A koalíciós kormányzás évei Tildy Zoltán köztársaság elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök az ideiglenes köztársasági elnöki palota erkélyén.

Az előadások a következő témára: "A koalíciós kormányzás évei Tildy Zoltán köztársaság elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök az ideiglenes köztársasági elnöki palota erkélyén."— Előadás másolata:

1 A koalíciós kormányzás évei Tildy Zoltán köztársaság elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök az ideiglenes köztársasági elnöki palota erkélyén

2 A Tildy-kormány  Tildy-kormány feladatai  államforma kérdése  infláció megállítása  újjáépítés gyorsítása  béketárgyalás lebonyolítása Mindez a SZEB és kommunista nyomás mellett  Államforma: monarchista  köztársasági  a monarchisták kisebbségben  ’46.02.01. - A 2. köztársaság kikiáltása  Tildy Zoltán Köztársasági Elnök  Nagy Ferenc miniszterelnök Tildy Zoltán eskütétele

3 Az új pénz  Ipari termelés 1938-as szint 30%-a  az infláció mértéke csillagászati  „jóvátétel is súlyosbította” a helyzetet  Gyárak, vállalatok lefoglalása Elkobzások (mg. termékek, nyersanyagok)  Termelés beindításának feltétele az infláció   ’46.08.01. – új pénz a „forint” bevezetése  A bevezetés feltétele  belső árukészlet felhalmozása  ár- és bérreform  aranykészlet visszatérte, jóvátétel felfüggesztése No comment

4 Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kg kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben a hó elején 80, a végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, a végén 7000, má- jus elején 8 000 000, a végén 360 000 000, júniusban 5 850 000 000 pen- gő volt. Ugyanezen két szélső időpont között 1 kg vaj ára 500-ról 630 000 000 000 pengőre, 1 kg burgonyáé pedig 10-ről 3 000 000 000 pengőre “repült” fel. Na, és a bankjegycímletek? Az 1945. 04. 5-én kibocsátott 50 és 100 pengős után 07. 15-én már 1000 és 10 000, 11. 16- án 1 000 000 és 10 000 000, 1946. 04. 29-én 10 000 000 000 és 100 000 000 000 (tízezer milpengő és százezer milpengő, azaz tíz és százmilliárd pengő), 1946. 06. 3-án - ezek a végső kibocsátások - egyszerre hét, százmillió milpengőtől (az egyes után 14 nulla!) százmillió bilpengőig (az egyes után 20 nulla!) terjedő címletű bankók láttak napvilágot! Nevük is volt a bankjegyeknek: a kék színűt “kis Bözsi”, a sárgát “nagy Bözsi” névvel illették. Vásárláskor az emberek nem is az árat, hanem azt kérdezték az eladótól, hány ilyen-olyan színű bankjegyet kell adniuk.

5 Ilyen körülmények között 1946 nyarán – rég elfeledve a havi egyszeri fizetést – már 8-10 naponként járt a fizetéspótlék, és mindenki rohant elkölteni a pénzét, ha egyáltalán volt mit venni érte. Ilyen pénzromlás mellett nem csoda, hogy kialakult a "cserekereskedelem”: egy bőrbekecsből például három röfögő malac lett... Aztán 1946. augusztus 1-jén jött a forint... A pengő és a forint átváltási aránya (még kimondani is nehéz): 400 ezer kvadtrillió pengőért (a négyes után nem kevesebb, mint 29 nulla!) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni. Az árak is “karcsúsodtak": például 1 kg kenyér 0,96 Ft-ba, 1 kg burgonya 0,43 Ft-ba, 1 kg vaj 25 Ft-ba került, miközben a legalacsonyabb havi fizetések 100–145 Ft-ot, a legmagasabbak pedig 560–700 Ft-ot tettek ki. A forint megjelenése fokozatosan megszüntette a cserekereskedelmet, a „dohánypénzt”, a szilvapálinka, tojás vagy kolbászpénzeket. A forint mindenki által elfogadott, értékes fizetőeszközzé vált. Ebben nem csekély szerepe volt annak, hogy augusztus 6-án a Magyar Nemzeti Bank visszakapott Németországtól mintegy 32 tonnányi elhurcolt aranykészletet.

6 A régi „pengő”

7 Az új „forint”

8

9 Ahogy nem ismerjük

10 A párizsi békeszerződés  Kormánydelegáció tárgyalásai  Trianoni béke esetleges módosítása  a három nyugati hatalom hajlik rá  Szu hajthatatlan sőt cseh kérés „5 falu  3 lett”, de a lakosságcsere-egyezmény  folyt.  1947.02.10. - megismétlődött a trianoni tragédia  További tragédiák  SZEB 45 nov. határozata  németek kollektív büntetése  250000 fő No., illetve Ausztria  A határon kívül rekedt magyarok nemzetközi garancia  maradtak  Helyi és állami nacionalizmus  etnikai tisztogatás (genocidum)

11 Aláírja a párizsi béke Gyöngyösi János kisgazdaságpárti külügyminiszeter „Ha kitettük volna a lelkünket, akkor sem változtathattunk volna ezen a helyzeten” Gyöngyösi János

12 Az épület, ahol kihirdették a kassai kormányprogramot A kassai kormányprogram meghirdetése 1945. április 5.-én Benes aláírja elnöki dekrétumait

13 A „KITELEPÍTÉS” (kollektív bűnösség elve) A szülőföldjükről elűzött ?háborús bűnös? magyarok egy csoportja

14 Indulás az ismeretlenbeBevagonírozás után, indulás előtt Utolsó fénykép a szülőhelyen a Magyarországra való indulás előtt Az új hazában: A transzport megérkezése

15 Tüntetés Békéscsabán az áttelepítés ellen Búcsú. Az áttelepülésre kötelezett magyar ember búcsúzik szlovák szomszédjától A csehországi Jihlavába deportált imelyi magyarok. 1945. novembere

16 Kommunista támadás a kisgazdák ellen  ’45-ös választások - kommunisták veresége  tovább folynak a politikai küzdelmek  A KMP támadásba lendül  „emberek az utcán”  ’46 márc. új szövetség  Baloldali Blokk  ’46. VII. tv. A demokratikus államrend és a köztársaság védelme (ld. 1921/III. tv.)  A belügy kezébe félelmetes fegyver  beindul a „szalámitaktika”  A kisgazdák „ledarálása”, szétzilálása

17 1947, No Comment!!!

18  A „szalámi-taktika”  A kisgazdák szétzilálása  20 jobboldali kép.   B-listázás  Magyar Testvéri közösség „leleplezése”  „média” felhasználása  ’47. máj. Nagy Ferenc emigráció  Kovács Béla „eltűnése”  Párizsi Béke   osztrák államszerződés  A szovjet csapatok itt maradnak  segítség a felvágott készítésben  indulhat a „forgatókönyv” Kovács Béla az eltűnt kisgazda főtitkár A „szalámi- taktika”

19

20