Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar katolikus egyház számára ismert volt Sztálin egyházpolitikája. (az orosz egyházat: szétzilálták, térdre kényszerítették, ateizmust terjesztettek)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar katolikus egyház számára ismert volt Sztálin egyházpolitikája. (az orosz egyházat: szétzilálták, térdre kényszerítették, ateizmust terjesztettek)"— Előadás másolata:

1 a magyar katolikus egyház számára ismert volt Sztálin egyházpolitikája. (az orosz egyházat: szétzilálták, térdre kényszerítették, ateizmust terjesztettek) A vallás: ópium, a kizsákmányolt emberek vigasztalása, passzivitásra késztet, A vallás: káros hatású hamis eszme, A vallás: tudományellenes világnézet, a feudalizmus és a kapitalizmus maradványa, A vallás: A modern ember számára fölösleges, mert a szocialista-kommunista társadalomból eltűnik a hit.

2 A magyar vallási élet a második világháború alatt A társadalom vallásos és keresztény - kivétel 1919 Prohászka hatása: az ország a húszas években vallásos lett, rengeteg keresztény intézmény alakult A cél az átnevelés: „tudományos világnézetet kell adni” Eszköz: már nem lehet úgy megsemmisíteni az egyházat, mint 1917-ben Először: meg kell tűrni, de önálló autonóm egyház nem létezhet. Közvetítenie kell a párt utasításait Végső cél: a Pártnak engedelmes nemzeti egyház megteremtése.(Problémát a Rómához való tartozás jelenti)

3 A kommunista stratégia 1, teljes vallásszabadság (papíron) 2, a propagandában és a meggyőződésben, hatalmas egyház ellenesség 3, ideológiai, átképző szemináriumok megteremtése 4, a vallásos emberek diszkriminációja, gúnyolása 5, a legnagyobb probléma a főpapság, nem az átlag ember 6, a felső és az alsó papság szembeállítása 7, a hit csak a templomon belül gyakorolható, de a templomba járást tiltották 8, az egyház más megnyilvánulási formája nem lehet 9, az állam és az egyház szétválasztása 10, a vallás magánügy, de a vallásos ember harmadrangú állampolgár

4 A békésnek látszó átmenet 1, látszatként a szovjet falragaszokon az állt: szabad a templomba járás 2, megindul a különböző egyesületek elleni harc: elmélet „demokrácia ellenesek” (Új Ember és a Vigília) 3, 1946-ban megalakul a Baloldali Blokk, ekkor megjelennek az egyház ellenei vádak: a társadalom ellensége 4, 1945-ös Föld törvény: államosítás, az egyházi intézmények anyagi alapját szüntették meg. 5, elindult az újjáépítés, amelybe bevonták az egyházakat is 6, a háború után: mélyebb lett a hit (többen jártak templomba). Mindszenty elindította az : újraevangelizációs programot okt.7-től 7. megfogalmazódnak a körlevelek: a szavazás a lelkiismeret szerint 1945.nov. és aug. előtt 8, a magyar állam köztársaság lett 1946-ban, az egyház ezt is kellő tisztelettel köszöntötte

5 . A kommunista győzelem , Az állam és az egyház viszonyának rendezése: Rákosi fogalmazza meg. „egy jogállamban erre nincs szükség, mert a törvények megtartásától függ minden”. (Pl. konkordátum) A megállapodás az erőfölény szemszögéből születik meg. XII. Piusz minden hasonló jellegű megállapodást elutasít. (Pl. Angelo Rotta nunciust 1945-ben kiutasították az országból)

6 . A kommunista győzelem , végső leszámolás: Rákosi 1948-ban bejelentette, hogy rendezni fogják a viszonyokat elindul a propaganda hadjárat az egyházi iskolák ellen, eredmény jún. 16-án megtörtént az államosítás az országgyűlés tárgyalta: pl. Barankovics (Demokrata Néppárt) beszélt az elidegenítés ellen ennek ellenére az országgyűlés elfogadta a törvényt Mindszenty letartóztatása 1948 karácsonyán Koncepciós per: a többi püspök megfélemlítése Grősz érsek sem tett semmit, hogy ezután elismerjék a kommunista hatalmat (A Szentszék erre figyelmeztette is)

7 A kommunista győzelem ben ÚJ ALKOTMÁNY született ebben az állam és az egyház szétválasztása van kimondva jún.1-i Párt határozat, fokozni kell a katolikus egyház elleni harcot eredmény : jún. 11 ezer szerzetest internáltak. A cél: a püspöki kar a kiszabadítás érdekében könyörögni fog. Elindult: a BÉKEPAPI mozgalom, zsarolásokkal. Az egyházjog megtiltja, ha valaki szervezkedik a püspöke ellen. Újabb letartóztatás: Pétery József váci püspök ellen való fellépés.

8 Végső leszámolás: A püspöki kar írt levelet, hogy a szerzetesekkel foglalkozni kell. Rákosi, mint államminiszter kezd el az üggyel fogalakozni: jún.28-aug. 30 között. Ebben a „tárgyalásban „Rákosi diktált és nem tárgyalt. eredmény: aug.30. a magyar katolikus egyház támogatja a Magyar Népköztársaságot. Ennek fejében: teljes vallásszabadság és teljes működési szabadság. 18 éven át az állam gondoskodik az egyház anyagi fedezetéről. Ennek hatására az egyház a magyar állam kiszolgáltatottja lesz. A Szentszék: ezt a megállapodást elmarasztalta.

9 Végső leszámolás: szept sz. törvény megvonja a szerzetesrendek működését. Ezzel elindul a rendőrségi zaklatások sorozata. Perek és börtönzések, mert a volt szerzetesek „törvénysértő” szervezkedéseket folytattak. 8 egyházi iskolában elindul a tanítás, de anyagi fedezetet nem biztosítottak. A protestáns egyházakkal 1948-ban történt a megállapodás: 8 gimnázium és 3 tanítóképző, de ezt 1952-ben módosították Az állami támadás a katolikus egyház ellen, éppen a megállapodás adta, mert a püspöki kar nem tartja be a megállapodást

10 Végső leszámolás 1951 Az Állam Egyházi Hivatal létrejötte ok: az egyház megtartja-e a megállapodást megjelennek a „bajuszos püspökök” Grősz miután aláírta a szerződést (1950), bebörtönzése 1951 ( 15 évi büntetés) PÁRT Érdek: be kellett bizonyítani, hogy az egyház a szocializmust építő magyar kormányzat mellett áll. De vannak kivételek a klerikális reakcióból: pl. Grősz

11 Eredmény Eredmény. A békepapi- bizottságok elítélték az érseket és hitet tettek a szocializmus mellett. A püspöki kar kimondta: nem ellenzi a béke papi mozgalmat, sőt helyesli, de a tárgyalások idejére őrizetbe vették: Shvoy szf., Hamvas Endre csanád, Badalik vsz., és Pétery váci püspököket A Párt győzelme: 1951 a saját hatalma alá kényszerítette a magyar katolikus egyház vezető rétegét. (A magyar katolikus egyház 6 milliós tömege 4 évtizedre megpecsételődött.) Újabb vádak a papság ellen: a papság a régi hatalom visszaszerzésére tör. Ez mind hamis, mert nem követeltek vissza semmit ( feud. privilégiumot, országgyűlési jogkört, főispánságokat stb.) Az egyház viszonya a rendszerrel: A, tiltakozás B, szó nélküli tudomásul vevés C, támogatják az államot és nem szólnak az egyházellenes tevékenységről Az egyház között az első utat választotta, de ez után minden megváltozott

12 A térdre kényszerítt egyház 1, püspökkari körlevelek- békekölcsönök melletti állásfoglalás -beszolgáltatási kötelezettség -fásítási mozgalom melletti körlevél -békeharcra való buzdítás 2, a „főkegyúri jog visszaállítása”1951.júl számú rendelet új püspöki kar elnök: Czapik Gyula egri érsek és letette az esküt (ez azt jelenti hűek az alkotmányhoz és a törvényeket, és a jogszabályokat megtartják)

13 A térdre kényszerített egyház 3, a katolikus egyház nyilvános szerepvállalása a politikai- társadalmi életben a Hazafias Népfront megalakulásának ünneplése A felszabadulás 10 éves évfordulójának az ünnepe Czapik Helsinkiben 1955-ben szerepelt: „Magyarország a béke szigete, itt minden rendben van.”

14 A térdre kényszerített egyház 4, Hitoktatás visszaesése fakultatív 1949-től, ennek ellenére 80% beiratkozott de 1951-től csak 26% (Budapesten 1,8%) papnevelés visszaesése: 1100-ról 500-ra 1952 PB ülése: nagyobb erővel folytatni kell a felvilágosítást 5. Nagy Imre korszaka csak rövid ideig tartott nem kell bejelenteni a helyi tanácsoknál: keresztelést, első áldozást, bérmálkozást, esküvőket

15 A térdre kényszerített egyház 6, 1955-től újra Rákosi: „harcolni kell a klerikális reakció megnyilvánulásai ellen” földalatti egyház csak nagyobb városokban jöhetett létre 1956-ban meghalt Czapik érsek, utasították a püspöki kart, hogy adjanak beadványt Grősz érsek amnesztiájáért. Szabadon bocsátották. Összehívta a püspöki kart, de már nagyon beteg volt és a fogság megviselte: nem tudott kellőképpen tájékozódni.

16 1956-os forradalom után a „régi” folytatódik 1, 1956-ban az Egyházügyi hivatal megbénult, de decemberben Művelődési Minisztérium Egyházügyi Hivatala lépett életbe és követelte a forradalom előtti állapot visszaállítását 2, a Vatikán utasításait tilos végrehajtani négy püspököt függesztettek fel ( Badalik, Shvoy, Kovács Sándor és Kovács Vince) sajtóban megindul a támadás az egyes papok „üzelmeiről” és a Vatikán ellen

17 1956-os forradalom után a „régi” folytatódik 3, A cél: az egyház újra készséges kiszolgálója legyen a rendszernek Elnöki Tanács adjon ki rendeletet az állam legfőbb felügyeleti jogáról „Az egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges az állami hozzájárulás” A hitoktatás csak iskolákban lehetséges

18 1956-os forradalom után a „régi” folytatódik 4, 1957-ben létrehozták: lojális papokból az Országos Béketanács katolikus bizottságát, külső szemmel úgy tűnt, mintha papok hozták volna létre, de az MSZMP kényszerítette a papságot erre. Az MSZMP reakciósnak nyilvánította azokat, akik nem voltak lojálisak, ezért elindult a harc az egyházi reakció ellen Tilos az egyháznak nemzetközi kapcsolatot tartani. A püspökök ítéljék el papjaikat, ha nem vesznek részt a mozgalomban

19 Ellentmondás az egyházpolitikában 1, a szocialista állam támogatja az ellenséges ideológiát és fordítva az egyházi politika támogatja ellenfelét 2, 1958-as Határozat: az egyház fontosabb tisztségeire a párttal lojális embereket kell tenni. Fokozni kell az egyház elszigetelését és meg kell szakítania a külföldi kapcsolatokat. 3, 1958 MSZMP Politikai Bizottságának ülése: harcolni kell a klerikalizmus ellen és az egyházzal nem szimpatizáló elemekkel szemben is.

20 Ellentmondás az egyházpolitikában 4, Az egyház és állam alapelvei az ifjúsággal való minden foglalkozás megengedhetetlen pl. az egyházak egyre jobban támogassák a Magyar Népköztársaság, Az egyházon belül is folytatódjék az egyházi reakció elleni támadás, A Vatikántól való eltávolodás, A leghaladóbb papokat be kell kapcsolni a tömegszervezetekbe, A katolikus békepapokat meg kell szervezni (Mészáros 51.old)

21 Ellentmondás az egyházpolitikában 5. A vallásellenes harc alapokmánya: 1958.július 22. „Javaslat a vallás elleni harc és világnézet tömegnevelő munka feladatairól” Kádár János javaslata: az eszmei és politikai harcban a fő tüzet a katolikus egyházzal szemben kell fordítani Ez az alapokmány képezte egészen 1989-ig az egyház ellenes küzdelem alapjait (Mészáros II/54.old.) Az intenzív vallásellenes propaganda ellenére, még mindig jelen van az egyház, elsősorban a társadalom elmaradottabb rétegeiben.

22 Pergőtűz másfél évtizeden át 1, Vádpontok: papok és világiak a vallásos hit elmélyítése, tudatosítása, terjesztése miatt kerültek vád alá, de hivatalosan mindig valamiféle politikai vonatkozású jogcímet kreáltak az elítélésre. Ezek a klerikális koncepciós perek 1970-es évekig eltartottak Az újságok állandóan megjelentették a leleplező „tényeket” A marxista történészeknek bizonyítani kellett: az egyház a haladás kerékkötője (sok támadással indultak: főleg a modernizmus régi mondataival: pl. Jézus nem volt történelmi személy.) A Politikai Bizottság javaslata: indítani kell egy egyházellenes folyóiratot ( Világosság )

23 Pergőtűz másfél évtizeden át 2, Tudat átalakítás az iskolákban: cél: 3-24 éves korig minden egyház ellenes nevelés be legyen táblázva Világnézeti nevelést kell folytatni. Aczél György javaslata: az oktatásba vallásos szülők gyermekeit nem szabad felvenni, csak kommunista párttagok lehetnek az oktatás területén

24 Pergőtűz másfél évtizeden át 3, tv. „Népünk legfőbb érdeke a szocializmus építése” ezért: a tudományos világnézet = a szocialista világnézet

25 Pergőtűz másfél évtizeden át 4, A egyház magatartása: 1957-ben megjelent a „püspökkari memorandum” visszautasították a békepapokat kell visszahelyezni a kinevezéseknél A Szentszék 1957-ben kérte: el kell mozdítani azokat a papokat, akik a békepapi mozgalomban vannak 1958-ban dekrétum érkezett a Vatikántól: mivel a magyar országgyűlés három papja nem teljesítette a felszólítást, ezért kiközösítés alá esnek: (Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd, Máthé János,) később Várkonyi Imre, mert Máthé János visszalépett

26 Pergőtűz másfél évtizeden át 5, Békepapi mozgalom: az együttműködés és rokonszenv keresése a papság körében Új forma: Országos Béketanács (Hamvas Endre) és az Opus Pacis A béke-pap szervezet aktivistái azt hangoztatták: „Szocializmust igent, ateizmust nem!” Eredmény: Grősz érsek 70 évesen Népköztársaság Zászlórendjét kapta Papp Kálmán győri püspök: titkos iratokat küldött a Vatikánnak, ezért a püspöki karnak nyilatkozatot kellett tenni, ha elhatárolódik Papp Kálmántól. Ez a Nyilatkozat megszületett 1958-ban

27 Pergőtűz másfél évtized alatt 6, Állami Egyházügyi Hivatal 1958-tól már teljesen kezében tartotta a püspöki kart a pasztoráció: csak a templomon belül volt lehetséges Központi Papnevelő Intézet szembehelyezkedett a béke papi mozgalommal, ezért 1957-ben 6 növendéket elhurcoltak ben kötelezték őket, hogy vegyenek részt a béke papi mozgalom ülésén: nem mentek el, ezért 14 növendéket kizártak az Intézetből. A többi kispaptól a püspöki kar: engedelmességi nyilatkozatot kért, de 59 növendék nem teljesítette. Ezért csak 10 növendék kezdte meg a következő évet. 73 kispapot kizártak, akik a legjobb szellemi képességűek voltak.

28 Pergőtűz másfél évtized alatt 7. A kiscsoportok ellen a Támadás: „Fekete hollók” 85 személyt tartóztattak le elindulnak a házkutatások ás az őrizetbe vételek november 22-től febr.6-án egész napos házkutatásokat folytatnak pl. Tabódy Istvánt 12 évi börtönnel ítélték el. A Regnum ellen elindult a támadás: Opalény Magdolnát letartóztattak 50 egyházi személyt tartóztattak le: 34-t állásukból elküldtek

29 Mindennapi élet a plébániákon: 1, új templomok építésére nem adtak engedélyt, nagyobb városnegyedek nélkülözték az új templomokat 2, a plébániákon megrendezték: a háromnapos lelkigyakorlatokat, a búcsúkat, szentségimádás napját, feltámadási és úrnapi körmeneteket, az egyházadót mindenki rendszeresen fizette Hitoktatás csak az iskolákban történhetett, de a beíratás procedúráit vállalni kellett

30 Mindennapi élet a plébániákon: 3, A második vatikáni zsinat: 1962.okt.1-től a püspöki kar három napos tridumot rendelt el, mindenhol megtartották a zsinatra időszakosan kiengedtek püspököket között több évszázados kereteket változtattak meg a zsinat fényében új liturgikus naptárat vezettek be: 1970-től szembemiséző oltárok

31 Mindennapi élet a plébániákon: 4. A Politikai Bizottság döntötte el, hogy vehet részt a zsinaton: először három püspök, egy apostoli kormányzó és két segédpüspök

32 Mindennapi élet a plébániákon: 5. tárgyalások kezdődtek a Szentszékkel 1963-ban az első hivatalos tárgyalás: május 7-9 között Budapesten – Casaroli követ a Szentszék egyenrangú partnerként tárgyal a magyar kormánnyal A VÉGSŐ megállapodás: szept.15. Casaroli- Partner József Eredmény: 5 új püspöki kinevezés, semmilyen új megállapodás nem született, de a sajtó mégis „megállapodásnak” hívta és a pápa „áldását” adta a kommunizmusra Sok világi hívő ezután párttag lett és a béke-papi mozgalom nőtt Ennek ellenére újra megindultak a letartóztatások: dec-től, főleg az ifjúsági lelkipásztorok ellen

33 Mindennapi élet a plébániákon: 6, a Zsinat befejezésén : 9 püspök jelenhetett meg, és a püspöki szinóduson 1-2 püspök vehetett részt évente 7, Újabb tárgyalás 1968-ban: Casaroli: „a Vatikán szüntesse meg a kinevezéseknél eddig alkalmazott diszkriminációt” eredmény: újabb püspökök kinevezése 1969-ben (Ijjas József, Brezanóczy Pál,

34 Mindennapi élet a plébániákon 8. A Vatikán 1963-tól amikor Magyarország ENSZ tag lett, demokratikus jogállamnak tekinti a püspöki kar elfogadta a szocialista állam ideológiájának megfelelő vallásszabadságot (pl. a szerzetesrendek betiltását) a püspöki kar feladta: a katolikus egyház lelkiismereti és vallásszabadságát

35 Eredmény 9, Kényszer, fenyegetettség és kiszolgáltatottság: 1970-ben ünnepi keretek között dicsérték a szocializmust, mert szabadon dicsérhetjük Istent és gyakorolhatjuk a vallásosságot


Letölteni ppt "A magyar katolikus egyház számára ismert volt Sztálin egyházpolitikája. (az orosz egyházat: szétzilálták, térdre kényszerítették, ateizmust terjesztettek)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések