Vezetői információs rendszerek 6. előadás: Stratégiai menedzsment és informatikai támogatás 1. Elekes Edit, 2016. Anyagok:

Az előadások a következő témára: "Vezetői információs rendszerek 6. előadás: Stratégiai menedzsment és informatikai támogatás 1. Elekes Edit, 2016. Anyagok:"— Előadás másolata:

1 Vezetői információs rendszerek 6. előadás: Stratégiai menedzsment és informatikai támogatás 1. Elekes Edit, 2016. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/Elekes Edit/Vezetoi_inf_rd 1

2 Tananyag Stratégiai folyamatok A stratégiai menedzsmentben használt módszerek A menedzser-barát informatika Algoritmusok adat-elérési, szűrési, elemzési célra Mutatók, mutatószámok A képi megjelenítés (vizualizálás) módszere A tudományos modell fogalma Az információ költség-struktúrája A vizuális problémamegoldás Felhasználás üzleti folyamatokban 2

3 Stratégiai folyamatok Vállalatvezetés rendszerelméleti megközelítése Hasonlít a többi műszaki vezetési-irányítási helyzethez; Ahol érvényesül a negatív visszacsatolás elve. A vállalat számára ki kell tűzni világos célokat, és mérni kell, hogy a vállalat mennyire érte el ezeket a célkitűzéseket. Amennyiben eltérés van a kitűzött és mért érték között, az eltérés irányával ellentétes hatást kell a vállalatra kifejteni. 3

4 A vállalatvezetés, mint visszacsatolt rendszer 4

5 Vállalatvezetéskor tisztázandó kérdések Mit és hogyan kell mérni? Mi az, amire érdemes célt kitűzni? A cél: mérhető értékek kitűzése (nehéz feladat). Mivel a vállalat szervezet, ezért olyan célt érdemes kitűzni, ami ember vagy emberek tevékenységén múlik, mert ezáltal az emberektől ezek az értékek számon kérhetők. 5

6 Vállalatirányítási szintek és a probléma jellege A vezetésben felmerülő kérdéseknek, döntési helyzeteknek és az információnak a jellege alapvetően függ attól, hogy a vezető a vállalatirányítás mely szintjén helyezkedik el. A piramis alján az operatív vezetésben az eldöntendő kérdések egyértelműek, megválaszolásukhoz az információ jól körülhatárolt, részletes (jól strukturált). Példa kérdés: mikor, melyik szállítótól mennyi alapanyagot kell venni. A piramis csúcsán, a stratégiai döntéshozatal szintjén a kérdés nem egyértelmű, az információ sem jól strukturált, inhomogén. Példa kérdés: van-e eltérés a kitűzött és a mért érték között, ez az eltérés beavatkozást igényel-e. A két szélsőség között folyamatos az átmenet a döntés és az információk terén. 6

7 Vállalatirányítási piramis: a döntéshozatali hierarchia és az információ jellege 7

8 Strukturálatlan stratégiai döntés – példa 80-as évek első fele: a számítógép memória integrált áramkörök piacán, az Intel cégnél azt vették észre, hogy a bevétel stagnál. Információ gyűjtéssel megállapították, hogy több japán cég is lendületes gyarapodást tud felmutatni ebben a piaci szegmensben. Így viszont már a bevétel stagnálása drámai hírnek számított. Elemzések: megéri az Intelnél is a költségcsökkentés vajon, ők elsősorban a technológia innovációban voltak fejlettek. 1985: az Intel kiszállt a piac ezen szegmentumából, és a mikroprocesszor gyártásra összpontosított. Döntés helyessége: ezen a területen az Intel megalapozta piacvezető státuszát olyannyira, hogy 2006-ban az Apple Intel processzorokat épített a MacIntoshba. Intel erőssége: technikai-technológiai know-how megtartása és fejlesztése, ügyes piaci stratégia alkalmazása.  nincs szükség marketinges trükkökre a monopolhelyzet megteremtéséhez. 8

9 A vállalati és vezetői információs rendszerek kapcsolata A vezetői információs rendszertől elvárjuk, hogy a vállalatirányítási piramis alján és a csúcsán is segítséget nyújtsanak, sőt a csúcson a probléma megfogalmazásában is segítséget adjon.  Összetett probléma  A vezetői információs rendszerek csak a vállalati információs rendszerek egy bizonyos fejlettségi fokozatánál kerültek kifejlesztésre.  A vezetői információs rendszerek nem annyira szabványosak, mint a vállalati információs rendszerek, sok az egyedi megoldás és sokféleség mutatkozik ezen a területen. 9

10 A stratégiai menedzsmentben használt módszerek Vezetést támogató eszköz: KONTROLLING. Kontrolling: a pénzügyi menedzsment eszköze, mely biztosítja a vezetés támogatását o A rövidtávú üzleti terv készítésében; o Az ellenőrzés és a megvalósítás folyamatában; o Valamint a stratégiai pénzügyi tervezésben. o A pénzügyi célok megvalósításának (marketing, termelési, logisztikai, HR…) feltételeit más eszközökkel kell biztosítani, informatikai támogatással. 10

11 A stratégiai vállalatirányításban használt konkrét eszközök Stratégiai elemzés; Környezet elemzése; Versenypozíció, erőforrások, kompetencia, stratégiai képességek elemzése; Értéklánc elemzés; Költség-hatékonyság elemzés; Benchmarking (alkalmas mintához való hasonlítás); Pénzügyi és egyensúlyi elemzés; SWOT elemzés; Kritikus sikertényezők definiálása és alakulásuk elemzése; 11

12 A felső szintű vezetésben használatos speciális eszközök Menedzser-barát informatika; Képi megjelenítés (vizualizálás) módszere; Adat-elérési, szűrési, elemzési célú algoritmusok; Mutatók, mutatószámok. 12

13 Menedzser-barát informatika 1. VIR-ekben cél: a kinyert információ felhasználó-barát elérése és megjelenítése. Adat-keresés (1), adatok feldolgozása (2), adatok tálalása (3). Pl.1. OLAP rendszerekben való keresési, forgatási (dice) és leásási eljárás (drilling). Az adatbázis más részében máshogyan tárolt adatok újabb összesítése. Pl. 3. Vizualizálás: számadatok numerikus megadása helyett diagramok, relációk leírása. Színnel való kiemelés kódolás. Műszaki életben rajzok használata a szabványosítás, tervezés fázisában. Villamos kapcsolótáblák kialakítása, színes jelzőfények használata a kapcsoló eszközök állapotának kijelzésére, mutatós műszerek használata a mért mennyiségek jelzésére. Sématáblák használata a villamos erőművi hálózatokban, a vegyiparban, a közműveknél. A közgazdaságtanban is nagy szerepe van az ábrákkal történő megjelenítésnek (tőzsdei árfolyam-mozgások a számvitel kivételével szinte m inden terület). 13

14 Menedzser-barát informatika 2. Pl. 2. Mesterséges intelligencia megközelítései, szakértői rendszerek, adatbányászat. Mutatószámok használata. Az emberi agy nem tud egyszerre több dolgot kezelni. A fa szerkezetű halmazokban (gráfokban) az egyes csomópontokból max. 7 ág indulhat ki. A magasabb rendű egyedek (entitások) egy vagy néhány adattal jellemezhetők, amelyeket mutatószámoknak nevezünk. Mutatószám: egyedi adatok sűrítése. Pl. GDP: bruttó nemzeti össztermék = vonatkozó ország/térség időszak összes, értéknövelő ügylete. GDP jól mutatja mennyi ráfordítást/munkát használtak fel, de a fejlődést nem  nem használható térségek fejlettségének összehasonlítására. 2x szerepel benne, pl. egy bontási+újraépítési munka, és nem szerepel benne a járulékos értéknövelő tevékenység, pl. a szülői nevelés. A mutatószámok többsége mértékegységgel is rendelkezik, pl. GDP- nél a pénznem. Relatív mutatószám: százalékos viszonyszám, pl. mennyi a külkereskedelmi deficit a GDP hányadában. 14

15 Adat-elérési, szűrési, elemzési célú algoritmusok A vezetői tevékenységek számítógépes támogatása: adatkezelési, feldolgozási és elérési módszerek összessége. Algoritmusok típusai: adat-elérést segítő (adatbázis-szervezési eljárások) és adatfeldolgozó, melyekben alapvető szerepet játszanak a szűrő és kereső algoritmusok. Pl. kereső-elemző OLAP (online analytical processing); Adathalmazok rejtett tulajdonságainak feltárásában segítő adatbányászat (data mining). 15

16 Köszönöm a figyelmet! 16