Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hazai KFI-stratégiai célok és törekvések 2014-2020 Borsi Balázs, Innovációs és K+F Főosztály „Innovációban rejlő lehetőségek vállalkozói szemmel” előadássorozat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hazai KFI-stratégiai célok és törekvések 2014-2020 Borsi Balázs, Innovációs és K+F Főosztály „Innovációban rejlő lehetőségek vállalkozói szemmel” előadássorozat."— Előadás másolata:

1 Hazai KFI-stratégiai célok és törekvések Borsi Balázs, Innovációs és K+F Főosztály „Innovációban rejlő lehetőségek vállalkozói szemmel” előadássorozat a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Dombóvár, december 4.

2 A főbb gyengeségek Magyarországon a GDP-arányos K+F ráfordítások - javarészt a mindenkori éves költségvetések korlátozott mozgástere miatt – csak lassan növekednek – hiányoznak a nemzetközileg versenyképes tudásközpontok; széttöredezett, nem fókuszált K+F a közfinanszírozású kutatóhelyeken; hullámzó az alap és alkalmazott kutatás-finanszírozás A vállalkozási szektor KFI tevékenysége egyszerre koncentrált és a szétaprózott – A hazai középvállalati szektor gyenge, a hazai adaptív innovációs hatásfoka rossz, kevés a piacvezérelt fejlesztés Gyenge szektorközi kapcsolatok Oktatási rendszer folyamatos reformja Bizonytalan adózási környezet A KFI-intézményrendszerben többnyire hiányzik az innováció- menedzsment szemlélet és kompetencia

3 3 K+F források alakulása

4 4 A főbb erősségek Tőkeerő, modern infrastruktúra a nagyoknál, rugalmas és adaptív fejlesztések a kis cégek egy részénél Nyitott gazdaság Jól képzett, megbízható munkaerő kibocsátása (K+F és rutinfeladatokra egyaránt). Egyes területeken számottevő vállalat-oktatás együttműködés tapasztalható Réspiacot megtalált innovatív kis cégek Képzett és átlag feletti tudományos teljesítményre képes kutatók. Az oktatók-kutatók a közszféra potenciálisan leggyorsabban tanuló emberi erőforrásait jelentik

5 c.).b.) a.) A NIR gyengeségei – a problémafa szerkezete Elmarad a kiegyensúlyozott, fenntartható növekedés és fejlődés Az egyetemi-akadémiai, kormányzati, hazai-külföldi TUDÁSBÁZISOK, a tudásteremtés gyengeségei A TUDÁSÁRAMLÁS, technológiatranszfer, egyéb transzfer- mechanizmusok hiányosságai A TUDÁSFELHASZNÁLÁS, a hasznosító (vállalati) szektorok akadályozó tényezői Alacsony (makroszintű) termelékenység, kevés jól fizető munkahely Hiányoznak a növekedés KFI motorjai [...] Átfogó, HORIZONTÁLIS gyengeségek

6 6 A NIR gyengeségeinek összegzése Az egyetemi-akadémiai, kormányzati, hazai-külföldi TUDÁSBÁZISOK, a tudásteremtés gyengeségei A TUDÁSÁRAMLÁS, technológiatranszfer, egyéb transzfer- mechanizmusok hiányosságai A TUDÁSFELHASZNÁLÁS, a hasznosító (vállalati) szektorok akadályozó tényezői Átfogó, HORIZONTÁLIS gyengeségek Területi egyenetlenségekkel kapcsolatos problémák (pl. KMR, abszorpció) A regionális specializáció szükségessége nem tudatosult Az innováció-tudatosság gyenge (pl. IPR tudatosság is) Az oktatási rendszer folyamatos reformja, a tanári pálya presztízsének csökkenése hátráltatja a tehetséggondozást és a szakember-utánpótlást A KFI-t támogató intézményi struktúra, működés és szabályozási környezet nem hatékony (pályázatok, tényalapú döntéshozatal stb.gyengeségei is) Borús makrogazdasági kilátások a világgazdaságban és Magyarországon (lelassult FDI beáramlás, a versenyképesség/üzleti környezet megítélésénak romlása stb.) A kutatói utánpótlás nem elégséges a nki- leg versenyképes szinthez Erodált K+F infrastruktúra Elégtelen és hullámzó (alap- és alkalmazott) kutatás-finanszírozás Korszerűtlen TéT oktatás Hiányoznak a versenyképes tudásközpontok Széttöredezett, nem fókuszált K+F a közfinanszírozású kutatóhelyeken Nem kellő figyelem a piaci- társadalmi folyamatokra Spin-off folyamatok elakadnak Elégtelen inkubáció Lassan izmosodó kockázati tőke Hiányzó állami innováció- menedzsment szolgáltatások Gyenge szektorközi (vállalat-kutatóhely) kapcsolatok Gyenge a nk-i KFI folyamatokba bekapcsolódás A technológia- transzfer ösztönzése nem hatékony Rossz hatásfokú adaptív innovációk (pl. IKT terjedése lassú) Spin-off folyamatok elakadnak A K+F adózási környezete bizonytalan Kevés a (K+F- re alapozó) gazella Kevés K+F-re alapozó, a gazdasággal nem kellően integrált FDI Kevés a piacvezérelt fejlesztés Gyenge középvállalati szektor

7 7 A lehetőségek Nagyobb volumenű, hazai problémákra fókuszáló K+F – kritikus tömeg, tudásközpontok, fiatal kutatók Gazdasági-társadalmi igények jobb artikulálása (demand articulation) (Iparági) klaszterek kiszolgálása, anticiklikus K+F makro- pénzügyi politika A mobilitási és tudás-transzfer folyamatok dinamizálása K+F adókedvezmények egyszerűsítése, újra-dinamizálása, visszatérítéssel kombinálva (tovább növelheti és tisztíthatja a vállalati K+F-et) Info-bio-kogno-nano, mint generális technológiák

8 Stratégiai alternatívák

9 9 Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához. Kulcsszereplők: a „világelitbe” tartozó kutatóműhelyek, a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai, a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok, a KFI-re építkező és gyors növekedésre képes kisvállalatok („gazellák”), az innovatív beszállító kkv-k, az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások, valamint a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők.

10 Számszerűsített célkitűzések Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8%- ra, 2030-ra pedig 3%-ra növeli ra, a stratégia hét esztendeje alatt Magyarországon: – +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a „világelitbe” – +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg – +30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat – +300 KFI és növekedésorientált kisvállalat (ún. „gazella”) cég találja meg globális piaci számításait – innovatív kezdő vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz – a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek tömegei szolgálják ki

11 Célrendszer

12 12 A stratégia végrehajtásának fő eszközei

13 A tudásbázisokat erősítő főbb eszközök

14 Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök

15 15 Végrehajtás: kormányzati funkciók és felelősségi körök Kormányzati KFI-stratégiai menedzsment Jogszabályalkotás, jogszabályok monitoringja és racionalizálása Központi és decentralizált innováció-menedzsment szolgáltatások nyújtása, a szolgáltatási rendszer irányítása A K+F adókedvezmények megújítása, monitoringja, értékelése A start-up ökoszisztéma építésének felügyelete és irányítása Pályázati programmenedzsment és monitoring A KFI-központú közbeszerzések menedzselése Kiemelt programok és ágazatok menedzsmentje Szellemi tulajdonvédelem A tudásbázisok megerősödésének irányítása és monitoringja Az innovációt, kreativitást fejlesztő közoktatás, tehetséggondozás, valamint társadalmi szemléletformálás

16 16 A KFI stratégia illeszkedése országos szakpolitikákhoz

17 17 K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések: Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. Stratégiai programok

18 18 Technológiai start-up ökoszisztéma építés: Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. Négy alprogram: 1.alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2.alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3.alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4.alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban). Stratégiai programok

19 19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Hazai KFI-stratégiai célok és törekvések 2014-2020 Borsi Balázs, Innovációs és K+F Főosztály „Innovációban rejlő lehetőségek vállalkozói szemmel” előadássorozat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések