Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája. 2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ. 206. cikk (ex EKSz. 131. cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája. 2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ. 206. cikk (ex EKSz. 131. cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió."— Előadás másolata:

1 1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája

2 2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ cikk (ex EKSz cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió létrejötte, amely magában foglalja a közös külkereskedelmi politikát is, amely így közösségi hatáskörbe került. Általános céljai, hogy hozzájáruljon: - a világkereskedelem fejl ő déséhez - a nemzetközi kereskedelmi korlátozások fokozatos megszüntetéséhez - a vámakadályok csökkentéséhez globális szinten - liberalizáció.

3 3 2. A közös kereskedelempolitika tartalma EUMSZ cikk (ex. EKSz. 133.cikk) Közös vámtételek elfogadása és azok közös módosítása Közös vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötése (árukra és szolgáltatásokra) Szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai Külföldi közvetlen befektetések A harmadik országokba irányuló kivitelre nyújtott támogatások rendszereinek összehangolása Egységesítés: - a liberalizációs intézkedések - az exportösztönz ő politikák - a kereskedelempolitikai védintézkedések (dömping, szubvenció)

4 4 3. Létrejöttének szakaszai július 1. Egységes vámtarifa bevezetése (de kétoldalú megállapodásokban rögzített külső vámok 1975-ig éltek) (1/75. vélemény): kizárólagos közösségi hatáskör, főként árukereskedelem Amszterdami Szerződés: a Tanács egyhangúan a szolgáltatások és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmére is kiterjesztheti Nizzai Szerződés: feltétel nélkül kiterjesztette a szolgáltatásokra, kivéve oktatási, kulturális, egészségügyi, audiovizuális szolgáltatások Lisszaboni Szerződés: finomítások az eljárásban

5 5 4. A közös kereskedelempolitika jellemzői Csak az EU-n kívüli országokkal való kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozik EU-n belül: bels ő piac! joga Nem tartalmazza a devizapolitikát (  EKB) Nem része az agrártermékek kereskedelme (  közös mez ő gazdasági politika) Eltér ő szabályozás a szén és acéltermékekre

6 6 5. Hatáskörök elhatárolása Kizárólagos közösségi (jelenleg: uniós) hatáskör Áruk kereskedelme 1/75. sz. Bírósági vélemény Megosztott hatáskör (beleértett külső hatáskör formájában) ERTA-ügy, 1/94. sz. Bírósági vélemény A szolgáltatások kereskedelme A szellemi alkotások kereskedelme

7 7 Beleértett külső hatáskör (implied external power) Az Európai Bíróság által kidolgozott jogelv a hatásköri problémák megoldására 22/70. sz. ERTA ítélet: a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás megkötése a Közösség vagy a tagállamok hatáskörébe tartozik-e? ↓ Nemzetközi szerződéskötési hatáskör nem csak az EK- Szerződés kifejezett felhatalmazásából származhat, hanem az EGK-Szerződés egyéb rendelkezéseiből, és az ezek alapján a Közösség intézményei által alkotott jogi aktusokból is. „A Szerződés megvalósítása során nem lehet szétválasztani a Közösségen belüli intézkedések rendjét a külkapcsolatoktól”.

8 8 6. Az intézmények szerepe 1. Tanács döntéshozatal 2. Bizottság javaslattétel delegált döntéshozó (pl. védintézkedések) végrehajtás 3. Parlament - konzultáció - kivételesen: hozzájárulás

9 9 7. Szerződéses és autonóm kereskedelempolitika elhatárolása Autonóm kereskedelempolitika Az EU által egyoldalúan alkalmazott eszköz: Vámtartifa módosítása Import, export korlátozás Védintézkedések - dömpingellenes eljárás - antiszubvenciós eljárás Szerz ő déses kereskedelempolitika EU és 3. államok, nemzetközi szervezetek közötti megállapodások Európai Gazdasági Térség (1992, hatály: 1994) Mediterrán Unió GATT/WTO tagság (1947/1995.) EK, jelenleg: EU Preferenciális megállapodások - Loméi egyezmény Cotonou-i Egyezmény Bilaterális megállapodások - Társulási Megállapodások - Európai Megállapodások

10 10 Az autonóm kereskedelempolitikai eszközök csoportosítása Exportra ható eszköz (szubvenció) Importra ható eszközök (engedélyezés, tiltás) Vámjellegű (tarifális) (vám, illeték) Nem vámjellegű (szubvenció) Árra ható eszközök (vámok, illetékek, árfolyampolitika) Mennyiségre ható eszközök (mennyiségi korlátozás, engedélyezések, kvóták) Közvetett (technikai előírás, szabvány, eü-i előírások) Közvetlen eszközök (vám, illeték)

11 11 EU vámok közös külső vám (2913/1992/EK Egységes Vámtarifa Kódex) - A vámhatárt átlépő árukra kivetett „adó” - Átlagos vámszínvonal: 6,4% (ipar 4%, mezőgazdaság 16%) - Jól átlátható, transzparens eszköz - Az ár növelésével csökkenti az import mennyiségét

12 12 Védintézkedések Dömpingellenes eljárás (384/96/EK rendelet) - Ha az importált termék ára alacsonyabb, mint az önköltségi ár – megzavarja a tagállam piacát és ezzel kárt okoz (piaci részesedés elveszítése, forgalomcsökkenés, termeléskiesés) - Bizottság indítja: - hivatalból - termelők panasza alapján - Jogkövetkezmény: - kiegyenlítő vám - árszabályozó előírások bevezetése (küszöbár, minimális importár)

13 13 Szubvenció elleni eljárás Fogalma: - Ha az importárú forgalmazásához az exportőr ország túlzott export vagy szállítási támogatást nyújtott /97/EK rendelet - Jogkövetkezmény: kiegyenlítő vám

14 14 Az Unió által kötött szerződések típusai kétoldalú – bilaterális nemzetközi megállapodások, ahol az Unió kizárólagos hatáskörrel lép fel. Kezdetben ezek voltak a jellemzőek (Kanada, India, Brazília, Pakisztán stb.), többoldalú – multilaterális nemzetközi megállapodások, ahol az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik pl. GATT, WTO vegyes hatáskör alapján kötött többoldalú megállapodások pl. áruegyezmények (búza-, kakaó-, kávé-, ón-, cukor, gumiegyezmény), vegyes hatáskör alapján kötött kétoldalú megállapodások például a társulási megállapodások (Törökország, Európa Megállapodások, EGT- megállapodás stb.).

15 15 A kereskedelempolitikai tartalom (az elbánás milyensége) szerint a társulási megállapodások: ipari termékek szabadkereskedelme, időben aszimmetrikusan, kölcsönös kedvezmények a mezgazdasági termékek kereskedelmében is. Az áruk szabad mozgása megvalósul + a többi szabadság esetében is (Európai megállapodások ). szabadkereskedelmi megállapodások: a kölcsönös vámmentesség (kivéve mezőgazdasági termékek) az árukereskedelem egy részének liberalizálása, pl. Mediterrán Unió 2008, Euro-Mediterrán Partnerség preferenciális megállapodások: a GATT minősítés szerint egyoldalú előnyök pl. vámmentesség vagy nagyon alacsony vám az egyik oldalon, legnagyobb kedvezményes vám a másik oldalon) Lomé 1975., Cotonou a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló megállapodások: a diszkriminációmentes kölcsönös kereskedelmet szabályozzák (Kína, USA)

16 16 8. A kereskedelmi szerződések kötésének folyamata EUMSZ 207. cikk és 218. cikk A Bizottság ajánlást tesz a Tanácsnak A Tanács felhatalmazza a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére, tárgyalási irányelveket adhat a főtárgyalónak A Tanács és a Bizottság feladata a többi uniós politikával való összhang biztosítása A Bizottság folytatja le a tárgyalásokat a Tanács által megszabott keretek között A Bizottság rendszeresen jelentést tesz a tárgyalásokról, a főtárgyaló javaslatot tesz a Tanácsnak a megállapodás aláírására, ideiglenes alkalmazására A Tanács minősített többséggel határozatban dönt a megállapodás megkötéséről A Tanács megköti a szerződést kivéve, ha túlterjeszkedne vele az Unió belső hatáskörén (207. cikk 6. bek)

17 17 A kereskedelmi szerződések kötésének folyamata EUMSZ 207. cikk és 218. cikk A Tanács egyhangú döntése szükséges: - Szolgáltatások kereskedelme, szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai, közvetlen külföldi befektetési megállapodások, ha olyan rendelkezéseket tartalmaznak, melyekre az EU-n belül egyhangúság van - Kulturális és audiovizuális szolg. kereskedelme, ha fennáll a kult., nyelvi sokszínűség korlátozásának veszélye

18 18 folytatás Szociális,oktatási,egészségügyi szolg-k kereskedelme, ha fennáll a veszélye, hogy zavarokat okozhat az ilyen szolg.-k nemzeti szervezésében vagy korlátozza a tagállamok biztosítási hatáskörét Közlekedési szolgáltatásokra külön szabályok

19 19 Európai Parlament szerepe Főszabály: EP-t konzultációs jog illeti meg, határidő! DE! az Európai Parlament egyetértése kell: - társulási megállapodások megkötése, - külön intézményi keretet statuáló megállapodások – együttműködési eljárás - az EU-ra jelentős költségvetési kiadásokat hárító megállapodások - nem kereskedelmi jellegű, pl.: az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) való csatlakozási megállapodás


Letölteni ppt "1 Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája. 2 1.Létrehozásának oka és célja EUMSZ. 206. cikk (ex EKSz. 131. cikk) Létrehozásának f ő oka: A vámunió."

Hasonló előadás


Google Hirdetések