Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KLASSZIKUS MODERN HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE: TÖRVÉNYHOZÓ VÉGREHAJTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ HATALOM HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE ÉS A HATALMI ÁGAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KLASSZIKUS MODERN HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE: TÖRVÉNYHOZÓ VÉGREHAJTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ HATALOM HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE ÉS A HATALMI ÁGAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE,"— Előadás másolata:

1

2 KLASSZIKUS MODERN HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE: TÖRVÉNYHOZÓ VÉGREHAJTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ HATALOM HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE ÉS A HATALMI ÁGAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, EGYENSÚLYA: TÖRVÉNYHOZÓ VÉGREHAJTÓ HATALOM IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

3 ORSZÁGGYŰLÉS KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÍRÓSÁGOK ÜGYÉSZSÉG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

4 1.3.A magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való kapcsolódása KÖZIGAZGATÁS HELYI ÖNKOR- MÁNYZAT KORMÁNY KIMBM MINISZ- TEREK FŐVÁROSI MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ORSZÁGGYŰLÉS ALKOTMÁNY- BÍRÓSÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

5 NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK ALKOTMÁNYOS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS PARLAMENTÁRIS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA NÉPKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL) PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS, ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG

6

7 2.1. Hatáskör, illetékesség, joghatóság a közigazgatásban » HATÁSKÖR: KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEK KÖZÜL MELYIK. » ILLETÉKESSÉG: AZONOS SZERVEK KÖZÜL TERÜLETILEG MELYIK. » JOGHATÓSÁG: MELY ÁLLAM SZERVE. » TÉVES TERMINOLÓGIA: HATÁSKÖR HELYETT GYAKRAN ILLETÉKESSÉG HASZNÁLATA.

8 A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV SAJÁTOSSÁGAI: A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER ALRENDSZERE – SAJÁTOS JELLEMZŐKKEL.

9 Helyi TERÜLETI TAGOZÓDÁS DÖNTÉSI JOGKÖR FELADAT KÖZPONTI TERÜLETI KONZULTATÍV SZERVEK, TESTÜLETEK DÖNTÉSI JOGÚ SZERVEK KÖZVETLEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ SZERVEK FELADAT ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZERVEK

10 Az államigazgatás működését meghatározó elvek: kiadmányozás és hatáskör-átruházás Kiadmányozás fogalma Hatáskör-átruházás fogalma A kiadmányozás és a hatáskör-átruházás összehasonlítása

11 Az államigazgatás működését meghatározó elvek: a szolgálati út és a szignálás Szolgálati út Szignálás A szolgálati út és a szignálás rendjének forrásai A szolgálati út alapján határozható meg a szignálás rendje

12 Az államigazgatás működését meghatározó elvek: irányítás, felügyelet, ellenőrzés A vezetés, az irányítás és a felügyelet fogalmi elhatárolása; július 1-je óta: törvényi definíció a hatályos Ksztv.-ben (ma: évi XLIII. törvény); A törvényi fogalom áttekintése.

13 KÖZTISZTVISELŐI RENDSZEREK A KIVÁLASZTÁS SZEMPONTJÁBÓL ZSÁKMÁNYRENDSZER KARRIER TÍPUSÚ RENDSZEREK ÁLLÁS-TÍPUSÚ (DECENTRALIZÁLT) KÖVETKEZETES KARRIER- RENDSZERŰ (CENTRALIZÁLT)

14 Az államigazgatás felépítése: az államigazgatási szervek felépítése Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű szervek A hivatali forma Szervezeti egységek: főosztályok, azokon belül osztályok tevékenység jellege szerint: szakmai funkcionális

15 Az államigazgatás felépítése: a működési rendet kialakító szabályzatok TÖBBSZINTŰ RENDSZER » 1. SZINT: STATUÁLÓ JOGSZABÁLYOK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRI JOGSZABÁLYOK („STATÚTUMOK”); » 2. SZINT: EGÉSZ SZERVRE KITERJEDŐ SZABÁLYZATOK (SZMSZ); » 3. SZINT: SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (ÜGYRENDEK).

