Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Készítette: Tóth-Szabó Anna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Készítette: Tóth-Szabó Anna."— Előadás másolata:

1 Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Készítette: Tóth-Szabó Anna

2 Változást előidéző jogszabályok:  A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXVI. törvény (Szht-t mód. tv.) Kihirdetés: június 04. Három hatályba lépési időpont: (kihirdetést követő 8. nap) ; ;  A 280/2011. (XII. 20.). Korm. Rendeletet (Korm. Rend.) és a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletet módosító 257/2011. (IX. 10.) Korm. Rendelet Három hatályba lépési időpont: , , )

3 Milyen főbb változások jellemzik a szakképzési rendszert és a nemzeti felsőoktatás rendszerét? Sok ponton és koncepcionálisan is változik(ott) a szakképzésről szóló CLXXXVII. törvény (Szt.), néhány fontos pont: -Új szakképzési intézménytípusok, új szakképzési struktúra: szakképzési centrumok ( ); szakközépiskola→szakgimnázium (4+1); szakiskola→szakközépiskola (3+2) – mindkettő: érettségi!; speciális szakiskola → szakiskola. -Technikusi képzés és az szakképzés melletti érettségi szerepe nő; -Második szakma megszerzése is ingyenes; -Második szakma iskolai rendszerű oktatás keretében, csak felnőttképzés során szerezhető meg; -Felnőttoktatás keretében folyó szakképzés esetén is köthető tanulószerződés! mindhárom től -Gyakorlati oktatásvezetői munkakör jelentősége ismét növekszik, ez a szakképzési hozzájárulást is érinti Lényegesen változik a szakképzés támogatási rendszere A nemzeti felsőoktatásról törvénybe bekerült a duális képzési módszer!

4 Néhány fontos változás 2015-ben 1.  Szakképzési hozzájárulás célja: bővült 1. § cb) nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv-ben (Nftv.) től szereplő duális képzés támogatásával. „1a. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik”. Más rendelkezés nincs a Nftv-ben. Duális képzés lényege: - gyakorlati képzés vállalati környezetben, -magas a gyakorlati képzés aránya a teljes képzési követelményen belül (80 % teljes képzési idő alatt), -hallgató a fogadó gazdálkodó szervezettel is köt szerződést – hallgatói munkaszerződés, -szorgalmi időszakon túl gyakorlati képzés.

5 Néhány fontos változás 2015-ben 2.  5. § c) pontja is kiegészül: szakképzési hozzájárulás teljesíthető: c) az államilag támogatott létszám tekintetében ca) gyakorlatigényes alapképzési szak vagy cb) duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor,  Számítás – mint az államilag finanszírozott gyakorlatigényes alapképzésnél: 1 hallgató havi csökk. tétel{[Alapnormatíva(Ft/fő/év) : 100] X képzési napok száma} Előző tétel valamennyi hallgatóra tekintettel összesítve →∑ csökkentő tétel/hó//év 2015-ben csak „0”-ig volt csökkenthető a bruttó kötelezettség duális képzés esetén, 2016-ban 8. § (2) bekezdés alapján „-” is lehet → visszaigénylési lehet! Járulék és szocho azonos a hallgatói munkaszerződéssel gyakorlatozókkal. Probléma! Szja tv. adómentesség az 1. számú mell adómentes: (5) b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. De a duális képzés nemcsak gyakorlati képzés idejére fizet, hanem az intézményi (elméleti) oktatás idejére is!

6 Néhány fontos változás 2015-ben 3. Szht. 5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető többek között a)a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint - állami fenntartású szakképző iskolában megszervezett iskolai rendszerű képzésekkel, amelyek vagy - szakképzési megállapodás alapján, költségvetési hozzájárulással nem állami szakképző iskolában kerülnek megszervezésre. Mindkettő lehet : A1) együttműködési megállapodással, vagy A2) tanulószerződéssel. Szakképzési tv. 84. § (5) A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány megyénként és a fővárosra - meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója a) korlátozás nélkül beiskolázhat, b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet. Ha együttműködési megállapodásban nincs költségvetési hozzájárulás→nem érvényesíthet szakképzési csökkentő tételt! Szakképzési tv. 2. § 22. költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott támogatás;

7 Néhány fontos változás 2015-ben 4. Szt.: től: A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. [34. § (1) bekezdés] A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [34/A. § (4) bekezdés] Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzése - az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – ingyenes. [2. § (1) bekezdés] Az érettségi után nappali tagozaton szerezhető szakképzettség.

8 Néhány fontos változás 2015-ben 5. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének a) 100%-a, a nappali oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén, b) 60%-a, az esti oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén, c) 20%-a, a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén Fontos: felnőttoktatás iskolai rendszerű képzésben történik – iskola és tanuló közötti jogviszony tanulói jogviszony, NEM felnőttképzési szerződés! Tanulószerződés → biztosítás és egyéb kötelezettségek – mint a nappali rendszerű!

9 Néhány fontos változás 2015-ben 5. Korm. Rend. változása től hatályos - tanulószerződéssel folytatott gyakorlati képzés esetén a csökkentő tétel. Általánosságban: ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll csökkentő tétel tanulónként az alapnormatíva összege x tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó súlyszorzó. De: a)régi szakképzési tv. (1993. évi LXXVI. tv.) alapján indított : alapnormatíva x 1. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó, b) az új szakképzési tv (Sztv.) alapján ba) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás: (alapnormatíva x 2. melléklet szerinti szakképesítésenkénti súlyszorzó) 100%-a (átmeneti rendelkezés hiányában → előtti időszakra is érvényes!), bb) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás: (alapnormatíva x a 2. melléklet szerinti szakképesítésenkénti súlyszorzó) 60%-a, bc) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás: (alapnormatíva x 2. melléklet szerinti szakképesítésenkénti súlyszorzó) 20%-a. Egyéb szabályok a csökkentő tételek számítására vonatkozóan (pl. ha tanulószerződés nem teljes évben hatályos, év közben kezdődő, befejeződő tanulószerződés esetén az adóelőleg számítás) változatlanok.

10 től - újabb kötelezettek 1. Új adóalany: 2. § (1) h) a Szt. 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet (a továbbiakban: Szt. szerinti egyéb szervezet), ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától. De től hatályon kívül: 43. § (2) bekezdés b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő! Bejelentés mely nyomtatványon? 16T201 16T201TSZ Mikortól alanyok? Elsőként január 1-től jelentkezhetnek be. Mely hónaptól lehet elsőként érvényesíteni a visszaigénylést? Első hónap: bejelentést követő hónap → február

11 Bejelentés 1. (16T201) Cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek, nonprofit szervezetek törzskönyvi szervezetek és civil szervezetek kivételével

12 Bejelentés 2. (16T201CSZ) Bíróság (törvényszék) által nyilvántartott civil szervezet

13 Bejelentés 3. (16T201TSZ) adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személyek részére

14 Újabb kötelezettek 2. Melyek ezek az egyéb szervezetek? § (2) a) a köznevelési intézmények kivételével - az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint - a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény,

15 Újabb kötelezettek § (2) c) a 4/A. § (2) bekezdése szerinti (Az OKJ-ban az agrárágazatba sorolt szakképesítésben és az ezeket megalapozó ágazati szakközépiskolai képzésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés az agrárpolitikáért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszeriparért felelős miniszter, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, a földügyért felelős miniszter, a halgazdálkodásért felelős miniszter, az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, a természetvédelemért felelős miniszter, a térképészetért felelős miniszter vagy a vadgazdálkodásért felelős miniszter hozzájárulása nélkül kizárólag az általa alapított és fenntartott szakképző iskolában folyhat ~ agrárágazat) miniszter által fenntartott szakképző iskola az agrárpolitikáért, az erdőgazdálkodásért, az élelmiszeriparért, a hal gazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében részt vevő tanulója tekintetében, ha a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében vesz részt gyakorlati képzésben.

16 Miért kerültek be a kötelezettek köré? 1. Tanulószerződést ezek a szervezet eddig is köthettek. DE támogatást a Szht. 12. és 15. §-a alapján kaphattak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből. Tv. indoklás - magyarázat: a jelenlegi igénylésen alapuló támogatás és annak a NFA KA-ból történő folyósítása kiváltásra kerül, a gyakorlati képzést végző „egyéb” szervezet támogatása egyszerűsödik. Hogyan? Kapcsolódó további változással: 2. § (5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra f) az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után, azaz bevallást be kell nyújtania, de fizetési kötelezettsége nincs.

17 Miért kerültek be a kötelezettek köré? § (1) bekezdés a): Az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét csökkentheti az alapnormatíva figyelembe vételével→8. § (1) b) és 8. § (2c) bekezdés: csökkentő tétel visszaigényelhető→ FINANSZÍROZÁSHOZ - LÉTFONTOSSÁGÚ A BEJELENTKEZÉS! Visszaigénylési lehetőség: 8. § (1) bekezdés b) és (2c) bekezdés - (nem agrár) egyéb szervezet: alapnormatíva + beruházási kiegészítő csökkentő tétellel lehet csökkenteni a bruttókötelezettséget, - agrár: csak az éves alapnormatívával lehet csak csökkenteni.

18 Új fogalmak 1. (Szht. 3. §-ba) Miért kerültek be? → csökkentő tétel és a visszaigénylés lehetőségének megállapítására van hatással d) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt (nemcsak szakképzéssel foglalkozik, ha alatta marad – „nincs” más tevékenysége ← korlátozni, hogy csak ebből származzon gazdálkodónak bevétele. Árbevétel ≥ 2 év csökkentő tétel 400 %-a (négyszerese)

19 Új fogalmak 2. (Szht. 3.§) 3. § e) kis- és középvállalkozás: 3. § 3(1) KKV-nak (közép) minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. ea) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás

20 Új fogalmak 3. (Szht. 3.§) A Kkv. tv. csak gazdasági társaságokat minősít Szht. szempontjából bővebb a kör! eb) az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, ec) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ed) az egyéni cég.

21 Módosul a saját munkavállalók képzésével történő kötelezettség teljesítés lehetősége 1.  ig a hatósági képzésen való részvétel költsége nem vehető figyelembe től: a szakmai, nyelvi képzésen túl egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő – hatósági képzés költségei is figyelembe vehetők.  5. § e) a d) pont szerinti teljesítés (saját munkavállaló képzése) esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződésre vonatkozóan számított csökkentő tételig, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett

22 Módosul a saját munkavállalók képzésével történő kötelezettség teljesítés lehetősége 2. ea) az 5. § ab) alpontja szerint, havonta legalább - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét → ha partner vagy kapcsolódó vállalkozásokról van szó: a kapcsolódó vállalkozásoknál foglalkoztatott tanulószerződésesek létszámát össze kell adni. Nagyobb esélye lesz saját munkavállaló képzése esetén az erre tekintettel érvényesíthető csökkentő tétel figyelembe vételére, hiszen összesíthető a kapcsolt/ partner vállalkozásokban résztvevő vállalatoknál foglalkoztatott tanulók száma. A „kicsik” továbbra sem tudnak ezzel a lehetőséggel élni.

23 A partner és kapcsolódó vállalkozások fogalma a évi XXXIV. tv. 4. § (2)-(6) bekezdések alapján 1.: (2) Partnervállalkozás az, a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak: a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

24 A partner és kapcsolódó vállalkozások fogalma a évi XXXIV. tv. 4. § (2)-(6) bekezdések alapján 2.: (4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban. (5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. (6) A befektetők érdekeltsége tekintetében - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

25 Kötelezettség csökkentés lehetőségei 1. A kötelezettség csökkentés általános szabálya változatlan [8. § (1) bek. b)] → az általános – alap – csökkentő tétel összeg: Ft/fő/év [2015. C. tv. 64. § (4) ]változatlan és a számítása is az. DE meghatározott kötelezetti kör kiegészítő csökkentés lehetőségével élhet [8. § (1a)] ! A szakképzési hozzájárulást tanulószerződéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét az alapnormatíva alapján számított kiegészítő csökkentő tétellel is csökkentheti az alábbiak szerint: a)beruházási kiegészítő csökkentő tétellel, b) egyéb szervezeten kívüli kötelezetti kör (pl. gazdasági társaság, egyéni vállalkozó) nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató [3. § d) szerinti kötelezett] ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétellel ( kis- és középvállalkozásnak [3. § e)] minősülő), bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel.

26 Kötelezettség csökkentés lehetőségei 2. a) beruházási kiegészítő csökkentő tétel: az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre (értelmezési probléma ha csak tevékenységéhez: NEM érvényesíthető!). Számítás módja ← 280/2011. (XII. 20.) Korm. rend. 5/A. § (2)-(4): Csökkentő tétel mértéke évente: a tanulószerződéses tanulók éves létszámának átlaga X alapnormatíva összege a) 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ával, b) főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ával, c) 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ával. Számításnál: a tanulók éves létszámának átlaga - a tanulók havi létszámának számtani átlaga [Figyelem! Korm. rend. 5. § (5)-(6) bekezdés: teljes évben tanulószerződés, év egy részében - év közben kezdődő, év közben megszűnő tanulószerződés]

27 Kötelezettség csökkentés lehetőségei 2/A. A csökkentő mérték nem haladhatja meg a beruházás összköltségének a mértékét, és évente maximum 15 millió forintot (ha van benne állami támogatás is→azzal csökkenteni!) A beruházási kedvezmény az alapnormatíva függvénye→az alapnormatíva a Korm. rendeletben meghatározott % figyelembe vételével jár! Tehát, ha a beruházás költsége alacsonyabb az alapnormatíva %-os mértékénél, akkor is az az összeg érvényesíthető, s nem a beruházás összege!! Megjegyzés: Szja tv. 49/B. § (6) a), b) és Tao tv. 7. §c (1) i), j) is tartalmaz szakképzéssel kapcsolatos kedvezményeket, függetlenek, mindkettő alkalmazható!

28 Példa 1. beruházási csökkentő tétel Egy gazdasági társaság 9 főt foglalkoztat ben kezdett meg egy olyan beruházást, mely kizárólag gyakorlati képzés folytatásához szükséges. A beruházás üzembe helyezése és az aktiválás márciusában lesz. A beruházási költség Ft, és Ft támogatást tartalmaz. Az év során 3 fő tanulószerződéses tanuló számára szervezett gyakorlatot. -Egyikük egész évben rendelkezik tanulószerződéssel (gyakorlati képzést folytatóval), azaz jogviszonya fennáll január és december 31. között. -Másikuk a tanulószerződést szeptember 10-én kötötte a gyakorlati képzést folytatóval, -Harmadik tanulószerződése június 26-án fejeződött be a komplex szakmai vizsga utolsó napjával. Kérdések: a)Igénybe veheti-e a beruházási kiegészítő csökkentő tételt? b)Ha igen, mennyi lesz a csökkentő tétel? c)Mikor, mely bevallásában tudja érvényesíteni?

29 Példa megoldása a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5/A. §(1)-(4) bekezdések és 5. § alapján a)Nincs átmeneti rendelkezés → ha az aktiválás 2016-ban történik, egyéb feltételek fennállása esetén érvényesíthető. b)Számítás: tanulók átl. áll. létszáma x alapnormatíva 38 %-a≤ ber. ktg. ↑ foglalkoztatotti létszám: 9 fő (←1-10 fő) Tanulói éves átl. áll. létszám: Egész évben tanulószerződés: 1 fő, szeptember 10-én kötött tanulószerződéses: hónap közben kezdődött a gyakorlat→ szeptember teljes hónap → 4/12=0, június 26-án tanulmányait befejező: [5+26/30]/12=0,48 Átl. áll. létszám: [1+0,3+0,48]/3=0,59 Beruházási csökkentő tétel: 0,59 x = Ft Az összehasonlításnál figyelembe vehető beruházási ktg Ft – Ft (támogatás)= Ft Ft/év < Ft →csökkentő tétel: Ft/év c) Az éves elszámolást tartalmazó bevallásban érvényesítető.

30 Példa 2. beruházási csökkentő tétel 10 fő teljes évben tanulószerződéses →[ 12 hóx10 fő]= 120 fő 8 fő től → 8 fő esetében 4 hó → [8 főx4 hó]=32 fő 4 fő ig (komplex vizsga) →4x [6+20/31]=26,4 fő Átl. áll. létszám: [ ,4]/12=14,86 fő Beruházási költség Ft/év Foglalkoztatotti létszám: 15 fő → alapnormatíva 18 %-a → Ft/év Figyelembe vehető beruházási csökkentő tétel: Ft/év.

31 Kötelezettség csökkentés lehetőségei 3. b) Az egyéb szervezeten kívüli kötelezetti kör, ha nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató [3. § d) szerinti kötelezett] + további feltételek: ba) oktatói kiegészítő csökkentő tétel← kis- és középvállalkozásnak [lásd 3. § e) bekezdésben meghatározottak], bb) tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel ← gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében. Szt. 2. § 50. kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által a gyakorlati képzés időtartama alatt kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhely-vezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésére alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

32 Kötelezettség csökkentés lehetőségei 4. Számítása: Oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 %-a. Tannműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25 %-a. Ezen tételek számítása során a Korm. rend. 5. § (3)-(6) bekezdése alkalmazandó: tanulószerződés teljes évben hatályos → alapnormatíva éves előleg alapnormatíva: éves alapnormatíva 1/12-e; hónap közben kezdődő – teljes havi alapnormatíva; Hónap közben végződő tanulószerződés esetei – nap arányosítás. Itt is alkalmazandó !

33 Példa 3. oktatói kiegészítő csökkentő tétel Gyakorlati tevékenységet nem fő tevékenységként folytató, egyéni cég→ kkv-nak minősül. Tanulószerződéses tanuló 8 fő egész évben, 6 fő július 15- ig. Átl. áll. létszám: [8x 12 hó + 6x(6+15/31)]/12=11,24 fő x 0,21= Ft/év Oktatói kiegészítő csökkentő tétel: Ft/év x 11,24 fő= Ft/év éves elszámolásnál, Ft/év /12 = Ft/hó az előlegnél

34 Példa 4. tanműhely-fenntartási kiegészítő 18 fő tanulószerződéses tanuló egész évben. Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben. Csökkentő tétel éves szinten: [ x 0,25]x18 fő= Ft/év Előlegnél: [ x 0,25]x18fő/12hó= Ft.

35 Kötelezettség csökkentés lehetősége változás és megszűnés  Régi szakképzési tv. alapján indított szakképzés esetén szakmai vizsga utoljára a 2012/2013-as tanévben indított képzésben, de legkésőbb ig, javító- és pótvizsga ig → 280/2011. (XII. 20.) 1. melléklete től hatályon kívül.  Nftv § (4) bekezdése: a évi CXXXIX. tv. alapján indított felsőfokú szakképzés szeptemberét követően nem indítható. Már megkezdett képzések változatlanul legfeljebb 2015/2016-os tanévben fejezhetők be. A Szht. 27. § szerint a csökkentő tételek alkalmazása felsőfokú szakképzés esetén a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzés esetén alkalmazható. → augusztus 31-étől hatályon kívül kerülnek a felsőfokú szakképzés alapján figyelembe vehető csökkentő tételek (együttműködési megállapodás esetén a középfokú együttműködési megállapodás szerint, hallgatói szerződés alapján folytatott esetében a tanulószerződés szabályait kellett alkalmazni, visszaigénylésre nincs (nem volt) lehetőség.

36 Visszaigénylési lehetőségek – változások 1. [8. § (2) és (2c)] 1.Egyéb szervezetnek nem minősülő, ha kötelezettségét tanulószerződéssel, vagy duális képzéssel részben vagy egészben teljesíti, és ha az alap- és kiegészítő csökkentő tételek > a bruttó kötelezettség - Kis- és középvállalkozások: bruttó kötelezettséget meghaladó teljes összeg (alap- és kiegészítő csökkentő tételek), - Nem kis- és középvállalkozások: meghaladó részből csak az alap csökkentő tételt veheti figyelembe visszaigénylésnél. 2.Nonprofit gazdasági társaság nem érvényesíthet visszaigénylést, ha: 3.Átalányadózó egyéni vállalkozó - nem alany → nem érvényesíthet visszaigénylést sem! árbevétele ≤ a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható csökkentő tétel (Szht. 8. §) összegének 400 %-át.

37 Visszaigénylési lehetőségek – változások 2. [8. § (2) és (2c)] 4.Nem agrár ágazathoz tartozó egyéb szervezetek (pl. egészségügyi költségvetési szervezet )– csak: tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel és a kiegészítő beruházási csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél → ezt teljes egészében visszaigényelheti, hiszen fizetési kötelezettsége nincs. 5. Szt. 43. § (2) c) szerinti egyéb szervezetek: agrárágazathoz tartozó egyéb szervezet: az alapnormatíva 100 %-át számolhatja el csökkentő tételként, → esetükben súlyszorzó nélkül állapítható meg a csökkentő tétel: Ft/év/fő (figyelemmel a létszámra is) Összefoglalva: egyéb szervezetek szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezettek, így a tanulószerződéssel teljesítő e rendelkezés alapján igényli vissza a NAV-tól az ezzel összefüggő támogatást.

38 Visszaigénylési lehetőségek példák 13 fő tanulószerződéses tanuló – szerkezetlakatos – egész évben van szerződés. 2 fő duális képzésen lévő gépészmérnök hallgató, gyakorlat: július 25 nap, augusztus 24 nap. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel: Ft/év. a)Kisvállalkozás oktatói kiegészítő csökkentő tétel: 13 fő egész év. b)Nem kkv. a) Számítás kkv. esetében: Tanulószerződéses tanulók után éves alapcsökkentő tétel: Ft/év/fő x 1,9203 (súlysz.) x 13 fő = Ft/év Duális képzés csökkentő tétel: Ft/év : 100= 4530 Ft/nap x 49 x 2 fő= Ft/év Kkv. oktatói kieg csökk.: 13 fő x x 0,21 = Ft/év Bruttó kötelezettség: Ft/év Kkv. visszaigénylés: [( ) + ( )] – = Ft b) Nem kkv. visszaigénylés (oktatói nem lehet, mert nem kkv., beruházási Csökkentő tétel nem érvényesíthető, mert nem kkv.: ( ) – = Ft

39 Módosul és kiegészül az Art. 16. § (4) bekezdése  Módosul a 16. § (4) bekezdése: munkáltató és a kifizető bejelenti az eddigi adatokon túl -végzettségét, -szakképzettségét, -szakképesítését, továbbá -az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az - okirat számát.  Új (5a) bekezdéssel egészül ki: az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, …. a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. Nyomtatványon teljesített esetében szinté azonnal elektronikusan!  Nincs átmeneti rendelkezés: csak az új foglalkoztatottak esetében kell!  A pályakövetési rendszer céljából következően nem csak a munkakörhöz kapcsolódó adatokat kell bejelenteni., legmagasabb képzettséget és összes szakképzettséget, szakképesítést be kell jelenteni.  Ha nincs szakképzettség: ezt kell feltüntetni!

40 Pályakövetési rendszer Szt. 86. § - adatszolgáltatás - Tanuló komplex vizsga befejezését követő 3 éven belül: iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítés hasznosulásáról, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt; - Szakképző iskola vele tanulói jogviszonyban állók szakmai komplex vizsgájával kapcsolatosa – személyi azonosításra alkalmatlan módon – ezek az adatok iskolánként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók; - Szakképző iskola honlapján tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetükről információk; - Felnőttképzési intézmény – államháztartás vagy európai uniós forrásból támogatott képzéséről; - Ilyen képzésben résztvevő felnőtt képzéssel megszerzett szakképesítés illetve egyéb kompetencia hasznosulásáról; - Ha volt tanuló vállalkozó, vagy önfoglalkoztató lett – milyen vállalkozást, tevékenységet végez; - Ha foglalkoztatási jogviszonyt létesített - foglalkoztató közli milyen munkakörben foglalkoztatják, milyen tevékenységet lát el; - OEP és NAV adatot szolgáltat a foglalkoztatottakról – lásd Art. 16. § (4) és (5a); - Pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv – kezeli az adatokat. - Kormányrendeletben lesz részletesen szabályozva a rendszer.

41 Előleg, elszámolás, visszaigénylés 1. [9. §] (1) A hozzájárulásra kötelezett a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) a 8. § (1) [alap] és (1a) [kiegészítő: beruházási, oktatási, tanműhely-fejlesztési] bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti [saját munkavállaló képzési költsége] levonás éves összegét [éves csökkentő tétel], c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét  maga állapítja meg,  elektronikus úton vallja be és  fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak, vagy  igényli vissza a 8. § (2) bekezdése szerint figyelembe vehető (visszaigényelhető) összeget.

42 Előleg, elszámolás, visszaigénylés 2. [9. §] (2) A hozzájárulásra kötelezett az év hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. (3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése [alap csökkentő] és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti csökkentő tétel [oktatói, tanműhely-fejlesztési], valamint az 5. § e) pontja szerinti [saját munkavállaló képzési költségei] pénzügyileg teljesített időarányos költség az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) és (2c) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető → beruházási kiegészítő csökkentő tétel előlegnél nem vehető figyelembe. (4) Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett  maga állapítja meg,  elektronikus úton vallja be és  fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy  visszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget. (5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Oktatói, tanműhely-fejlesztési előleg – számítási lehetőségek.

43 Egyéni vállalkozók bevallási kötelezettsége – változatlan, de idén a 1658-as NY lapon nemleges nyilatkozat

44 1608A

45 1608A

46 A es lap kódjai 1. Bevallás benyújtásának oka: „1” előlegbevallás; „2” elszámolás; „3” NY jelű nyilatkozat, vagy üres 1608A es lappal rendelkező korábbi bevallás(ok) utáni elszámolás; „4” korábbi előleg bevallás „törlése” (ha adózó nem alanya a Szht-nak és korábbi előleg bevallását törli); „5” korábbi elszámoló bevallás „törlése” (nem alanya az adózó, korábbi elszámoló bevallását törli). „3”, „4”, „5” csak önellenőrzés esetén használható.

47 A es lap kódjai 2. Jelölje: -az Szht. 2. § (1) bek. a)-g) pontjában nevesített, nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató – pl. belföldi gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, amelynek árbevétele ≥ táryévet megelőző két üzleti évben általa folytatott gyakorlati képzés után a Szht. 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel 400 %-a, ; -az Szht. 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett – pl. mikro-vállalkozás, Szja t-ben meghatározott egyéni vállalkozó; -az Szht. 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjában nevesített, nonprofit gazdaságnak minősülő hozzájárulásra kötelezett. A kódkockákat: I/N-nel kell kitölteni.

48 A es lap kódjai 3. Visszaigénylési jogosultsági feltétel kódja: -Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, kivéve a 8. § (1b) bekezdésben nevesített egyéb szervezet, azaz nem agrár szervezet, pl., Szht-ra bejelentkezett egészségügyi költségvetési szerv, -Szht. 2. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 8. (1b) szerinti szervezet – „agrár” ágazathoz tartozó tangazdaságban gyakorlatot biztosító szakközépiskola, -Szht. 8. § (2) és (2c) szerinti visszatérítésre jogosult nonprofit szervezet – olyan nonprofit szervezet, amelynek árbevétele ≤tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után az elszámolható csökkentő tétel (Szht. 8. §) összegének 400 %.

49 Mely kódokat kell feltétlenül kitölteni? Ezek a kedvezmények megállapításához és összesítéséhez szükségesek

50 Újdonságok a es lapon 36. Tanulószerződés csökkentő tétel: a) jelölni kell, hogy partner, vagy kapcsolódó vállalkozásaival együttesen hány fő gyakorlati képzését végezte ←saját munkavállaló képzési költségeinek figyelembe vétele szempontjából fontos, b) jelölni, önállóan hány fő gyakorlati képzését végezte ←a tanulószerződés alapján csökkentő tétel számítása miatt fontos; 37. Oktatói kiegészítő csökkentő tétel, 38. Tanműhely-fenntartási-kiegészítő csökkentő tétel előlegnél is 39. Beruházási kiegészítő csökkentő tétel – csak elszámolásnál tüntethető fel. 43. Duális képzés – 2016-ban lehetséges visszaigénylés. 44. Saját munkavállaló részére szervezett képzés alapján igénybe vehető csökkentő tétel – 2006-ban már lehetséges mind előlegnél, mind elszámolásnál visszaigénylés erre tekintettel is.

51 Bevallás kitöltésénél milyen összefüggésekre kell figyelni? 1. Ha a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató: N, nem érvényesítheti e két kedvezményt!

52 Bevallás kitöltésénél milyen összefüggésekre kell figyelni? 2. Nincs tanulószerződés

53 Bevallás kitöltésénél milyen összefüggésekre kell figyelni? 3. Ha 36c (Tan. szerz. csökk.) >33c (bruttó köt.)→ a 44c (saját munkaváll. ktg.)=33c x16,5 % azaz mindkét feltétel vizsgálandó!

54 Bevallás kitöltésénél milyen összefüggésekre kell figyelni? 4. Beruházási kiegészítő csökkentő előlegnél nem alkalmazható!

55 Bevallás kitöltésénél milyen összefüggésekre kell figyelni? ban a duális képzéssel is megnyílik a visszaigénylés lehetősége

56 Elszámolást követő tényleges szakképzési hozzájárulás bevallásának változása  9. § (6) A kettős könyvvitelt vezető, egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapja mentesített részének meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett - az éves – elszámoló - bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza. Nincs önellenőrzés! Fontos: től nemcsak az eltérő üzleti évűek élhetnek ezzel a lehetőséggel.

57 Személyi jövedelemadó, járulék és szociális hozzájárulási adó szabályok 2016-ban 1. Tanulószerződéses tanulóval kapcsolatos szabályok 1.  Személyi jövedelemadó: Szja tv. 1. sz. mell adómentes: a szakképző iskolai tanulónak tanulószerződés alapján kifizetett díjazás. Díjazás mértéke: Szakképzési tv. 63. § (2) – nagysága függ az elméleti/gyakorlati képzés arányától. Ha meghaladja az adómentes határt → 28. § egyéb jövedelem. Adó mértéke től: 15 % [8. § (1) bekezdés]  Járulék: Tbj. 5. § (1) c) Biztosított: a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. 4. § k) 1. járulékalap: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj. Betegszabadság alatt van járulék, 8. § Szünetel a biztosítás: h) a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt. Fizetendő járulékok: 10 % nyugdíjjárulék, 7 % egészségbiztosítási járulék. Munkaerő-piaci járulék nincs. [19. §, 25/A. §]

58 Személyi jövedelemadó, járulék és szociális hozzájárulási adó szabályok 2016-ban 1/A. Tanulószerződéses tanulóval kapcsolatos szabályok 2.  Szociális hozzájárulási adó: - Eat § (1) c) A kifizetőt terhelő adó alapja: tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; § (2) e) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony: e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony.  Szakképzési hozzájárulás Szht. 3. § b) Szht. alkalmazásában: szociális hozzájárulási adóalap: Eat § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, …. Eat § (1) bekezdés e) pontja szerint fizetett szoc. ho. alap nem minősül Szht. értelmében szoc ho. alapnak → tanulószerződéses tanuló után nincs szakképzési hozzájárulás.

59 Személyi jövedelemadó, járulék és szociális hozzájárulási adó szabályok 2016-ban 1/B. Tanulószerződéses tanulóval kapcsolatos szabályok 3. Betegszabadság: tanulószerződés szerinti pénzbeli juttatás 70 %-a. Ha nem fizet ennél többet → adómentes. Járulék- és szocho kötelezettség azonos a pénzbeli juttatással. Táppénz: a Szja tv. 3. § 21. pontja alapján: adóköteles tb- ellátás → adóköteles! járulékalapot és szocho alapot nem képez →járulék- és szocho kötelezettség nincs! Bruttó kötelezettség csökkentése: Tanulószerződés ekkor is fennáll → csökkentő tétel a betegszabadság és táppénz ideje alatt is érvényesíthető! Igazolatlan hiányzás → pénzbeli ellátás a Szakképzési tv. szerint csökkentendő! Igazolt és igazolatlan hiányzás alatt is fennáll a tanulószerződés → csökkentő tétel érvényesíthető!

60 Személyi jövedelemadó, járulék és szociális hozzájárulási adó szabályok 2016-ban 2. Együttműködési megállapodás - szakközépiskolai tanuló Szja tv.: 1. sz. mell szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás – adómentes. Szakképzési tv. 65. § (1) A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege ≥ a 63. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulói pénzbeli juttatás mértékénél. Ha tanulószerződésben rögzítetthez képest magasabb → Szja tv. 28. § szerinti egyéb jövedelem. Tbj. szerint nem biztosított → nincs járulékkötelezettség. Eat. Szerinti jogviszony, adóalap nincs →nincs szoc. ho. Szht. Sincs : szoc. ho. Alap hiányában. Mindkét tanulói csoport kaphat béren kívüli juttatást (pl. Erzsébet utalvány) és egyes meghatározott juttatást – Szja tv §

61 Személyi jövedelemadó, járulék és szociális hozzájárulási adó szabályok 2016-ban 3. Államilag finanszírozott gyakorlatigényes alapképzési szak hallgatójának fizetett munkadíj – évi CCIV. tv. és 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet. Nftv. 44. (3) a) A hallgatót az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben – szakmai gyakorlaton - díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti. Szja tv. 1. sz. mell b) adómentes: a Nftv. szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. Probléma – duális képzés esetén – egyeztetés! Tbj. 11. § d) A biztosítás nem terjed ki: a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Eat., Szht § (3) d) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony → sem szoc. ho., sem szakképzési hozzájárulás nincs.

62 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Szakképzési hozzájárulás 2016-ban Készítette: Tóth-Szabó Anna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések