Iparjogvédelem I. A szellemi alkotások jogának lényege, részei. Az iparjogvédelem fogalma, részei. A szabadalmak jogi oltalma. összeállította: Jójárt Eszter.

Az előadások a következő témára: "Iparjogvédelem I. A szellemi alkotások jogának lényege, részei. Az iparjogvédelem fogalma, részei. A szabadalmak jogi oltalma. összeállította: Jójárt Eszter."— Előadás másolata:

1 Iparjogvédelem I. A szellemi alkotások jogának lényege, részei. Az iparjogvédelem fogalma, részei. A szabadalmak jogi oltalma. összeállította: Jójárt Eszter

2 Áttekintés A szellemi alkotások joga (SZAJ)‏ Az iparjogvédelem Szabadalmi jog

3 SZAJ lényege, elhelyezése a polgári jogon belül A polgári jog viszonylagosan önálló sajátos jogterülete. Viszonylagos önállóság oka, megnyilvánulása: a lefedett jogviszonyok tárgya (alkotómunka eredménye, gondolati termék: szellemi tulajdon), s e tárgy megalkotójának oltalma az alkotómunka eredményén keresztül: személyhez fűződő jogok+vagyoni jogok együttes, és/vagy egymás melletti megjelenése az érintett jogviszonyokban. Külön jogszabályok és a Ptk. szabályai, védelmi rendszere: párhuzamos és hézagmentes oltalom elve.

4 A SZAJ-jal lefedett jogviszonyok jellege, szerkezete 1. A jogviszonyok 3-as tagolása, szakaszolása, eltérő érdekek kollíziója, ill. védelme:  az első szakasz: az alkotás létrehozásának szakasza (a jogviszony relatív jellege: munkajogi és /vagy kutatási szerződések szerepe).  a második szakasz: az alkotás jogi oltalmának kiépítése, biztosítása (a jogviszony abszolút jellege, a SZAJ-t lefedő külön jogszabályok a középpontban).  a harmadik szakasz: az alkotás felhasználásának biztosítása; az oltalmazott és megsértett alkotás/alkotói érdek igényállapota (felhasználási szerződések; párhuzamos és hézagmenetes oltalom a SZAJ-t lefedő külön jogszabályok és a Ptk. alapján).

5 A SZAJ-jal lefedett jogviszonyok jellege, szerkezete 2. A SZAJ súlypontja a második szakasznál, az alkotások oltalmánál van, így a külön jogszabályok is erre fókuszálnak, itt a jogviszonyok abszolút szerkezete. A harmadik szakasz egyre növekvő súlya, jelentősége: növekvő társadalmi (fogyasztói) és versenytársi érdek, a felhasználás lehetőségének széleskörű biztosítása a szerződési szabadság köz- és magánjogi korlátaival. (Közjogi korlátok: versenyjogi szabályozás, fogyasztóvédelem, magánjog: a SZAJ-jal kapcsolatos jogviszonyok magánjog által szabályozott korlátai: pl. lsd. később a szabadalmi jogviszony korlátait).

6 A SZAJ részei, jellemzői Szerzői jog:  Homogenitás (szerzői művek+ezekkel szomszédos jogok védelme).  A szerző és a szerzői mű védelme a középpontban: művészi, esztétikai megközelítés érvényesülése.  A személyhez fűződő jogok erősebb védelme.  A mű egyéni-egyedi jellege: belső+külső forma együttes védelme ipso iure, a mű megszületésétől kezdve, hatósági eljárás nélkül.

7 A SZAJ részei, jellemzői folyt. Iparjogvédelmi jog:  Heterogenitás (lsd. köv. dia).  Az alkotó és az alkotás kapcsolata kevésbé szoros: gazdasági-műszaki, adott esetben versenyjogi megközelítés érvényesül.  A vagyoni jelleg erősebb (befektetések: szolgálati/alkalmazotti találmány gyakori).  A mű itt: absztrakt, új műszaki megoldás: a védelem hatósági döntéssel keletkezik: MSZH; igénypontok jelentősége.  Több korlát, rövidebb védelmi idő; monopolhelyzet.

8 Az iparjogvédelem részei A felfedezések (személyhez fűz. jogok: szerzői jogi védelem végső soron). A know-how (Ptk. 86. § (3) bek. védi). A műszaki alkotások jogi védelme (igazi szellemi alkotások):  szabadalmi jog,  használati mintaoltalom,  növényfajta-oltalom (nem tárgyaljuk),  formatervezési mintaoltalom (szerzői joggal rokon terület, védjegyjoghoz közelebb áll, mint a műszaki alkotásokhoz),  mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma. A vállalat és árujelzők joga (eltérés néhány pontban a SZAJ jellemzőitől):  védjegy,  földrajzi árujelzők: földrajzi (származási jelzés), eredetmegjelölés.

9 A szabadalmi jog Középpontban: a találmány és ennek jogi védelme a szabadalom. Szabadalom lehet: termékre/eljárásra vonatkozó időleges, kizárólagosság rendelkezési jogot biztosító oltalom, amely a nyilvánosságra hozást is garantálja. A szabadalmi jogviszony abszolút szerkezetű: a feltalálóval, annak jogutódjával (a szabadalmassal) szemben mindenki más negatív kötelezett. A feltaláló kizárólagos rendelkezési joga a szabadalmazott találmány felett, ez a hasznosítás átengedését is lefedő jog.

10 Szabadalmi jog: a találmány. Találmány- szabadalmazható találmány. Szabadalmazható találmány pozitív és negatív feltételei. A szabadalmazható találmány mint a feltalálói kutató-fejlesztő tevékenység, alkotótevékenység eredménye; a pozitív feltételek:  új,  feltalálói tevékenységen alapul,  iparilag alkalmazható,  a technika bármely területén.

11 Szabadalmi jog: a szabadalmaztatható találmány pozitív feltételei 1. Az abszolút újdonság mint feltétel:  A találmány csak akkor kap oltalmat, ha az a szabadalmazhatósági kritériumok szempontjából meghatározó időpontban, az ún. elsőbbségi időpontban (ált. bejelentés időpontja) nem tartozik a technika állásához.  Időbeli és térbeli kritériumok korlát nélküli érvényesülése a vizsgálat során: bármikor nyilvánosságra jutott információ, elég azonban elvi hozzáférhetőség.

12 Szabadalmi jog: a szabadalmaztatható találmány pozitív feltételei 2. Újdonságrontás: Nem tartozik a technika állásához: a találmány az elsőbbség napját legfeljebb 6 hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha a találmány a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; ha a találmány annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a MSZH elnökével közvetített közleményében megjelölt kiállításon azt bemutatta.

13 Szabadalmi jog: a szabadalmaztatható találmány pozitív feltételei 3. Feltalálói tevékenységen alapuló a találmány: ha a technika állásához képest egy szakember számára a saját területén (jó és nem átlagos szakember ismeretei!) a találmány nem nyilvánvaló. Ipari alkalmazhatóság: az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, ill. felhasználható legyen a találmány. - Szabadalmazható biotechnológiai találmány (biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre vonatkozik, ill. olyan eljárásra, amely révén biológiai anyagot állítanak elő/dolgoznak fel/alkalmaznak. Nem lehet tárgya: az emberi test, vagy ennek része.

14 Szabadalmi jog: a szabadalmaztatható találmány negatív feltételei 1. Nem minősül találmánynak: - a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, - az esztétikai alkotás, - szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály, eljárás - számítógépi program SZABADALMAZHATÓSÁGUK ANNYIBAN KIZÁRT, AMENNYIBEN A SZABADALMAT KIZÁRÓLAG E MINŐSÉGÜKBEN IGÉNYLIK.

15 Szabadalmi jog: a szabadalmaztatható találmány negatív feltételei 2. Kizárt az oltalomból az olyan találmány: amelynek tárgya azonos korábbi elsőbbségi szabadalom tárgyával. Nem adható szabadalom, ha a találmány hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik, így különösen: - az emberi klónozásra szolgáló eljárás - az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás - emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra - állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az állatnak úgy okoz szenvedést, hogy ember, állat számára jelentős előnyt biztosítana és az így megjelölt eljárással létrejövő állat.

16 Szabadalmi jog: a feltaláló és a szabadalmas 1. Feltaláló: aki a találmányt megalkotta; ill. megdönthető vélelem: aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel Szabadalmas (igényjogosult): aki a találmányt korábbi elsőbbséggel nyújtotta be. Szabadalmi igény: a feltaláló azon joga, hogy találmányára szabadalmi oltalmat nyerjen. Szabadalom+szabadalmi igény: önálló, forgalomképes, vagyoni jog (átruházható, hasznosítása átengedhető, örökölhető).

17 Szabadalmi jog: a feltaláló és a szabadalmas 2. Több feltaláló: mindannyian részt vettek az alkotómunkában; szerzőségük részaránya ellenkező megjelölés hiányában egyenlő. Szabadalmastársak: közös szabadalmat nyerők (önálló hasznosítási jog díjazás ellenében, önálló védelmi/fellépési jog, költségviselés részesedés arányában; lemondás- növedéki jog).

18 Szabadalmi jog: a feltaláló személyhez fűződő jogai Gazdasági, vagyoni érdek dominanciája, így személyhez fűződő jogok háttérben, elidegenedés az alkotó és alkotás viszonyában. A feltaláló személyhez fűződő jogai: forgalomképtelenek, időbeli korlátozás nélkül érvényesíthetők:  névjog, feltalálói minőség elismeréséhez való jog  feltalálói minőség pozitív és szűk körben negatív feltüntetésének joga  nyilvánosságra hozatal vs. titokban tartás jogáról való döntés (szabadalom nyilvánossággal jár; titokban tartás: know-how)‏  integritáshoz való jog: szűkebb, mint a szerzői jognál: a találmány lényegének torzításmentességére korlátozódik, továbbfejlesztést nem akadályozhatja meg.

19 Szabadalmi jog: a feltaláló vagyoni jogai A szabadalom jogosultjának, a szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására, az afölötti rendelkezésre. A szabadalmas a kizárólagos rendelkezési joga alapján bárkivel felléphet, aki engedélye nélkül:  előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza  használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy ha tud arról, ill. a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárása szabadalmas engedélye nélkül nem használható azt másnak használatra adja  előállítja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja, vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

20 Szabadalmi jog: a szabadalom korlátai Az oltalmi idő 20 év, a szabadalmast eddig védi. A kizárólagos hasznosítási jog kimerülése: a szabadalmas által v. az ő engedélyével forgalomba hozott termékekkel kapcsolatos további cselekményekre A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki:  a magánhasználat céljából végzett, ill. gazdasági tevékenység körén kívül végzett tevékenységre,  a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre,  orvosi vény alapján gyógyszertárban készített gyógyászati készítményekre, ezek forgalmazására

21 Szabadalmi jog: a szabadalom korlátai 2. A szabadalmas kötelezettségei:  A találmány feltárása mint az oltalom megadásának feltétele: mértéke: szakember az igénypontok alapján képes legyen a találmány megvalósítására.  Megfelelő hasznosítás: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben (a feltaláló vagy más, licenciavevő).  Ha a hasznosítási kötelezettséggel (közvetlen vagy közvetett) a szabadalmas nem él: kényszerengedély adása másnak.  A szabadalmi oltalom fenntartása: fenntartási díj fizetése előre (az első évben a bejelentés napján; utána a bejelentés napjának megfelelő napokon évente, amíg az oltalom tart; 6 hónapos türelmi idő).

22 Szabadalmi jog: szolgálati találmány Szolgálati találmány: annak a feltalálónak a találmánya, akinek munkaviszonyba tartozó kötelessége a „feltalálás”, együttes feltételek:  Munkaviszony tág értelemben (munkaszerződés alapján, közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati, szövetkezeti tagként).  A munkaviszonynak a találmány megalkotásakor fenn kell állnia.  Új műszaki megoldások kidolgozása munkakörként.  E munkaköri kötelezettség a munkaszerződésben/kinevezésben is megjelenik.

23 Szabadalmi jog: szolgálati találmány 2. A szolgálati kötelezettség tartalma tekintetében a munkáltatóra nehezedik a bizonyítás terhe. A szabadalmas tipikusan a munkáltató lesz a feltaláló jogutódjaként, a feltaláló „jutalma”: a feltaláló keresetébe beépülő díj. Jogviták eldöntése nem munkaügyi, hanem „rendes” polgári jogi bíróság előtt.

24 Szabadalmi jog: alkalmazotti találmány 1. Alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaköri kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. A szabadalom a feltalálót illeti meg, aki ezt a jogosult hasznosítani, de! nem kizárólagosan, mert:  a munkáltató a törvény erejénél fogva jogosult a találmányt hasznosítani;  a feltaláló haladéktalanul köteles ismertetni az alkalmazotti találmányt, a munkáltató 90 napon belül nyilatkozik: igényt tart-e a találmányra, annak hasznosítására;  a munkáltató a találmányt csak a feltaláló nyilvánosságra hozatali jogával összhangban hasznosíthatja;  a feltaláló személyi jogai: általános szabályok szerint;  a feltaláló vagyoni jogai: díjazáshoz való alanyi jog: amit a munkáltató köteles megfizetni > szerződés alapján.