Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Új irányzatok a fenntarthatósági indikátorok területén Imreh-Tóth Mónika Ph.D hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Új irányzatok a fenntarthatósági indikátorok területén Imreh-Tóth Mónika Ph.D hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és."— Előadás másolata:

1 Új irányzatok a fenntarthatósági indikátorok területén Imreh-Tóth Mónika Ph.D hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet „Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság” október. 19. BAROSS_DA07-DA_ELEM_

2 Előadás felépítése A fenntarthatóság szintjei közül: lokális, regionális Top-down vs. Bottom-up Előnyök-hátrányok Fenntarthatósági indikátorok kritériumainak vizsgálata Összegzés

3 A fenntarthatóság szintjei I. Lokális –fenntartható fejlődéssel kapcsolatos programok, igények, problémák leginkább a lokális, kistérségi szinten rajzolódnak ki részleteiben –helyi és regionális fenntartható fejlődés vizsgálata prioritást élvezne - legtöbb eredményt a lokális programok adták e téren (EU értékelése) –„Helyi feladatok a XXI. századra” (Local Agenda 21) nemzetközi kezdeményezés a fenntartható fejlődés lokális programja, amelynek elsődleges célja az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül, azon belül is annak szigorú értelemben vett értelmezésére

4 A fenntarthatóság szintjei II. Regionális –Régió? –Regionális fenntarthatóság: regionális fenntarthatóság megköveteli azt, hogy az emberi népesség a regionális támogató rendszerek (társadalmi, gazdasági és ökoszisztéma) határain belül éljen biztosítva az erőforrások és lehetőségek egyenlő elosztását a régió jelen és jövő generációi között (Graymore et al. 2008). az emberiség életszínvonalának folyamatos fenntartását érti e fogalom alatt az adott régió ökológiai eltartóképességén belül (Wackernagel-Yount 1998). –Fenntartható régió a régióhatár meghatározása kulturális, igazgatási, gazdasági és politikai feltételek alapján, helyi források használata és a hálózati szerveződés lehetőségeinek kihasználása, más régiókkal egészséges egyensúly tartása csekély volumenű, kívülről jövő és kifelé irányuló anyagfolyam mellett, illetve erősen korlátozott anyag- és energiafelhasználás megvalósítása, az emberek motiváltságának biztosítása.

5 Top-down és Bottom-up megközelítések Top-down redukcionizmusban gyökeredzik kvantitatív indikátorok Indikátorok: –szakértők által vizsgáltak –helytállóságuk statisztikai eszközökkel tesztelt –mellőzi a helyi közösségekkel történő kapcsolattartást Pl.: PSR, DSR, DPSIR, Orientation Theory, Well-being Assessment Bottom-up részvételi filozófián alapszik Indikátorok –helyi kontextus megértésében gyökeredzik –környezet és társadalom helyi szinten történő megértéséből származik –Közösség képességeinek kihangsúlyozása –pontosság Pl.: Soft Systems Analysis, Sustainable Livelihoods Analysis, Classification Hierarchy Framework

6

7 Előnyök-hátrányok Top-down Előnye, hogy a helyi programok: –sokkal egységesebbek –könnyebben áttekinthetők –nemzeti prioritásokkal egy irányba mutatnak Hátrányai: –közösség tagjai ezeket a programokat csak minimálisan érzik önmagukra vonatkozónak –Veszélyforrás lehet a politikai környezet megváltozása Bottom-up Előnyei: –pontosabb kép alakul ki a helyi prioritásokról –közösségi kapacitás-bővülést eredményez a jövőbeni problémák megoldására Hátrányai: –befolyásolja a szegénység, a környezet milyensége, a társadalom szerkezete –Megbízhatóság, pontosság a fenntarthatóság megragadásában

8 Alulról-felülről A helyi fenntarthatósági programok sikere alapvetően két fontos tényezőn alapul: –A helyi fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezések a központi kormányzat támogatását kell, hogy élvezzék. –A fenntarthatóság helyi programjai, az LA21-ek helyi szinten alakuljanak ki, kerüljenek kidolgozásra. helyi fenntarthatóság terén sikeres országok esetén a két tényező együttesen van jelen

9 Fenntarthatósági indikátorok kritériumainak vizsgálata Számos kritériumrendszer Graymore et al. (2008): –3 fő szint: A fenntarthatósági indikátorok átfogó hatékonysága regionális szinten (pl.:Generációkon belüli és generációk közötti igazságosság, Adatokhoz való hozzáférés, Könnyű használat, Kevés indikátor stb.) Módszer (pl: Közvetlenül méri a fenntarthatóságot, Az adatok aggregálása során nem történik információveszteség, átlátható stb.) Az eredmények hatékonysága (pl. egyoldalas összefoglaló, képi megjelenítés, fenntarthatóság minden szinten megállapítható, Megmutatja, hogy hol van szükség beavatkozásra stb.) Reed et al. (2006) –Objektív kritériumok (pl.: Tudományosan hitelt érdemlő, Érzékeny a rendszert érő hatásokra, illetve változásokra, Igazolható stb.) –Kritériumok könnyű használata (pl.: Elérhető adatokat használ fel, Gyors, költséghatékony mérés, Meglévő adatokat használ stb.)

10 A fenntarthatósági indikátorok kritériumainak összefoglalása

11 Összefoglaló gondolatok Szükség van a lokális, regionális fenntarthatóság mérésére. A top-down és bottom-up megközelítések együttesen vezetnek a hatékony fenntarthatósági stratégiák kialakításához. A regionális és lokális fenntarthatóság mérése egyelőre még gyerekcipőben jár, mind az adatok, mind a módszertan tekintetében.

12 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Új irányzatok a fenntarthatósági indikátorok területén Imreh-Tóth Mónika Ph.D hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések