Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában."— Előadás másolata:

1 „Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában

2 Sarkad és kistérsége földrajzi elhelyezkedése

3 A kistérség gazdasági, szociális jellemzői 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike Gazdaságilag elmaradott, ipari termelés nem jelentős, főként mezőgazdasági termelés folyik Gazdaságilag elmaradott, ipari termelés nem jelentős, főként mezőgazdasági termelés folyik Rossz demográfiai mutatók, csökkenő lélekszámú települések, öregedő népesség Rossz demográfiai mutatók, csökkenő lélekszámú települések, öregedő népesség Magas munkanélküliség Magas munkanélküliség A népesség alapvető szükségletei egyre növekvő mértékben a szociális ellátórendszeren keresztül elégíthetők ki A népesség alapvető szükségletei egyre növekvő mértékben a szociális ellátórendszeren keresztül elégíthetők ki

4 Munkanélküliségi adatok Sarkad és kistérségében I. Forrás: www.afsz.hu

5 Munkanélküliségi adatok II. a munkavállalási korú népesség %-ában Kistérség Sarkad Békés Megye Országos

6 Aktív korúak ellátása-Sarkad I. Közcélú fogl. RÁT alapösszeg Aktív korú nem foglalkoztatott RSZS 55 év felett RSZS egészségkárosodott RÁT emelt összeg

7 Aktív korúak ellátása-Sarkad II.

8 Közcélú foglalkoztatás Sarkadon I. Nemek szerint

9 Közcélú foglalkoztatás Sarkadon II. Felajánlott munkát nem fogadta el

10 Közcélú foglalkoztatás Sarkadon III. Közcélú foglalkoztatás közben szerződés megszűnése

11 Közcélú foglalkoztatás Sarkadon IV. Közcélú foglalkoztatás keretében munkavégzésre alkalmatlanok

12 Közcélú foglalkoztatás Sarkadon V. A foglalkoztatni kívánt populációból kiesők aránya a foglalkoztatottakhoz viszonyítva

13 Közcélú foglalkoztatás Sarkadon VI. Betegállományban lévők száma és a betegállományban töltött napok számának alakulása

14 Közcélú foglakoztatás tapasztalatai I. Az év folyamán 740 ember került be az aktív korúak ellátásán belül (hosszabb-rövidebb időre) a RÁT-ba, ebből 423 fő lett bevonva a közcélú foglalkoztatásba Az év folyamán 740 ember került be az aktív korúak ellátásán belül (hosszabb-rövidebb időre) a RÁT-ba, ebből 423 fő lett bevonva a közcélú foglalkoztatásba A munkát el nem vállalók aránya alacsony, az azonban kitapintható, hogy korábbi „fekete” munkaviszonyok váltak legálissá a közfoglalkoztatásba való bevonás szándékakor A munkát el nem vállalók aránya alacsony, az azonban kitapintható, hogy korábbi „fekete” munkaviszonyok váltak legálissá a közfoglalkoztatásba való bevonás szándékakor Jelentéktelen a lemorzsolódás, jellemző a primer munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a „szankciós” munkaviszony megszüntetési esetek száma minimális Jelentéktelen a lemorzsolódás, jellemző a primer munkaerőpiacon való elhelyezkedés, a „szankciós” munkaviszony megszüntetési esetek száma minimális

15 Közcélú foglakoztatás tapasztalatai II. A betegállományban lévők létszáma és a betegállományban töltött napok száma nem mutat kiugróan magas értéket, azonban megfigyelhető a nyári hónapokban egy „betegállományi csúcs”, aminek köze lehet az idénymunkákban rejlő jövedelemszerző lehetőségekhez A betegállományban lévők létszáma és a betegállományban töltött napok száma nem mutat kiugróan magas értéket, azonban megfigyelhető a nyári hónapokban egy „betegállományi csúcs”, aminek köze lehet az idénymunkákban rejlő jövedelemszerző lehetőségekhez A közfoglalkoztatottak döntő többsége végigdolgozza a szerződése szerinti időt, többeknek – jó munkája miatt – a 90 munkanapnál hosszabb időre is biztosított a munkalehetőség A közfoglalkoztatottak döntő többsége végigdolgozza a szerződése szerinti időt, többeknek – jó munkája miatt – a 90 munkanapnál hosszabb időre is biztosított a munkalehetőség

16 Értékteremtés I.

17 Értékteremtés II. (Produktív munkák számszerűsítve) Külterületi csatornák melletti cserjeirtás- 300 m 3 Külterületi csatornák melletti cserjeirtás- 300 m 3 Önkormányzati erdő tisztítása – 126 m 3 Önkormányzati erdő tisztítása – 126 m 3 Belterületi csatornák ásása, takarítása – 14.000 m 2 Belterületi csatornák ásása, takarítása – 14.000 m 2 Zöldfelületek kaszálása – 70.000 m 2 Zöldfelületek kaszálása – 70.000 m 2 Parlagfű elleni védekezés – 54.000 m 2 Parlagfű elleni védekezés – 54.000 m 2 Kiemelt útszegélyek takarítása – 4.000 m Kiemelt útszegélyek takarítása – 4.000 m Belterületi térburkolatok felújítása - 1.000 m 2 Belterületi térburkolatok felújítása - 1.000 m 2

18 Összegzés I. Az önkormányzati intézmények szívesen foglalkoztatnak, szükség van a munkájukra, akarnak és tudnak munkát biztosítani Az önkormányzati intézmények szívesen foglalkoztatnak, szükség van a munkájukra, akarnak és tudnak munkát biztosítani A munkát végzők többsége elfogadható teljesítményt nyújt, de vannak demoralizáló elemek is (nem tud 6-8 órát dolgozni, megtagadja a munkát, különböző technikákkal menekül a munkavégzés elől), igaz ezek száma csekély A munkát végzők többsége elfogadható teljesítményt nyújt, de vannak demoralizáló elemek is (nem tud 6-8 órát dolgozni, megtagadja a munkát, különböző technikákkal menekül a munkavégzés elől), igaz ezek száma csekély A munkát végzőknek és családjának érezhető segítség a munkabér, a többség kéri a közfoglalkoztatási idejének 90 napnál hosszabb időtartamba való kiterjesztését A munkát végzőknek és családjának érezhető segítség a munkabér, a többség kéri a közfoglalkoztatási idejének 90 napnál hosszabb időtartamba való kiterjesztését

19 Összegzés II. A közfoglalkoztatásból kimaradók sok esetben kérik az alkalmazásuk lehetőségét, az alkalmazottak nagy többsége „megbecsüli” munkahelyét A közfoglalkoztatásból kimaradók sok esetben kérik az alkalmazásuk lehetőségét, az alkalmazottak nagy többsége „megbecsüli” munkahelyét Értékteremtő a közfoglalkoztatás mentén létrejött produktum, függetlenül attól, hogy az egzakt módon mérhető, vagy nem Értékteremtő a közfoglalkoztatás mentén létrejött produktum, függetlenül attól, hogy az egzakt módon mérhető, vagy nem Lakosság elfogadja, de – képviselőkön keresztül – megjelennek kritikus hangok is a hatékonyságot illetően Lakosság elfogadja, de – képviselőkön keresztül – megjelennek kritikus hangok is a hatékonyságot illetően Munkavégzési feltételek kritikája (munkaruha, védőruha, szerszámok, stb. hiányosságai) Munkavégzési feltételek kritikája (munkaruha, védőruha, szerszámok, stb. hiányosságai)

20 Szociális Igazgatási Mintahelyek 1999. decemberében lett életre hívva, modellkísérletként indult, tevékenysége elsősorban a szociális szféra informatikai fejlesztését célozta 1999. decemberében lett életre hívva, modellkísérletként indult, tevékenysége elsősorban a szociális szféra informatikai fejlesztését célozta 13 település volt az „alapító”, jelenleg ebből 6 település (Hajdúszoboszló, Levelek, Erdőbénye, Hatvan, Rábacsécsény, Sarkad) tagja a hálózatnak 13 település volt az „alapító”, jelenleg ebből 6 település (Hajdúszoboszló, Levelek, Erdőbénye, Hatvan, Rábacsécsény, Sarkad) tagja a hálózatnak A modellkísérlet sikeres volt, állandóan működő hálózattá alakult, a résztvevő települések dinamikus változása mentén mára minden megyében van Mintahely A modellkísérlet sikeres volt, állandóan működő hálózattá alakult, a résztvevő települések dinamikus változása mentén mára minden megyében van Mintahely Tevékenysége állandóan szélesedett, a szociális igazgatási terület egészét lefedő, segítő, tanácsadó, oktató feladatokat lát el a szociális igazgatási szakemberek felé Tevékenysége állandóan szélesedett, a szociális igazgatási terület egészét lefedő, segítő, tanácsadó, oktató feladatokat lát el a szociális igazgatási szakemberek felé


Letölteni ppt "„Út a munkához” program egyéni és társadalmi hatásai Tapasztalatok Sarkad városában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések