Dr. Tóth Tamás VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.. Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 2 Hogyan számítható ki a befektetett tőke alternatíva költsége? Mekkora az aktuális.

Az előadások a következő témára: "Dr. Tóth Tamás VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.. Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 2 Hogyan számítható ki a befektetett tőke alternatíva költsége? Mekkora az aktuális."— Előadás másolata:

1 Dr. Tóth Tamás VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.

2 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 2 Hogyan számítható ki a befektetett tőke alternatíva költsége? Mekkora az aktuális kockázatmentes kamatláb? Mekkora az aktuális kockázati prémium? Mekkora az üzleti ötlet bétája? Hogyan kezeljük az országkockázatot? Mekkora a hitelek kamatlába?

3 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 3 Az APV leegyszerűsíti a helyzetet: Saját tőkéből történő megvalósítás Csak a saját tőke költsége β A, CAPM A hitelezés önálló tevékenység Az adósság tőkeköltsége az azonos kockázatú forrásszerzés általános kamata. 100 VI. Ü ZLETI PROJEKTEK TŐKEKÖLTSÉGE D/E 0 A BT D*D* A E*E* T cE * APV D D/E *

4 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 4 CAPM Hatékony (piaci) tulajdonosi portfólió Menedzseri és tulajdonosi szerepek elválása 100

5 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 5 VI.1. R ELEVÁNS KOCKÁZATMENTES HOZAM Nemfizetés kockázata Állampapírok hozamait vesszük alapul Infláció kockázata Infláció becslés vagy infláció indexelt állampapír A devizakockázat diverzifikálható Újrabefektetés kockázata Kamatszelvény nélküli kötvények Csak egyetlen kifizetés a futamidő végén. Éves hozama: 100

6 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 6 Hozamgörbe Olyan függvény, amely minden egyes lejárathoz hozzárendeli az adott lejárathoz tartozó éves hozamot. Ezeknek nincs szabályos alakja, de ha nem vízszintes, akkor a különböző jövőbeli időszakokhoz más-más hozamvárakozásokat kapcsol a piac. Kamatszelvény nélküli hozamgörbék: 101 2008. december 0 2 4 6 8 10 12 14 1234567891011121314151617 lejárat (év) Kamatláb (%) US nom US real EU nom HU nom

7 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 7 101 -0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 US nom US real EU nom HU nom 1234567891011121314151617 lejárat (év) 2016. február Kamatláb (%)

8 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 8 Kamatszelvényes kifizetési szerkezet Lejáratig hátralévő hozam (yield to maturity). A kötvény pillanatnyi ára és a hátra lévő kifizetései alapján számított belső megtérülési ráta (IRR). 100 101

9 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 9 Kamatszelvényes kifizetési szerkezet Azonos lejáratig hátralévő hozamok mellett a kamatszelvényes kötvények lejárata hosszabb a zéró-kupon kötvények lejáratánál. A kamatkifizetések miatt egyre kisebb alapösszeg kamatozik tovább. Az átlagos lejárati idővel (duration) megadhatjuk a tetszőleges kifizetési szerkezetű kötvény lejáratig hátralévő hozamával megegyező hozamú zéró-kupon kötvény lejárati idejét. 100 101

10 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 10 Az eltérő kifizetési szerkezetű eszközök (projektek, kötvények stb.), amelyeknek azonos az átlagos lejárati ideje, lejáratig hátralévő hozamaik (belső megtérülési rátáik) alapján összehasonlíthatókká válnak. A duration segítségével adhatjuk meg, hogy a kamatszelvényes kötvény lejárata milyen (zéró-kupon kötvény) lejáratnak felel meg. 101 102

11 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 11 VI.1.2. R ELEVÁNS KOCKÁZATMENTES HOZAMOK Az igazán korrekt az lenne, ha minden időtávra meghatároznánk a kockázatmentes hozamokat és az így számított tőkeköltségekkel diszkontálnánk a projekt pénzáramait. 103

12 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 12 Kompromisszumos megoldásként a projekt lefutási idejével harmonizáló (hasonló duration-ú) állampapírok lejáratig hátralévő hozamával számolhatunk. A kockázatmentes reálhozam rendszerint 1-3% közé esik. Reál-értelmű elemzésekhez: http://www.federalreserve.gov/releases/h15/data.htm Euró-alapú, nominális értelmű elemzésekhez: http://www.ecb.int/stats/money/yc/html/index.en.html 104

13 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 13 VI.2. A Z ÁTLAGOS PIACI KOCKÁZATI PRÉMIUM MEGHATÁROZÁSA Egy átlagos kockázatú befektetésért a kockázatmentes hozam fölött elvárt várható hozamtöbblet. A globális részvényindex várható hozamának és a kockázatmentes befektetés hozamának a különbségéből számítandó. Pl. MSCI World és USA nominális állampapír hozamok. 105

14 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 14 Forrás: Trading Economics, 2014 Tőkepiaci kapitalizáció szerinti rangsor OrszágokTőkepiaci kapitalizáció (Mrd dollár) Súly a teljes kapitalizációból (34 900 Mrd dollár) 1USA11 73733,6% 2Japán32209,2% 3Kína27938,0% 4Egyesült Királyság18515,3% 5Franciaország14924,3% 6Németország11073,2% 7Kanada10022,9% 8India6451,8% 9Brazília5891,7% 10Oroszország3971,1% …Magyarország180,053%

15 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 15 Azonos valutára kell értelmezni a két tényezőt. (USD) A várható érték becslésére múltbeli adatokat használunk. Milyen messzire nyúljunk vissza az időben? Milyen kockázatmentes értékpapírt válasszunk? Egy pont olyan lejárati szerkezetű (de most nem infláció- indexelt) állampapír elmúlt években mutatott hozamaival számoljunk, mint amilyet a kockázatmentes hozam megadásához figyelembe vettünk. Gyakorlat: a vizsgált projekt lefutásához illeszkedő, 5, 10 vagy 20 éves lejáratú állampapír hozamadatait használjuk. Milyen átlag, számtani vagy mértani? 105 106

16 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 16 K OCKÁZATI PRÉMIUM ADATOK (1928-2014) 107 IdőszakSzámtani átlagMértani átlag Részvények – kincstárjegyek Részvények – államkötvények Részvények – kincstárjegyek Részvények – államkötvények 1928-20148,00% (2,17%) 6,25% (2,32%) 6,11%4,60% 1965-20146,19% (2,42%) 4,12% (2,74%) 4,84%3,14% 2005-20147,94% (6,05%) 4,06% (8,65%) 6,18%2,73%

17 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 17 Vagy: „beárazott” kockázati prémium A világ rövid és hosszú távú növekedési üteme – kockázatmentes kamatláb várakozások. Érintett szereplők várakozásai: 108

18 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 18 R EÁL VAGY NOMINÁLIS ÉRTELMEZÉSŰ ? A kockázati prémium nominális értékek különbsége. Mivel az infláció értéke alacsony, kis torzítással tekinthetjük infláció-független adatnak. 109

19 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 19 Ö SSZEFOGLALVA A globális tőzsdeindex dollárban kifejezett éves hozamának az adott évi 5, 10 vagy 20 éves USA állampapír hozama feletti múltbeli adatsorának mértani átlagát szokás alapul venni. Az osztalékokkal korrigálni kell a nyers árfolyam adatokat! Tízéves időtávra hozzávetőleg 5-6%-ra szokás becsülni a piaci átlagos kockázati prémiumot. www.msci.com – Word Index; http://eu.spindices.com/ 108

20 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 20 VI.3. P ROJEKTBÉTÁK BECSLÉSE Feltételezzük, hogy a befektetők ténylegesen a piaci portfóliót tartják, azaz maximálisan diverzifikálnak. Ez esetben releváns kockázatuk megragadására minden alappal használhatjuk a CAPM béta paraméterét. Így a projekt (tulajdonosa számára jelentkező) releváns kockázata a projekt piaci portfólióra vonatkozó bétájával lesz jellemezhető. 108

21 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 21 Egy projekt bétája a projekt pénzáramainak érzékeny- ségét mutatja a piaci portfólió teljesítményének alakulására. Az érzékenység két tényezőre vezethető vissza: Projekt piaci mozgásokra való árbevétel-érzékenységre. Azt mutatja, hogy a gazdaság egészének állapotára az eladás volumene mennyire érzékenyen reagál. A „nélkülözhetetlenség szintje” Költségoldali reagáló-képességet jellemző működési áttételre. A fix költségek arányát mutatja a teljes költségekhez viszonyítva. A magas működési áttétellel bíró vállalatok érzékenyen reagálnak az eladások változására. Egy-egy iparágra jellegzetes béta értékek vonatkoznak. 108

22 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 22 Iparági bétákból indulunk ki: A részvényeket 100-300 iparág szerint csoportosítjuk. Az iparági hozamadatokból iparági bétákat számolunk. A nem iparágra jellemző hatások „kiátlagolódnak”, így az iparágat hűen jellemző mutatót kapunk. A vizsgált projekt üzleti tevékenységével harmonizáló iparági bétával számolunk. 109 110 VI.3.1. I PARÁGI BÉTÁK

23 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 23 A részvénybéták mérhetők, de még tőkeáttételt is tartalmaznak! Az egy iparághoz tartozó β A -kat átlagoljuk. 110

24 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 24 rMrM 1 βiβi riri εiεi A β-k egyszerű statisztikai mérés eredményei –Általában 5 év, havi adatokkal 111

25 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 25 Iparági béták 111 IparágVállalatok számaβAβA Reklám770,66 Autóalkatrészek591,56 Bank (Regionális)650,20 Biotechnológia1411,26 Gyógyszeripar881,14 Elektronika1400,97 Mezőgazdaság480,37 Megújuló energia490,59 Hotel1260,76 Olaj/Gáz elosztás350,97 Ingatlanfejlesztés480,42 Software (Internet)1371,18 Software2291,03 Telecom160,99 Szállítmányozás420,74

26 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 26

27 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 27 VI.3.2. S ZEGMENTÁCIÓ Világgazdasági kockázat globális portfólió és CAPM Nemzeti kockázat nemzeti befektetési lehetőség (nemzeti tőzsdei index) és CAPM Ágazati kockázat ágazat egészét tekintjük piaci portfóliónak és CAPM Vállalati kockázat a teljes (total) béta ágazatokra vetített adatai és CAPM Projekt-specifikus kockázat a projekt hozama szórásának – pl. számítógépes szimulációval – történő meghatározása, majd ennek a szórásnak a megfelelően kiválasztott piaci portfólió szórásával történő elosztása. Ezzel a műveletsorral egy a (total) bétához hasonló értéket kapunk, és a CAPM-be helyettesíthetjük. 112 113

28 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 28 A kérdés az, hogy mely kockázatok jelentkeznek diverzifikálhatatlanul a vizsgált projekt tulajdonosai számára. A vállalatoknak akkor, és csak akkor szabad e kockázatok bármelyikének is az eliminálására törekednie, ha ezt gazdaságosabban megtehetik, mint tulajdonosaik! A vállalatok kockázatainak tudatos (és költséges) csökkentése csakis akkor lehet indokolt, ha ezáltal – például a kiegyensúlyozottabb üzletmenetnek köszönhetően – a vállalat (projektjei) várható pénzáramait növelhetjük. Ebben az esetben viszont a kockázatcsökkentés célja a várható érték növelése, és nem a tulajdonosok „idegeinek kímélése”. 113

29 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 29 A gyakorlatban döntően csak kétféle megoldás közül szokás választani. Vagy az ágazatra vonatkozó „sima” bétával számolunk, vagy az ágazati teljes (total) bétával. „Normális” esetekben az előbbit választjuk, diverzifikálatlanul tartott vállalat esetén (pl. egyedüli befektetésként tartott magánvállalat) az utóbbit. 113

30 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 30 Totál-béta: Olyan bétát keresünk ilyenkor, ami akkora releváns kockázatot ad, mint amekkorát teljes kockázatként diverzifikálatlanul elviselünk, elviselnénk. Egy részvényt egyedüliként tartva, az átlagos piaci kockázat hányszorosát kellene elviselnünk. R 2 az ún. determinációs együttható, ami azt mutatja meg, hogy a részvény teljes szórásnégyzetéből hány %-nyi magyarázható a piaci mozgásokkal. A korrelációs együttható négyzeteként számítható. 113

31 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 31 VI.4. O RSZÁG - KOCKÁZAT Diverzifikálható-e az ország-kockázat? „Recesszióban mindenki esik, eltűnnek az ellensúlyok, tehát nem diverzifikálható.” Valójában az átlagot meghaladó és alulmúló „esések”! Mit jelent pontosan az ország-kockázat? Pl.: „az energia szektor Magyarországon várhatóan tartósan alacsonyabb jövedelmezőségű lesz”. Ez egyszerű várakozás, nem ország-kockázat! Államcsőd (USA, Görögország, Izland) Általános saját deviza leértékelődés vagy drasztikus megszorítások. Egy exportra termelő vállalat akár nyerhet is a deviza leértékelődésen! A helyi vállalatok (más devizában) leértékelődnek, de egy diverzifikált tulajdonosi portfóliót ez alig befolyásol. 114

32 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 32 A projektértékelés során az ország-kockázat a várható pénzáramok értékébe épül be (csökkentve azokat). A tőkeköltség számításban csak a releváns kockázat jelenik meg. 114

33 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 33 Az adósság tőkeköltségének számítására kézenfekvőbb az alapkamat + kamatfelár megadása. Itt a bankok minden kockázatot igyekeznek fedezni. Kockázatmentes alapkamat. Váratlan hatásokat többnyire csak a deviza és a politikai kockázatok okozhatnak. Ez az ország csődkockázatával és az annak megfelelő kamatfelárral ragadható meg. 115

34 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 34 Rating Default spread in basis points Aaa 0 Aa1 40 Aa2 50 Aa3 60 A1 70 A2 85 A3 120 Baa1 160160 Baa2 190 Baa3 220220 Ba1 250250 Ba2 300 Ba3 360 B1 450450 B2 550550 B3 650650 Caa1 750750 Caa2 900 Caa3 1000 115 „Befektetésre ajánlott” Magyarország jelenleg

35 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 35 Gyakori hiba: egy projekt tőkeköltségét a hazai állampapírok nominális hozamai alapján becslik. Csak akkor, ha nominális tervek készülnek, de az ország- kockázatot nem vesszük figyelembe a pénzáramok meghatározásánál. Ilyen becslést adni meglehetősen nehézkes… A vállalatértékelés egyes keretrendszereiben elfogadott lehet az országkockázat kiemelése és a tőkeköltségbe építése. Érdemes ellenőrizni, hogy nem csak egy egyszerű félreértésről van-e szó. 115 116

36 Dr. Tóth Tamás Vállalati pénzügyek 36 Egy hűtőgépeket gyártó multinacionális vállalat jelenleg hullámpapírlemezekbe csomagolja termékeit. Vajon a hullámpapír magas ára miatt gazdaságos lenne-e átállni a zsugorfóliás módszerre? A csomagolást előreláthatóan 5 éven keresztül kell megoldani. Az új technológia beruházási költsége 420 mFt + áfa, a jelenlegi technológiánk eszközeit ma 35 mFt + áfa értéken tudnánk értékesíteni (könyv szerinti értékük 35 mFt). A jelenlegi gyártósorunk már felújításra szorul: ha nem vezetjük be az új technológiát, két gépet le kell cserélni, melynek összes költsége 20 mFt + áfa. „A” terméken évente 39 mFt + áfa, „B” terméken 25 mFt + áfa, „C” terméken 16 mFt + áfa költségcsökkentés érhető el, továbbá a kisebb csomagméret miatt a szállítási költség 20 mFt-tal csökkenthető évente. Az új gyártósoron egy ember munkája feleslegessé válik. Bére járulékokkal együtt 4 mFt évente. A zsugorfóliás technológia gépeinek piaci értéke az utolsó évben 20 mFt + áfa. A csomagolás technológia bétája: 0,77. Iparűzési adó: 1%. T ECHNOLÓGIA - VÁLTÁS PROJEKT - ESETTANULMÁNY -