Recepció és kreativitás: nyitott magyar kultúra Avagy létezik-e magyar zsenialitás? Kreativitás project 08’ Myat Kornél.

Az előadások a következő témára: "Recepció és kreativitás: nyitott magyar kultúra Avagy létezik-e magyar zsenialitás? Kreativitás project 08’ Myat Kornél."— Előadás másolata:

1 Recepció és kreativitás: nyitott magyar kultúra Avagy létezik-e magyar zsenialitás? Kreativitás project 08’ Myat Kornél

2 Miben befogadó és miben valóban újító a magyar kultúra? Recepció és kreativitás Palló Gábor MTA Filozófiai Kutatóintézet „A tudomány részletes tudásszociológiai vizsgálata a magyar kultúra esettanulmányaival” 7 kötet/ 48 szerző A projectről: „Eötvös József, Bartók Béla, Ferenczi Sándor, Lukács György, Mannheim Károly, József Attila és még oly sokan nemcsak a legmagasabb nemzetközi színvonalat képviselték, hanem mintha gondolkodásmódjukban valamiféle különös eredetiség is megmutatkozna”. Azt az emberi képességet tekintettük kreativitásnak, mely lehetővé teszi az ilyen művek megalkotását.

3 Kulturális nyitottság- sajátosan magyar kreativitás? Milyen kulturális mozzanatok adnak lökést a kreativitásnak és melyek a befogadásnak? „A hangsúly folyamatosan áttevődött a recepcióra…a kreativitás két recepciós folyamat közé ékelődve működik, mintegy ezek részeként : először az előkészület, a tanulás, befogadás oldalán…majd az alkotás elfogadtatása, elfogadtatása oldalán”( Palló) „A kutatás megpróbálta (persze a teljesség igénye nélkül, inkább a tipikus esetekre figyelve) fölmérni, vajon csakugyan olyan gyakran jelentkezett-e a sokat emlegetett alkotóképesség, illetve, radikálisabban fogalmazva: létezett-e egyáltalán. A kutatás megkísérelte töprengve, elemezve végiggondolni, hogy a nagyra becsült művek túllépnek-e a helyi aktualitásokon az egyetemesség, legalább európai irányában. Megpróbált arról is képet alkotni, milyen feltételekre volt szükség az egyetemes érték létrehozásához, és milyen szerepet játszott, ha egyáltalán, a magyarországi kultúra föltételezett nyitottsága, befogadó készsége. Azaz, ha létezett és létezik, sajátosan magyar kreativitás, miben áll, és mi segíti, illetve gátolja.”

4 Nyitottság és szellemi hálózatok Kreativitás fogalom: Dean K. Simenton, Csíkszentmihályi Mihály, Margarette Boden „ a magyar intézményeket s teljesítményeket őszintén merik úgy tekinteni, mint amelyekben a nyitottság, a befogadás és a gazdag személyi hálózatrendszer volt az időnkénti kreatív fordulatok kulcsa”

5 Megközelítések és irányok Multidiszciplináris megközelítés: Bölcsészettudomány: Békés Vera: Magyar tudósok és intézmények a modernitás kihívásában, sajátos magyar kreativitásban a sokoldalúság kulcsa az irodalom és a kultúra összetartó ereje (konstruktív pesszimizmus) Madách: Ember tragédiája Filozófiatörténet: milyen emberi drámák és cselek működtek a tilalmak és engedmények világában Nyelvészet: Tolcsvay Nagy Gábor befogadás-alkotás mozzanat a nyelvi gyakorlatban, a szépirodalom nyelvében és a nyelvtudományban Színház: Imre Zoltán: Intézményi mozzanat és a művészi újítás és a politikai szimbolika Jog: hogyan történik a befogadás és alkotás a jogban, eszmék átvétele, társadalmi intézménnyé tétele Természettudomány: Palló Gábor: nyitottság szerepe a megújulás lehetőségeinek megteremtésében (genetikatörténet, Eötvös Lóránd, Zemplén Győző szerepe, mesterminta a tudományos szocializációban

6 Kreatív kor-kreatív ipar Myat Kornél Kreativitás project 2008

7 Kreatív ipar Kreatív ágazatok vagy "kreatív szektor" koncepciója talán húsz-harminc éves a maga rendszerszerűségében, bár igazán az utolsó évtizedben vált érdekessé. "Kulturális iparról" összefogóan ugyan - még nem policy szempontból, hanem egyértelműen kritikai megfogalmazásban - Theodor Adorno és Max Horkheimer már 1944-ben beszél. (Tamás Pál, "Kreatív iparok" a közép-európai információs társadalmakban Magyar Tudomány, 2003/12 1518. o.)

8 Kultúra-innováció-kreativitás Egyre többen, s főleg egyre konkrétabban kezdtek beszélni a kultúra szerepéről az innovációban és egyáltalán, a gazdasági növekedésben. Daniel Bell jó negyedszázada (1976, 18-19.) az elméleti tudást jelölte meg az új társadalmi rend központi tengelyeként. Azóta sokan megkísérelték az elméleti tudás helyére a kreativitást vagy az innovációt behelyettesíteni. A "kreatív iparok" vonatkozásában John Howkins (2001) és Richard Florida (2002) kísérletei ezekben a keretekben már meglehetősen sikeresnek tűnnek.

9 Kreatív ipar-megközelítések Howkins „kreatív ipar" meghatározása: Idesorolhatóak azon tevékenységek, amelyek termékei szellemi termékként védettek (eredetileg itt négy eszköz: a copyright, a kereskedelmi védjegy, a szabadalom és a design által érintett területről volt szó). E négy "termékvonal" előállításához jól leírható szervezeti és intézményi kultúrák rendelhetők, s azok együtt fogják át ezen "iparokat", vagy ahogy ezeket itt a továbbiakban nevezzük: az "információs, kulturális miliőket". (Howkins, John (2001): The Creative Economy: How People Make Money from Ideas. Allen Lane, Penguin, London)" Florida ugyanezekben a miliőkben nem ágazatokat, hanem inkább foglalkozásokat, szakmákat észlel. Az amerikai gazdaságban számításai szerint már a "kreatív iparokban" foglalkoztatják a munkaerő közel 30 %-át (a teljes K+F-et, a felsőoktatatást, az ipari formát, építészetet, kultúrát is ide sorolva). Maga a "szuperkreatív mag" azonban az évezredfordulón a teljes munkaerő 12 %-át jelentené. 2015-2020-ra vagy esetleg már néhány évvel korábban ezek az arányok a magyar gazdaságban is elérhetőek. (Florida, Richard (2002): The Rise of the Creative Class. Basic Books, New York)

10 Mit jelent a kreatív ipar? Definíció: Creative Industries Taskforce (UK)1997 alapján „A kreatív ipar minden olyan szellemi és tárgyi terméket és szolgáltatást előállító iparágnak és tevékenységnek az összefoglaló neve, amelynek alapját a művészi teljesítmény és az egyéni kreativitás jelenti, és amely iparág potenciális jövedelemtermelő és munkahely-teremtő képességgel rendelkezik a szellemi jogdíj, illetve a szabadalmi bejegyzés adta lehetőségek megteremtésével és kihasználásával. “those industries which have their origin in individual creativity, skill and talent and which have a potential for wealth and job creation through the generation and exploitation of intellectual property.” (The UK Government Department for Culture, Media and Sport (DCMS) 2001, p. 04)

11 Miért jelentős? A kreatív ötletekből létrejövő alkotások, az ezt lehetővé tevő tudás feltartóztathatatlanul válik a legerősebb értékteremtő tényezővé, az új kor első számú kincsévé. ( Ságvári Bence – Dessewffy Tibor: A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban, Demos 2006.) „Az Usa első számú exportcikke” A szellemi tőke jelentős gazdasági erő, évente dollármilliárdos bevételeket eredményez ( A PricewaterhouseCoopers által kiadott jelentés szerint a hasznosítási engedélyek világpiaca 100 milliárd USD összbevételt hozott már 1999-ben ) A kreatív ipar alapja az individuálisan előállított és széleskörűen terjesztett szellemi tulajdon. A kreativitás ezáltal mint fő tényező befolyásolja a globális gazdaság növekedését és eredményét A kreatív ipar stratégiai fontosságú területté válhat a hagyományos indusztriális nemzetgazdaságok fejlődésében is. (helyi adottság, szellemi közösség, lokális előnyök- pezsgő innovatív közeg)

12 Mi tartozik bele? elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadóművészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, valamint a kézművesség (Matisz)

13 Kreatív ipar teljesítménye Magyar Tartalomipari Szövetség 2006. A hazai kreatív iparágak teljesítménye ma már meghaladja a GDP 10–11%-át, az összes foglalkoztatottak száma közel 300 ezer főre becsülhető. Nemzetközi összehasonlításban a hazai kreatív iparágak teljesítménye alapján Magyarország az EU tagországok élmezőnyében foglal helyet.

14 Gazdaság és kreativitás A huszadik század elején Joseph Schumpeter bemutatta a gazdasági elméletét amely rámutatott arra, hogy az új megoldások/ eljárások, hogyan rombolják szét alapjaiban a régi eljárásokat. Paul Romer közgazdász szerint: a gazdasági növekedés tényleges hajtóereje a tudás felhalmozása. Elmélete szerint egy ország gazdasági növekedésének előmozdítása érdekében a gazdaságpolitikának elő kell segítenie az új kutatásokba és fejlesztésekbe (a K+F-be) való befektetéseket, valamint támogatnia kell a humántőke fejlesztését célzó programokat.A meglévő elemek újra kombinálása új technológiák és termékek létrejöttén keresztül gazdasági fejlődést eredményez. A kreativitást és a kreatív termékeket ezért szerzői jog védi. Modern közgazdasági elméletek szerint a kreatív osztály a modern gazdaság hajtóereje. Florida”3T” modellje (Technology, Talent and Tolerance) (The Rise of the Creative Class)

15 Szellemi tulajdon jog? A szerzői jog a kreatív ipar kulcsa: „a szellemi tulajdon az egyik legértékesebb – vagy gyakran a legértékesebb – vagyontárgy a kereskedelmi ügyletekben”

16 Szellemi tulajdon Szellemi Tulajdon Világszervezete World Intellectual Property Organization (WIPO) A szellemi tulajdon az innováció és az alkotókészség kereskedelmi gyakorlatban való alkalmazása életünk tökéletesítése és gazdagítása érdekében, mind a gyakorlat, mind pedig a kultúra szintjén. Ösztönző erőt jelent, mert támogatja és jutalmazza az alkotókat és a feltalálókat, serkenti a gazdasági növekedést, és előmozdítja a humánerőforrás- fejlesztést. A szellemi tulajdon olyan erőforrás, amely mindenki számára elérhető.A WIPO előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy tagállamait támogassa az ezen erőforrás kiaknázásához és a szellemi tulajdon saját népük javára történő kihasználásához szükséges eszközök fejlesztésében és használatában. A szellemi tulajdon csak olyan kultúrában képes gyarapodni, ahol jelentőségét megértik és elfogadják, és ahol következetesen érvényesített jogszabályokkal védik. A WIPO-nak továbbra is az marad a küldetése, hogy az erős szellemi tulajdon-védelemért és jogérvényesítésért munkálkodjon a szellemi tulajdon életerejének megőrzése érdekében

17 Szabad kultúra mozgalom A szabad kultúra mozgalom egy társadalmi mozgalom, amely a kreatív műveknek az Interneten és más médiákon való terjesztésére jött létre. Ellenzi a szerzői jogok mindenfajta szűkítését, ami a mozgalom tagjai szerint korlátozza a kreativitást. A szoftverek szabad terjesztésének és felhasználásának terén két szervezet van, amely a mozgalomhoz közel áll: a szabad szoftver mozgalom és a Szabad Szoftver Alapítvány. A Creative Commons (CC) szintén hasonló célú szervezet, amelyet Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem egyik tanára hozott létre, aki a szabad kultúra mozgalom vezéregyénisége. Tőle származik a Free Culture címen kiadott könyv, amely számos érvet hoz fel a szabad szoftverek terjesztése mellett. http://www.creativecommons.hu

18 Larry Lessing:Creative Commons, Szabad kultúra „A túlszabályozás megfojtja az alkotó- és újítási kedvet, lehetőséget ad az őskövületeknek arra, hogy nemet mondjanak a jövőre” – A digitális világban azonban a kultúra „használata” minden alkalommal újabb másolatot eredményez – így engedélyhez kötött. Míg régen az átlagember szabadon alkothatott, ma mindannyiunkat rendszabályoz a törvény. Jogot kell adni a szerzőnek a választásra. Lehetővé kell tenni, hogy az alkotók rendelkezhessenek műveikkel, akár le is mondhassanak jogaikról, ha úgy tartja kedvük. És meg is tarthassák őket, ha úgy tetszik. Így az alkotást nem kell ellopni: a szerző maga ad zöld utat ahhoz, hogy a mű szabadon felhasználható, átalakítható legyen.

19 Köszönjük a figyelmet! kornelmyat@gmail.com