16 2.6. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERE » A felelősség elemei : Jogsértés – Felróhatóság - Szankció » Formái: Alkotmányjogi Fegyelmi Kártérítési Munkajogi Polgári Jogi Kártérítési Büntetőjogi Tisztviselő Államigazgatási szerv

17 Igazgatástudomány i megközelítésben Tartalmi megközelítésben Jogtudományi megközelítésben

18 CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET VÁLASZTAN I AZ ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS AZ ÜGYFÉL JAVÁRA, JOGSZABÁLYI FELHATAL- MAZÁS ALAPJÁN A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA” ALAPJÁN DÖNTHET KATEGORIKUS DÖNTÉS MÉRLEGELÉSI JOGKÖRBEN HOZOTT DÖNTÉS MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN HOZOTT DÖNTÉS DISZKRECIONÁLIS DÖNTÉS

19

20 3.1. Az államigazgatás felépítése CENTRALIZÁLT MODELL DECENTRALIZÁL T MODELL KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE ÁLLAMIGAZGATÁS I SZERVEK RENDSZERE ÖNKORMÁNYZAT I SZERVEK RENDSZERE EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK KÖZIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ NEM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK RENDVÉDELMI SZERVEK AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERVEK

21 3.1. Az államigazgatás felépítése 1.Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. 2.A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak. 3.Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. A KÖZIGAZGATÁSI SZERV JOGI FOGALMA ÉS JOGÁLLÁSA

22 3.2. A magyar közigazgatási szervek rendszere ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS KORMÁNY MINISZTERELNÖK + MINISZTEREK KABINETEK KORMÁNYBIZOTTSÁGOK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST. Min. elnökség, KIM TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTEREK, KORMÁNYBIZTOSOK MINISZTÉRIUMOK NAV DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNY- HIVATAL KORMÁNYHIVATALOK, KÖZPONTI HIVATALOK. KÖZ- GYŰLÉS KÉPVISELŐ- TESTÜLET. KÖZGYŰLÉS ELNÖK POLGÁRMESTER MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT (KÖZSÉG., VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS) POLGÁRMESTERI HIVATAL VAGY KÖRJEGYZŐSÉG HIVATAL JEGYZŐ, KÖRJEGYZŐ FŐJEGYZŐ

23 » ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ KÖZPONTI IRÁNYÍTÓ SZERV; » TESTÜLETI JELLEGŰ » KANCELLÁRMODELL » ÉLÉN A MINISZTERELNÖK ÁLL, TAGJAI A MINISZTEREK; » MEGBÍZATÁSA 4 ÉVRE SZÓL (4 ÉV ELŐTTI MEGSZŰNÉS ESETEI); » NORMAALKOTÓ HATÁSKÖRÉBEN: KORMÁNYRENDELET, KORMÁNYHATÁROZAT; » MŰKÖDÉSÉT EGYÉB TESTÜLETI SZERVEK SEGÍTIK.

24 FELADATA A KORMÁNY ÜLÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRE, A DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE KORLÁTOZÓDIK. - TISZTÁN SZAKMAI SZEREPKÖR VEZETŐJE KÖZTISZTVISELŐ: FŐTITKÁR, KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR, IGAZGATÁSI MINISZTERHELYETTES, STB. A HIVATAL LÁTJA EL A KIEMELT ÁGAZAT- KÖZI FELADATOK IRÁNYÍTÁSÁT IS A HAGYOMÁNYOS FELADATOKON TÚL. A HIVATAL VEZETÉSE POLITIKAILAG MOTIVÁLT, VEZETŐJE EZÉRT MINISZTER, DELEGÁLT MINISZTER, POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR, STB. A KONKRÉT MEGOLDÁS FÜGG A KORMÁNYFORMÁTÓL, TRADÍCIÓKTÓL. A TÁRCÁK TEVÉKENYSÉGÉNEK POLITIKAI KOORDINÁCIÓJA ÉS ELLENŐRZÉSE. TITKÁRSÁGI TÍPUSÚ KOORDINÁCIÓS TÍPUSÚ

25 Miniszterelnökség SZERVEZET AZ ÖSSZES MINISZTÉRIUMI JOGKÖR SZEMÉLYES GYAKORLÓJA A MINISZTER, A MINISZTÉRIUM NEKI ALÁRENDELT MUNKASZERVEZET. MŰKÖDÉS A MINISZTER VEZETI AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÁGÁT, A MINISZTÉRIUM NEKI ALÁRENDELT MUNKASZERVEZET. SZERVEZET A MINISZTERELNÖK MUNKASZERVEZETE, EZÉRT A MINISZTERELNÖK IRÁNYÍTJA. ÁLLAMTITKÁR VEZETI. MŰKÖDÉS A KORMÁNYZATI STRATÉGIA IRÁNYÍTÁSA, ÖSSZEHANGOLÁSA, ÖSSZKORMÁNYZATI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE. A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ JOGALKOTÁSI, KÖZIGAZGATÁSI KÉRDÉSEIT, A KORMÁNY TITKÁRSÁGI FELADATAIT NEM A MINISZTERELNÖKSÉG, HANEM A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER LÁTJA EL! MINISZTÉRIUM MINISZTERELNÖKSÉG

26 EGYÉB ÖNÁLLÓ SZAKMAI FELADATOK. KORMÁNYÜLÉS, A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLET ELŐKÉSZÍTÉSE KORMÁNY ÉS PARLAMENT KÖZTI KAPCSOLAT SZERVEZÉSE (MINISZTERELNÖKSÉGGEL EGYÜTTMŰKÖDVE).

27 A JAVASOLT INTÉZKEDÉS 1.KORMÁNYPROGRAMHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSÉT, 2.INDOKAIT, 3.LÉNYEGÉT, 4.FŐBB TARTALMI JELLEMZŐIT, KÖLTSÉGKIHATÁSÁT, VALAMINT 5.VÁRHATÓ GAZDASÁGI, KÖLTSÉGVETÉSI, TÁRSADALMI, IGAZGATÁSI, ÁLLAMHÁZTARTÁSI, NEMZETKÖZI ÉS EGYÉB HATÁSAIT – SZÜKSÉG SZERINT PÉLDÁKKAL ÉS SZÁMÍTÁSOKKAL ALÁTÁMASZTVA –, ILLETVE KÖVETKEZMÉNYEIT (HATÁSVIZSGÁLATI LAP), 6.JOGSZABÁLY ESETÉBEN EZEN TÚLMENŐEN AZ ALKALMAZHATÓSÁG FELTÉTELEIT, VALAMINT 7.A TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK ADMINISZTRATÍV TERHEI CSÖKKENTÉSÉT, ILLETVE EZEK NÖVEKEDÉSE ESETÉN AZ AZT ELKERÜLHETETLENÜL SZÜKSÉGESSÉ TEVŐ SZEMPONTOKAT, 8.TOVÁBBÁ HATÓSÁGI ELJÁRÁS ESETÉBEN AZ ELEKTRONIZÁLÁS ÜTEMEZÉSÉT; 9.A DÖNTÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOT.

28 1.KIEMELT FONTOSSÁGÚ TÖRVÉNYJAVASLATOK, KORMÁNYRENDELETEK, KONCEPCIÓK ESETÉN CÉLSZERŰ A KORMÁNYZATI DÖNTÉSHOZATALT KÉT SZAKASZOS ELJÁRÁSBAN VÉGREHAJTANI. (ELVI, KONCEPCIONÁLIS KÉRDÉSEK, ILLETVE A RÉSZLETES, KONKRÉT JAVASLATOKAT TARTALMAZÓ ELŐTERJESZTÉS) 2. A KORMÁNYHOZ ELŐTERJESZTÉST BENYÚJTÓK KÖRE 3.AZ ELŐTERJESZTÉSEK MEGALAPOZOTTSÁGÁT CÉLOZZA AZ ELŐTERJESZTÉSEK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSA. (KIM KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRA, A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS, VALAMINT A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLET)

29 ELŐTERJESZTÉS EGYEZTETÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS EGYEZTETÉS, ÉSZREVÉTELEZÉS ÉSZREVÉTELEZÉS

30 1.Fő feladata; 2.A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti; 3.Napirendje; 4.Résztvevői és az állandó meghívottak; 5.Kezdeményezési jogköre; 6.Emlékeztető készítése.

31 KORMÁNY A KORMÁNY A KÖZIGAZGATÁS LEGFŐBB SZERVE [ALAPTÖRVÉNY 15. CIKK (2) BEK.] A KORMÁNY ÁLTALÁNOS POLITIKÁJÁNAK KERETEI KÖZÖTT ÖNÁLLÓAN IRÁNYÍTJA AZ ÁLLAMIGAZGATÁSNAK A FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÁGAZATAIT ÉS AZ ALÁRENDELT SZERVEKET, VALAMINT ELLÁTJA A KORMÁNY VAGY A MINISZTERELNÖK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATOKAT [ALAPTÖRVÉNY 18. CIKK (2) BEK.] A MINISZTÉRIUM FOGALMA RENDELETBEN HATÁROZZA MEG A MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉT. (STATÚTUM) MINISZTÉRIUM

32 1.KORMÁNY-ELŐTERJESZTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS A KORMÁNY DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA; 2.JOGSZABÁLY-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS JOGALKOTÁSI FELADATOK; 3.ÁGAZATI STRATÉGIAALKOTÁS, TERVEZÉSI FELADATOK; 4.IRÁNYÍTÁSI, FELÜGYELETI, ELLENŐRZÉSI FELADATOK; 5.EGYEDI ÜGYEKBEN, ILLETVE HATÓSÁGI ÜGYEKBEN ELSŐ VAGY MÁSODFOKÚ DÖNTÉSI JOGKÖRÖK; 6.INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÓ FELADATOK; 7.NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK; 8.CIVIL KAPCSOLATOK.

33 POLITIKAI VÁLTOZÓ ELEM SZAKMAI ÁLLANDÓ ELEM MINISZTER; ÁLLAMTITKÁR(OK); MINISZTERI, ÁLLAMTITKÁRI KABINETFŐNÖK; KABINETEK POLITIKAI FŐTANÁCS- ADÓI ÉS TANÁCSADÓI; KORMÁNYTISZTVISELŐK: KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR; HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK; FŐOSZTÁLYVEZETŐK; FŐOSZTÁLYVEZETŐ-HELYETTESEK; TITKÁRSÁGVEZETŐK; OSZTÁLYVEZETŐK; ÉRDEMI ÜGYINTÉZŐK; ÜGYKEZELŐK

34 MINISZTER ÁLLAMTITKÁR(OK) POLITIKAI VÁLTOZÓ STRUKTÚRA SZAKMAI ÁLLANDÓ STRUKTÚRA MINISZTERI KABINET KABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK FŐOSZTÁLYOK, TITKÁRSÁGOK OSZTÁLYOK KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK

35 Kormány-hivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

36 » NÉGY KATEGÓRIA; » TÖRVÉNYI TAXÁCIÓ (KORMÁNYHIVATAL, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV, ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV); » ÁTALAKULÁSI KÖTELEZETTSÉG VAGY MEGSZŰNÉS; » A NÉGY KATEGÓRIA ÖSSZEVETÉSE.

37 TERÜLETI ÉS HELYI KÖZIGAZGATÁS ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS SZERVEI A KÉT ALRENDSZER ÖSSZEVETÉSE A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE

38 A NAV DEKONCENTRÁLT TERÜLETI, HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEI ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV (FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL) KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ, DEKONCENTRÁLT TERÜLETI, HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KIEMELKEDŐ JOGÁLLÁSÁT A KOORDINÁCIÓS JOGKÖRE IGÉNYLI. FŐBB JELLEMZŐIK ISMERTETÉSE.

39 TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK. TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁSBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK. EGYÉB, KÖZIGAZGATÁSI FELADATOT ELLÁTÓ SZERVEK. HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

40 A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK CSOPORTOSÍTÁSA JOGÁLLÁSUK ALAPJÁN: » A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI SZERVE (KORMÁNYHIVATAL); » NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL TERÜLETI SZERVEI; » EGYES MINISZTÉRIUMOK ÉS MÁS KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK.

41 » TELEPÜLÉSI SZINTEN FŐSZABÁLYKÉNT: ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁSI FUNKCIÓK EGY RÉSZÉT AZONOS SZERVEZET KERETÉBEN LÁTJÁK EL; » A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE: SZAKSZERŰ ÖNKORMÁNYZATI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓT LÁT EL, MÁSRÉSZT – HA JOGSZABÁLY MÁSKÉNT NEM RENDELKEZIK – ÁLTALÁNOS ELSŐFOKÚ HATÓSÁGKÉNT MŰKÖDNEK. » AMENNYIBEN EGY ÁGAZATNAK NINCS KÜLÖN TERÜLETI DEKONCENTRÁLT SZERVE, ÚGY ELSŐ FOKON, VAGY HA A JEGYZŐ AZ ELSŐ FOK, AKKOR MÁSODFOKON A KORMÁNYHIVATAL, MINT A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI SZERVE JÁRHAT EL (ÁLTALÁNOS HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZER).

42

43

44 AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FUNKCIÓI: ÁLTALÁNOS FUNKCIÓKSPECIÁLIS FUNKCIÓK

45 4.2. Az államigazgatás társadalmi funkciói FUNKCIÓ-TEVÉKENYSÉG-FELADAT ÖSSZEFÜGGÉSEI: A FUNKCIÓ FEJEZI KI LEGÁLTALÁNOSABBAN AZ ÁLLAMIGAZGATÁS TÁRSADALMI SZEREPÉT, RENDELTETÉSÉT. A FUNKCIÓK CSOPORTOSÍTÁSA TEVÉKENYSÉG OLDALÁRÓLA TÁRSADALOM OLDALÁRÓL TÁRSADALOM- IRÁNYÍTÓ FUNKCIÓ TÁRSADALOM- SZERVEZŐ FUNKCIÓ INTEGRATÍV FUNKCIÓ ALLOKÁCIÓS FUNKCIÓ

46 Funkciók Biztonsági funkciók Nemzetközi politikai funkciók Közszolgáltatás- szervező funkciók Államszervezet működését biztosító funkciók Gazdasági funkciók Védelmi funkciók

47 FELADATKÖRHATÁSKÖR ILLETÉKESSÉG HATÓSÁGI JOGKÖR

48 TERJEDELME ALAPJÁN ÁLTALÁNOS HATÁSKÖR KÜLÖNÖS HATÁSKÖR SZINTEK SZERINT I. FOKÚ II. FOKÚ JOGOSÍTVÁNYOK JOGI JELLEGE SZERINT ANYAGI JOGI HATÁSKÖR ELJÁRÁSI JOGI HATÁSKÖR

49 A HATÓSÁGI JOGKÖRT TELEPÍTŐ JOGSZABÁLY RENDELKEZIK ARRÓL HOGY: 1.KIKRE KÖTELEZŐ; 2.MILYEN ELNEVEZÉSŰ DÖNTÉS; 3.MIRE JOGOSÍTHAT, KÖTELEZHET; 4.MILYEN FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESETÉN; 5.MILYEN ELJÁRÁSBAN.

50 KÖZÉRDEK CSAK KÖZPONTI SZINTEN MEGJELENŐ FELADATOK HELYI ÉRDEK SZEMPONT- JÁBÓL KÖZÖMBÖS FELADATOK HELYI ÉRDEKKEL SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ FELADATOK EGYÉB SZEMPONTOK

51 Irányultság szerint Külső működésBelső működés Érintettség szerint Csak természetes személyt érint Csak szervezetet érintet Szervezetet és természetes személyt is érint Hatalmi jelleg szerint Közhatalmi működés „kooperatív” működés (szervező jelleg, együttműködés, szolgáltatás) Alkalmazott eszközök jellege szerint Jogi eszközökkel Nem jogi eszközökkel

52 A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.

53 A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS FORMÁI KÖZVETLEN HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS HATÓSÁGI FELÜGYELET JOGOK, KÖTELEZETTSÉGEK MEGÁLLAPÍTÁSA DÖNTÉS KIKÉNYSZERÍTÉSE HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS SZANKCIONÁLÁS

54 A közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amikor jogszabály alapján egyedi ügyben jogokat, kötelezettségeket állapít meg, szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát dönt el.

55 HATÁROZAT, INTÉZ- KEDÉS TARTALMA JOGOT MEGÁLLAPÍTÓ ENGEDÉLY VALAMELY TEVÉKENYSÉG GYA- KORLÁSÁRA, TILTOTT TEVÉKENYSÉG ENGE- DÉLYEZÉSÉRE, ANYA- GI JAVAK ELOSZTÁSA KÖTELEZETTSÉGET MEGÁLLAPÍTÓ MEGHA- TÁROZOTT CSELEKVÉS, MAGATARTÁS TANÚSÍ- TÁSA, VALAMELY MAGA- TARTÁS ABBAHAGYÁSA, TILTÁSA, VALAMELY MAGATARTÁS TŰRÉSE, VALAMELY MAGATAR- TÁSTÓL TARTÓZKODÁS JOGVITÁT ELDÖNTŐ SZANKCIONÁLÓ TIPIKUS FORMA A BÍRSÁG PL. REPARATÍV, REPRESSZÍV KÖZHITELŰ NYILVÁN- TARTÁSOK VEZETÉSE, HATÓSÁGI BIZONYÍT- VÁNYOK, IGAZOLVÁ- NYOK KIADÁSA

56 A jogszabályok és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése.

57 ELLENŐRZÉSI JOGOSÍTVÁNYOK 1.HELYISÉGEKBE BELÉPHET. 2.IRATOKBA BETEKINTHET. 3.ELLENŐRZÖTTEKET MEGHALLGAT- HAT. 4.ESZKÖZÖK, FELHASZNÁLT ANYAGOK MŰSZERES VIZSGÁLATÁT ELVÉGEZHETI. 5.MINTÁT VEHET. INTÉZKEDÉSI JOGOSÍTVÁNYOK 1.A VESZÉLYHELYZET ELHÁRÍTÁSA ÉRDEKÉBEN AZONNAL VÉGREHAJTANDÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉST TEHET. 2.HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ HATÁROZATOT HOZHAT. 3.FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA INTÉZKEDHET.

58 1.Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes működésére kiterjed (általában a szervezeti, működési, döntéshozatali tevékenységre). 2.A felügyelet során csak a tevékenységek jogszerűségét hivatott ellenőrizni. 3.Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt. 4.Korlátozott eszközökkel rendelkezik.

59 ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÓSÁGI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG (EGYÜTT) SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG (HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG NÉLKÜL)

60 ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK BELSŐ IGAZGATÁSA (VEZETÉS) ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK IGAZGATÁSA (IRÁNYÍTÁS) A SZERV VEZETŐJÉNEK A FELADATA IRÁNYÍTÓ SZERV FELADATA

61 JOGI ESZKÖZÖKNEM JOGI ESZKÖZÖK NORMATÍV ESZKÖZÖKEGYEDI ESZKÖZÖK

62 4.7. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása 1990-IG: KÖZVETLEN ÁLLAMIGAZGATÁSI IRÁNYÍTÁS BEN AZ ÖTV.-VEL LEVÁLIK AZ ÁLLAMI VAGYONRÓL AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ET KÖVETŐEN, 2007-IG KETTŐS IGAZGATÁS AZ ÁLLAMI TULAJDON TEKINTETÉBEN: KINCSTÁRI VAGYON: KINCSTÁRI VAGYONI IGAZGATÓSÁG VÁLLALKOZÓI VAGYON: ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG (KÉSŐBB: ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ ZRT.) 2007-ET KÖVETŐEN (2010-BEN KORREKCIÓ): A NEMZETI FÖLDALAP KIVÉTELÉVEL EGYSÉGES – TULAJDONOSI – IRÁNYÍTÁS: MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT ÉVI CXCVI. TÖRVÉNY A NEMZETI VAGYONRÓL

63

64 1.Az unión belül a tagországok közigazgatása a belső szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás. 2.A Római Szerződés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek. 3.A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnökség alatt készített közös Európai Közigazgatási Tér című anyagból ismerhetjük meg.

65 1.Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus. 2.Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend. 3.Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet. 4.Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével. 5.Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése. 6.Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát. 7.Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása. 8.Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése. 9.Közintézmények elszámoltathatósága. 10.Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése. 11.Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus. 12.Független bírósági rendszer megléte. 13.Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése.

66 5.2. A központi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez Kapcsolódás: uniós szabályok végrehajtása döntés-előkészítésben történő közreműködés Többszintű rendszer : összehangolásáért felelős: EKTB (az EKTB jogállása, feladatai, eljárása) a szakértői csoportok (ehhez kapcsolódóan a tárgyalási álláspont kialakításának és képviseletének eljárási szabályai)

67 5.2. A területi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez  A területi és helyi államigazgatási szervek, mint uniós aktusok végrehajtói.  A különböző uniós tagállamok hatóságainak együttműködése (alapvető szabályai a Ket.-ben): jogsegély; külföldi határozat hazai végrehajtása; hazai határozat külföldi végrehajtása.

68 1.Új közmenedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja). 2.A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele. 3.Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés). 4.Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése. 5.Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása. 6.Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek). 7.Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa). 8.Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről).

69 5.3. ÚJ TENDENCIÁK AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN A JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) MODELLJE – OECD: Átláthatóság Felelősség Becsületesség Méltányosság Eredményesség Hatékonyság Jogállamiság tiszteletben tartása A modern magánigazgatási szervezetek működésének jellemzői

70 Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program  MP első pillér – Szervezet  MP második pillér – Feladat  MP harmadik pillér - Jogalkotás  MP negyedik pillér – Eljárás  MP ötödik pillér – Személyzet

71 Magyary Program » 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary Program 11.0), melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása volt; » A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze a 2012 augusztusában bemutatott Magyary Program 12.0.; » A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit alapjaiban meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás- fejlesztés irányait.

72 Magyary Program » A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely a 2014-ig szóló időtartamra meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és intézkedéseket a hazai közigazgatás- fejlesztés számára; » biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról, évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; » időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; » fő stratégiai célkitűzései: az eredményes szervezeti működés, a feladatrendszer megújítása, a belső eljárások racionalizálása, az ügyfélkapcsolatok javítása, a személyzeti igazgatás fejlesztése, a kiszámítható életpálya.

73 Magyary Program első pillér – Szervezet » Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a közigazgatás hatékony működésének elérésére; » A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépéseként újra létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi) kormányhivatalok mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei; » Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is, amelynek értelmében a megyei kormányhivatalok alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a járási hivatalok; » Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely a Magyary Programmal együtt elhozza a helyi közügyek, valamint az államigazgatási ügyek régóta halogatott szétválasztását a járási hivatalok és az önkormányzatok között.

74 Magyary Program második pillér – Feladat » A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának alapfeltétele, hogy a közigazgatási szervek naprakészen tudják, hogy milyen feladatokat és hatásköröket rónak rájuk a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A Magyary Program keretében ezt a célt segíti előmozdítani az állami feladatkataszter, amely ágazatonként, illetve alágazatonként tartalmazza a jogszabályokban és stratégiai tervdokumentumokban előírt: » feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot), » a felelős szervezetet, » az együttműködő szerveket és az együttműködés formáját, » a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet, » továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.

75 Magyary Program harmadik pillér - Jogalkotás A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába: » az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazását; » a színvonalas jogszabályszerkesztést; » a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését; » a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát; » az adminisztratív terhek csökkentését.

76 Magyary Program negyedik pillér – Eljárás A Magyary Program célja: » az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, » az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. » A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás (személyes, elektronikus és telefonos) kormányzati ügyfélszolgálati „kormányablak” rendszer kerül kialakításra, amely az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik egyablakos (egy helyszínen történő) elintézésére.

77 Magyary Program ötödik pillér – Személyzet A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően értelmezi, beleérti: » mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőket, » mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más hivatásos szolgálati állomány tagjait is, » ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki bármilyen jogviszony keretében rendszeresen, személyesen foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás számára. Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén: Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező életutak egységes kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben ténylegesen megvalósíthatóvá válik az átjárhatóság. » A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel kötelező.


Letölteni ppt "KLASSZIKUS MODERN HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE: TÖRVÉNYHOZÓ VÉGREHAJTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓ HATALOM HATALMI ÁGAK ELKÜLÖNÍTÉSE ÉS A HATALMI ÁGAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések