Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A GÖRÖG IRODALOM KEZDETEI. A MŰNEMEK KIALAKULÁSA EPIKA Kr.e.8.sz. LÍRA Kr.e.7-6.sz. DRÁMA Kr.e. 5.sz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A GÖRÖG IRODALOM KEZDETEI. A MŰNEMEK KIALAKULÁSA EPIKA Kr.e.8.sz. LÍRA Kr.e.7-6.sz. DRÁMA Kr.e. 5.sz."— Előadás másolata:

1 A GÖRÖG IRODALOM KEZDETEI

2 A MŰNEMEK KIALAKULÁSA EPIKA Kr.e.8.sz. LÍRA Kr.e.7-6.sz. DRÁMA Kr.e. 5.sz.

3 Epika az irodalom három műnemének egyike, az epikus vagy elbeszélő művek összefoglaló elnevezése. A lírától abban különbözik, hogy nem érzelmeket, hanem cselekményt ábrázol, a drámától pedig abban, hogy nem párbeszédes formában íródott. Az elnevezés a görög epikosz, azaz elbeszélő szóból származik. Az epikus közlés alapformái: Elbeszélés: az események előadása Leírás: a cselekmény színterének, külső-belső tulajdonságoknak és egyes tárgyi mozzanatoknak statikus ábrázolása Dialógus: a szereplők szóbeli megnyilatkozásának a közvetítése.

4 Az epika fő jellemvonása az, hogy alkotásainak tárgyát, témáit kizárólag vagy igen nagy túlsúllyal a külső valóság köréből meríti, s alapvetően monologikus formájú. A hőseinek belső világát, érzelmeit-gondolatait megjelenítő belső monológokat, gondolatfolyamokat, valamint a hősök párbeszédeit csak az elbeszélés és leírás alapszövetébe fonva szerepelteti. Az epika előadásmódja szinte kizárólag múlt idejű; a jelen vagy jövő idő szinte kizárólag rövidebb betétekben, ill. egyes kisformákban bukkan elő.

5 Epikus műfajok Az epika ősi alapműfaja az eposz volt. Az epikának a történelem folyamán számos további műfaja alakult ki. Ilyenek például: * a mítosz, melyből az egész keletkezett, * a monda, amely a mítosz és az eposz mellett a legkorábbi epikai műfaj volt, * a mese (tündérmese, népmese), * a rege, * az állatmese és állateposz, * a tanító célzatú ezópusi mese, * példabeszéd (parabola), * a legenda, * a románc, * az újabb prózai műfajok: regény, novella, elbeszélés. * karcolat * kisregény

6 Eposz Az eposz verses nagyepikai műfaj, mely egy egész közösségre kiható nagyjelentőségű eseményt dolgoz fel. Ideje mindig a múlt, mely az elbeszélő és a befogadó számára is követendő példa. Hőse, az 'eposzi hős' istenektől, természetfölötti lényektől támogatva vagy éppen hátráltatva hajtja végre tetteit. Az eposz tehát mindig két szinten, az istenek és emberek szintjén játszódik. Harmonikus világképet sugalló műfaj, hiszen mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel ér véget. Az elnevezés az ókori görögöknél eredetileg a – bármiféle műfajú – hexameterben írt verseket jelölte. Később leszűkült a görög és római költészet nagyobb terjedelmű hőskölteményeinek, valamint mitológiai költeményeinek körére. A XVIII.századtól: bármely nép hősköltészeti vagy mitológiai tárgyú, verses nagy- és közepes epikai (vagy epikolírikus) alkotásai.

7 Eposzi kellékek Invokáció: a múzsa, Kalliopé megszólítása; a segélykérés az antik eposzokban azt jelenti, hogy az elbeszélő csupán közvetítője a múzsa által mondottaknak. Propozíció: az eposz tárgyának rövid megjelölése. Enumeráció ('seregszemle, előszámlálás') az eposz tárgyának nagyságát hivatott jelezni azzal, hogy részletesen felsorolja a küzdelemben szemben álló feleket. Az enumeráció másik típusa a főhősök kivételes képességeit a nagyszerű elődök felsorakoztatásával bizonyítja. In medias res ('a dolgok közepébe vágva') kezdet Epitheton ornans ('állandó vagy díszítő jelző') a szereplők egy-egy jellegzetes külső-belső tulajdonságát emeli ki. Csodás elem (thaumaszton), az isteni közbeavatkozás a politeista antik eposzokban a világábrázolás teljességének része

8 Szosziász: Akhilleusz és Patroklosz

9

10 Iliász I. ének: Agamemnón megsérti Apollón Khrüszész nevű papját azzal, hogy elrabolja és rabnőjévé teszi lányát. Apollón bosszúból dögvészt küld a görögökre. Akhilleusz gyűlésbe hívja a sereget, és megkérdi a madárjóst, hogyan szabadulhatnának meg a bajtól. Agamemnónnak engednie kell, mert csak úgy szabadulhatnak meg a dögvésztől, ha Apollón papja visszakapja a lányát. Agamemnón bosszúból elragadta Bríszéiszt, Akhilleusz rabnőjét. Akhilleusz anyja, Thetisz arra kéri Zeuszt, hogy büntesse meg az akhájokat.

11 II. ének: Zeusz büntetésként gonosz tanácsot ad Agamemnónnak álmában. Nesztór azt mondja neki, hogy másnap támadjanak, mert akkor beveszik Tróját. Csak Akhilleusz népe, a mürmidónok nem készülnek harcra. III. ének: Meneláosz és Parisz párviadala IV. ének: A trószok esküt szegnek, egyikük rányilaz Meneláoszra. Az istenek, akik az esküszegő íját is irányították, végképp Trója pusztulása mellett döntenek. A harc folytatódik.

12 V. ének: Diomédész (akháj hős, Odüsszeuszhoz hasonlóan furfangos és erős) megsebzi a fiát, Aineiászt védeni igyekvő Aphroditét. Diomédész már nekiesne Aineiásznak, amikor Apollón lép közbe: megkéri Árészt, hogy tüzelje harcra a trójaiakat. Diomédész, akit Athéné segít, megsebzi Árészt is, aki Zeuszhoz rohan panaszkodni. VI. ének: Hektór bozdítja a trójaiakat, maga pedig visszatér a várba és anyját, Hekabét kéri, gyűjtse össze a trójai nőket és imádkozzanak a városért Athéné szentélyében. Elbúcsúzik feleségétől, Andromachétől és kisfiától, Asztüanaxtól. VII. ének: Hektór és Aiász harca – döntetlen – ajándékcsere.

13 VIII. ének: Zeusz az Olümposzon megtiltja az isteneknek, hogy beavatkozzanak a harcokba. Ő maga az Ída hegyére megy. Elhatározza, hogy hagyja győzni a trójaiakat, amíg maga Akhilleusz be nem avatkozik. IX. ének: A görögök veszteségei egyre nőnek, Agamemnón már a hazatérésen gondolkodik. Nesztór azt javasolja, ajándékkal és a rabnő visszaadásával vegye rá Akhilleuszt, hogy térjen vissza a harchoz. Odüsszeusz és Aiász megy követségbe hozzá, de ő nem enged.

14 X. ének: kölcsönös kémküldés az ellentáborba – a trójai kémet Odüsszeusz és Diomédész elfogja, vallatják majd megölik őket  trák király seregével a trójaiak segítségére megérkezett  Odüsszeusz és Diomédész éjjeli mészárlást rendez a trák seregben. XI. ének: Újabb csata, mindkét oldalon nagy veszteségek, Odüsszeusz, Diomédész és Agamemnón is megsebesülnek. XII. ének: A trójaiak már a görög hajótábort védő nagy sáncot ostromolják. XIII. ének: a harc folytatódik

15 XIV. ének: Héra ráveszi Poszeidónt, hogy Zeusz parancsa ellenére segítse az akhájokat. XV. ének: Apollón Hektórt védi a harcban. Patroklosz személyesen próbálja harcra bírni Akhilleuszt. XVI. ének: Akhilleusz erre válaszul megengedi, hogy Patroklosz felölthesse vértjét és fegyverzetét. Csakhogy Apollón a csatában leveri Patroklosz fejéről a sisakot, leoldja vértjét. Patroklosszal végez Hektór, de ez halála előtt még megjósolja Hektór Akhilleusz kezéről történő halálát. XVII. ének: Hektór magára ölti Akhilleusz fegyvereit és vértjét, Patroklosz holttestét Meneláosz nagy nehezen kimenti. Aiász megkéri Antilokhoszt, Nesztór fiát, vigye meg Akhilleusznak barátja halálhírét.

16 XVIII. ének: Akhilleusz gyászolja barátját, anyja Thetisz új fegyverzetet készíttet Héphaisztosszal fia számára. XIX. ének: Akhilleusz megkapja az új fegyverzetet, kibékül Agamemnónnal és megindul a trójaiak ellen. XX. ének: Zeusz összehívja az isteneket és most már megengedi nekik, hogy ki-ki segítse azt, akit akar. Akhilleusz a harcban Hektórt keresi, de Apollón Aineiászt küldi elé. Amikor Poszeidón észreveszi a harcot, ködöt küld Akhilleusz szemére, és kiragadja a harcból Aineiászt. Akhilleusz megöli Hektór legfiatalabb fivérét, Polüdoroszt. Ekkor ráront Hektór, de az istenek még nem akarják, hogy megvívjanak egymással.

17 XXI. ének: Akhilleusz a folyóknál vívott harcok során kiragad tizenkét trójai ifjút, Patroklosz temetésére, áldozatul. A trójaiak a várba menekülnek Akhilleusz elől. XXII. ének: Hektór és Akhilleusz párviadala - A haldokló Hektór azt kéri Akhilleusztól, hogy adja ki testét a trójaiaknak. Akhilleusz azonban ehelyett meggyalázza a hős holttestét. XXIII. ének: Akhilleusz ledobja Hektór holttestét Patroklosz ravatalánál, és áldozatokat mutat be. Hektór testét a kutyáknak veti, de Aphrodité és Apollón vigyáznak rá.

18 XXIV. ének: Az istenek helytelenítik, hogy Akhilleusz meggyalázta Hektór holttestét, Thetiszt küldik, hogy próbálja meg megfékezni a fiát. Iriszt pedig Priamoszhoz küldik, hogy menjen ajándékokkal a hajókhoz és váltsa ki fia holttestét. Priamosz el is indul, sértetlenségét Hermész biztosítja. Akhilleusz hajlik a szóra, visszaadja a testet. Azt is megígéri, hogy amíg a gyász tart a várban, beszüntetik a harcot.

19 Odüsszeia I. ének: A Trója ostrománál életben maradt görögök már mind hazatértek, kivéve Odüsszeuszt. Az istenek úgy döntenek, hogy most már haza kell térnie Odüsszeusznak. Athéné Mentésznek, Odüsszeusz barátjának képében viszi meg a hírt Télemakhosznak, hogy apja él. Télemakhosz elpanaszolja, hogy a kérők mit visznek végbe apja palotájában, mint Pénelopé kérői. Mentész azt tanácsolja, hogy utazzon el apjának volt harcostársaihoz, hátha megtud valamit. II. ének: Télemakhosz gyűlést hív össze, ahol elpanaszolja a kérők tivornyázását, és beszél tervezett útjáról. Antinoosz, a kérők vezére erre azzal felel, hogy Pénelopé hitegeti őket, mert ugyan azt mondta, hogy amint elkészül apósa szemfödője, férjet választ magának, csakhogy amit nappal sző, éjjel fölfejti. Télemakhosz útnak indul, de előtte lelkére köti a ház legmegbízhatóbb cselédének, Eurükleiának, nehogy elárulja Pénelopénak, hogy hová megy.

20 III. ének: Püloszban Nesztór elmeséli Télemakhosznak Agamemnón halálát. Odüszeuszról semmit sem tud, de fiát adja Télemakhosz mellé, hogy menjenek el együtt Meneláoszhoz, hátha az tud valamit. IV. ének: Meneláosz elmeséli hazatérését, és hogy Próteusz, a tenger igazszavú véne látta Odüsszeuszt Kalüpszó nimfánál. A kérők Ithakán arra készülnek, hogy megölik a visszatérő Télemakhoszt, mielőtt az kikötne. Ezt Medón, a hírnök mondja el Pénelopénak, aki csak ekkor értesül arról, hogy hová is utazott a fia. Athéné megnyugtatja, hogy megvédi Télemakhoszt. V. ének: Zeusz Hermészt küldi Kalüpszóhoz, hogy mondja meg a nimfának: most már eressze haza Odüsszeuszt. Odüsszeusz tizenhét nap múlva ért el a phaiákok szigetére, de kis híján odaveszett, mert a még mindig haragvó Poszeidón összetörte tutaját.

21 VI. ének: Nauszikaá, a phaiák királylány összetalálkozik Odüsszeusszal. Megnyeri tetszését a jövevény, a városba kísérteti. VII. ének: Alkinoosz, a phaiák király szívesen látja a vendéget, megígéri, hogy hazajuttatja. Kilétét azonban ekkor még elfedi. VIII. ének: A phaiákok versenyeket rendeznek Odüsszeusz tiszteletére, és kivívja elismerésüket, mert minden számban helytáll. A lakomán Odüsszeusz könnyezni kezd, amikor a dalnok a Trója alatt harcoló akhájokat dicséri. A király megkéri, mondja el, hogy mi is történt vele igazából. IX-XII. ének: Odüsszeusz kalandjait meséli:

22 Odüsszeusz kalandjai 1. Iszmarosz szigetén a Kikónok városainak feldúlása ( kapzsiság miatt). 2. Lótuszevők ( állhatatlanság miatt nem tudnak sorukra várni). 3. Küklopszok társaságában ( az ész győz megmenekülnek). Az óriás megvakul. 4. Aiolosz, a szelek királyának úszó szigetén ( gyanakvás irigység jellemzi a legénységet) 5. Télepülosz szigetén a követ hajigáló, emberevő óriások között  Laisztrügónok 6. Aiaé szigetén Kirké istennő társaságában ( sertéssé változtatja őket) 7. Odüsszeusz az alvilágban: itt találkozik anyjával, apjával és Agamemnonnal ( mindegyik azt mondja, hogy győzze le önmagát és titokban térjen haza). Találkozik Teiresziásszal is, aki megjósolja halálát hazatérte s újra útnak indulása után. 8. Szirének csábító éneke ( önfegyelem, tudásvágy, nagy lelki erő) 9. Kaland Szküllával, a hatfejű tengeri szörnnyel és Kharübdisszel ( furfangossággal menekül ). 10. Héliosz napisten marháiból esznek Kirké szigetén ( testi örömök ) egyre rosszabbak a társak viharba kerülnek 9 napig hánykolódnak majd, Kalipszó Nimfa fokságba jut ( egyedül élte túl ).

23 XIII. ének: Odüsszeusz útnak indul. Athéné azt javasolja neki, hogy előbb puhatolja ki az otthoni helyzetet, ne fedje fel kilétét, várja ki a megtorlás alkalmas pillanatát. Utána koldussá változtatja, hogy senki se ismerje fel. XIV. ének: Megszáll hűséges kondásánál, és megjósolja neki, hogy a kérőkön hamarosan bosszút fog állni Odüsszeusz. XV. ének: Athéné a Spártában vendégeskedő Télemakhoszhoz megy, hazaküldi és felkészíti, hogy hogyan védje meg magát a rátörő kérőktől. Azt javasolja, hogy elsőnek a kondást keresse meg. XVI. ének: Athéné egy rövid időre visszaváltoztatja Odüsszeuszt, hogy fia ráismerhessen. A kikötőben kudarcot vallott kérők ismét Télemakhosz elpusztításán törik a fejüket.

24 XVII. ének: A házba érve némelyek hellyel és étellel kínálják, a többség azonban kigúnyolja. XVIII. ének: Írosz, egy valódi koldus is érkezik a házhoz, a kérők addig heccelik, amíg kihívja Odüsszeuszt, de az egyetlen csapással leteríti ellenfelét. XIX. ének: Miután a kérők a mulatozás után hazatérnek, Odüsszeusz utasítja fiát, hogy a kérők fegyvereit zárja el. Pénelopé beszél Odüsszeusszal, mint koldussal, a dajka pedig lábmosás közben ismer rá a hősre. XX. ének: Athéné és Zeusz is megnyugtatja az alvás előtt töprengő Odüsszeuszt, aki esélyeit latolgatja, hogy mi fog történni, ha megöli a kérőket.

25 XXI. ének: Az íjászverseny. Odüsszeusz előtte megparancsolja kondásának és csordásánbak, hogy zárják be a termet. XXII. ének: Odüsszeusz felfedi magát, lenyilazza a kérőket és a hűtlen szolgákat, szolgálólányokat. XXIII. ének: A dajka megviszi a hírt Pénelopénak, de az még mindig kételkedik. Végül, miután helyes választ kap arra a kérdésére, hogy mi a titka hitvesi ágyuknak, elhiszi, hogy valóban férje tért haza. Odüsszeusz elmondja feleségének, hogy addig kell még bolyongania, amíg olyan vidékre nem ér, ahol sosem láttak tengert, és a vele szembejövő vándor azt hiszi, hogy a nála levő evező magszóró lapát. Akkor földbe szúrhatja az evezőt, és kiengesztelheti áldozattal Poszeidónt. XXIV. ének: A kérők rokonai összegyűlnek, hogy bosszút álljanak Odüsszeuszon, de Athéné leinti őket, békét kötnek.

26 Iliász A, Trójában játszódik. B, Trója bevételéről szól. C, A küzdelem a görög zsákmányokért, harcosi becsületért folyik. D, A főhős hozzá hasonló erőkkel szál szembe. E, A cselekmény egy szálon fut. F, A kor elmúlása. G, A hős és a közösség bemutatása. H, Emberi hősies és isteni alaphelyzetek bemutatása. I, Hősei együtt harcolnak J, Cél a dicső halál bemutatása K, Embereszmény: az erő és a nagy test a lényeg A, Trójából indul B, Odüsszeusz hazatéréséről szól C, A rossz emberi tulajdonságok ellen és a hazatérés ellen, valamint az életbemaradásért. D, A hős alaktomos erőkkel harcol E, A cselekmény két szálon fut: 1. Odüsszeusz 2. Thélemakhosz F, Új kor születése G, A közösség csak háttér a hős az erős. H, Emberi érzéseket, hibákat és alaphelyzeteket mutat be. I, Hőse külön is harcol társai érdekében. J, Cél az életbemaradás bemutatása. K, Embereszmény: nem a test és az erő a lényeg hanem az ész, melyet Odüsszeusz testesít meg. Odüsszeia


Letölteni ppt "A GÖRÖG IRODALOM KEZDETEI. A MŰNEMEK KIALAKULÁSA EPIKA Kr.e.8.sz. LÍRA Kr.e.7-6.sz. DRÁMA Kr.e. 5.sz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések