Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Új megegyezést! Vitaindító egy progresszív gazdaságpolitikai fordulat alapjairól Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány Sebők Miklós.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Új megegyezést! Vitaindító egy progresszív gazdaságpolitikai fordulat alapjairól Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány Sebők Miklós."— Előadás másolata:

1 Új megegyezést! Vitaindító egy progresszív gazdaságpolitikai fordulat alapjairól Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány Sebők Miklós

2 1.Társadalmi szükségletek és a progresszív gazdaságpolitika céljai 2.Válságtünetek 1.Foglalkoztatás és reálbér 2.Közteherviselés 3.Instabilitás 3.Kimerült fejlődési modell 1.Duális gazdasági szerkezet 2.Foglalkoztatás nélküli növekedés 3.Foglyul ejtett állam, védtelen fogyasztók 4.A zöld-progresszív gazdasági fejlődési modell alapelvei és gazdaságpolitikai eszközei Áttekintés

3 1.A gazdaságpolitika sikerkritériumai elszakadtak a társadalmi jólét mutatóitól 2.A gazdaságpolitika kedvezményezettjei közül tartósan kiestek az állampolgárok 1.Növekedés munkahelyteremtés nélkül 2.Leépülő közszogáltatások 3.Védtelenebbé váló fogyasztók és munkavállalók 3.A kimerült fejlődési modellek helyett egy Új megegyezés kell! 1.Ortodoxia és unortodoxia 2.Multik és kkv-k 3.Bankok és fogyasztók 4.Sarcoló és foglyul ejtett állam 4.Ha nincs egy állampolgári érdekeket is szem előtt tartó megállapodás a gazdaságban: maradnak a zsákutcás stratégiák Progresszív gazdaságpolitika

4 1.A dogmákra épülő pszeudo-közgazdaságtan helyett a társadalmi valóságba beágyazott gazdasági gondolkodást! 2.A gazdaságpolitika célja a jólét és a jól-lét növelése 3.Ez csak a megélhetés biztosításával, ezen belül is a munkahelyek bővítésével érhető el 4.A szakmai alapokra helyezett gazdaságpolitika kulcseleme a komplex hatástanulmány 5.A külső gazdasági hatások számbavétele nélkülözhetetlen eleme a döntéshozásnak 6.A politikai erő alkalmazása a megegyezés hiányában alkalmazható végső eszköz. Az Új megegyezés alapelvei

5 1.Ortodoxia – Kiválasztott győztesek 1.Nagyvállalati adókedvezmények garantált profitok 2.Unortodoxia – Kiválasztott győztesek 1.Presztízsvásárlások és rossz hatású adókedvezmények 3.Progresszív gazdaságpolitika – Egyenlő esélyek 1.Nem lehetséges a foglalkoztatás bővítése a multi-enklávéra épített exportvezérelt stratégiával 2.Nem lehetséges a foglalkoztatás bővítése a felső középosztály fogyasztásának bővítése által 3.A duális gazdasági szerkezet az adó és támogatási politika gyökeres fordulatával enyhíthető csak Első példa: multik és kkv-k

6 Bővülés foglalkoztatás nélkül

7 Csökkenő adófizetés mellett

8 Külföldi tulajdonú vállalkozások részesedése a versenyszektor ágazataiból cégek száma nettó árbevétel hozzáadott érték (alapáron) alkalmazottak száma külföldi tulajdoni hányad adójellegű ráfordítások + TAO a hozzáadott érték arányában összesen*3%49%45%24% bányászat, kõfejtés14%79%82%36%62%5,3% feldolgozóipar4%56%54%45%72%14,7% villamosenergia, gáz-, gõzellát., légkond.20%80%54%56%20%17,2% vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazd.4%14%7%5%2%7,3% építőipar1%29%21%7%38%5,9% kereskedelem4%43%44%23%57%16,5% szállítás, raktározás2%26%21%9%13%6,3% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás3%20%27%12%34%5,9% információ, kommunikáció2%72%75%31%64%8,9% ingatlanügyletek13%30%39%8%36%11,2% szakmai, tudományos, műszaki tevékenység1%36%27%10%67%7,2% adminisztratív és szolg. tevékenység2%28%32%15%44%3,9% Forrás: Eurostat és NAV; * mezőgazdaság és pénzügyi tevékenység nélkül

9 A külföldi tulajdonú cégek tőkeintenzitása kiugró egy alkalmazottra jutó árbevétel (összesen=100) egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték (összesen=100) összesen fő fő fő főnél több többségében külföldi tulajdonú Forrás: Eurostat Munkaerő-megtakarító beruházások, eleve jobb cégek megvásárlása Legfeljebb gyenge pozitív túlcsordulási hatás lehetett korábban, a duális szerkezet konzerválódott

10 A bankszektor a válság kirobbanásáig (2008-ig) többé-kevésbé a társasági adó mértékének megfelelő nyereségadót fizetett. E nyereségesség ára a devizahitelezési probléma kialakulása volt: ez egyszerre kormányzati és piaci kudarc, melyek eredménye családok százezreinek létbizonytalansága től a válság: értékvesztés, végtörlesztés és megemelkedett banki különadó. Nincs ingyenebéd – a bankoknak sem. Ez az „igazság pillanata” is a bankok között, hiszen jelentős veszteségeket felhalmozó bankokat is találni, miközben maradtak nyereségesek a túlzottnak tűnő terhelések ellenére is. Bőven maradtak „túlélési” tartalékok ezekben a bankokban, most termőre fordult a válság előtti időszak konzervatívabb hitelezési politikája. Második példa: bankok

11 Tanulságok – Ha nincs együttműködés, középtávon kitörlődnek az eredmények – A szabályozatlan piac és dogmatikus gazdaságpolitika hibás állami reakciókat szült (végtörlesztés, a hitelezés lefojtó különadó) Új megegyezés – új alapokon – A megegyezés nem történhet egyoldalú módon („magatartási kódex”) – A megegyezésnek nélkülözhetetlen része a fogyasztóvédelem és a pénzügyi felügyelet megerősítése – A megegyezésnek a hitelezés újraindítása és a közteherviselés újragondolása azonos rangú célja – Egy ilyen megegyezés jobb: a pénzügyi intézmények, az államnak és legfőképpen az állampolgároknak. Második példa: bankok

12 1.A kimerült fejlődési modellek helyett egy Új megegyezés kell! 1.Új megegyezés a gazdaságpolitika céljairól 2.Új megegyezés a sikerkritériumokról 3.Új megegyezés a részválságok érintettjeivel 1.A vállalati szektorban a foglalkoztatás bővítéséről 2.A pénzügyi szektorban a devizahitelezésről, a hitelkihelyezésről és a közteherviselésről 2.Ha nincs egy állampolgári érdekeket szem előtt tartó megállapodás a gazdaságban: maradnak a zsákutcás stratégiák Új megegyezést!

13 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Új megegyezést! Vitaindító egy progresszív gazdaságpolitikai fordulat alapjairól Progresszív Gazdaságpolitika Alapítvány Sebők Miklós."

Hasonló előadás


Google Hirdetések