Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Görög történelem 2. előadás. 2 Sötét kor 12-9. század (v. 11-10. század, 12: szubmükénéi kor, 9.: geometrikus) Nagy eltérés egyes vidékek népesedési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Görög történelem 2. előadás. 2 Sötét kor 12-9. század (v. 11-10. század, 12: szubmükénéi kor, 9.: geometrikus) Nagy eltérés egyes vidékek népesedési."— Előadás másolata:

1 1 Görög történelem 2. előadás

2 2 Sötét kor század (v század, 12: szubmükénéi kor, 9.: geometrikus) Nagy eltérés egyes vidékek népesedési és kult. viszonyai között Bizonyos területeken jelentősebb a kontinuitás a mükénéi korral: Attika, Kréta, Ciprus, Észak-Boiótia Görög törzsek vándorlásai: (10.?) század (beszivárgás az elnéptelenedett területekre, bár: a Hérakleidák visszatérésének mítosza szerint hódítás)

3 3 Sötét kor A társ. felosztása mesterséges egységekre (nem rokoni alapon) : phülék kialakulása, melyek phratriákra, ezek pedig genoszokra tagolódtak (dóroknál, iónoknál) – a pol. és katonai szervezet alapja lett (kb. a 8. századtól ; Athénban és az iónoknál ugyanaz a felosztás << talán kivándorlás előtti a felosztás, azaz századi) Kizárólagossá válik a hamvasztás (a 8. századtól újra elhantolás) Vashasználat 11. századtól: a fegyverek a 10. századtól többnyire vasból, de csak a 8. századtól nő a mennyiség és javul a minőség A sötét kor végétől a sokkal olcsóbb vasfegyverek szélesebb réteg számára lesznek hozzáférhetőek >> változik a harcmodor >> társ. változások is

4 4 Sötét kor – gazdaság Általános szegénység - a társ. különbségek kicsik A specialzálódott iparágak eltűnnek Mzg.: egy időre az állatteny. fontosabb, mint a növényterm. (<< vándorlás, népességfogyás) Ker. kapcsolatok megszakadnak – Nincs távolsági kereskedelem, csak a föníciaiak kereskednek a 8. századig (keveredik a rablással, kalózkodással) – Nincsenek helyi piacok, az agora csak a gyűlés helye A görök áruk csak a 8. század végén kezdik kiszorítani a föníciaiakat

5 5 Sötét kor - Művészet A szubmükénéi korban (12. század vége század eleje): szegényes és hanyag díszítésű kerámia, a korábbi stílus leegyszerűsödve él tovább, helyi stílusok kialakulása (<< elszigetelődés) Protogeometrikus ( század): a kerámiákon párhuzamos sávok Geometrikus (9. század)

6 6 A Homérosz-kérdés 1. Az eposzokban leírt esemény a 12. században történtek, az írást viszont csak a 8. században jelent meg Hellaszban. Mikor és hogyan keletkeztek az eposzok? Ki alkotta őket? (Egy vagy több szerző? Létezett-e Homérosz?) Melyik kort ábrázolják az eposzok? (Mi a kapcsolat az eposzok és a mükénéi kor között?) Homérosz egy vak énekes volt a hagyomány szerint (az énekesek tényleg gyakran vakok lehettek) „Hét város perel egyre, melyiknek a sarja Homérosz: Kümé, Szmürna, Khiosz, Kolophón, Pülosz, Argosz, Athénai”

7 7 A Homérosz-kérdés 2. A klasszikus kor görögjei nem kételkedtek a trójai háború vagy Homérosz létében A Kr. u. 2. században már megkérdőjelezték, hogy ugyanaz a költő írta a két eposzt, ill. felvetődött, hogy kettőnél is több szerző műveiről van szó (a belső következetlenségek miatt) Friedrich August Wolf (18. század vége): Homérosz egy írástudatlan költő volt a 10. században, és az ő művei szóban terjedtek a 6. századig, amikor írásban rögzítették őket A 19. században két tábor jött létre: unitáriusok (egy, ill. egy-egy szerző műve a két eposz) és analitikusok (önálló énekekből szerkesztették egybe őket) Milman Parry (20. század eleje): orális költészet termékei az eposzok, több évszázad alatt jöttek létre (formulák használata)

