Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai kultúra fogalma és alappillérei. Az európai kultúra kialakulási területe ≠ a mai földrajzi Európával, hanem Kis-Ázsiában, az Égei-szigetvilágban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai kultúra fogalma és alappillérei. Az európai kultúra kialakulási területe ≠ a mai földrajzi Európával, hanem Kis-Ázsiában, az Égei-szigetvilágban."— Előadás másolata:

1 Az európai kultúra fogalma és alappillérei

2 Az európai kultúra kialakulási területe ≠ a mai földrajzi Európával, hanem Kis-Ázsiában, az Égei-szigetvilágban és Észak-Afrikában született meg, innen terjedt a mostani területre.

3 Európa mai elhelyezkedése

4 Az európai kultúra bölcsője

5 Róma – a közvetítő

6 Fő kérdés: Mi az európaiság lényege? Melyek azok az alappillérek, melyeken nyugszik mai európai kultúrkörünk?

7 Mai európai kultúrkörünk 4 alappilléren nyugszik : I. A görög mítoszok emberközpontúsága és a görögök demokratikus filozofikus állameszménye II. A római jogrend III. A keresztény világfelfogás IV. A lovagi eszmény és kultúra

8 Mikor kezdődik a történelem? A történelem kezdetének azt az időt tekinthetjük, amikor az ember meg tudta fogalmazni és le tudta írni gondolatait. A filozófia ennek a tudásnak az eredménye.

9 A nagy folyamvölgyi civilizációk hanyatlásával (Egyiptom, Mezopotámia, stb.) Kr.e. II.-I. évezredben a Földközi-tenger és Égei-tenger környékén új népelemek tűntek fel, illetve kisebb államok tudtak nagyobb politikai önállósághoz jutni.

10 A kereskedelem és a hajózás gyakorlati igénye több tudomány fejlődését is elősegítette: írásjelek fejlődése, csillagászat, matematika, mértékrendszerek, a pénz megszületése Lűdiában

11 Írásjelek fejlődése (képírás, ékírás)

12 Főniciai hangjelölő írás

13 A görög törzsek a Kr.e. II. évezredben vándoroltak a Balkán- félsziget déli részére, Kis-Ázsia nyugati partvidékére, Dél-Itáliába és Szicíliába. Görög törzsek: az iónok, akhaiok, dórok, aiolok

14 Miért pont a görög kultúra jelenti az európaiság lényegét? Földrajzi helyzet: közvetítő szerep Kelet és Nyugat között A görögség egyéni jellegzetessége: - míg a Kelet kultúrája despotikus-misztikus↔ a görög kultúra demokratikus-filozofikus - Míg a keleti ember passzív, meghunyászkodó ember és isten előtt ↔ a görög ember aktív, cselekvő, nem hajlik meg túl mélyem sem isten, sem ember előtt.

15 A görög történelem előzménye: A Krétai-minoszi palota-kultúra (Kr.e. XVI-XIV. század) a dél-görögországi Mükéné városában kifejlődött Mükénéi kultúra (Kr.e. XV-VIII. század).

16 Kréta-Minoszi kultúra-Knósszosz-Sir Arthur Evans (1900)

17 Mykénei kultúra - Heinrich Schliemann (1870)

18 A görög történelem korszakai: Homéroszi kor (Kr. e. XI.-VIII. század vége) a poliszok (város-államok), társadalmi rétegződés (arisztokrácia↔démosz) Archaikus (Kr. e. VII-V. század) a nagy görög gyarmatosítás időszaka, az istenek pantheonjának megteremtése Klasszikus kor (Periklészi aranykor) Periklész hatalomra kerülésével veszi kezdetét Nagy Sándor fellépéséig (Kr. e ), Hellenisztikus időszak (Kr. e. IV. század vége -I. század, Kr.e. 31- Egyiptom bukása).

19 A migráció jelentősége: Népek kulturális kölcsönhatása A „hellén” egységtudat kialakulása ↔ barbár (barbarosz) – Magna Graecia Az Istenek egységes panteonja (Kr.e. VIII. század) vagyis az olimposzi Istenek kultusza. A görög vallás– politeizmus– természeti erők Istenei, emberi tulajdonságokkal felruházva (antropomorfizálva).

20 Zeusz főisten

21 Apollón, Héra, Poszeidon

22 Agonisztika- (gör. agon= harc, küzdelem, verseny) – vagyis versenyszellem: a sport, a költői, a művészi sikerek elérésére való törekvés. A játékokban és nevelésben is kifejezésre jut ez a Természet – Isten – Ember felfogás vagyis a görögök nemcsak isteneikben, de önmagukban is meg akarják teremteni az esztétikai ideált, ezért edzenek a gymnasionok-ban (tornacsarnokokban), mivel csak a testi szépség jelenti a lelki szépség zálogát.

23 Olympiai játékok (i.e.776)

24 A görög kultúra meghatározó tényezői a mondák 3 mondakörbe csoportosítottak: Trójai mondakör, Kréta-Mükénéi mondakör, Thébai mondakör.

25 HEGEL: „A filozófia akkor kezdődött, amikor az orákulum helyébe minden gondolkodó ember saját öntudata lépett”.

26 Arisztotelész és Platón

27 Periklész

28 Jackob Burchardt : „A görögök szemével nézünk és szófordulataikkal beszélünk ma is”.

29

30 J. J. Winckelmann: „Az ókori görög művészet történetének tanulmányozása egyet jelent az egyetemes művészettörténet tanulmányozásával”.

31

32

33 Róma – a világ legnagyobb másodlagos, de nem másodrangú kultúrája – etruszk hagyományokon és görög átvételeken nyugszik

34 Capitólium-i farkas

35 A római történelem 3 korszaka: 1) a királyság kora i.e ) a köztársaság kora i.e ) a császárság kora i.e. 31-i.sz. 476

36

37

38 Császárság kora

39 A római jogfejlődés: -ius sacrum – tudományos rendszer nélküli törvények, a patríciusok és papok kiváltsága - XII táblás törvények – i.e Tribonianus -Q. Mucius Scaevola Pontifex és Ser. Sulpicius Rufus rendszerezi és tudományos alapokra helyezik a jogszabályokat Justinus császár kivonatoltatta és rendszerbe helyezte a régebbi jogi irodalmat

40 III. Keresztény világfelfogás Jézus siratása (Giotto)

41 Pál Apostol Péter és Pál

42 Az ószövetség első görög fordítása a Septuaginta a Kr.e. II. században készült. A Római birodalomban keresztényüldözések a IV. sz-ig (a katakombák) Diocletianus, Julianus Apostata Constantinus (313) Milánói ediktum, niceai zsinat, 391 – Theodosius - Thesszalonikei ediktum.

43 Kr. u. VI. századra a patrimonium Petri, az egyházi állam, már jelentős tényező Itália közepén. A pápa az Egyház atyja, ő a közvetlen közvetítő Isten és az emberek közt, ebből eredően az Egyház az isteni birodalom földresugárzása „Isteni birodalom”↔”Földi birodalom”

44 Szent Péter bazilika és tér a Vatikánban

45 Frank Birodalom

46 Szent Benedek - Monte Cassino – „Ora et labora!”

47 Európa a X. században

48 Jáki templom Speyer-i dóm

49 Olomouc Reims-i katedrális

50 II. Orbán pápa - Clermont-i zsinat (1095)

51 Reformáció - Luther Márton

52 Ellenreformáció – barokk

53 IV. A lovagi eszmény és kultúra Kialakulása a hűbérrendszer elterjedéséhez köthető Szülőhazája Franciaország A lovagi élet középpontja a NŐ. A nőtisztelet és a Mária tisztelet egybeolvadt. Legfőbb célja : Istenszolgálat Úrszolgálat Asszonyszolgálat

54 Valter lovag Kálmán királynál

55 Lovagi életforma

56 A lovagi életforma 7 fő erénye: lovaglás, úszás, íjazás, vívás, vadászat, sakkozás, verselés, majd idegen nyelvek ismerete.

57

58 Trubadúrok - a középkori lovagi líra művelői Fr. o.- ban

59 A trubadúrköltészet jellegzetességei: a földi élet dicsérete csak a szerelmi érzés avathat valakit költővé a korban A vidámság úri kötelesség volt, szomorúnak lenni nem volt divat, a szerelem és a dal tudománya volt a társasági norma. A nőkultusz, misztikus nőalak, aki egyben a boldogság magasztos jelképe. Valóságos, rendszerint férjezett nőhöz szól, hiszen csak így lehetett igazán szenvedni és epedni érte. A házasság olyan akadály, amit szét kell szakítani és a versben ez meg is valósul. A szerelem az ideális síkon mozog: rajongás stb., de fő a távolságtartás – a hölgy nem elérhetetlen, de nehezen érhető el. A trubadúr költészet más néven a vágyak költészete.

60 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az európai kultúra fogalma és alappillérei. Az európai kultúra kialakulási területe ≠ a mai földrajzi Európával, hanem Kis-Ázsiában, az Égei-szigetvilágban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések