Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Megoldásra váró problémák a köznevelésben megvalósuló egészségfejlesztésben Bauer Zita NEFI - köznevelési szakértő TÁMOP-6.1.1-12/1 kiemelt projekt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Megoldásra váró problémák a köznevelésben megvalósuló egészségfejlesztésben Bauer Zita NEFI - köznevelési szakértő TÁMOP-6.1.1-12/1 kiemelt projekt."— Előadás másolata:

1 Megoldásra váró problémák a köznevelésben megvalósuló egészségfejlesztésben Bauer Zita NEFI - köznevelési szakértő TÁMOP /1 kiemelt projekt

2 Az egészségfejlesztő iskola céljai  az egészségfejlesztés és az eredményes tanulás támogatása (intézkedések);  támogató környezet biztosítása (egészséges iskolai élet, tanulás, munka);  együttműködés kialakítása (szakemberek, a szülők és diákok között);  siker, erőfeszítés elismerése;  a tanulók, az iskolai személyzet, a családok, a közösség egészségének megőrzése.

3 Az egészségfejlesztő iskola szemlélete, stratégiája A szemlélet elterjesztésére tett lépések:  kutatások (szakvélemények, elemzések készítéséhez)  szakmai dokumentumok:  az egészségfejlesztés helyzetének, problémáinak feltárására (pl.):  „a WHO szakértői bizottságának az átfogó iskolai egészségfejlesztésre és megelőzésre vonatkozó összefoglalása és ajánlása”;  „Improving School Health Programmes: Barriers and Strategies(WHO/HPR/HEP/96.2), Az iskolai egészségprogramok javítása: akadályok és stratégiák.”

4 Az egészségfejlesztő iskola szemlélete, stratégiája 2.  szakmai dokumentumok (folyt.):  különböző szakmai csoportok számára nyújtanak segítséget az egészségfejlesztő iskolák fejlesztésében (pl.):  „Helyi tevékenység: Egészségfejlesztő iskolák létrehozása.”  egyes speciális területre koncentrálva nyújtanak segítséget (pl.):  „Dohányzás prevenció: egy fontos kiindulópontja az egészségfejlesztő iskolák kialakításához.”

5 Hazai helyzetkép az iskolai egészségfejlesztésben  Köznevelési törvény célkitűzése, hogy fontos szerepet kapjon a nevelésben többek között a fenntarthatóságra és az egészséges életmódra nevelés.  A Nemzeti alaptanterv, és a kerettantervek rendelkeznek a követelményekről, amelyek ráirányulnak azokra a készségeknek a fejlesztésére is, amelyek szükségesek az egészséges életvitel kialakításához.  Kerettantervekben megjelenik a holisztikus szemlélet, szinte minden tantárgynál találkozhatunk az egészség ismeretanyag valamely területével.  Ismereteken alapuló készségfejlesztést elmélyítik a tanórán kívüli tevékenységek pl. egészségnapok, témahetek, különböző versenyekre való felkészülések  A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint minden nevelési-oktatási intézmény számára kötelező az egészségfejlesztési program készítése, az abban megfogalmazott, elvek szerinti intézményi működés.  Az iskola-egészségügyi ellátást a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza. A rendelet kitér az iskolaorvos és iskolavédőnő tanulói létszámhoz igazodó alkalmazására és részletes feladataira.

6 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 1. Központi szint  A népegészségügyi program (2003) nem aktualizált, nincs standardizálás, új problémákra nem tér ki.  Infrastruktúrafejlesztés gyakori hiánya.  Ifjúságvédelmi felelős státusz megvonása.  Iskolapszichológus státusz betöltése problémás.  Egységes iskolai egészségfejlesztést támogató segédanyagok, módszertani segédletek és azok alkalmazásának hiánya.  Jó gyakorlatokat összegyűjtő adatbázis hiánya.  Leszakadó társadalmi rétegek, térségek különleges gondozása.  Szakmai háttértámogatás szervezése (továbbképzések a köznevelés terén, partneri kapcsolatok kiépítése, segédanyagok stb.).  Szakemberek alkalmazási lehetősége korlátozott.

7 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 2. Intézményi szint  Projektmenedzsment kiépültsége (egészségfejlesztő team), innováció hiánya  Vezetői elkötelezettség esetszerűsége  Önálló egészségfejlesztő programok hiánya, azok tudatos tervezése, nyomon követhetősége, mérhetősége.  Egészségtudatos munkahely kiépítése (egészségterv és intézkedések):  pedagógus és a dolgozók, mint célcsoport.  pedagógusok egészségtudatos szemléletmódjának fejlesztése.  lelki egészséget támogató intézkedések a munkahelyen.  vezetői munkában való érvényre jutás.  Szűk körű partnerség, hálózatosodás hiánya, jelzőrendszer kiépítettsége

8 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 3. Tartalmi szint  Egységes korszerű ismeretekről szóló szakmai anyagok hiánya:  Támogató eszközök, szakmai anyagok, amelyek segítik a tanárokat az egészségfejlesztési tevékenységük során.  Az anyagok egységesítés hiánya.  Adatbázis hiánya.

9 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Az egészségfejlesztési tevékenység témakörei (20/2012 EMMI rendelet X. fejezet, 128. §)  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,  egészséges táplálkozás,  mindennapos testnevelés, testmozgás,  személyi higiéné,  családi életre nevelés  testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése.  A 20/2012-es EMMI rendeletet összevetve az ajánlott programokkal, kitűnik, hogy sem a tartalmi, sem pedig a területi lefedettség nem érvényesül.  Hiányzó témakörök a programokban (pl. erőszak megelőzésére).

10 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  Az ágazatok közötti, interszektorális együttműködések hiánya.  A témakör oktatásához a nevelési-oktatási intézményekben standard feltételek nem, vagy csupán részben állnak rendelkezésre.  A kompetenciák mind oktatási, mind pedig egészségügyi oldalról nem tisztázottak.  Az egységes, átfogó jellegű elsősegély nyújtási ismeretek megszerzésére csak a jogosítvány megszerzése kapcsán kerül sor.  Motiváció hiánya az oktatói és az egészségügyi szféra részéről.

11 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Egészséges táplálkozás  Az ágazatok közötti, interszektorális együttműködések hiánya.  A témakör oktatásához a nevelési-oktatási intézményekben standard feltételek nem, vagy csupán részben állnak rendelkezésre.  Az oktatásban kevés hangsúlyt kap a diákok önálló életre és önellátásra való felkészítése.  A kompetenciák mind oktatási, mind pedig egészségügyi oldalról nem tisztázottak.  Motiváció hiánya az oktatói oldalról.

12 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Mindennapos testnevelés, testmozgás  Nincs megfelelő infrastrukturális háttér.  Pedagógusok életmódjában nem jelenik meg a mozgás.  A mindennapos testnevelés bevezetésével együtt járó óraszámemelés hagyományos testnevelés órává vált.  Nem jellemző a sportegyesületek bevonása.

13 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Személyi higiéné  A személyi higiénéhez köthető tárgyi és a tisztaság feltételei nem biztosítottak.  A külső programok bevonására nem áll rendelkezésre forrás. Családi életre nevelés  A nevelőtestületek egységes szemléletmódjának kialakítása érdekében nem történtek felkészítések.  Külső szakemberek, programok bevonásához szükséges anyagi feltételek hiánya.

14 A hazai egészségfejlesztés problematikus pontjai 4. Területi szint Szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  Az akkreditált drogprevenciós programok száma kevés.  Forráshiány a külső programok bevonására.  A tanulói létszámhoz rendelt 0,5 iskolapszichológusi státusz nem oldja fel a problémát. Iskolai erőszak  Az akkreditált programok száma kevés.  Forráshiány a külső programok bevonására.  A tanulói létszámhoz rendelt 0,5 iskolapszichológusi státusz nem oldja fel a problémát.  A családok, szülők elérési lehetősége korlátozott.  A pedagógusok nem rendelkeznek megfelelő konfliktuskezelési technikákkal.

15 Összegzés  A korszerű szövegezésű jogszabályok ellenére a megvalósulásban problémák.  A jogszabályok rendelkező részei hiányosak.  Nincs komplex országos iskolai egészségfejlesztési program, hálózat.  A témakörök, programok sok tekintetben a nemzetközi oktatási trendeknek nem felelnek meg.  A tartalmi feltételek tekintetében hiányok, kevés a korszerű, a szakmát támogató segédanyag.  Az egészségfejlesztés iskolai elősegítését támogató, az iskolai programokat elismerő háttérintézmények még nem tudják betölteni teljesen a funkciójukat.  A szakmai anyagokhoz való megfelelő hozzájutás (segédletek, útmutatók) nehézsége.  Szakmai hálózat, tudásbázis hiánya.

16  Felhasznált tanulmány:  Dávid Margit, Juhász Hajnalka, Kádár Gergely Péter, Kis Rita, Patócs Anikó: Javaslatok az iskolai egészségfejlesztés hiányterületeire (MUNKAANYAG)

17 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Megoldásra váró problémák a köznevelésben megvalósuló egészségfejlesztésben Bauer Zita NEFI - köznevelési szakértő TÁMOP-6.1.1-12/1 kiemelt projekt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések