Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kontinentális főhatalomért III. NapóleonI. Miklós.

Az előadások a következő témára: "Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kontinentális főhatalomért III. NapóleonI. Miklós."— Előadás másolata:

1 Az orosz cár és a francia császár vetélkedése a kontinentális főhatalomért III. NapóleonI. Miklós

2  1848 forradalmai elbuktak  de átalakította Európát  Felszámolta a jobbágyságot (Oroszo.-ig)  Gazdasági akadályok felszámolása  ipari forr. teret hódít a kontinensen  Nőtt a munkahelyek száma  javul a középrétegek tömegek helyzete  Tömegmozgalmak, forradalmak   konfliktusok megoldása  helyi háborúk, diplomácia  Ideák  reálpolitika a mérvadó A realizmus kora

3 Az ipari forradalom terjedése Európában és elsődleges központjai

4  1848 – dec. választások Louis Bonaparte győz  fr. társ.  erős a nosztalgia  1851 államcsíny  10 évre közt. elnök  népszerűtlen a nemzetgyűlés  újabb államcsíny  1852 császárrá koronáztatja magát  Diktatúrát vezet be (Bonapartizmus)  Gazdaság virágzása  jólét „támogatja” a hatalmat  Nagyszabású építkezések Párizs és országszerte, infrastruktúra fejlesztése (vasút-, csatorna-, és ivóvízhálózat kiépítése, gázvilágítás) III. Napóleon császársága

5  Bankrendszer fejlődése  Szabadkereskedelmi egyezmény Angliával  1855. és 1867. világkiállítás megrendezése  1850-es évek végén politikai rendszer liberalizálása hatalma megtartásával (országgyűlés hatalmának növelése, nagyobb sajtószabadság). III. Napóleon császársága

6  Külpolitika  belpolitikai szerep  Aktivitás  elődje szelleme (hagyomány)  Dicsőség és béke  (népakarata)  Bonapartista csoportok  külp. bonyodalmak megoldása  Létének igazolása  Aktív külpolitika  Krími-háború  befolyás  és dicsőség  Olasz egység  Ausztria gyengítése  Szuezi-csatorna (1854-69)  gazdasági és stratégiai okok  Brit érdekek sért  részvények felvásárlása III. Napóleon külpolitikája

7  Mexikó  Habsb. Miksa tám. (1863), 1867 megbuktatják  Német egység  porosz-francia háború (sp. trónöröklés miatt)  Gyarmati aktivitás  Afrika: Algéria, Szenegál  Ázsia: Indokina  hídfőállások Délkelet-Ázsia, azaz Francia-Indokina

8

9 Second Empire Miksa kivégzése, Manet festménye Les grands boulevards de Haussmann „A” császár Szuez építése

10 Second Empire A beteg császár karikatúrája, felesége mint védőangyal A „Napóleoni” hagyományok

11  1849 – az orosz cár Európa „csendőre”  I. Miklós cár feleleveníti a régi „vágyálmot”  Konstantinápoly és a tengerszorosok  1852  ismételt orosz ajánlat Angliának „Európa beteg embere” felosztás (Anglia Egyiptom és Kréta)  Angol elutasítás (egyensúlypolitika)  1853 – háború provokálása  Védnöki (protektori) jog benyújtás a Török Bir.-ban élő orthodoxok felett  A szultán elutasítja  háború  Konstantinápolyi szövetség A krími háború előzményei

12  A háború kirobbanása  a cár megszállja Moldvát és Havasalföldet  A szultán hadat üzen  Anglia és Franciaország  hajóhad  Ausztriai is Oroszo. ellen foglal állást  a világ „csodálkozása” hálatlanságán - 1848 csapdája Ausztria fegyveres semlegesség (dunai fejedelemségek megszállása)  A háború lefolyása  Angol-francia csapatok partraszállása a Krímben  cél Szevasztopol elfoglalása A krími háború (1853-56)

13  Véres ütközetek  Alma folyó, Balaklava, Inkermann  Kaukázus - Karsz hősies védelme (‘48-as honvédtisztek)  Reálpolitika jelentkezése  Piemont bekapcsolódása a háborúba („szem előtt” legyen)  1855 tavasza - I. Miklós halála  II. Sándor  Malakov-torony - Nahimov tengernagy halála  Szevasztopol 349 napos ostroma, eleste  elfogadja a békét  Az első modern „állóháború” End of the war

14  Párizsi béke biztosítja a Török Bir. integritását és szuverenitását (1856)  nagyhatalmi védnökség Törökország fölött  háború előtti helyzet visszaállítása  Fekete-tenger, kitiltották a hadiflottákat (semleges)  Duna torkolatvidéke nemzetközi ellenőrzés alatt  Keleti kérdés balkáni kérdés  Besszarábia déli része Moldváé  dunai fej.-gek nagyhatalmi ellenőrzés alatt  önállóság (ütközőállam)  1859 a két román fejedelemség ua.-t a fejedelmet választja - Cuza Karsz vára, melyet a ’48-as honvédtábornok Kmetty György védett

15 Képek a krími háborúból

16

17 A krími háború

18

19 Az inkermann-i csata Az Alma folyó menti csata

20

21

22

23 Reformok Oroszországban  Krími vereség  veszélyben Oroszo. nagyhatalmi helyzete  modernizációra, reformokra van szükség  II. Sándor (1855-81) lépései (reformjai)  1861 jobbágyfelszabadítás (felemás)  jobbágyföld egy részét elvették  + megváltás (jobbágyi szolg. teljesítése)  tőkés gazd. mük. elősegítő rendeletek  oktatási, igazságügyi, hadügyi reformok  társ. robbanást elkerüli, gazd. fejlődés megindul II. Sándor, a reformer cár

24  Lengyelországban  jobbágyfelszabadítás  1863 felkelés  1864 - leverik  Alvensleben katonai konvenció  Megtorlás  orosz a hivatalos nyelv,  kat. egyház megbüntetése  földjei elvétele  Jobbágyfelszabadítás  kedvezőbb feltételekkel  a lengyel p. megnyerése Felkelés Lengyelországban