Didaktika Módszerek, taneszközök Orosz Ildikó. Módszerek MÓDSZER - METHODOSZ - ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - METHODOSZ - ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - CÉLHOZ VEZETŐ.

Az előadások a következő témára: "Didaktika Módszerek, taneszközök Orosz Ildikó. Módszerek MÓDSZER - METHODOSZ - ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - METHODOSZ - ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - CÉLHOZ VEZETŐ."— Előadás másolata:

1 Didaktika Módszerek, taneszközök Orosz Ildikó

2

3 Módszerek MÓDSZER - METHODOSZ - ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - METHODOSZ - ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - CÉLHOZ VEZETŐ ÚT, ELJÁRÁS MÓDSZER - CÉLHOZ VEZETŐ ÚT, ELJÁRÁS

4 Az oktatási módszer fogalma (Falus,1998) Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. Az oktatási módszerek az oktatási folyamatnak állandó, ismétlődő összetevői, a tanár és tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek alkalmazásra. Nem a legkisebb elemei az oktatásnak. Őket követik a különféle eljárások, fogások, tevékenységelemek, tanítási készségek alkotják. Nem a legkisebb elemei az oktatásnak. Őket követik a különféle eljárások, fogások, tevékenységelemek, tanítási készségek alkotják.

5 Oktatási módszerek (Falus,1998) 1. A magyarázat 2. Az elbeszélés 3. Az előadás 4. A tanulók kiselőadásai 5. A megbeszélés 6. Vita 7. Szemléltetés 8. A projektmódszer 9. A kooperatív oktatási módszer 10. A szimuláció, a szerepjáték és a játék 11. Házi feladat

6 A magyarázat (Falus, 1998 ) A magyarázat olyan monológikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. A magyarázat olyan monológikus tanári közlési módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő. 5-10; 20-25 perc változik a tanulók életkorának függvényében 5-10; 20-25 perc változik a tanulók életkorának függvényében

7 A magyarázat(Falus, 1998 ) Brown és Armstrong tipológiája Értelmező (Mi? Mit?) Értelmező (Mi? Mit?) fogalmak, terminusok értelmét teszi világossá Leíró (Hogyan?) Leíró (Hogyan?) folyamat, struktúra bemutatását szolgálja Okfeltáró ( Miért?) Okfeltáró ( Miért?) jelenségek okainak kiderítésére szolgál

8 A magyarázat(Falus, 1998 ) Hatékony magyarázat jellemzői: logikus logikus világos világos érdekes érdekes tömör tömör egyszerű egyszerű szenvedélyes, érzelmekkel kísért szenvedélyes, érzelmekkel kísért

9 A magyarázat eredményességéhez vezető eljárások Célok megfogalmazása ( pontos, világos legyen) Példák kiválasztása és alkalmazása Kiválasztás szabályai: Kiválasztás szabályai: tanulók számára ismertek legyenek tanulók számára ismertek legyenek abszrtakciós és bonyolultsági szintje feleljen meg a fejletségüknek abszrtakciós és bonyolultsági szintje feleljen meg a fejletségüknek egyszerűbbektől haladjunk a bonyolultabbak felé egyszerűbbektől haladjunk a bonyolultabbak felé tanulók érdeklődési körének megfelelők legyenek tanulók érdeklődési körének megfelelők legyenek ellenpéldákat is mutassunk be ellenpéldákat is mutassunk be csak annyit mutassunk be amennyi tényleges információt ad a tanulóknak csak annyit mutassunk be amennyi tényleges információt ad a tanulóknak

10 A magyarázat alkalmazásának néhány szabálya: Világosan fogalmazzuk meg az elsajátítandó általánosításokat, szabályokat Világosan fogalmazzuk meg az elsajátítandó általánosításokat, szabályokat Lényeges jegyek kidomborodjanak Lényeges jegyek kidomborodjanak Felhívni a figyelmet a példa és szabály kapcsolatára Felhívni a figyelmet a példa és szabály kapcsolatára Megtervezni a példa - szabály, vagy szabály - példa út választását (ajánlatos példa - szabály - példa) Megtervezni a példa - szabály, vagy szabály - példa út választását (ajánlatos példa - szabály - példa) Kérni a tanulók példáját Kérni a tanulók példáját Magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak alkalmazása Magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak alkalmazása

11 A magyarázat alkalmazásának néhány szabálya: Audiovizuális eszközök alkalmazása A bemutatás ne legyen öncélú A bemutatás ne legyen öncélú A szemléltetés épüljön be szervesen a magyarázatba A szemléltetés épüljön be szervesen a magyarázatba A szemléltetőeszköz a fogalom lényegére vonatkozzék A szemléltetőeszköz a fogalom lényegére vonatkozzék A bemutatás könnyedén történjen, ne zavarja meg az előadást A bemutatás könnyedén történjen, ne zavarja meg az előadást

12 Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása Tervszerű ismétlés formái: Egyidejűleg különböző absztrakciós szinteken történő közlés, bemutatás Egyidejűleg különböző absztrakciós szinteken történő közlés, bemutatás A fontosabb, nehezebben érthető szavak, mondatok szó szerinti ismétlése, kiemelése A fontosabb, nehezebben érthető szavak, mondatok szó szerinti ismétlése, kiemelése A bizonyítás megismétlése más szavak, új gondolatmenet felhasználásával A bizonyítás megismétlése más szavak, új gondolatmenet felhasználásával Több, különféle példa bemutatása Több, különféle példa bemutatása A bizonyítás egy szakaszában az addig elmagyarázott részek számbavétele, az addigi eredmények felsorolása A bizonyítás egy szakaszában az addig elmagyarázott részek számbavétele, az addigi eredmények felsorolása A magyarázat végén az összes tárgyalt fogalom összegzése, rendszerezése, ismétlése A magyarázat végén az összes tárgyalt fogalom összegzése, rendszerezése, ismétlése

13 A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata A magyarázat során kerüljük A magyarázat során kerüljük A logikai következetlenségeket A logikai következetlenségeket A fogalmazásbeli következetlenségeket A fogalmazásbeli következetlenségeket A határozatlan semmitmondó megfogalmazásokat A határozatlan semmitmondó megfogalmazásokat ne vonjuk kétségbe állításunk jelentőségét ne vonjuk kétségbe állításunk jelentőségét a közölt tárgyi ismeretekben legyünk biztosak a közölt tárgyi ismeretekben legyünk biztosak ne használjunk töltelékszavakat ne használjunk töltelékszavakat nem tanított ismeretekről te tételezzük fel, hogy a tanulók tudják nem tanított ismeretekről te tételezzük fel, hogy a tanulók tudják A nem megfelelő szóhasználatot A nem megfelelő szóhasználatot a tanulók számára ismert szavakat és kifejezéseket használjuk a magyarázatban a tanulók számára ismert szavakat és kifejezéseket használjuk a magyarázatban kerüljük az idegen szavakat és kifejezéseket kerüljük az idegen szavakat és kifejezéseket az ismeretlen, illetve idegen szavak tartalmát pontosan határozzuk meg az ismeretlen, illetve idegen szavak tartalmát pontosan határozzuk meg

14 Kérdések feltétele Hozzájárul a: a figyelem fenntartásához a figyelem fenntartásához a megmagyarázott fogalmak megértésének ellenőrzéséhez a megmagyarázott fogalmak megértésének ellenőrzéséhez a magyarázat további menetének a tanulók igényei szerinti módosításához a magyarázat további menetének a tanulók igényei szerinti módosításához Mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód Vázlat készítése ( táblán, írásvetítőn, diktálva)

15 Az elbeszélés (Falus, 1998) Az elbeszélés (leírás) olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy jelenség, esemény, folyamat személy, tárgy érzékletes, szemléletes bemutatására szolgál. Megkülönböztető jegyek: előadástól - rövidebb terjedelem előadástól - rövidebb terjedelem magyarázattól - információátadás célja magyarázattól - információátadás célja (nem ok-okozati összefüggéseket keres) Főleg a tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja, a gondolkodás fejlesztését kívánja elérni Főleg a tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja, a gondolkodás fejlesztését kívánja elérni

16 Az előadás (Falus, 1998) Az előadás olyan monológikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. (gör. Lectare - szöveg hangos felolvasása ) Az előadás olyan monológikus szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába ötvözi az elbeszélés és a magyarázat elemeit. (gör. Lectare - szöveg hangos felolvasása )

17 Az előadás szerkezete Bevezetés Bevezetés Kifejtés Kifejtés Következtetés (összegzés) Következtetés (összegzés)

18 Az előadás szerkezete Bevezetés figyelemfelkeltés figyelemfelkeltés előadás céljának közlése előadás céljának közlése szükséges ismeretek felidézése szükséges ismeretek felidézése előadás főbb pontjainak felvázolása előadás főbb pontjainak felvázolása rendező elvek közlése (advance organiser), rendező elvek közlése (advance organiser),

19 Az előadás szerkezete Kifejtés tényanyag közlése tényanyag közlése fedje le a megtanulandó tényeket, vagy utaljon arra hol bővíthető az ismeret fedje le a megtanulandó tényeket, vagy utaljon arra hol bővíthető az ismeret áttekinthető struktúrája, logikai szerkezete legyen áttekinthető struktúrája, logikai szerkezete legyen a struktúrát érzékelhetővé kell tenni a tanulók számára a struktúrát érzékelhetővé kell tenni a tanulók számára fenn kell tartania a tanulók figyelmét fenn kell tartania a tanulók figyelmét

20 Az előadás szerkezete A kifejtés lehetséges eszközei változatosság ( hangszín, mozgás, gesztusok, szókincs, ábrák stb.) változatosság ( hangszín, mozgás, gesztusok, szókincs, ábrák stb.) humorral átszőtt előadásmód humorral átszőtt előadásmód előadás élénksége, lelkesedése, elkötelezettsége előadás élénksége, lelkesedése, elkötelezettsége költői és valós kérdések beiktatása költői és valós kérdések beiktatása kiosztott segédanyagok kiosztott segédanyagok példák alkalmazása példák alkalmazása az anyag világos kifejtésére kell törekedni az anyag világos kifejtésére kell törekedni

21 Az előadás szerkezete Kifejtés strukturálásának különböző módjai hierarchikus felépítés ( fogalom - alárendelt fogalom - részegységei ) hierarchikus felépítés ( fogalom - alárendelt fogalom - részegységei ) szekvenciális elrendezés ( valamilyen szempont szerint,pl. időrend) szekvenciális elrendezés ( valamilyen szempont szerint,pl. időrend)

22 Az előadás szerkezete Következtetés (összegzés) Célszerűtanulóktól kérdezni, tőlük példát kérni, az elhangzottakat összefoglalni Célszerűtanulóktól kérdezni, tőlük példát kérni, az elhangzottakat összefoglalni

23 A tanulók kiselőadásai (Falus, 1998) A tanulók kiselőadásai olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. A tanulók kiselőadásai olyan monologikus szóbeli közlési módszernek tekinthetők, amelyben az összefüggő közlés nem a tanártól, hanem a tanulótól származik. Időtartama 10- 15 perc. Időtartama 10- 15 perc.Haszna: Kutató tevékenység kialakítása Kutató tevékenység kialakítása szóbeli kifejezőkészség, előadókészség kialakítása szóbeli kifejezőkészség, előadókészség kialakítása Ügyelni !Csak jól megszerkesztett, szabadon előadott produkciók kerüljenek az osztály elé Ügyelni !Csak jól megszerkesztett, szabadon előadott produkciók kerüljenek az osztály elé

24 A megbeszélés A megbeszélés ( beszélgetés ) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. A megbeszélés ( beszélgetés ) dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Konkretizáló megbeszélés - előre megfogalmazott kérdések sorozata Konkretizáló megbeszélés - előre megfogalmazott kérdések sorozata Kérdve kifejtés „szókratészi bábáskodás” - kérdésekkel rávezetni a tanulót az új ismeretekre Kérdve kifejtés „szókratészi bábáskodás” - kérdésekkel rávezetni a tanulót az új ismeretekre Heurisztikus jellegű kérdve - kifejtés a tanár még nagyobb szabadságot ad a tanulóknak Heurisztikus jellegű kérdve - kifejtés a tanár még nagyobb szabadságot ad a tanulóknak

25 A megbeszélés eredményességének feltételei : a témának a gyerekek előismereteire kell épülni a témának a gyerekek előismereteire kell épülni a témának érdekesnek, élményszerűnek kell lennie a témának érdekesnek, élményszerűnek kell lennie az indítás problémafelvető, felfedeztető legyen az indítás problémafelvető, felfedeztető legyen irányítás szempontjából indító - továbbvivő - ellenőrző kérdésekből álljanak irányítás szempontjából indító - továbbvivő - ellenőrző kérdésekből álljanak kötetlen és oldott légkört feltételez, ahol kérdezni és hibázni is lehet kötetlen és oldott légkört feltételez, ahol kérdezni és hibázni is lehet pedagógus a háttérből rugalmasan, de határozottan irányítson pedagógus a háttérből rugalmasan, de határozottan irányítson biztosítsuk, a teljes körű részvételt biztosítsuk, a teljes körű részvételt a felfedezett hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálni a felfedezett hibákat, tévedéseket tapintatosan korrigálni a gyerekek válaszaiból kigyűjteni a konstruktív elemeket, és világos képet alkotni belőlük a gyerekek válaszaiból kigyűjteni a konstruktív elemeket, és világos képet alkotni belőlük

26 Az megbeszélés lényeges alkotóelemei, eljárásai Strukturálás Strukturálás A célok világos kitűzése A célok világos kitűzése A fontos gondolatok kiemelése A fontos gondolatok kiemelése Az egyes részek összefoglalása Az egyes részek összefoglalása Az egyes részek közötti átmenet egyértelmű jelzése Az egyes részek közötti átmenet egyértelmű jelzése A gondolatok összegzése (lehetőleg a tanulók közreműködésével) A gondolatok összegzése (lehetőleg a tanulók közreműködésével)

27 Kérdezés (Falus, 1998 ) Célja funkciója szerint lehet: érdeklődés- és figyelemfelkeltő érdeklődés- és figyelemfelkeltő diagnosztizáló és ellenőrző diagnosztizáló és ellenőrző információt kérő információt kérő szervező, instruáló szervező, instruáló gondolkodtató gondolkodtató strukturáló strukturáló véleményt, érzelmeket feltáró véleményt, érzelmeket feltáró Elvárható válasz jelege szerint lehet konvergens kérdéseket ( egyetlen vagy néhány jól körülhatárolható válasz adható) konvergens kérdéseket ( egyetlen vagy néhány jól körülhatárolható válasz adható) divergens kérdéseket (több egyaránt jó válasz adható) divergens kérdéseket (több egyaránt jó válasz adható)

28 Elvárt gondolkodás alapján a Bloom taxonómia szerint a kérdések következő szintűek lehetnek ismeret ismeret megértés megértés alkalmazás alkalmazás analízis analízis szintézis szintézis értékelés értékelés

29 A jó kérdezés jellemzői A jó kérdezés jellemzői Legyen pontos, világos, rövid és egyértelmű Legyen pontos, világos, rövid és egyértelmű Feleljen meg a tanulók értelmi színvonalának Feleljen meg a tanulók értelmi színvonalának Mozdítsa elő a tanulók gondolkodási készségét Mozdítsa elő a tanulók gondolkodási készségét Adjunk időt a gondolkodásra (legalább 3-5 mp. szünet) Adjunk időt a gondolkodásra (legalább 3-5 mp. szünet) Az egész osztálynak tegyük fel (addig gondolkodnak míg esély van a szereplésre) Az egész osztálynak tegyük fel (addig gondolkodnak míg esély van a szereplésre) Szólítsunk fel több tanulót Szólítsunk fel több tanulót Kezeljük differenciáltan a tanulók válaszát (lehetőleg a felszólított válaszoljon) Kezeljük differenciáltan a tanulók válaszát (lehetőleg a felszólított válaszoljon)

30 A jó kérdezés jellemzői A jó kérdezés jellemzői Kerülni kell szuggesztív, sugalmazó kérdéseket szuggesztív, sugalmazó kérdéseket eldöntendő kérdéseket eldöntendő kérdéseket a kérdések újrafogalmazását a kérdések újrafogalmazását a kérdések ismétlését a kérdések ismétlését a kérdéseknek tanár általi megválaszolását a kérdéseknek tanár általi megválaszolását a tanulók válaszainak rendszeres ismétlését a tanulók válaszainak rendszeres ismétlését

31 Visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése Eltérő formák alkalmazása célszerű: elismerő, dicsérő szó, elismerő, dicsérő szó, gesztus, gesztus, mosoly, mosoly, bólintás bólintás pozitív tartalmas értékelés pozitív tartalmas értékelés tényszerű helyesbítés tényszerű helyesbítés differenciált tartalmas értékelés differenciált tartalmas értékelés negatív értékelés negatív értékelés

32 Vita (Falus, 1998) A vita dialogikus szóbeli közlési módszer, amelynek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. A vitában a tanulók viszonylag nagyfokú önállóságot élveznek, a pedagógus a háttérből irányítja a vita menetét. Jól szervezett vitában a kérdéseket a tanulók egymáshoz és nem a pedagógushoz intézik

33 A vita megvalósulásának feltételei (Dillon - Bridges) Logikai MorálisIntellektuális

34 Logikai a résztvevők egymáshoz beszéljenek, egymásra figyeljenek, egymásra reagáljanak a résztvevők egymáshoz beszéljenek, egymásra figyeljenek, egymásra reagáljanak eltérő álláspontokat képviseljenek, szándékukban álljon saját álláspontjuk kialakítása eltérő álláspontokat képviseljenek, szándékukban álljon saját álláspontjuk kialakítása

35 A vita megvalósulásának feltételei (Dillon - Bridges) Morális a résztvevők hajlandók legyenek érvek hatására véleményüket megváltoztatni a résztvevők hajlandók legyenek érvek hatására véleményüket megváltoztatni betartják a vitatkozás szabályait betartják a vitatkozás szabályait csak azt mondják amit igaznak gondolnak csak azt mondják amit igaznak gondolnak szorongás nélkül elmondják véleményüket szorongás nélkül elmondják véleményüket minden résztvevő véleményének azonos jelentőséget tulajdonítanak minden résztvevő véleményének azonos jelentőséget tulajdonítanak minden véleményt előítélet nélkül fogadnak minden véleményt előítélet nélkül fogadnak

36 A vita megvalósulásának feltételei (Dillon - Bridges) Intellektuális mások véleményét tiszteletben tartják, nem tisztelik a tekintélyt mások véleményét tiszteletben tartják, nem tisztelik a tekintélyt eltérő véleményeket igényelnek, nyitottak egymás iránt eltérő véleményeket igényelnek, nyitottak egymás iránt átgondolják az érveket, mielőtt állást foglalnának átgondolják az érveket, mielőtt állást foglalnának arra törekszenek, hogy tényeket, érveket közöljenek arra törekszenek, hogy tényeket, érveket közöljenek a lényeget világosan, tömören fogalmazzák meg a lényeget világosan, tömören fogalmazzák meg konzisztensek legyenek ( nem önellentmondó, egységes, erős, állandó) konzisztensek legyenek ( nem önellentmondó, egységes, erős, állandó)

37 A vita eredményes alkalmazásának feltételei a tanulók felkészítését a vitában való részvételre a tanulók felkészítését a vitában való részvételre a vita megfelelő előkészítését a vita megfelelő előkészítését a vita megfelelő vezetését a vita megfelelő vezetését Vitában való képesség (vitában fejlődik) feltételezi a következő interperszonális képességeket Vitában való képesség (vitában fejlődik) feltételezi a következő interperszonális képességeket ellenőrizzük, hogy jól értettük - a másikat kijelentésének átfogalmazásával ellenőrizzük, hogy jól értettük - a másikat kijelentésének átfogalmazásával tevékenységét értelmezzük szavakkal tevékenységét értelmezzük szavakkal interpretáljuk a másik személy érzéseit interpretáljuk a másik személy érzéseit jelezzük saját érzéseinket jelezzük saját érzéseinket

38 A vita előkészítése és vezetése A vita előkészítése célmeghatározás célmeghatározás a tanulók előismereteinek és vitakészségének feltérképezése a tanulók előismereteinek és vitakészségének feltérképezése a vita menetének megtervezése (alkalmazandó kérdéstípusok, főbb állítások kiválasztása) a vita menetének megtervezése (alkalmazandó kérdéstípusok, főbb állítások kiválasztása) tárgyi feltételek megteremtése tárgyi feltételek megteremtése A vita vezetése célok közlése, a vita szabályainak, időtartamának ismertetése célok közlése, a vita szabályainak, időtartamának ismertetése a vita exponálása, fókuszolása a vita exponálása, fókuszolása vita levezetése, vita lezárása vita levezetése, vita lezárása vita eredményeinek összegzése (Arends, 1991) vita eredményeinek összegzése (Arends, 1991)

39 Szemléltetés (Falus, 1998) A szemléltetés (demonstráció, illusztráció) olyan szemléletes oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik Az oktatási folyamatban hozzájárul a a képszerű szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez a képszerű szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez kiinduló bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához kiinduló bázis megteremtésével a fogalomalkotáshoz, illetve a tevékenység elsajátításához a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez a tanultak alkalmazásához a tanultak alkalmazásához

40 A demonstráció eredményességének feltételei kapcsolódnia kell a megelőző és következő módszerekhez, anyagrészekhez kapcsolódnia kell a megelőző és következő módszerekhez, anyagrészekhez minden tanuló által jól követhető: láthatónak, hallható, érzékelhető legyen minden tanuló által jól követhető: láthatónak, hallható, érzékelhető legyen a lényeg kiemelése a lényeg kiemelése váltsa ki a tanulók aktivitását váltsa ki a tanulók aktivitását visszacsatolás, elsődleges rögzítések, részösszefoglalások visszacsatolás, elsődleges rögzítések, részösszefoglalások az osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, képességeihez igazodjon az osztály fejlettségi szintjéhez, előismereteihez, képességeihez igazodjon

41 A szó és a szemléletesség kapcsolata (Babinszkij, 1985) a pedagógus szóbeli közlés segítségével irányítja a tanulók megfigyelését a pedagógus szóbeli közlés segítségével irányítja a tanulók megfigyelését a megfigyelésre alapozva szóbeli közléssel segítjük az összefüggések átgondolását a megfigyelésre alapozva szóbeli közléssel segítjük az összefüggések átgondolását a megfigyelésekből közvetlenül ki nem derülő összefüggéseket szóban közöljük a megfigyelésekből közvetlenül ki nem derülő összefüggéseket szóban közöljük

42 A szemléltetés fő fajtái közvetlen megfigyelés közvetlen megfigyelés közvetett megfigyelés közvetett megfigyelés

43 A tevékenységtanulásban alkalmazott demonstráció fő lépéseinek kívánalmai a bemutatandó műveletet alkotó készségek és tudás alapos elemzése a bemutatandó műveletet alkotó készségek és tudás alapos elemzése a megfelelő demonstrációs forma megválasztása ( közvetlen, vagy közvetett ) a megfelelő demonstrációs forma megválasztása ( közvetlen, vagy közvetett ) a vizuális és szóbeli elemek kapcsolatának megtervezése a vizuális és szóbeli elemek kapcsolatának megtervezése a tanulók számára rendszeres kérdezési lehetőség biztosítása a tanulók számára rendszeres kérdezési lehetőség biztosítása a tanulók számára annak biztosítása, hogy a műveleteket segítséggel megismételhesse a tanulók számára annak biztosítása, hogy a műveleteket segítséggel megismételhesse az egyéni gyakorlás lehetőségének biztosítása az egyéni gyakorlás lehetőségének biztosítása a tevékenység értékelése, ha szükséges, újabb gyakorlás beiktatása a tevékenység értékelése, ha szükséges, újabb gyakorlás beiktatása

44 A projektmódszer (Falus, 1998 ) A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. Projektek - komplex feladatok, melyek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. Projektek - komplex feladatok, melyek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A témát a tanulók széleskörű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésében dolgozzák fel. A témát a tanulók széleskörű, történeti, technikai, gazdasági összefüggésében dolgozzák fel. A hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli. A hagyományos iskolai tantárgyi rendszer fellazítását igényli. Először Dewey alkalmazta a chicagoi kísérleti iskolájában Először Dewey alkalmazta a chicagoi kísérleti iskolájában Sok követőre talált a Szovjetunióban Sok követőre talált a Szovjetunióban Magyarországon a két világháború között reformpedagógiai irányzat keretében Magyarországon a két világháború között reformpedagógiai irányzat keretében Újrafelfedezése a 80-as években történt Újrafelfedezése a 80-as években történt

45 A projektmódszer elvi alapjait és gyakorlati alkalmazás módjait Kilpatrick írta le 1919-ben a tanulásnak célszerű tevékenységekre, problémamegoldásra kell épülnie a tanulásnak célszerű tevékenységekre, problémamegoldásra kell épülnie a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell építeni a tanulók szükségleteire és érdeklődésére kell építeni a teljes személyiség formálására koncentrálni a teljes személyiség formálására koncentrálni a tanterv álljon szoros kapcsolatban a társadalmi valósággal a tanterv álljon szoros kapcsolatban a társadalmi valósággal az iskolán belül rugalmasságot biztosítani az oktatásnak az iskolán belül rugalmasságot biztosítani az oktatásnak

46 A projektmódszer alkalmazásakor sorba vehető projektek (Kilpatrick,1918) gyakorlati feladat (pl. hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése) gyakorlati feladat (pl. hasznos tárgy megtervezése és kivitelezése) esztétikai élmény átélése esztétikai élmény átélése (cikk megírása, színi előadás megtartása) egy probléma megoldása egy probléma megoldása valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása valamilyen tevékenység, tudás elsajátítása

47 A projektmódszer alkalmazásának lépései a célok, a témák kiválasztása, megfogalmazása (mag kreatív feladat) a célok, a témák kiválasztása, megfogalmazása (mag kreatív feladat) a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák) a tervezés (feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák) kivitelezés kivitelezés zárás, értékelés (a kritériumokat előre közölni kell) zárás, értékelés (a kritériumokat előre közölni kell)

48 A projektmódszer megkülönböztető jegye a nagyfokú szabadság a tanuló számára, a nagyfokú szabadság a tanuló számára, a tanulás indirekt módon történik, a tanulás indirekt módon történik, a cél gyakorlati ( produktum), a cél gyakorlati ( produktum), a tudás az eszköz a megvalósításhoz a tudás az eszköz a megvalósításhoz

49 A szimuláció, a szerepjáték és a játék A szimuláció, a szerepjáték és a játék olyan oktatási módszerek, amelyekben a tanulók tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket, sajátítanak el, tevékenységeket gyakorolnak be

50 A szimulációk a valóság absztrakciói, leegyszerűsítései, a rendszer egészér koncentrálnak Megkülönböztetünk gép-ember szimulációt gép-ember szimulációt ember-ember szimulációt ember-ember szimulációt A szimuláció struktúrájának elemei hátteret leíró forgatókönyv hátteret leíró forgatókönyv különféle érdekeket megtestesítő szerepek különféle érdekeket megtestesítő szerepek egyének által követendő lépések egyének által követendő lépések valós helyzetet leegyszerűsítő formában tükröző adatok, tények, amelyekkel a résztvevők dolgozhatnak valós helyzetet leegyszerűsítő formában tükröző adatok, tények, amelyekkel a résztvevők dolgozhatnak lehetőség a résztvevők számára, hogy meggyőződhetnek döntéseik, cselekvéseik következményeiről lehetőség a résztvevők számára, hogy meggyőződhetnek döntéseik, cselekvéseik következményeiről

51 Szerepjátékok - valaki egy másik személy szerepét, vagy funkcióit játssza el A szerepjáték életközelbe hozza az időben, térben távoli jelenségeket életközelbe hozza az időben, térben távoli jelenségeket motiválja a tanulókat motiválja a tanulókat élményszerű, tartós tudást biztosít élményszerű, tartós tudást biztosít fejleszti az empátiát fejleszti az empátiát időigényes időigényes alkalmanként célszerű beiktatni alkalmanként célszerű beiktatni

52 A játék ( game) olyan vetélkedő, amelyben bizonyos előre maghatározott szabályok betartásával a győzelmet ügyesség, erő vagy szerencse segítségével lehet megszerezni igényelhet előre gyártott eszközöket igényelhet előre gyártott eszközöket lehet szóbeli vetélkedő jellegű lehet szóbeli vetélkedő jellegű papírral, ceruzával játszható keresztrejtvény jellegű papírral, ceruzával játszható keresztrejtvény jellegű erőteljesen motiválnak, ha alkalmazásukra ritkán, a komoly tanulás színesítése érdekében kerül sor erőteljesen motiválnak, ha alkalmazásukra ritkán, a komoly tanulás színesítése érdekében kerül sor

53 A kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában A kooperatív oktatási módszer a tanulók (4-6 fős) kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a negyedik oktatási stratégia céljaiként említett szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában Tanulók együttes munkát végeznek, felelősek egymás tanulási eredményeiért. Tanulók együttes munkát végeznek, felelősek egymás tanulási eredményeiért.

54 A kooperatív tanulás legelterjedtebb változatai Csoportos tanulás - egyéni teljesítmény Csoportos tanulás - egyéni teljesítmény Csoportos tanulás - egyéni vetélkedő módszer Csoportos tanulás - egyéni vetélkedő módszer Mozaiktanulás módszere (Aronson, 70-es évek) Mozaiktanulás módszere (Aronson, 70-es évek) Csoportkutatás (Izraelben dolgozták ki ) Csoportkutatás (Izraelben dolgozták ki )

55 Csoportos tanulás - egyéni teljesítmény 3 - 5 órát igényel 3 - 5 órát igényel Tanár bevezető órája Tanár bevezető órája 4 fős heterogén csoportban felkészülnek a beszámolóra 4 fős heterogén csoportban felkészülnek a beszámolóra minden tanuló teljesítményt saját korábbi teljesítményéhez mérik minden tanuló teljesítményt saját korábbi teljesítményéhez mérik a tagok által szerzett pontok összege adja a csoport teljesítményét a tagok által szerzett pontok összege adja a csoport teljesítményét pontosan definiált, egy helyes megoldást igénylő feladat esetén eredményes pontosan definiált, egy helyes megoldást igénylő feladat esetén eredményes

56 Csoportos tanulás - egyéni vetélkedő módszer értékelés módjában tér el az előzőtől értékelés módjában tér el az előzőtől csoportmunka után minden csoport egy-egy tagja vetélkedik egymással csoportmunka után minden csoport egy-egy tagja vetélkedik egymással a vetélytársak kiválasztása a „súlycsoportok” szerint történik a vetélytársak kiválasztása a „súlycsoportok” szerint történik

57 Mozaiktanulás módszere tananyagot a csoportok tagjai között részfeladatokra bontanak tananyagot a csoportok tagjai között részfeladatokra bontanak azonos részfeladatot teljesítők megbeszélik, megtanítják csoporttársaiknak azonos részfeladatot teljesítők megbeszélik, megtanítják csoporttársaiknak mindenki elvégzi, de a „szakértők” alaposabban tanulmányozzák részüket mindenki elvégzi, de a „szakértők” alaposabban tanulmányozzák részüket

58 Csoportkutatás az osztály által feldolgozott anyagot résztémákra bontják az osztály által feldolgozott anyagot résztémákra bontják tanulók 2-6 fős csoportja közös tervezést, kutatást folytat, egy résztémában tanulók 2-6 fős csoportja közös tervezést, kutatást folytat, egy résztémában egyéni feldolgozás után elkészítik a csoportbeszámolót egyéni feldolgozás után elkészítik a csoportbeszámolót a beszámolót ismertetik az osztállyal a beszámolót ismertetik az osztállyal

59 Házi feladat (Falus, 1998) A házi feladat a tanulók önálló, a tanulási órák között végzett tevékenységén alapuló oktatási módszer Postlethwaite és Wiley vizsgálata 23 országban házi feladat mennyisége és teljesítmény közötti összefüggés - erős korrelációt mutat Postlethwaite és Wiley vizsgálata 23 országban házi feladat mennyisége és teljesítmény közötti összefüggés - erős korrelációt mutat

60 Házi feladat (Falus, 1998) A házi feladatok lehetnek szóbeliek (memoriterek, vagy saját fogalmazásúak) szóbeliek (memoriterek, vagy saját fogalmazásúak) írásbeliek írásbeliek gyakorlati cselekvéses feladatok gyakorlati cselekvéses feladatok A házi feladat fokozza a tanuló felelősségének felelősségének önállóságának önállóságának Pedagógus szerepe házi feladat kijelölése házi feladat kijelölése tanulók felkészítése tanulók felkészítése házi feladatok értékelése házi feladatok értékelése

61 A házi feladat hatékonyságfokozásának néhány szabálya Gondosan kell kijelölni, éreztetni, hogy jelentőséget tulajdonítunk neki Gondosan kell kijelölni, éreztetni, hogy jelentőséget tulajdonítunk neki Sikeresen megoldhatónak kell lennie Sikeresen megoldhatónak kell lennie kapcsolódjon a tanórai munkához kapcsolódjon a tanórai munkához ne a tanórán be nem fejezett ismeret elsajátítási folyamat folytatása legyen ne a tanórán be nem fejezett ismeret elsajátítási folyamat folytatása legyen az elsajátítottak begyakorlására irányuljon, vagy a következő órai anyag előkészítését szolgálja az elsajátítottak begyakorlására irányuljon, vagy a következő órai anyag előkészítését szolgálja ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat elkészítése között ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat elkészítése között a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének rendszeresem adjunk rövid feladatokat, s ne ritkán sokat rendszeresem adjunk rövid feladatokat, s ne ritkán sokat

62 A házi feladat hatékonyságfokozásának néhány szabálya a tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük a tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük A szülőkkel közöljük elvárásainkat a gyerek házi feladatának elvégzésével kapcsolatban (Vizsgálatok szerint : szülői ellenőrzés növeli a teljesítményt.) A szülőkkel közöljük elvárásainkat a gyerek házi feladatának elvégzésével kapcsolatban (Vizsgálatok szerint : szülői ellenőrzés növeli a teljesítményt.) Rendszeresen értékelni, ellenőrizni a házi feladatot Rendszeresen értékelni, ellenőrizni a házi feladatot Világosan közölni a házi feladatok elkészítésének a szabályait és a mulasztás konzekvenciáit, majd érvényesíteni Világosan közölni a házi feladatok elkészítésének a szabályait és a mulasztás konzekvenciáit, majd érvényesíteni

63 A módszerek csoportosítása, osztályozása Az információk forrása szerint verbális ( szóbeli vagy írásbeli) verbális ( szóbeli vagy írásbeli) szemléletes szemléletes gyakorlati módszerek gyakorlati módszerek

64 A módszerek csoportosítása, osztályozása A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint receptív ( fogékony) receptív ( fogékony) reproduktív (másoló, sokszorosító) reproduktív (másoló, sokszorosító) részben felfedező, heurisztikus részben felfedező, heurisztikus kutató jellegű módszerek kutató jellegű módszerek

65 A módszerek csoportosítása, osztályozása Az oktatás logikai iránya alapján induktív induktív deduktív deduktív A tanulási munka irányításának szempontja alapján tanári dominanciájú tanári dominanciájú közös tanári - tanulói közös tanári - tanulói tanulói dominanciájú tanulói dominanciájú

66 A módszerek csoportosítása, osztályozása Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint az új ismeretek tanításának - tanulásának az új ismeretek tanításának - tanulásának a képességek tanításának - tanulásának a képességek tanításának - tanulásának az alkalmazásnak az alkalmazásnak a rendszerezésnek és rögzítésnek a rendszerezésnek és rögzítésnek A szóbeli közlő módszereken belül a monologikus a monologikus a dialógikus a dialógikus

67 A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek Tanári magyarázat, Tanári magyarázat, Munkáltatás. Munkáltatás. Individualizálás Individualizálás Motiváló módszerek Csoportmunka Csoportmunka Atipikus tanulásszervezési módszerek. Atipikus tanulásszervezési módszerek. Játékok (game) Játékok (game) Vita Vita Kutató-felfedező (inquiry) Kutató-felfedező (inquiry) Projekt módszert Projekt módszert Tanítási-tanulási stratégiák Programozott oktatás Programozott oktatás