosz),
az úton Telemakhosz férfivá érik;

87 V-VIII. ének az istenek gyűlése, Hermész viszi a hírt,
Ogügié (Kalüpszó), Szkhéria (phaiákok)

88 IX - XII. ének: Szkhéria: Odüsszeusz elmeséli kalandjait

89 XIII -XXIV . ének: hazatérés Ithakára

90

91 Közben: XIV. ének: Athéné Spártából Télemakhoszt hazaküldi.

92 XV. ének: Télemakhosz és Odüsszeusz egymásra ismer.

93 XVI. ének egy idegen* megjósolja Penelopénak, hogy megérkezik a férje, lakomázó kérők, durva kecskepásztor, O. kedvenc kutyája, Antinoosz hozzávágja a zsámolyt a "koldushoz".

94 XVII. ének: Írosz, a hetvenkedő koldus és Odüsszeusz "párviadala", a szolgálólány ócsárolja Odüsszeuszt:

95 XVIII. ének: Pénelopé eltűnt férjéről szeretne tudakozódni az idegentől, a dajka felismeri Odüsszeuszt lábsebéről.

96 A lábmosás

97 Az álruhás hazatérésnek többféle szerepe van:

98 Pénelopé úgy tudja, egy idegennek tesz bizalmas vallomást férjéhez való hűségéről, Odüsszeusz pedig erről megbizonyosodva, „lelkében örülve” elkerülte így Agamemnon sorsát.

99 A jelenet izgalmát az is fokozza, hogy Odüszeusz nem tudhatja biztosan, hű-e hozzá a felesége, Pénelopé pedig nem tudja, hogy férjével beszél. (O. hallgatást parancsolt a dajkának), a hallgató-olvasó viszont mindkét körülményről tud.)

100 Pénelopé és Odüsszeusz

101 XIX. ének Odüsszeusz az előcsarnokban álmatlanul tölti az éjszakát, a sorsáról gondolkodik, de biztató jeleket kap az istenektől; reggel a kérők készítik elő a lakomát.

102 XX. ének Pénelopé íjversenyre hívja a kérőket Odüsszeusz íjával.

103 Odüsszeusz íja

104 Az íjnak többféle szerepe is van:
Dramaturgiai funkció: a végkifejlethez vezet, lehetővé teszi a bosszút, a kérők megölését.

105 Jelképes szerep: Odüsszeusz veszélybe került világához (otthon, vagyon, feleség) való jogát testesíti meg. (Ugyanis csak ő képes Pénelopé feladványát teljesíteni, de a jog nem elég, hogy visszakerüljön birtokába, fizikai nyers erőre, sőt erőszakra is szüksége van.)

106 Lélektani: Télémakhosz férfivé válásának pillanata az, amikor ki tudja feszíteni apja íját. Vagyis méltóvá válik hozzá, és ekkor, de csak ekkor veheti fel a harcot az ellenségeivel.

107 XXI. ének Odüsszeusz és Télemakhosz megölik az összes kérőt és hűtlen szolgát.

108 XXII. ének Pénelopé próbára teszi férjét. A hitvesi ágy titkát (maga ácsolta ágy, amelynek lábából fa nőtt) Odüsszeusz megfejti, majd elmeséli Teiresziász jóslatát, amelyet az Alvilágban tett útja alkalmával kapott a vak jóstól.

109 XXIII . és XXIV. ének: Elterjed a szörnyű mészárlás híre, majd Athéné segítségével békekötés következik.

110 Pallasz Athéné

111 A két eposz embereszménye
Az Íliász embereszménye a harcoló, győztes hős, az eszmény a hírnévvel nyert halhatatlanság.

112 Az Odüsszeia világképének és embereszményének összetevői:

113 az élet értéke a hősi halál helyett,
békés építkezés háború helyett; a hanyatló arisztokrácia kritikája; (Az Iliászban királyok civakodnak a harcban szerzett zsákmányon, Akhilleusz azért sem térhet haza Trója alól, mert otthon nincs értelme életének, ha nem háborúban veszti el, stb.) az új történelmi korszak más embert kíván: mesterségének tudóját, jó kereskedőt, kezdeményezőkészséget.

114 Az Ödüsszeia: példázat
Az ember vállalhatja és maga is alakíthatja sorsát. Hiszen bár „ott van” a barlangban Kallüpszó szigetén a száraz fa, a hajót Odüsszeusznak magának kell megépítenie, hogy vízre szállhasson. Odüsszeusz, bár kiváló harcos - okos, igazságos- kompromisszumkészség és hajlékonyság jellemzi, valamint tapasztalatból nyert óvatosság, megfontoltság és bölcsesség;

115 Emberi és isteni cselekvések finom egyensúlya
Ez mindkét eposzra igaz, de az Odüsszeiában jut inkább érvényre az, hogy az ember önmaga is alakítsa sorsát, és akkor az istenek is segítik.

116 Az Iliászban az istenek saját, sértettség miatti bosszújuk által vezérelve vagy jószándékuk szerint avatkoznak be a hősök életébe. A főszereplők sorsa mindig a végzettől függ: Akhilleusz sorsa, az ostrom kimenetele, Agamemnon halála mind egy-egy jóslatot teljesít be.

117 Iliász: az istenek a végzettel egyenlők.
„Csakhogy a végzet elől, azt mondom, senkise futhat, Sem hitvány, sem nemes, miután megszülte az anyja.” (VI )

118 Önmagunkon belül van a „végzet”:
Az Odüsszeiában hangsúlyosabb: az ember a saját butaságáért és vétkeiért bűnhődik, és az emberek sorsát nem kizárólag az istenek döntik el; A végzet tehát „belülkerül” az emberbe.

119 Vége


Letölteni ppt "II.rész."

Hasonló előadás


Google Hirdetések