8 8 Az eposzok keletkezése Az orális (szájhagyományozó) költészet fontos eszközei: Formulák: meghatározott metrikai értékű, ismétlődő, állandó szókapcsolatok (ilyenek az állandó jelzők - pl. gyorslábú Akhilleusz) Elbeszélő szerkezetek (tipikus jelenetek) mindkét elem bővíthető, alakítható, elemeik felcserélhetők, összekapcsolhatók Fontos az ismétlések szerepe Az előadók: aoidosz (négyhúros phorminxszal) rhapszodosz (rhaptó=ver; bottal )

9 9 Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 1. Az eposzok szándékuk szerint a mükénéi kort mutatják be A sötét korban keletkeztek Az archaikus kor elején öntötték végleges formába őket (az Iliászt a 8. század végén, az Odüsszeiát a 7. század végén), Írásban a Peiszisztratidák alatt rögzítették a végleges verziót

10 10 Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 2. Mükénéi korról: viszonyai nagyrészt feledésbe merültek; ami összhangban van a lineáris B táblákkal és a régészeti emlékekkel: Maga a történet: nagyszabású zsákmányszerző háború Ismerik az eposzok a főbb központokat Vaddisznóagyaros sisak (korai mükénéi), Nesztór- kupa, toronypajzs (de lehet, hogy csak régi sírokban találták ezeket); az eposzok egyes fogalmai, nyelvtani sajátságai megvannak a táblákon

11 11 Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 3. Archaikus kor elejéről is vannak az eposzoknak ismeretei: 7. századi kimmer betörés Kis-Ázsiába Gyarmatosítás A polisz születése A hoplita harcmodor kezedetei De pl. nem ismernek az eposzok király nélküli közösségeket (arisztokráciákat), írást, a kereskedők nem Hellaszból vannak

12 12 Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 4. Sötét korról: A püloszi táblákon megjelenő 5 földbirtok-kategóriából csak temenosz van az eposzokban Nem ismerik az eposzok a harckocsik mükénéi kori használatát (csak taxinak használják); a harckocsik részeinek, díszítésének leírására mások a kifejezések, mint a táblákon >> nem a mükénéi kori harckocsikat írják le A hősök fegyverei csillogó bronzból, kézművesek eszközei kemény vasból (a sötét korban egymás mellett vas és bronz-használat)

13 13 Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 5. Csak néhány mzg. és ipari tevékenységet (foglalkozást) ismernek az eposzok (<> a mükénéi korban több mint 100) Nem ismerik a mükénéi palotákat; a palota-leírások a sötét kori lakóházak felnagyításai Nem tudnak az akna- v. a kupolasírokról Nem tudnak a lawagetaszról, eqetáról, a baszileusz pedig király és nem falusi vezető Nincs írás (csak „vészthozó jelek”) Nincsenek görög kereskedők Vannak templomok

14 14 Melyik korról tájékoztatnak az eposzok 6. Az eposzokban megjelenik a mükénéi kor és az archaikus kor eljének néhány jellegzetessége, de elsősorban a sötét korról, főleg a századi viszonyokról tájékoztatnak.

15 15 A sötét kor – a homéroszi kor Politikai viszonyok 1. Az oikosz a társ. és a gazd. alapegysége: önellátó termelő gazdasági egység (védelmi egység is): mindent megtermelt és elkészített, amire szükség volt (az Od. központi témája az oikosz integritása – a kérők támadása ez ellen: felélik a készleteket, elcsábítják a szolgálólányokat, udvarolnak a feleségnek, az utód életére törnek) Kérdés, hogy van-e az oikoszok feletti hatalom, pol. egység: 1.Nincs állam (politikai szervezet), csak oikoszok egymásmellettisége, amelyek fölött nincs semmiféle hatalom – csak a hadvezetés a baszileusz dolga (személyes tulajdonságain és anyagi eszközein alapult hatalma), a polisz csak Homérosz korában kezd kialakulni

16 16 A sötét kor - politikai viszonyok 2. 2.Más felfogás: vannak kezdetleges pol. intézmények A baszileusz király, akinek a a szokásjog által többé- kevésbé meghatározott jogai és kötelességei voltak, hatalma öröklődött Továbbá: az eposzok személyekről (hősökről) szólnak, intézmények leírása csak rendkívüli esetben Társ-pol. fejlődés a 9-8. században: a különálló oikoszok lassan nagyobb egységekbe szerveződtek: phrátriákba, phülékbe (erről csak rövid megjegyzés Homérosznál, de semmi szerepe pl. a hadszervezetben)

17 17 Sötét kor - gazdaság A gazd. legjellemzőbb vonása a reciprocitás (viszonzás, kölcsönösség) – formája az ajándék (a kötelező adományok, adók is ajándék formájában) – a 8. században hal el ez a szokás A kézművesek vagy vándorkézművesek voltak, vagy saját gazdaságuk volt, és amellett kézművesként is tevékenykedtek

18 18 Sötét kor - mezőgazdaság A termesztett növények, tenyésztett állatok ugyanazok, mint a mükénéi korban - az eszközök, módszerek is továbbélnek a 10. (v. 9.) századig vándorló életmód, állattenyésztés; a 9. (8.) századtól letelepedés, földművelés << az eposzokban a vezérek és katonák mindig húst esznek, << fő foglalkozásuk az állatteny., << a tekintélyt a sok állat jelenti az eposzokban (sokjuhú, soknyájú, sokcsordájú, sokcsikajú)

19 19 Sötét kor – társadalom 1. A király (anax v. baszileusz) Hatalma isteni, öröklődik, de gyenge (anyagi, szellemi adottságaitól függ); Háborúban ő a hadvezér (később polemarkhoszt választanak); Temenoszt a néptől kaphat (de hatalmat nem); Áldozatot mutat be a nép nevében (de nem pap); Képviseli a közösséget kifelé (tárgyal); Tkp. nem kormányoz (nincsenek tisztségviselői, törvényben rögzített feladatai) nincs udvara (Odüsszeusz kutyája a háza előtt, a trágyarakás mellett), tkp. falusi vezető, nem király

20 20 Sötét kor – társadalom 2. A baszileuszok (nemesek, előkelők) együtt tanácskoznak a királlyal, megkérhetik lánya kezét, bíráskodnak, akárcsak a király (histór, vérdíj) előfordul, hogy fegyverrel lépnek fel ellene Népgyűlés, hadi gyűlés: A király ill. a főparancsnok hívta össze hírnökök útján, M egelőzte a tanács ülése, C sekély volt a hatalma: nem szavaztak, csak tájékoztatták a népet, ill. hangulatát, véleményét nyilvánítja ki, kívánságát közli a nép

21 21 Sötét kor - hadviselés Nincs szabályos szervezete a hadseregnek Zsákmányszerző hadjáratok A hadsereg alapját a karddal és lándzsával felfegyverzett gyalogság adta; a kevés lovas csak kiegészítő szerepben Az eposzokban a párbaj a jellemző, de van utalás a zárt rendben harcoló katonákra A hősök fegyverei bronzból: jóval értékesebbek, hatékonyabbak a közkatonákénál

22 22 Sötét kor - papság Az áldozatbemutatást az elöljárók, magánszemélyek, a király végzi - a papok segédkeznek (leölik az állatot, húst darabolnak, sütnek, lakomát rendeznek) A papok kezelik a templom tulajdonát, ők a szentélyek gondnokai Delphoinak már ekkor fontos a szerepe (sőt már a mükénéi korban)

23 23 Sötét kor - világkép Ókeanosz, Omphalos (Delphoiban), Olümposz, Tartarosz Homérosznál az istenek nem transzcendensek, nem mindenhatóak, nem mindentudók, nem jók: gyakran csalnak, hazudnak, vágyaiknak kiszolgáltatottak, gyávák, kicsinyesek, az istennők házsártosak, hiúk; << költői eszközként az emberi élet kontrasztját képezik: halhatatlanok, ezért igazi kiválóságra, erényre képtelenek (tetteiknek nincs súlya, jelentősége) – ez csak a halál elkerülhetetlensége mellett lehetséges

24 24 A sötét kor – értékrend 1. Timé : az elismertség, tisztelet (az ember társadalmi pozíciójától függő értéke) a közösség megítélésétől függ (Agamemnón – Akhilleusz) G erasz: a timé kifejezője Aidósz: szégyenérzet, mérséklet, szelídség, „ami visszatart a rossztól”: külső kontrol a tetteink megítéléséhez (a közösség, a többi ember véleményének figyelembevétele) pl. Hektór az aidószt tartja szem előtt az Akhilleusszal való összecsapás előtt;

25 A sötét kor – értékrend 2. A homéroszi kultúra szégyen-kultúra (a szankció az emberek megszólása) Leginkább gyávaság, sikertelenség vagy visszataszító külső miatt érhet valakit szégyen Harci kiáltás is: Aidósz argeioi! (Argosziak, gondoljatok arra, mit fognak mondani az emberek!) A szégyen-kultúra elemei a bűn-kultúrában is továbbélnek (ahol a cselekedetek szentesítését az egyes ember lelkiismerete végzi) areté: később erkölcsi fogalom, az erény, ekkor: előkelő származás (+ vagyon + hatalom) agathosz: (akinek aretéje van) később erkölcsi értelemben jó, ekkor: előkelő (a kérők is agathoszok, bár erőszakosak, mértéktelenek, buják stb.)

26 A sötét kor – értékrend 3. - ellentéte: kakosz: nem tartozik az előkelők közé (később: erkölcsileg rossz) aiszkhrosz : akinek szégyenkeznie kell Női areték: szépség, ügyesség a háztartás vezetésében valamint szövésben-fonásban, hűség, tisztaság Klütaimnésztra elveszíti aretéjét, hiába marad előkelő (a férfiaknál nem így van; más tulajdonságokat várnak el a férfiaktól és a nőktől) Az istenek aretéje nagyobb, mint az embereké, mert nagyobb a hatalmuk – pedig erkölcsileg rosszabbak (nem is büntetik az erkölcstelenséget az istenek, és nem is lehetnek példaképek az erkölcsös élethez, sőt a gonosztevők is meg tudják nyerni jóindulatukat áldozattal, fogadalommal)

27 27 A sötét kor – értékrend 4. Kleosz: hír, hírnév; „amit hallanak rólad” - örökölhető, de a fiúnak fenn kell tartania - tkp. nincs túlvilág >> halhatatlan csak a híre lehet az embernek - nincs írás (sírfelirat, történelmi feljegyzés sem) >> csak a szájhagyomány őrizheti meg az ember kiválóságát - halhatatlanságot (kleoszt) mások halálával (megölésével) nyerhet az ember Akhilleusz ennek az értékrendnek a legfőbb megtestesítője és megtagadója is (Agamemnón ajánlatának elutasításakor a harctól visszavonul, a békés, hosszú, névtelen életet választja – Odüsszeiában az alvilágban is így)

28 28 A sötét kor – értékrend 5. Xenia: Zeusz a védője; idegenekkel utazókkal szembeni kötelesség: étel-ital, majd kérdések, szállás, végül ajándék (istenek is jártak a földön!) – Paris és a kérők vétke ez ellen; Diomedes és Glaukos az Iliászban (Nesztór, Polüphémosz) A trójaiknál ezen kívül: közösség iránti felelősség + hazafiság, a békés élet értékei


Letölteni ppt "1 Görög történelem 2. előadás. 2 Sötét kor 12-9. század (v. 11-10. század, 12: szubmükénéi kor, 9.: geometrikus) Nagy eltérés egyes vidékek népesedési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések