Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezet Sopron, 2004. március 31. 31 nap – 12 év Az EU-hoz való csatlakozás előnyei és kihívásai a vízgazdálkodásban.

Az előadások a következő témára: "Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezet Sopron, 2004. március 31. 31 nap – 12 év Az EU-hoz való csatlakozás előnyei és kihívásai a vízgazdálkodásban."— Előadás másolata:

1 Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezet Sopron, 2004. március 31. 31 nap – 12 év Az EU-hoz való csatlakozás előnyei és kihívásai a vízgazdálkodásban dr. Ijjas István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Ijjas@vit.bme.hu

2 TARTALOM 1. Vannak előnyök és hátrányok (?) is ? 2. Hogy állunk ? 3. Mi az új ? 4. Mi a sürgős ? 5. Mindenki máshogy csinálja ? 6. Mindenki máshogy érti ? 6. Ki fizeti a számlát ? 7. Mi lehet az MHT szerepe ?

3 1. Vannak előnyök és hátrányok (?) is ?

4 Előnyök: Olyan jó állapotban lesznek a vizek, mint az EU-ban Változatos és gazdag lesz a vízi élővilág Egészségesebbek lesznek az emberek Könnyebb lesz megoldani a nemzetközi problémákat Megsokszorozódik a kutatási kapacitásunk Európai színvonalú lesz az oktatásunk Többet fordít a Kormány a vízgazdálkodásra Feloldható lesz a gazdaság és az ökológia konfliktusa Hátrányok (?): Sokba kerül (?) A vízgazdálkodásnak korlátozó feltételei lesznek

5 2. Hogy állunk ?

6 AZ EU VÍZGAZDÁLKODÁSA Közel 30 éve fejlődő EU jogszabályok, ennek ellenére: problémák Mérföldkő: az EU új víz politikája és az érvényesítésének eszköze: Víz Keretirányelv 2000. December 22

7 A VKI nemzeti jogrendszerbe való átültetését 2003.december 22-ig kellett elvégezni a VKI előírása szerint !

8 Megtörtént2003 vége2004 március 2004 június2004 szept. EU Tagállamok - Member States 1* 6,3** 5,7**** 1*** * AT, ** BE (Flanders), DK, ES, GR, IE, NL, UK *** PT **** BE (Brussels and Wallonia), DE, FIN, FR, LU, SE ***** IT (a VKI fő előírásait már beépítették a nemzeti jogba) 2004 December 1***** A VKI jogharmonizációjának helyzete, a várható befejezés időpontja (2003 novemberben)

9 Megtörtént2003 vége2004 március 2004 június2004 szeptember Csatlakozó országok 3** 5*** 1* * SI ** CY, LV, MT *** CZ, HU, LT, PL, SK Hiányzik: EE

10 Tagjelölt országok, EEA államok, és Svájc Ország BG RO ? 2003 vége NO 2004 június CH Nem ültetik át A VKI jogharmonizációjának helyzete, a várható befejezés időpontja (2003 novemberben)

11 OKTATÁS 20-30 % EU szintű szabályozás (felét az EU szakembereknek velünk együtt kell tanulniuk) 70-80 % hazai szabályozás Mérnökök versenyképessége: 40 féle vízimérnöki jogosultság Ausztriában mindez egy Jogosultságon belül

12 2. Mi az új ?

13 MI AZ ÚJ ? 2015-ig jó állapotba kell hozni a vizeket - a jó ökológiai állapot a legfontosabb kötelező vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteni kötelező koordinálni a hatóságok tevékenységét a vízgyűjtőn osztozó országoknak közös tervet kell készíteniük (Duna vízgyűjtő)

14 Mit jelent a vizek jó állapota ? Felszíni vizek: Jó kémiai állapot Jó ökológiai állapot Jó mennyiségi állapot miért nem ? Felszín alatti vizek: Jó kémiai állapot Jó mennyiségi állapot

15 Kulcskérdés: Hogyan lehet értékelni a vizek ökológiai állapotát ? A vizek jó állapotba hozásának legfontosabb területi egységei a víztestek természetes mesterséges és erősen módosított víztestek (jogi fogalom) Referencia helyek - Interkalibráció A jó ökológiai állapot a medrekre és a parti sávokra is vonatkozik ! Minden víztestre, nemcsak a jogilag védettekre.

16 Referencia helyek száma kategóriánként és osztály-határonként Kiváló-jóJó-közepesÖsszes Tavak141132273 Folyók291251542 Tengerpartok 3862100 Összes470445915

17 A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés (és a vízgyűjtő gazdálkodás) legfontosabb egysége a Vízgyűjtő Kerület

18 Kijelölt Vízgyűjtő Kerületek (VK-ek) az EU tagállamokban AT BE DE DK ES FI FR GR IE IT LU NL PT SE UK Országok VK-ek összesen VK-ek nemzetközi Nemzetközi % 3 4 10 13 14 8 12 13 7 20 2 4 8 5 16 3 4 6 1 4 5 3 4 3 (5) 2 4 2 3 100 57 60 7 29 63 25 30 43 ? 100 50 40 19 Összesen 139 * 53* Ez a szám ismétléseket tartalmaz (ugyanaz a VK több országnál szerepel)

19 Kijelölt Vízgyűjtő Kerületek a csatlakozó, tagjelölt és EEA országokban CZ CY EE HU LT LV MT PL SI SK Országok VK-ek összes VK-ek nemzetközi Nemzetközi % 31114412223111441222 30114402223011440222 100 0 100 0 100 BG RO ?1?1 ?1?1 ? 100 NO142 ÖSSZESEN 21 * 19* * Ez a szám az ismétléseket is tartalmazza (ugyanazt a nemzetk.VK-et két vagy több ország említette)

20 Vízgyűjtő Kerületek várható száma (2003 novemberi állapot) Vízgyűjtő Kerületek becsült száma (a kétszeres beszámítást kiküszöbölve) 2003 novemberben: EU15 összesen: 111 ebből nemzetközi: 25 (23%) EU25 összesen: 122 ebből nemzetközi: 34 (28%)

21 MI ÚJ MÉG ? alkalmazni kell a költség-visszatérülés elvét bővített, új monitoringot kell bevezetni (vizek és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó területek élővilágának megfigyelése)

22 FONTOS JELLEMVONÁSOK A megoldandó feladatok jelentős része az EU tagállamok szakértői számára is új Részt vehetünk a módszertan kidolgozásában

23 4. Mi a sürgős ?

24 Sürgősen elvégzendő feladatok Vízgyűjtő Kerületek jellemzése Terhelések és hatásaik elemzése Gazdasági elemzések Határidő: az egész ország területére 2004. December 22.

25 Az emberi tevékenységek hatásainak elemzése meg kell állapítani, hogy milyen emberi beavatkozások okozták a múltban, okozzák jelenleg és fogják várhatóan okozni a jövőben a felszíni és felszín alatti vizek állapotának romlását. Ezeket az emberi tevékenységeket kell megszűntetni, csökkenteni vagy szabályozni, illetve a múltbeli tevékenységek által okozott környezeti károkat kell elhárítani Ehhez a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben intézkedési programokat kell kidolgozni

26 Környezeti célkitűzések: A felszíni vizekre nézve meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását, 15 éven belül el kell érni a felszíni vizek jó ökológiai és jó kémiai állapotát, a mesterséges és erősen módosított vizek jó ökológiai potenciálját és jó kémiai állapotát, a felszínalatti vizek jó kémiai és jó mennyiségi állapotát

27 Mesterséges és erősen módosított víztestek: enyhébb környezeti célkitűzések

28 Egy felszíni víztest mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható akkor, ha a víztest jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedések jelentős mértékben káros hatással lehetnek a tágabb környezetre, ……. és a gazdasági vagy szociális célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldással, és a mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítást elfogadható módon indokolják.

29 Ki állapítja meg, hogy az ökológiailag kedvezőbb megoldás költsége elfogadhatatlanul nagy vagy a közérdeket súlyosan sérti ? A társadalom bevonásával kell megállapítani ! Mit jelent a társadalom ? Kit kell bevonni ? Minden érdekeltet ! Környezet- és természetvédőket, gazdasági szektorok képviselőit, tudósokat, politikusokat stb.

30 A legnagyobb hatású beavatkozásokat előidéző tevékenységek:  hajózás,  árvízvédelem,  vízenergia termelés,  mezőgazdaság,  vízellátás és  városiasodás

31 Az emberi beavatkozások által előidézett legjelentősebb hidromorfológiai változások:  vízhozamok nagyságának és dinamikájának változásai,  felszínalatti víztestekkel való kapcsolat változásai,  vízfolyás folytonosságának változásai,  mélység és szélesség változásai,  folyóágy összetételének és szerkezetének változásai

32 A hatások lehetnek:  károsak vagy hasznosak,  nagy területet érintő, stratégiai vagy helyi jelentőségűek,  hosszú távra vagy rövid távra kihatóak,  pillanatnyiak vagy folyamatosak,  közvetlenek vagy közvetettek,  visszafordíthatók vagy visszafordíthatatlanok. A Keretirányelv a vizes élőhelyekre gyakorolt káros hatásokkal foglalkozik !

33 A VKI csak a vizes élőhelyeket védi, az embert nem ? A VKI által keretbe foglalt sok EU irányelv védi az ember egészségét: Ivóvíz minőségére vonatkozó irányelv Ivóvíz előállításra használt vizeket védő irányelv Nitrát irányelv Fürdővíz irányelv stb.

34 A víztestek terhelései Pontszerű szennyezés a településekről a mezőgazdaságból az iparból más forrásokból Diffúz szennyezés a településekről a mezőgazdaságból az iparból más forrásokból (pl.: szennyezett területek, autópályák, felhagyott bányák)

35 Vízkitermelések mezőgazdasági célra (beleértve az évszakonkénti változásokat, a teljes évi vízigényt és az elosztó hálózatok vízveszteségét) más célra (beleértve az évszakonkénti változásokat, a teljes évi vízigényt és az elosztó hálózatok vízveszteségét) Víz lefolyás szabályozások (beleértve a vízátvezetéseket és vízmegosztásokat, az általános lefolyási jellemzők és a vízmérleg megváltoztatását)

36 Terület hasznosítás beleértve a fő települési, mezőgazdasági és ipari területeket, és ahol ez értelmezhető a halászatot és erdőket Más emberi tevékenységek hatásai Morfológiai változások, beleértve a hajózási, árvízvédelmi, vízenergia termelési, mezőgazdasági, vízellátási és urbanizációs célok kielégítése érdekében végzett tevékenységekből származó terheléseket A terheléseket minden víztest típus esetén külön kell elemezni (folyók, tavak, felszín alatti vizek).

37 Vízhasználatok gazdasági elemzése Költségvisszatérülés/költségmegtérülés Mediterrán országok tanulmánya – költségvisszatérülés mértékének várható hatásai Költséghatékony megoldások: adott ráfordítással a legnagyobb állapot javulás !

38 5. Mindenki máshogy csinálja ?

39 EU szintű Közös Végrehajtási Stratégia (útmutatók, tesztelés kisérleti vízgyűjtőkön) Duna vízgyűjtő szintű stratégia és munkaprogram Hazai munkaprogram, Tárcaközi Bizottság Cél és határidő kötelező ! Alkalmazott módszerek csak ajánlások !

40 6. Mindenki máshogy érti ? Nehezen értelmezhető fogalmak, félreértések. Mire vonatkozik a VKI és mire nem ?

41 Mire vonatkozik a Keretirányelv? Minden a vizekkel kapcsolatos igényeket kielégítő és egyéb emberi tevékenységre, amely a vizek (ökológiai) állapotát befolyásolhatja Minden a múltban és a jelenben végzett és a jövőben várhatóan elvégzendő tevékenységre, amely a vizek állapotát befolyásolhatja

42 Nem szabad úgy olvasni a VKI-t, hogy azt keressük, hogy hol szerepel benne az árvízvédelem, az öntözés, a halászat vagy a belvízvédelem szó ! A VKI minden emberi beavatkozásra vonatkozik, ami jelentősen befolyásolja a vizek állapotát !

43 Mit nem szabályoz közvetlenül a Keretirányelv ? A társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését minden olyan igényt ki lehet elégíteni, ami nem veszélyezteti a vizek jó állapotát és aminek a költségeit visszatérítik a haszonélvezők lehetőség tervekre továbbra is szükség van

44 A VKI utal a kiegészítő tervezés szükségességére: VKI 13. Cikk: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés 5. A VGT kiegészíthető: részletesebb részvízgyűjtőkre-, szektorokra-, téma-körökre és víztipusokra vonatkozó tervekkel, amelyek a vízgazdálkodás egyes speciális szempontjaival foglalkoznak

45 Összefüggés az EU VKI és a nemzeti szabályozások alapján végzett VGT között VKI hatásai a vízhasználatok és vízi szolgáltatások tervezésére (árvízvédelem, belvízvédelem stb.) Környezeti korlátozások a tervezéshez: terhelések és hatásaik elemzése Gazdasági korlátozások: gazdasági elemzések – (teljes) költség-visszatérülés, - költséghatékony módszerek közvetlen-, környezeti- és készlet-költségek Fontos: A multban, a jelenben és a jövőben végzett, a vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket is vizsgálni kell ! Különbség a környezeti hatásvizsgálatoktól !

46 Mi Magyarország számára a VKI szerint a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés legfontosabb területi egysége ? AZ EGÉSZ DUNA VÍZGYŰJTŐ !

47 Nemzetközi Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés nagy folyók vízgyűjtőjén

48

49 Areas of the States riparian to the Danube Basin and estimate of the riparian inhabitants

50

51 Duna vízgyűjtő országai: EU tagállamok: Ausztria, Németország Tagjelölt országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Horvátország Egyéb országok: Bosznia-Herzegovina, Moldova, Ukrajna, Szerbia és Montenegro 2000 km2-nél kisebb területtel a Duna vízgyűjtőjén: Albánia, Olaszország, Lengyelország, Svájc

52 Duna Vízgyűjtő Gazdálkodási Terve ICPDR Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság Vízgyűjtő Gazdálkodási Szakértő Csoport

53 Duna vízgyűjtő szintű tervezést és koordinációt igénylő problémák SzintKoordináció mennyisége Duna vízgyűjtő szintjecsak a legszükségesebb (az egész vízgyűjtőt érintő dolgok) Kétoldalú/többoldalú szintminden, ami ezt igényli (határokon átterjedő hatások) Nemzeti szint minden, amit a VKI szerint végre kell hajtani

54 A Duna vízgyűjtőjének élővilágát befolyásoló legjelentősebb problémák: Magas tápanyag terhelés Hidromorfológiai változások Szennyezés veszélyes anyagokkal Baleseti szennyezések

55 Mikortól kötelező alkalmazni a VKI előírásait ? EU tagállamok: 2000. december 22. Magyarország: 2004. május 1.

56 A KERETIRÁNYELV MÁR MA IS ÉRVÉNYES ! A TÁRSADALMAT MÁR MA IS BE KELL VONNI A VÉGREHAJTÁS FOLYMATÁBA ! EEB Álláspont, 2001. július Európai Környezeti Iroda (European Environmental Bureau - EEB) 140 európai állampolgári környezeti szervezet szövetsége Víz Munkacsoportjának 18 országból 34 környezeti szervezet a tagja

57 Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2001. március 15-én tartott plenáris ülése a vizek állapota romlásának megelőzése elvet 2000. december 22 óta kell alkalmazni ez a határidő nem halasztható a vizek állapotát befolyásoló új beavatkozások és vízkivételek meg kell, hogy feleljenek a Keretirányelv rendelkezéseinek Tiltakozások a Keretirányelvre hivatkozással: Spanyolország, Lengyelország

58 Be kell már ma is mutatni minden új tervre és minden jelentősebb felújításra, hogy  minden intézkedést megtettek az esetleges kedvezőtlen hatások csökkentésére,  a fejlesztések jelentős közérdeket szolgálnak, és  nincs más környezeti szempontból kedvezőbb technikai, vagy gazdasági megoldás.

59 Minden beavatkozásra érvényes már a VKI ! Vásárhelyi Terv ! Szigetköz vízpótlása ! Balaton vízpótlása ! Duna-Tisza közi hátság vízpótlása ! stb. Árvízvédelem: nem igaz a VKI szerint az, hogy a hullámtéren mindig az árvízlevezető képesség az elsődleges szempont ! A VKI nem kíván lehetetlent, de azt igazolni kell, ha nincs ökológiai szempontból kedvezőbb, megvalósítható megoldás !

60 Csatlakozunk az EU-hoz, ezért az EU új víz politikáját érvényesítenünk kell a Víz Keretirányelv előírásait az EU tagállamokkal együtt, az előírt határidőkre végre kell hajtanunk Mindez az EU csatlakozás nélkül is nagyon fontos lenne! A Duna vízgyűjtőjén felettünk lévő EU tagjelölt országoknak (Csehország, Szlovákia, Románia) is kötelező végrehajtaniuk !

61 Mikor fog javulni a vizek állapota ?

62 A Keretirányelvben előírt feladatok megvalósításának határideje FeladatokHatáridők Hatóságok kijelölése, jogharmonizáció 2003 Vízgyűjtő Kerületek kialakítása2004 Emberi tevékenységek hatásainak elemzése2004 Vízhasználatok gazdasági elemzése2004 Védett területek nyilvántartásának elkészítése2004 Új monitoring programok beindítása 2006 Vízgyűjtő Gazd. Terv kéziratának elkészítése2008 Konzultációk lebonyolítása2008 Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv közzététele2009 Tevékenységi Program működésbe léptetése2012 Jó víz állapotok elérése2015 Tevékenységi program felülvizsgálata6 évente Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata6 évente

63 Mikor fog javulni a vizek állapota ? A Keretirányelvben hivatkozott EU irányelvekben előírt határidők: Nitrát Irányelv: Akcióprogram 2002.január 1-től Állattartó telepeken teljesíteni kell az előírásokat 2005. Végéig Szennyvíz Iszap Irányelv – teljesíteni kell az előírásokat 2001. július 1-től

64 Mikor fog javulni a vizek állapota ? Ivóvíz Irányelv Arzénre vonatkozó határérték betartása 2006 illetve 2009 végéig Szennyvíz Irányelv szennyvíztisztítótelepek építése 2007, 2012 végéig Veszélyes Anyagok (IPPC) vízvédelmi intézkedések 2003, 2008, 2010 végéig

65 Mikor fog javulni a vizek állapota ? Halas Vizek, Felszíni Ivóvízbázisok védelme Határidők: 2002, 2003, 2004 Hazai és EU jogszabályok megfeleltetése: 203/2001.(X.26.) Korm.rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 91/271/EGK, 76/464/EGK, 96/61/EK, 2000/60/EK

66 6. Ki fizeti a számlát ?

67 Finanszírozási lehetőségek Dialógus a VKI bevezetéséről a mezőgazdasági Vízgazdálkodásban FVM/GWP/ICID/WWF/MHT Vízgazdálkodási Társulatok „Az EU Közös Mezőgazdasági Politikájának eszközei a VKI végrehajtására”

68 7. Mi lehet az MHT szerepe ?

69 Az MHT lehetséges szerepe 2600 egyéni tag 280 jogi tag Minden víz- és környezetgazdálkodással foglalkozó szakterület képviselői Az elnökség levele a Miniszternek A Miniszter és a Helyettes Államtitkár válasza EU szintű kapcsolatok (ICID/GWP/WWF)

70 Jól értemezem a Víz Keretirányelvet ????? Köszönöm a figyelmet ! mail.mht@mtesz.hu ijjas@vit.bme.hu

71 mail.mht@mtesz.hu ijjas@vit.bme.hu