Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar kultúra 1920 után Bibliográfia: Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 398-460. Romsics Ignác (szerk.): Magyarország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar kultúra 1920 után Bibliográfia: Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 398-460. Romsics Ignác (szerk.): Magyarország."— Előadás másolata:

1 Magyar kultúra 1920 után Bibliográfia: Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. Akadémiai Kiadó. Budapest,

2 Trianon értékelése: - minden tragédiának az oka ↔ hatásának tagadása -a két világháború közötti politika nem adta fel a részleges vagy teljes revízió gondolatát - demográfiai, gazdasági, erkölcsi nehézségek A természeti környezet változásai : Tisza szabályozása, vízgazdálkodás, fásítási program Életmód és mentalitás : urbanizáció (mutatói a lakosság aránya, a víz- és csatornahálózat fejlettsége, az elektromos árammal való ellátottság, tömegközlekedés, távközlés, rádiózás) Egészségügy és társadalombiztosítás : csökken ugyan az élve-születések száma, de csökken a halálozási arányszám is, nő a várható átlagéletkor, csökken a tbc-ben elhunytak száma, a biztosítás többnyire a bérből-fizetésből élőkre vonatkozott, a társadalom több mint50%-a kimaradt ebből a rendszerből. Szellemi élet : nagyméretű emigráció, elvesztett, illetve átmenekített egyetemi intézmények, elcsatolt országrészekben maradt történelmi emlékek, kísérlet a szellemi élet önállóságának megőrzésére, nemzetközi hírű tudósok és feltalálók. „Mi a magyar?” vita

3 Temesvár 1883 – Kolozsvár középiskola: Kolozsvári református kollégium - egyetemi tanulmányok: budapesti József Műegyetem mérnöki szaka – építészet (1907) - Kalotaszeg népi építészetének, a székelyföldi népművészeti és történelmi emlékeknek a motívumait használja fel ben földet vásárol Sztánán, felépíti nyaralóházát – később lakóházát : az Erdélyi Szépmíves Céh megalapítása – az erdélyi fiatal írók önálló könyvkiadó vállalkozása : alapító tagja az helikoni közösségnek, folyóiratát, az Erdélyi Helikont 1931-től ő szerkeszti - közéleti szerepei: : Sztánán Kalotaszeg címmel lapot indít : Paál Árpáddal és Zágoni Istvánnal közösen megjelenteti a Kiáltó szó című röpiratot : alapító tagja az Erdélyi Néppártnak : Vasárnap címmel képes politikai újságot indít és szerkeszt - a II. világháború után a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöki tisztségét tölti be között nemzetgyűlési képviselő től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanít től a Mezőgazdasági Főiskola dékánja, 1953-ig tanára

4 1. Erdély népi építészete (1908) 2. Atila Királyról Ének – ballada (1909, 1923) saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linometszetekkel 3. Régi Kalotaszeg (1911) 4. Testamentum és agrikultura (1915) saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linometszetekkel 5. Sztanbul (1918) 6. Gálok – kisregény (1919, 1930) 7. Kiáltó Szó – röpirat (1921) 8. Erdély kövei (1922) saját kézi szedés, nyomás, fűzés, kötés, linometszetek 9. Varju-nemzetség – regény (1925) 10. A lakóház művészete (1928) 11. Erdély (1929) 12. Kalotaszeg (1932) 13. Az országépítő – regény (1934) 14. Budai Nagy Antal – színmű (1936) 15. István király – színmű (1942) 16. A székely nép építészete (1944) 17. Erdély népi gazdasági építészete (1944) 18. Falusi építészet (1946) 19. A kollektív gazdaság üzemi épületberendezése (1954) 20. Mezőgazdasági építészet (1957) Írói munkássága Az Erdélyi Szépmíves Céh 10 éves jubileuma alkalmából kiadott könyv Zsögödi Nagy Imre tusrajza Kósról 1938-ból

5 Kakasos templom - Kolozsvár Székely Nemzeti Múzeum - Sepsiszentgyörgy

6 Varjúvár - Sztána Gázgyári épület Marosvásárhely

7 Az épületek többségének megtervezésével Neuschloss javaslatára Kós Károlyt és Zrumeczky Dezsőt bízták meg. A két fiatal építész a megbízatás előtt közvetlenül pedig a kalotaszegi népi építészetet dokumentálta. Nem véletlen, hogy az általuk tervezett épületek jelentős része a „fatornyos” építészet formavilágát eleveníti fel. Kós és Zrumeczky állatkerti épületeinek többsége ma is áll, némelyikük (struccház, bivalyház, második zsiráfház) a második világháborúban elpusztult, Fővárosi Állat- és Növénykert (1866)

8 Majomház (Kós és Zrumeczky, 1912) Rágcsálóház Afrika-ház Makiház (egykori Bambi-ház) (1912)

9 Wekerle-telepi lakóházak Síremléke a Házsongárdi temetőben

10 Emigráció az I. világháború alatt és után


Letölteni ppt "Magyar kultúra 1920 után Bibliográfia: Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 398-460. Romsics Ignác (szerk.): Magyarország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések