Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
1.Az ózonról általában 2.Mi az ózonlyuk-probléma? 3.Mik a probléma okai? 4.A megoldás megszületett 5.Mi várható a jövőben? 6.Tanulság
2
1.Az ózonról általában Az ózon O 3 – molekulákból áll Az ózon 90%-a a sztratoszféra alsó részében található meg (16-50 km-es magasságban) a teljes földfelszín fölött. A maradék 10% a troposzférában, a felszín közelében (egészségkárosító hatás!) A sztratoszférának azt a tartományát, melyben az ózon nagy koncentrációban van jelen ózonpajzs nak nevezzük Az ózon a sztratoszférában folyamatosan képződik és bomlik → érzékeny reakció a környezeti változásokra
3
1.Az ózonról általában Az ózonképződés kétlépcsős folyamat:
4
1.Az ózonról általában A Napból érkező láthatatlan hullámhosszú sugárzások egyike az ultraviola=UV (3 fajta: A/B/C) Az UV-B sugarak csekély mértékben érik el a földfelszínt → az élőlények nehezen, lassan alkalmazkodnak e sugárzásokhoz → károsak Az UV-sugarak bőrrákot, DNS-mutációt okozhatnak az emberben is Az UV-B sugárzás elnyelésében kulcsszerepe van az ózonnak, az ózonmennyiség csökkenése a földet elérő sugárzás növekedéséhez vezet, vagyis rákos megbetegedésekhez, génmutációhoz…
5
2. Mi az ózonlyuk – probléma? A ’70-es évek végén az ózonréteg drasztikus csökkenését figyelték meg az Antarktisz fölött 1985-re bizonyossá vált: az ózonréteg csökkenése globális mértékben is jelentős, a további csökkenés súlyos környezet- egészségügyi problémát okoz.
6
2/b. kiegészítés
7
2. Mi az ózonlyuk – probléma? Az ózon bontását halogéngyökök és halogénvegyületek katalizálják az ábrán látható módon Lényeg: a halogénvegyületek katalizátorok → nem fogynak el, stb. Létezik még két körfolyamat, melyet a következő dia mutat be…
8
2. Mi az ózonlyuk – probléma? Két – az előzőhöz hasonló - ózonbontó körfolyamat egyenletei: ( csak a teljesség kedvéért)
9
2. Mi az ózonlyuk – probléma? A sztratoszférában az ózon bontásának reakciói sarkvidéki jégfelhők felszínén megy végbe napfény hatására
10
2. Mi az ózonlyuk – probléma? A sarkvidéki jégfelhők kialakulásához alacsony hőmérséklet szükséges, a reakcióhoz pedig fény. Tehát „hideg” és „fény” szükséges az ózon kémiai bontásához. Ilyen körülmények a sarkvidéki tavasz során adódnak. Az ózon bontása, az ideiglenes ózonlyuk kialakulása tehát helyhez és időhöz kötött folyamat.
11
2. Mi az ózonlyuk – probléma? 1.Halogén-forrásgázok emissziója 2.A forrásgázok akkumulációja és elkeveredése 3.A forrásgázok légmozgások során a sztratoszférába jutnak 4.A forrásgázok reaktív halogénvegyületekké alakulnak 5.A reaktív halogénvegyületek az ózont bontják 5/b. A sarkvidéki körülmények e reakciókat katalizálják 6. A reaktív halogénvegyületek légmozgások során a troposzférába jutnak, és csapadékkal kiválnak a légkörből
12
2. Mi az ózonlyuk – probléma? Az ózonréteg a Föld teljes felszíne fölött vékonyodik bizonyos mértékben Az ózonréteg vastagsága az utóbbi évek során kb. 3%-kal csökkent Az ózonréteg leginkább a sarkok közelében vékonyodott
13
2. Mi az ózonlyuk – probléma? A tavaszi hónap (március/ október) átlagos ózonkoncentrációja Folytatás a következő dián→
14
2. Mi az ózonlyuk – probléma? Az elvékonyodás minden évben jelentős - az Antarktisz fölött ózonlyuk is kialakulhat. De miért jelentősebb az Antarktisz esetében?
15
Az Arktisz átlagos hőmérséklete magasabb, mint az Antarktiszé. Egy-egy évben a minimális hőmérséklet itt nem éri el a PSC -k (sztratoszférában lévő jégfelhő) kialakulásához szükséges alacsony értéket, ezért lehetséges, hogy egyáltalán nem vékonyodik az ózonréteg. Ezzel szemben az Antarktisz hőmérséklete minden évben elég alacsony a jégfelhők kialakulásához, itt átlagosan is nagyobb az elvékonyodás. Az északi féltekén több légáramlat hordoz ózondús légtömeget az Arktisz felé, mint a déli féltekén az Antarktisz felé. 2. Mi az ózonlyuk – probléma?
16
3. Mik a probléma okai? PV T -hányados változása → Dinamikus egyensúly-eltolódás UV – B sugárzás intenzitásának növekedése Reakció halogéngyökökkel Több halogén-forrásgáz jelenléte Természetes forrásgáz-képződés Emberi tevékenységből származó CFC-emisszió ’Forrásgáz → reaktív gáz’ átalakulást segítő körülmények változása Az ózonpajzs vékonyodása Ok lehetne Tényleges ok
17
3. Mik a probléma okai? A halogén-forrásgázok légkörben bekövetkezett dúsulása Egyrészt a természetes képződés, de Elsősorban az emberi tevékenység miatt
18
4. A megoldás megszületett 1987-ben, 180 ország aláírásával megszületik a Montreali Egyezmény, mely felhatalmazza és egyben kötelezi aláíróit a CFC kibocsátás meghatározott ütemű csökkentésére. Az egyezményt többször szigorították. (ábra a következő dián) A Montreali Egyezmény jó példa arra, hogyan képes az emberiség nemzetközi szinten összefogni egy globális probléma megoldásáért.
19
4/b. A megoldás megszületett – de hatékony volt?
20
5. Mi várható a jövőben?
21
5. Tanulság A nemzetközi szerződések aláírásához, országos érvényesítéséhez politikusok bölcs döntésére van szükség. A környezet védelme általában hátráltatja a gazdaság fejlődését. Sokszor a nemzetgazdasági érdek, vagy „hatékony” lobbi elsőbbséget élvez környezetünk védelmével szemben (Kyoto). Környezetvédelmi szakemberek feladata az érdekérvényesítés, hogy a döntéshozók, törvényalkotók az utóbbi szempontot részesítsék előnyben a „hatékony” lobbival szemben (Verespatak). Politikusok Tudósok, kutatók Környezetmérnök Média Társadalmi igény Megoldás? Nemzetgazdasági érdek Gazdasági érdekcsoportok, lobbi Oroján Sándor
Hasonló előadás
