Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tanulószerződés intézményrendszerének perspektívái Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tanulószerződés intézményrendszerének perspektívái Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."— Előadás másolata:

1 A tanulószerződés intézményrendszerének perspektívái Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2 Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő- piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

3 A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény  43 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

4 Az alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve:  A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés  Gyakorlatorientált minőségi képzés  Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér  Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve:  A cég versenyképességének javítása  A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása  A cég kompetencia igényeinek megfelelő képzés  A betaníttatás költségeinek megspórolása  A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

5 A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján 2001.) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

6 P á ly á z ó i csoportok Előnyt jelent K ö z ö mb ö s H á tr á nyt jelent Szakk é pzett fizikai dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 9,357,233,4 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik85,912,81, é ves tapasztalattal rendelkezik 61,334,54,2 K ö z é pfok ú v é gzetts é gű szellemi dolgoz ó Az illető p á lyakezdő 10,250,339,5 Fiatal, de gyakorlattal rendelkezik86,811,91, é ves tapasztalattal rendelkezik 5835,76,2 Forr á s: MMSZ vizsg á lat (1995.) Munkáltatói szempontok munkaerő-felvételkor

7 A középfokú oktatásból kilépők megoszlása munkapiaci státuszuk szerint egy évvel az iskola elvégzése után %

8 Munkával egybekötött szakképzés 7x 

9

10

11

12 Dél-AlföldDél-DunántúlÉszak-AlföldÉszak- Magyarország Közép-DunántúlKözép- Magyarország Nyugat-Dunántúl gépi forgácsolóács, állványozó hegesztőgépi forgácsolóépület- építmény bádogos gépi forgácsolóbolti eladógépi forgácsoló kőműveshegesztőgépi forgácsolóhegesztőgéplakatos szerkezetlakatoskőművesgéplakatoskőműveshegesztő szerkezetlakatoshegesztőszerkezetlakatoskőművespék-cukrászszerszámkészítő Javaslat a r é gi ó k hi á nyszakm á ira

13

14 A jelenleg érvényben lévő megszorító csomag fő elemei a következők Oktatói bérek Már visszaállításra került Megszűnik a 100%-os elszámolási lehetősége a tárgyi eszközök fejlesztésének Visszaállítása 50% Felére csökken a jelenlegi 100%-os elszámolhatási lehetősége a tárgyi eszközök karbantartására, javítására fordított összegnek Visszaállítása 100% Felére csökken a jelenlegi 20%-os anyagköltségre fordítható összeg elszámolási lehetősége Visszaállítása 100% A tanuló pénzbeli juttatására fordított összeg csak a minimálbér 20%-áig lesz elszámolható ( a korábbi 50% helyett), viszont a kötelező pénzbeli juttatás a minimálbér 20%-a helyett 30%-ra emelkedne. Ez viszont azt jelenti, hogy további 10%-ot a cégeknek kell finanszírozni Részbeni visszaállítása Átalánydíjas elszámolás eltörlése Részbeni visszaállítása

15

16 Válaszadók száma302 Főtevékenységű képzők43 Meglévő tanulószerződések száma /2010 tanévre törvénymódosítás nélkül tervezett tanulólétszám /2010 tanévre törvénymódosítás esetén tervezett tanulólétszám1.358 Megszűntetett tanulólétszám5.122 Biztosan megszünteti tanulószerződéseit, de nem tudja mennyit31 gazdálkodó MKIK-GVI felmérés eredményei

17 Megtakarítás

18 Tényleges költségek: a többlet-tanműhelyi kapacitás kiépítésének költségei tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdFt tanműhely működtetési ktg: 1,1 mdFt oktatók személyi jellegű ktg-ei: [22 ezer fő/(13,33 fő/oktató)] 5,5 mdFt Összesen: 19,8 mdFt Ebből - a központi költségvetést terhelő költségek: normatív támogatás évente: 2,1 mdFt tanműhely beruházási ktg (épület nélkül, egyszeri ktg): 13,2 mdFt összesen: 15,3 mdFt - az önkormányzatokat terhelő költségek összesen:4,5 mdFt

19 Szakképzési egyenleg Összességében nem éri meg, mert jelentős többlet-kiadást jelent

20 MegnevezésÖsszeg 2008-ban (mdFt) OKM rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg 4,6 A szakiskolai fejlesztési programra évente meghatározott keretösszeg 1,9 Határontúli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése 0,8 A felnőttképzési célok támogatása7,6 A megtakarítás más forrásból történő finanszírozásának lehetőségei

21 A munkaerő-piacot súlyosan érintő következmények A gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton lévő tanulók jelenlegi 50%-os aránya 25%-ra csökken, Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80%-a megszűnik, A gazdálkodó szervezetek képzési hajlandósága jelentősen csökken, amely komoly bizalomvesztéssel fog járni a jelenleg érintett 7 ezer gazdálkodó körében. A kieső 22 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalom-biztosítási rendszerből, ill. elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státuszukat is. A kieső 22 ezer tanuló gyakorlati oktatását nem tudják máról holnapra megoldani. A válságkezelő kormány programja is kiemelt szerepet szán a munkával egybekötött szakképzés bevezetésének, ugyanakkor a szakképzési megszorító csomag ennek pont ellentétes hatását váltja ki.

22

23 Direkt haszonIndirekt haszon Bevételek ( alkalomszerű )  Kézzelfogható termelési teljesítmény, amelyet a „vevő” megfizet: évi 3 hónap ( Németországban évi 7 hónap)  A személyi költségek csökkentése, a bér- és fizetési struktúra stabilizálása  Egyéb teljesítmények  A betanítási költségek megspórolása  Produktív együttműködés a szakrészlegben, amelyeket kalkulálva értékelnek  Munkába állás során keletkező hibás döntések és a velejáró költségek minimalizálása  A fluktuációs költségek csökkentése  A vállalatról alkotott pozitív kép erősítése A szakképzés haszna

24

25

26

27

28 A felnőttképzést érintő megszorítások A cégek csökkenő befizetései érintik a szakképzési hozzájárulásból képződő szakképzési alapot is, így kevesebbet fordíthatnak saját dolgozók képzésére is A cégek csökkenő befizetései érintik a szakképzési hozzájárulásból képződő szakképzési alapot is, így kevesebbet fordíthatnak saját dolgozók képzésére is A megszorító intézkedések kiterjednek a saját dolgozók képzésének korlátozására is – ld. az SZMM új tervezete: A megszorító intézkedések kiterjednek a saját dolgozók képzésének korlátozására is – ld. az SZMM új tervezete: Leglényegesebb változtatások: 1. A szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható költségek maximális mértéke az eddigi 12% helyett a minimálbér 6%-a lesz 8,5% 6000 Ft/fő/képzési óra 2. Kötelező önrész előírása: maximális támogatási intenzitás általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a, ill. speciális képzés esetén 25%. Visszaállítás

29

30 FSZ hallgatók/tanulók aránya

31 A tanuló szerződés kiterjesztésének perspektívái A hallgató szerződés jogszabályi feltételeinek megteremtése: A tanulószerződés rendszerével azonos elbírálás Egy szemeszter összefüggő formában a gazdálkodóknál A gyakorlati képzés eltérő sajátosságai (a tanulószerződéstől) MKIK elkészítette a módszertani útmutatót a végrehajtáshoz MKIK elkészítette a szerződésmintát, a teljes dokumentációt Elkészült a teljes on-line informatikai felület az ISZIIR Reális esély a 10 ezer fő FSZ hallgató 30%-nak beemelése Új lehetőség a Bsc képzésben lévők fél éves gyakorlatának hallgatói szerződés keretei közötti bevonására: A gyakorlati képzés költségei elszámolhatók a szakképzési alap terhére: éves szinten ezer fő bevonása

32 Feladatok, felvetődő kérdések A gazdasági válság hatásai a tanulószerződések számára:  Cégek forgalma, termelés kiesése, létszámleépítések, megszűnés  Új cégek nem vállalkoznak tanulóképzéssel  Cégek saját szakképzési alapjának csökkenése  Tanulóképzéssel járó költségek növekedése  Visszaigénylők jelentős forgótőke igénye  Visszaigénylés szabályai szigorodnak, hatósági jelleg  Főtevékenységként gyakorlati képzést végzők túlélésért  Területi és szektorális hatáselemzés:építő, vendégl., keresk-szolg.  Decentralizált forrás hiánya: eszközfejlesztés elmaradása  Új elem: meleg étkezési utalványok 25%-os adó  Tanulószerződés szám várható csökkenése 10-15%

33 Feladatok, felvetődő kérdések Iskolafenntartó önkormányzatokkal konzultáció a kialakult helyzetről és feladatokról A gazdálkodók teljes körű tájékoztatása a jogszabályi változásokról és a megoldási lehetőségekről Jogszerűségi és alkotmányossági aggályok tisztázása: tanulószerződés visszamenőleges módosítása, együttműködési megállapodás lehetősége A főtevékenységként gyakorlati képzést végzőkkel konzultáció szervezése A magyar cégek 2%-a képez az egész gazdaság számára: kamarai támogató rendszer működtetése, új ösztönzők!!!

34

35 Szakképesítések megnevezése Új OKJ szerinti megnevezés Gondozásra átadott szakképesítések Szakmai záróvizsgák elnök delegálása Gyakorlati szintvizsgák szervezése, feladatbank Szakmai verseny szervezése (SZKTV) AsztalosBútorasztalos január február január február 14. Ács-állványozó Bőrdíszműves Cipőfelsőrész-készítő Cipész, cipőkészítő, cipőjavító Cukrász ÉpületburkolóBurkoló Férfiruha-készítőSzabó Fodrász Kárpitos Kozmetikus Kőműves Nőiruha-készítőSzabó Pincér Szakács Szobafestő-mázoló és tapétázó Festő, mázoló és tapétázó villanyszerelőVillanyszerelő CNC-forgácsoló február július február július 15. Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Fémipari megmunkáló-gépsor és berendezés-üzemeltető Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő Géplakatos Hegesztő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Tetőfedő Kereskedő A szakképzési feladatok átvételének alakulása

36 FSZ hallgatói szerződés törvénymódosítások: hallgatói szerződés egyenjogúsítása tanuló szerződés FSZ tanuló szerződés FSZ hallgatói szerződés: szeptember 1-től A hallgatói szerződés általánossá tétele: meghatározott feltételeknél gazdálkodónál csak hallgató szerződéssel lehet gyak. képzés Az új OKJ, összefüggő szakmai gyakorlat minimum 3 hónap: alkalmazási gyakorlat, munkahelyi projektek munkavállalói kompetenciák tevékenységek, feladatok, kompetenciák Tanügyi dokumentumok: SZVK, szakképzési program, munkaterv, tanulói munkanapló

37 Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

38

39


Letölteni ppt "A tanulószerződés intézményrendszerének perspektívái Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."

Hasonló előadás


Google Hirdetések