Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mitől lesz jó egy tankönyv? 2007. január 27.. A tankönyvkutatás célja „A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mitől lesz jó egy tankönyv? 2007. január 27.. A tankönyvkutatás célja „A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása."— Előadás másolata:

1 Mitől lesz jó egy tankönyv? január 27.

2 A tankönyvkutatás célja „A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása nemcsak azt teszi lehetővé, hogy reprodukáljuk a tradíciókat, hanem azt is, hogy új típusú tankönyveket alkossunk, amelyek megfelelnek gyorsan változó világunk igényeinek.” Staffan Selander

3 Mi lesz a szerepe a tankönyvnek?  Az ismeretek rögzítése Szöveg Szöveg Képek, ábrák Képek, ábrák Források, szemelvények Források, szemelvények Kérdések, feladatok Kérdések, feladatok Tanulást szervező elemek Tanulást szervező elemek Tájékozódást segítő elemek Tájékozódást segítő elemek Komplex struktúra Komplex struktúra  A tanítási-tanulási folyamat forrása és szervezője

4 Mit hoz a jövő?  Alternatív megoldások (modulok, fejlesztő feladatcsomagok)  A tanári döntések lehetőségének és szerepének felértékelődése  A tankönyv tanulásban betöltött szerepének átalakulása  A kiadók és a pedagógusok közötti kapcsolat átalakulása

5 Oktatást segítő rendszer

6 A tanuláselméleti kutatások eredményeinek adaptálása Tudatosítani kell  a tanulási célt meghatározó és téma lényegét bemutató bevezetések  a problémafelvető szövegek, ábrák és kérdések  az előzetes ismeretek feltárását elősegítő csoportos feladatok  a személyes tapasztalatokra történő utalások  a strukturált ismeretanyag  az önálló munkát igénylő tanulói feladatok  a folyamatos tanulói reflektálást elősegítő kérdések  a korábbi elképzelések és ismeretek újragondolására késztető feladatok  az új ismeretek megértését (s nemcsak felmondását) igénylő ellenőrző feladatok fontosságát a tankönyvekben is.

7 A tankönyvfejlesztés folyamata  Az aktuális helyzet reális feltérképezése  A helyzetképen alapuló célok meghatározása  A célok megvalósítását elősegítő tanítási stratégiák kiválasztása  A tankönyv megtervezése a tanári és a tanulói munka összetevőinek figyelembe vételével

8 Egy konkrét példa a tudatos fejlesztésre  Cserhalmi Zsuzsa : Irodalom 5-8. Iskolakultúra 2001/5

9 Helyzetkép  az olvasás mindennapos emberi tevékenységként már nincs az irodalomtanulás és –tanítás előzményei között  a közvetlenül értékállító beszéd napjaink diáksága számára hiteltelenné vált

10 Célok  a kultúrához, művelődéshez való pozitív és személyes viszony kialakítása  irodalomolvasóvá nevelés: képes legyen az irodalomnak irodalomként való olvasására  az irodalmi életbe való beavatottság vágyának fölkeltése  a tankönyv a lehető legtöbb segítséget kínálja a könyvből dolgozó kollégáknak  bevezetés a legújabb irodalmi beszédmódba és tematikába

11 Stratégiák I.  az adatoló, irodalomtörténet központú irodalomtanítás elvetése  a szerző elve helyett a befogadó elvének érvényesítése  a belső mentális folyamatok tudatosítása a műértésben  az irodalom történeti létmódjának felismertetése  a jelentést a mű és a tanuló dialógusában megteremteni  a tanár és a diák dialógusa helyébe a mű és a gyerek dialógusát állítani

12 Stratégiák II.  az irodalom óra legyen az olvasás elsődleges terepe  a tanuló teljes személyiségének és műveltségének mozgósítása  az irodalomértésben való személyes érdekeltség fokozatos felismertetése  a műértésben szerepet játszó képességek (érzelmi emlékezet, elményőrző és jelentéstulajdonító képességek) tudatosítása  az egyéni asszociációk, a társak asszociációi és a művelődéstörténeti hagyomány jelentéstulajdonításának megismerése, összekapcsolása

13 A tanítást segítő eszközök és megoldások  Tervezés  Interakció  Értékelés

14 Tervezés  A művelődési anyag elrendezése: 5-6. – tematikus elv (sok mű, részletes életrajzok nélkül) 7-8. – kronologikus elv  A leckék belső struktúrája: 1) Mű 2) Értelmező kérdések 3) Magyarázó, értelmező szöveg 4) Feladatok

15 Interakció  A művekhez kapcsolódó kérdéssorok: az elsődleges jelentéseket érintő kérdések, az elsődleges jelentéseket érintő kérdések, személyes élményeket feltáró kérdések, személyes élményeket feltáró kérdések, az irodalom órán kívüli ismereteket és tapasztalatokat mozgósító kérdések. az irodalom órán kívüli ismereteket és tapasztalatokat mozgósító kérdések.  A feladatok és kérdések módszertani segítséget adnak a tanároknak a frontális, a pár-, az egyéni és a csoportos foglalkozásokhoz; az óra- és folyamatszervezéshez.  Szöveggyűjtemény  Munkafüzet  Módszertár

16 Értékelés  Feladatgyűjtemény készítése a tankönyvhöz.

17 A tanulást segítő eszközök és megoldások  Az ismeretek megértése, tanulása  Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása  Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása  Különböző gyakorlati cselekvések (pszichomotoros készségek) tanulása  A tanulás módszereinek tanulása  Gondolkodási eljárások tanulása  Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

18 Az ismeretek megértése, tanulása  az elsődleges jelentéseket érintő kérdések  magyarázó, a történetileg kialakult értelmezéseket megfogalmazó (nem megtanulásra szolgáló) szöveg  új összefüggések felismerésére ösztönző feladatok  kérdések és feladatok, amelyek tudatosítják, hogy a különböző korok művei mögött valamilyen közös tudás van, amely magyarázatra szorul

19 Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása  személyes élményeket feltáró kérdések  az irodalom órán kívüli ismereteket és tapasztalatokat mozgósító kérdések  minták adása az irodalomról való beszéd lehetséges módjairól  új összefüggések felismerésére ösztönző feladatok  „Tudod-e...” rovat: az olvasott művekhez és tanulói asszociációkhoz kapcsolódó irodalmi toposzok bemutatása

20 Problémák, probléma helyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása  egy korszak irodalmi önértelmezésének bemutatása  irodalmi viták bemutatása  konkrét példák a történelmi, politikai „beavatkozásokra”

21 A tanulás módszereinek tanulása  olyan tudatosan felépített gyakorlatsorok, amelyek tudatosítják a műértéshez szükséges képességeket  kérdések és feladatok, amelyek a megértés személyes akadályoztatásának felismerését szolgálják

22 Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása  személyes élményeket feltáró kérdések  az irodalom órán kívüli ismereteket és tapasztalatokat mozgósító kérdések  a tankönyv szövege lehetővé teszi a tanulói reflektálást, a szövegekkel kapcsolatos problémák, kérdések megfogalmazását

23


Letölteni ppt "Mitől lesz jó egy tankönyv? 2007. január 27.. A tankönyvkutatás célja „A tankönyv lényegének megértése, funkcionális és szerkezeti sajátosságainak a megragadása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések