Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Etológia. Etológia: az állatok viselkedésével foglalkozó tudományterülete a biológiának tudományterülete a biológiának Az etológián belül a humánetológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Etológia. Etológia: az állatok viselkedésével foglalkozó tudományterülete a biológiának tudományterülete a biológiának Az etológián belül a humánetológia."— Előadás másolata:

1 Etológia

2 Etológia: az állatok viselkedésével foglalkozó tudományterülete a biológiának tudományterülete a biológiának Az etológián belül a humánetológia foglalkozik az emberi maga- tartás vizsgálatával Viselkedés (magatartás):  olyan tevékenység, amely az állat környezethez való alkalmazkodása során nyilvánul meg alkalmazkodása során nyilvánul meg  különböző magatartásformák (magatartási elemek) együttese alkotja együttese alkotja Magatartásformák fajtái:  Öröklött magatartásformák  Tanult magatartásformák

3 28. lecke Az öröklött magatartásformák

4 Az öröklött és a tanult magatartásformák összehasonlítása Öröklött magatartásformák (ö. magatartási elemek) = öröklött mozgásmintázatok Tanult magatartásformák (t. magatartási elemek) (t. magatartási elemek) = tanult mechanizmusok Zárt genetikai programon alapuló cselekvések Nyitott genetikai programon alapuló cselekvések A zárt genetikai program merev előírásokat tartalmaz a cselekvés végrehajtásához A nyitott genetikai program megváltozhat, kiegészülhet az egyéni tapasztalatok révén Merev cselekvések, mindig ugyanúgy mennek végbe, céljuk az egyedek életben maradá- sának a biztosítása Rugalmasan változó cselekvések, lehetővé teszik a változó környezethez való alkalmazkodást

5 A faj minden egyedében azonos módon mennek végbe Nem jellemzőek a faj minden egyedére, amely egyedekben végbe mennek változatos módokon játszódhatnak le Szabályozásuk (kiváltásuk): Kulcsinger (külső tényező) Motiváció (belső késztetés) Szabályozásuk (kiváltásuk): Külső inger Motiváció Típusai: Feltétlen reflex, taxis, öröklött mozgáskombináció Típusai: Bevésődés, megszokás, érzéke- nyítés, társításos tanulás, utánzá- sos tanulás, belátásos tanulás

6 Öröklött magatartásformák típusai:  Feltétlen reflex:  A legegyszerűbb öröklött magatartási elem  Adott ingerre mindig bekövetkező öröklött válaszreakció  Pl.: rovarok lefagyási reakciója: kellemetlen vagy szokatlan ingerre teljes mozdulatlan- kellemetlen vagy szokatlan ingerre teljes mozdulatlan- sággal (holtnak tetetéssel) reagálnak sággal (holtnak tetetéssel) reagálnak békák menekülési reflexe: békák menekülési reflexe: egy adott méretnél nagyobb mozgó tárgy érzékelése egy adott méretnél nagyobb mozgó tárgy érzékelése a víz felé történő menekülést váltja ki a víz felé történő menekülést váltja ki nyálelválasztási reflex: nyálelválasztási reflex: a szájüreg nyálkahártyáját érő mechanikai vagy kémiai a szájüreg nyálkahártyáját érő mechanikai vagy kémiai hatásra a nyálmirigyek nyálat választanak el hatásra a nyálmirigyek nyálat választanak el pupillareflex: pupillareflex: a szembe jutó fény mennyisége váltja ki a szembe jutó fény mennyisége váltja ki

7 szemhéjzáródási reflex (= pislogás) szemhéjzáródási reflex (= pislogás) szopási reflex: szopási reflex: ajkakhoz érő tárgy hatására következik be, de csak az ajkakhoz érő tárgy hatására következik be, de csak az egyedfejlődés kezdeti szakaszában egyedfejlődés kezdeti szakaszában térdreflex (izomeredetű reflex, van bőreredetű reflexek is) térdreflex (izomeredetű reflex, van bőreredetű reflexek is)  Irányított mozgás = taxis: inger által irányított helyváltoztató mozgás, ha az inger meg- inger által irányított helyváltoztató mozgás, ha az inger meg- szűnik a mozgás is leáll szűnik a mozgás is leáll az inger jellege dönti el a mozgás irányát az inger jellege dönti el a mozgás irányát kellemes ingernél az inger forrás felé történik a mozgás = kellemes ingernél az inger forrás felé történik a mozgás = pozitív taxis (megközelítés) pozitív taxis (megközelítés) kellemetlen ingernél az inger forrással ellentétes irányú a kellemetlen ingernél az inger forrással ellentétes irányú a mozgás = negatív taxis (elkerülés) mozgás = negatív taxis (elkerülés)

8 Pozitív taxis (megközelítés): Pozitív taxis (megközelítés): Pl. a szürkületkor aktív rovarok a fényforrás felé repülnek Pl. a szürkületkor aktív rovarok a fényforrás felé repülnek Negatív taxis (elkerülés): Negatív taxis (elkerülés): Pl. a papucsállatka a CO 2 buborékot elkerüli Pl. a papucsállatka a CO 2 buborékot elkerüli a légylárva bebábozódás előtt kerüli a fényt, a kisebb a légylárva bebábozódás előtt kerüli a fényt, a kisebb fényintenzitású hely felé mozog fényintenzitású hely felé mozog  Mozgásmintázat: Egy mozgássorozat (a beindulása után tehermentesítődik az idegrendszer)Fajtái:  Öröklött mozgáskombináció: kulcsinger által kiváltott, szigorú sorrendben lejátszódó moz- gássorozat kulcsinger által kiváltott, szigorú sorrendben lejátszódó moz- gássorozat pl. a pók hálószövése, a madarak fészeképítése, pl. a pók hálószövése, a madarak fészeképítése, a lúd tojásgörgető magatartása, az emlősök táplálékrej- a lúd tojásgörgető magatartása, az emlősök táplálékrej- tő tevékenysége tő tevékenysége

9

10

11  Ösztön (is mozgásmintázat): öröklött mozgássor, tanult elemekkel öröklött mozgássor, tanult elemekkel pl. a pulyka fiókagondozó tevékenysége pl. a pulyka fiókagondozó tevékenysége az első alkalommal költő pulykatojó az első alkalommal költő pulykatojó örökletesen a hangjáról ismeri fel a fiókáit örökletesen a hangjáról ismeri fel a fiókáit a többször költött tojó korábbi tapasztalatai a többször költött tojó korábbi tapasztalatai alapján már a látásáról is felismeri a fiókáit alapján már a látásáról is felismeri a fiókáit

12

13  Mimikai izmok mozgásmintázatai (=érzelmeket kísérő arckifejezések): (=érzelmeket kísérő arckifejezések):  A csecsemők, sőt még a süketen és vakon született csecsemők is mosolyognak (öröklött magatartási elem) (öröklött magatartási elem)  A különböző kultúrákban élő, eltérő neveltetésű emberek egyforma mimikát mutatnak pl. az öröm, a félelem, az undor stb. átélésekor pl. az öröm, a félelem, az undor stb. átélésekor  Az érzelmekre utaló arckifejezések a közelben levő emberek felé irányuló fontos kommunikációs jelzések pl. az undor eltávolodásra késztet (figyelmeztető hatás) pl. az undor eltávolodásra késztet (figyelmeztető hatás)

14

15

16

17

18  Az agresszió megnyilvánulási formái (mozgásmint.) Pl. „fegyvereiket” mutogatják (fogazatukat, karmukat vagy agancsukat), illetve erejüket demonstrálják (felborzolják szőrüket vagy tollukat ezzel nagyobb- (felborzolják szőrüket vagy tollukat ezzel nagyobb- nak, erősebbnek tűnnek) nak, erősebbnek tűnnek) Pl. fenyegető testtartás: megfeszített vállak, kidomborodó mellkas, határozott léptek, dühös arckifejezés arckifejezés Az agresszió kivédésére irányuló mozgásmintáza- tok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás Az agresszió kivédésére irányuló mozgásmintáza- tok: pl. szemkontaktus kerülése, elfordulás

19

20

21

22

23

24

25 Kulcsinger: az öröklött magatartásformát kiváltó inger Szupernormális inger: az átlagosnál erősebb választ kiváltó kulcsinger Motiváció (belső késztetés): cselekvésre késztető belső állapot pl. éhség, szomjúság, félelem, kíváncsiság, pl. éhség, szomjúság, félelem, kíváncsiság, szexuális vágy szexuális vágy A liba tojásgörgető magatartása (öröklött mozgáskombináció): a fészkén ülő liba a fészekből kiguruló tojást sajátos mozgássorozattal visszajuttatja a fészekbe. A magatartás kiváltásához a kulcsinger (tojás vagy a tojásméretű egyéb tárgy látványa) + motiváció, a kotlás hormonális állapota szükséges.

26

27

28 29. lecke A tanult magatartásformák

29 Tanult magatartás formák: Ta nulás:  Lehetővé teszi a változó környezeti viszonyokhoz, az élő- hely sajátosságaihoz történő alkalmazkodást hely sajátosságaihoz történő alkalmazkodást  A tanuláskor tapasztalatgyűjtés történik a környezetről, és a tanult viselkedés a környezet változásának megfele - lően módosul és a tanult viselkedés a környezet változásának megfele - lően módosul  A tanult tevékenységet az állat és az ember is a memó- riájában tárolja  A tanulás szükségszerű velejárója a felejtés, a rendszeresen nem használt tevékenységek kitörlődnek a rendszeresen nem használt tevékenységek kitörlődnek az állat illetve az ember memóriából az állat illetve az ember memóriábólFajtái:  Életszakaszhoz kötődő tanult magatartás f.: pl. bevésődés  Életszakaszhoz nem kötődő t. m. f.: pl. társításos tanulás

30 Életszakaszhoz kötődő tanult magatartás formák:  Bevésődés (imprinting):  Kritikus periódusa van (az állatok illetve az ember egyedfejlődésének meghatá- rozott időszakában és csak akkor lejátszódó, visszafordíthatatlan tanulási folyamat) (az állatok illetve az ember egyedfejlődésének meghatá- rozott időszakában és csak akkor lejátszódó, visszafordíthatatlan tanulási folyamat)  Jellemző a lúdfélékre vagy a tyúkfélékre. A tojásból kikelő fiókák követik az első mozgó élőlényt (vagy tárgyat), amit megpillantanak, A tojásból kikelő fiókák követik az első mozgó élőlényt (vagy tárgyat), amit megpillantanak, rögzítik a képét, a hangját és ezt az élőlényt tekintik anyjuknak. rögzítik a képét, a hangját és ezt az élőlényt tekintik anyjuknak.  Az új tapasztalat a nyitott genetikai programjuk kitöltetlen részébe épül be, egy életre szólóan.

31

32

33

34

35

36 Bevésődéses folyamatok az ember egyedfejlődé- se során (a tanulás kritikus szakaszai az egyedfejlődés során:) Az újszülött idegrendszere fejletlen, agyveleje jóval kisebb, mint a felnőtté, mert az axonok velőshüvelye és az idegpályák nagy része ekkor még nem alakult ki.  Az újszülött illetve a csecsemő először a családtagok felismerését tanulja meg  Később utánzással illetve önálló próbálkozással mozgásokat tanul meg hason fekve emelgeti a fejét, megfordul, felül, mászik, feláll, majd megtanul járni (egyéves kora körül) hason fekve emelgeti a fejét, megfordul, felül, mászik, feláll, majd megtanul járni (egyéves kora körül)  Közben tökéletesedik a hangadása a második év végére már néhány szavas mondatokat tud mondani, megfelelő feltételek között általában 3 éves korára tanul meg tisztán beszélni megfelelő feltételek között általában 3 éves korára tanul meg tisztán beszélni

37

38

39

40

41

42

43 Életszakaszhoz nem kötődő tanult m. f.:   (Megszokás = habituáció:   A tanulás nagyon egyszerű formája   Az állat azt tanulja meg, hogy milyen ingerre ne válaszoljon   Ismételten fellépő közömbös inger iránti érzékenysége lecsökken   Példa:   Csiga mozog az asztalon   Ráütünk az asztallapra, a csiga visszahúzódik a házába   Többször ismételjük az ingerlést   Bizonyos számú ismétlés után a csiga nem húzódik vissza a házába)

44   (Érzékennyé válás = szenzitív magatartás   Ismételt kellemetlen inger hatására az állat inger küszöbe csökken közömbös ingerre is reagál   Példa:   Laposférget többször, számára erős elektromos ingerrel ingereljük, az áramütésre összerándulással reagál   Ezt követően, ha kisebb erősségű elektromos ingerrel, vagy más közömbös ingerrel ingereljük akkor is összerándul)

45   (Ismétléses tanulás:   Egy inger kellő számú ismétlése, egy féle, az állat számára legkedvezőbb válaszreakciót váltja ki   Példa:   A halat enyhe, de számára kellemetlen elektromos ingerrel ingereljük, legtöbbször az inger hatására egyhelyben marad „megfagy”, néha elmenekül, ha az elmeneküléskor nem folytatjuk az ingerlést, de a „megfagyáskor” folytatjuk, egyre többször válaszol elmeneküléssel végülis megtanulja a számára legkedvezőbb magatartást)

46  Társításos tanulás = asszociatív tanulás: Típusai:  Klasszikus feltételes reflex (pavlovi feltételes reflex vagy I. típusú feltételes reflex) I. típusú feltételes reflex)  Operáns tanulás (vezérlő tanulás vagy II. típusú feltételes reflex) II. típusú feltételes reflex)

47

48  Klasszikus feltételes reflex:  Pavlov a kutya nyálelválasztását vizsgálva ismerte fel  Etetéskor a táplálék kémiai ingere (táplálék íz anyaga) nyálelválasztást vált ki = feltétlen nyálelválasztási reflex A kulcsinger, a feltétlen inger: a táplálék íz anyaga A kulcsinger, a feltétlen inger: a táplálék íz anyaga  A kutya etetésekor csengetett, vagyis a feltétlen ingerhez társított egy közömbös ingert. társított egy közömbös ingert. Többször megismételte a két inger társítását. Többször megismételte a két inger társítását. Kellőszámú tásítás után a csengő hangja, a közömbös Kellőszámú tásítás után a csengő hangja, a közömbös inger is kiváltotta a nyálelválasztást inger is kiváltotta a nyálelválasztást (feltételes inger feltételes reflexet váltott ki) (feltételes inger feltételes reflexet váltott ki)  A feltételes reflex kialakulásának magyarázata: két ingert egyszerre alkalmazva két idegközpont egyszerre működik egyszerre alkalmazva két idegközpont egyszerre működik az agyban, kellőszámú ismétléssel ideiglenes idegi kap- az agyban, kellőszámú ismétléssel ideiglenes idegi kap- csolat alakul ki a két idegközpont között, ettől kezdve a csolat alakul ki a két idegközpont között, ettől kezdve a közömbös inger is kiváltja a válaszreakciót. közömbös inger is kiváltja a válaszreakciót.

49

50  A feltételes reflex fennmaradásához szükséges a megerősítés, vagyis a feltételes reflex megindulásakor vagyis a feltételes reflex megindulásakor az állat megkapja feltétlen ingert is az állat megkapja feltétlen ingert is (a nyálelválasztás megindulásakor ételt is kapjon) (a nyálelválasztás megindulásakor ételt is kapjon) ha többször elmarad a megerősítés megszűnik a feltételes reflex ha többször elmarad a megerősítés megszűnik a feltételes reflex

51

52  Operáns tanulás (próba-szerencse tanulás): Az állat a véletlenül végzett különböző mozgásai közül azt ismétli egyre többször (azt tanulja meg), amelynek az eredménye számára a legelőnyösebb eredménye számára a legelőnyösebb  Pl. egy pedállal belülről nyitható ketrecbe éhes macskát teszünk, a ketrecen kívülre egy húsdarabot is rakunk a macska ki akar jutni a ketrecből, előbb- utóbb véletlenül a macska ki akar jutni a ketrecből, előbb- utóbb véletlenül megnyomja a pedált és kijut megnyomja a pedált és kijut a második alkalommal is sok idő elteltével szabadul ki, a második alkalommal is sok idő elteltével szabadul ki, de a sokadik alkalommal azonnal rálép a pedálra és ki- de a sokadik alkalommal azonnal rálép a pedálra és ki- szabadul szabadul  Pl. labirintuskísérletek: egeret rakunk a labirintusba, az állat hosszas ismerkedés után jut el a kijárathoz, ahol az állat hosszas ismerkedés után jut el a kijárathoz, ahol táplálék várja táplálék várja a labirintusba visszahelyezett egérnek egyre kevesebb a labirintusba visszahelyezett egérnek egyre kevesebb időre van szüksége, hogy a kijáratig eljusson időre van szüksége, hogy a kijáratig eljusson

53

54

55

56

57

58

59  Belátásos (komplex) tanulás  A fejlett idegrendszerrel rendelkező madarakra és emlősökre jellemző  A legbonyolultabb tanulási mód  Az állat a már megtanult magatartási elemeket rakja új kombinációba, egy új cél elérése, vagy egy új probléma megoldása érdekében, egy új cél elérése, vagy egy új probléma megoldása érdekében, így egy új viselkedést hoz létre így egy új viselkedést hoz létre  Pl. a csimpánz ketrecétől néhány méterre banánt raktak az állat a kezével nem érte el, de ha botot is rakunk a ketrecbe rövid időn belül rájön, hogy a bottal eléri és be- az állat a kezével nem érte el, de ha botot is rakunk a ketrecbe rövid időn belül rájön, hogy a bottal eléri és be- piszkálja a banánt piszkálja a banánt

60 ha több rövidebb, de egymásba illeszthető műanyag csövet rakunk a ketrecbe, először egy- egy csővel próbálkozik, ha több rövidebb, de egymásba illeszthető műanyag csövet rakunk a ketrecbe, először egy- egy csővel próbálkozik, majd több csövet egymásba illeszt és behúzza a banánt, majd több csövet egymásba illeszt és behúzza a banánt, a következő alkalommal azonnal egymásba illeszti a csöveket, már nem próbálkozik egy darabbal a következő alkalommal azonnal egymásba illeszti a csöveket, már nem próbálkozik egy darabbal

61

62

63 Példák az ember tanulási folyamataira Feltételes reflex:  Ha valakinek sokszor kell egy bizonyos orvosi rendelőbe menni, ahol fájdalmas beavatkozást végeznek rajta, ahol fájdalmas beavatkozást végeznek rajta, akkor már a rendelő látványától is félni kezd, a vész- akkor már a rendelő látványától is félni kezd, a vész- reakció tüneteit mutatja: reakció tüneteit mutatja: légzése-, szívverése gyorsul, vérnyomása növekedik. légzése-, szívverése gyorsul, vérnyomása növekedik.

64 Operáns tanulás és a rászokás, leszokás, dicséret, szidás közötti kapcsolat:  Rászokás: pszichoaktív szerek pl. dohány, alkohol, serkentő- és kábító hatású drogok, hallucinogének fogyasztása szokássá válhat, fogyasztása szokássá válhat, mert pozitív megerősítő hatásúak: kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő mert pozitív megerősítő hatásúak: kellemes érzelmi állapotot idézhetnek elő  Leszokás: a drogos olyan hatóanyagot szed, amely a droggal együtt szedve rossz közérzetet okoz. droggal együtt szedve rossz közérzetet okoz.  A magatartásra irányuló dicséret operáns tanulásként pozitív megerősítés, az elmarasztalás pedig negatív megerősítés. az elmarasztalás pedig negatív megerősítés.

65 A dicséret vagy az elmarasztalás feltételes reflex kiépülését is eredményezheti: A dicséret vagy az elmarasztalás feltételes reflex kiépülését is eredményezheti: a dicséretet adó ember ingerként társulhat a dicséret kellemes érzéséhez, a dicséretet adó ember ingerként társulhat a dicséret kellemes érzéséhez, ezért a társaságát később is keresi a megdicsért személy ezért a társaságát később is keresi a megdicsért személy Az elmarasztaló ember képe is ingerként társulhat az elmarasztalás kellemetlen érzéséhez, Az elmarasztaló ember képe is ingerként társulhat az elmarasztalás kellemetlen érzéséhez, ezért a megfenyített „vétkes” nem a megbüntetett maga- ezért a megfenyített „vétkes” nem a megbüntetett maga- tartást szünteti be, hanem elkerüli az elmarasztaló egyént tartást szünteti be, hanem elkerüli az elmarasztaló egyént

66 30. lecke Az állakok létfenntartási viselkedése

67 Önfenntartással kapcsolatos viselkedések:  Biztosítják az egyed tartós fennmaradását Fajtái:  Tájékozódás: az állat saját térbeli helyének illetve helyzetének az állat saját térbeli helyének illetve helyzetének érzékelése érzékelése és különböző ingerekre történő megváltoztatása, és különböző ingerekre történő megváltoztatása, vagy megtartása vagy megtartása fajtái: fajtái:  Passzív tájékozódás: a környezet bizonyos információinak érzékelése a környezet bizonyos információinak érzékelése és ezek alapján való eligazodás a környezetben és ezek alapján való eligazodás a környezetben

68 példák: példák:  A papucsállatka negatív kemotaxison alapuló viselkedése CO 2 - os közegben  Éjszakai rovarok fény körüli keringése, amely spirális alakú pályán történik  A földben fészkelő darazsak a fészek körüli tereptárgyak segítségével találják meg a fészek nyílását nyílását  A vonuló madarak nappal a Nap állása, ill. a jellegzetes tereptárgyak elhelyezkedése, éjjel a csillagok helyzete alapján, éjjel a csillagok helyzete alapján, vannak olyanok is amelyek a Föld mágneses erővonalainak érzékelésével tájékozódnak vannak olyanok is amelyek a Föld mágneses erővonalainak érzékelésével tájékozódnak  A lazacokat az ívóhelyükre az ívóhely kémiai jellemzői vezetik

69

70

71  Aktív tájékozódás: saját maga által a környezetbe juttatott jelek vissza verődése alapján tájékozódik saját maga által a környezetbe juttatott jelek vissza verődése alapján tájékozódik példa: példa:  A denevérek és a delfinek is ultrahangokkal tájékozódnak  Komfortmozgás: az állat jó közérzetének a fenntartásához szükséges mozgásmintázat, az állat jó közérzetének a fenntartásához szükséges mozgásmintázat, nyugodt körülmények között végzi az állat nyugodt körülmények között végzi az állat példák: példák:  Mosakodás, vakaródzás, tollászkodás, dagonyázás  Pihenés

72

73

74  Táplálkozási magatartás: Az állat megkeresi, kiválasztja, megszerzi majd elfogyasztja a táplálékát Példák:  Néhány állat csak egyetlen táplálékot fogyaszt, pl. a koala eukaliptusz levelet, pl. a koala eukaliptusz levelet, az óriás panda bambusz rügyet az óriás panda bambusz rügyet  A növényevők többségének, és a ragadozóknak változatosabb a táplálékuk, a legváltozatosabb a mindenevőké a legváltozatosabb a mindenevőké

75  A földigilisztának, vagy a plaktonevőknek nem kell nagy energiát fordítani a táplálék keresésre az állatok többsége az érzékszerveivel szerzett információk segítségével találja meg táplálékát az állatok többsége az érzékszerveivel szerzett információk segítségével találja meg táplálékát  Egyes állatok a táplálékszerzéshez eszközöket is használnák a csimpánz: a termeszvárból a termeszeket fűszállakkal a csimpánz: a termeszvárból a termeszeket fűszállakkal piszkálja ki piszkálja ki a dögkeselyű: kővel töri fel a tojást a dögkeselyű: kővel töri fel a tojást a harkálypinty: kaktusztüskét használ a rovarok kipisz- a harkálypinty: kaktusztüskét használ a rovarok kipisz- kálásához a fakéregből kálásához a fakéregből a tengeri vidra: kővel töri fel a kagyló héját a tengeri vidra: kővel töri fel a kagyló héját a lövőhal: vízsugárral „lövi le” a víz fölé hajló ágon a lövőhal: vízsugárral „lövi le” a víz fölé hajló ágon pihenő rovart pihenő rovart

76

77

78

79  A ragadozók táplálékszerzése a zsákmányolás, sokféle módja van sokféle módja van a gepárd: gyorsaságával a gepárd: gyorsaságával az oroszlán: a fizikai erejével az oroszlán: a fizikai erejével a farkasok: csapatban (falkában) a farkasok: csapatban (falkában) a róka : a prédaállat nesztelen becserkészésével vadászik a róka : a prédaállat nesztelen becserkészésével vadászik

80  Védekező (menekülő) magatartás: A ragadozók zsákmányszerző, támadó magatartásával szemben jött létre. Az evolúció során sokféle változata alakult ki. Példák:  A tintahal sötét festékanyagot lövell támadója irányába  A Thomson- gazellák elfutnak támadójuk elől  Sok állat pl. rovar menekülési módszere a holtnak tettetés  Sok állat mérgező váladékot termel, ezt feltűnő színével jelzi is, nyílméregbéka, foltos szalamandra, darázs nyílméregbéka, foltos szalamandra, darázs méreganyagot nem termelő állatok egyrésze méreganyagot nem termelő állatok egyrésze testszínével utánozza a méreganyagot termelőket testszínével utánozza a méreganyagot termelőket (Müller- féle mimikri), pl. darázslepke (Müller- féle mimikri), pl. darázslepke  A medvelepke érzékelve a denevér ultrahangját, maga is ultrahangot bocsát ki, maga is ultrahangot bocsát ki, így megzavarja a vadászó denevért így megzavarja a vadászó denevért

81

82

83  Egyes állatok a környezethez való hasonulással, a mimikrivel védekeznek, a mimikrivel védekeznek, pl. a botsáska színével és alakjával olvad bele pl. a botsáska színével és alakjával olvad bele a környezetébe a környezetébe a levelibéka vagy a kaméleon a színét tudja változtatni a levelibéka vagy a kaméleon a színét tudja változtatni  A pézsmatulkok tömörüléssel védekeznek a farkasok ellen

84

85

86

87 31. lecke Az állatok szaporodási viselkedése

88 Fajfenntartással kapcsolatos viselkedés  Az utódok létrehozásával és felnevelésével kapcsolatos magatartásformák képezik magatartásformák képezik  Csak az ivarérett állatokra jellemző  Megjelenése ciklikus vagy folyamatos ciklikus pl. a kutyánál, lónál ciklikus pl. a kutyánál, lónál folyamatos: házityúk, ember folyamatos: házityúk, ember  Túlnyomórészt öröklött elemekből áll, de ezek összehangolásában a tapasztalat is fontos lehet  Szabályozásában belső és külső tényezők vesznek részt külső tényezők: kulcsingerek: külső tényezők: kulcsingerek: a partnertől vagy az utódtól származnak a partnertől vagy az utódtól származnak a napszakok változása a napszakok változása a környezet táplálékbősége a környezet táplálékbősége az időjárás változása az időjárás változása belső tényezők: a hormonok belső tényezők: a hormonok a felhalmozott energiatartalékok a felhalmozott energiatartalékok

89 Szakaszai:  Párkeresés, párválasztás  a másik nem iránti vonzódás (motiváció) indítja be  Végrehajtásában általában a hímek az aktívak  Az egymásra találást, az állatok jelzései (kulcsingerei) biztosítják például: például: kémiai anyagok (szexferomonok): kémiai anyagok (szexferomonok): az ízeltlábúaknál (gyapjaslepke) és az emlősöknél az ízeltlábúaknál (gyapjaslepke) és az emlősöknél akusztikus jelzések (hangadás): akusztikus jelzések (hangadás): az ízeltlábúaknál (sáskák, tücskök, kabócák), az ízeltlábúaknál (sáskák, tücskök, kabócák), a békáknál és a madaraknál a békáknál és a madaraknál

90 vizuális jelzések: vizuális jelzések: a szentjánosbogár villogása, a szentjánosbogár villogása, a halak (pl. a tüskés pikó vörös hasa), a halak (pl. a tüskés pikó vörös hasa), a madarak hímjeinek színes nászruhája a madarak hímjeinek színes nászruhája (pl. a páva tollazata, (pl. a páva tollazata, a fregattmadár vörös torokzacskója) a fregattmadár vörös torokzacskója) ill. a madarak táncmozdulatai ill. a madarak táncmozdulatai A hímek között a szaporodás jogáért, a nőstényért még küzdelem is kialakulhat, A hímek között a szaporodás jogáért, a nőstényért még küzdelem is kialakulhat, pl. a gímszarvasoknál, elefántfókáknál, pl. a gímszarvasoknál, elefántfókáknál, sziámi harcoshalaknál sziámi harcoshalaknál

91

92

93

94  Udvarlás és a nászjáték:  Öröklött, fajra jellemző tevékenység, így kizáródik a rokon fajok közötti szaporodás  Fokozza és időben összehangolja az ivari partnerek izgalmi állapotát, csökkenti a partnerek közötti távolságtartást, ideiglenesen lehetővé teszi a személyes tér áttörését, csökkenti a partnerek közötti távolságtartást, ideiglenesen lehetővé teszi a személyes tér áttörését, így a közvetlen testi érintkezést így a közvetlen testi érintkezést  Nagyon sokféle módja alakult ki például: például:

95 egyes lepkefajok egyedei a párosodás előtt együtt repülnek, a hím a repülés során többször körbe egyes lepkefajok egyedei a párosodás előtt együtt repülnek, a hím a repülés során többször körbe „táncolja” a nőstényt „táncolja” a nőstényt több halfajnak is jól ismert az udvarlási magatartása pl. a tüskés pikónak több halfajnak is jól ismert az udvarlási magatartása pl. a tüskés pikónak a madarak udvarlási magatartásának az elemei az ének, a színes tollazat és a táncmozdulatok; a madarak udvarlási magatartásának az elemei az ének, a színes tollazat és a táncmozdulatok; a lugasépítő madarak pl. a selyemmadár hím a lugasépítő madarak pl. a selyemmadár hím növényi részekből lugast épít, a megjelenő nőstényt táncmozdulatokkal fogadja növényi részekből lugast épít, a megjelenő nőstényt táncmozdulatokkal fogadja az emlősöknél a hímek gyöngéden böködik a nőstényeket az emlősöknél a hímek gyöngéden böködik a nőstényeket

96

97

98

99  Párzás:  Változatos formában, fajra jellemző módon valósul meg például: a halaknál a nőstény ikrázását sokszor a hím udvarlása váltja ki, a hímnél a haltej ürítést pedig az ikra lerakása a varangyoknál a hím átkarolja a nőstényt, mintegy kinyomja belőle a petéket Sok állatfajnál a külső megtermékenyítéssel vagy a megtermékenyített pete lerakásával lezárul a szaporodási viselkedés Sok állatfajnál a külső megtermékenyítéssel vagy a megtermékenyített pete lerakásával lezárul a szaporodási viselkedés pl. gerinctelenek és a halak többségénél pl. gerinctelenek és a halak többségénél Más fajoknál az ivadékgondozás zárja a szaporodási viselkedést Más fajoknál az ivadékgondozás zárja a szaporodási viselkedést

100  Ivadékgondozás:  Az ivarosan szaporodó fajokban az utód fennmaradási esélyeit, zavartalan fejlődését elősegítő önzetlen magatartás elősegítő önzetlen magatartás  Minél magasabb színvonalú az utódgondozás, annál kevesebb az utódok száma  Öröklött és tanult magatartásformák sorozata  Legtöbbször a nőstények végzik, de sok példa van a közös ivadékgondozásra is, sőt néhány fajnál a hímek végzik pl. a csikóhal sőt néhány fajnál a hímek végzik pl. a csikóhal

101  Példák: a szivárványos ökle védett helyre rakja a petéket a szivárványos ökle védett helyre rakja a petéket a galacsinhajtó, a káposztalepke a táplálék a galacsinhajtó, a káposztalepke a táplálék közelébe helyezi a petéket közelébe helyezi a petéket a kasztrendszerben élő rovaroknak fejlett a kasztrendszerben élő rovaroknak fejlett ivadékgondozása van ivadékgondozása van a dajkabéka a kikelésükig cipeli a petéket a dajkabéka a kikelésükig cipeli a petéket a madarak többsége kikölti a tojásokat, a fészek- a madarak többsége kikölti a tojásokat, a fészek- lakó fiókákat még hosszabb ideig gondozza lakó fiókákat még hosszabb ideig gondozza az emlősöknél a legfejlettebb az ivadékgondozás, az emlősöknél a legfejlettebb az ivadékgondozás, a méhben fejlődik az utód, a szülést követően a méhben fejlődik az utód, a szülést követően nagyon gondos ivadékgondozásban részesül nagyon gondos ivadékgondozásban részesül

102

103

104

105 32. Lecke A társas viselkedés alapjai

106 A társas viselkedés  Sok állatfaj egyedei magányosan élnek, csak a szaporodási időszakban keresik fel egymást pl. kétéltűek, hüllők többsége, vadmacska, mezei nyúl, aranyhörcsög. pl. kétéltűek, hüllők többsége, vadmacska, mezei nyúl, aranyhörcsög.  Más állatfajok egyedei csoportokba tömörülnek, társas életet élnek. csoportban élés előnyei: a táplálékszerzés csoportban élés előnyei: a táplálékszerzés eredményesebb eredményesebb a védelem hatékonyabb a védelem hatékonyabb a szaporodás nagyobb a szaporodás nagyobb esélyű esélyű csoportban élés hátránya: gyorsabban terjed a csoportban élés hátránya: gyorsabban terjed a betegség betegség

107  A csoport kialakulás módjai: véletlenszerűen áll össze a csoport pl. egy halraj, vagy véletlenszerűen áll össze a csoport pl. egy halraj, vagy meghatározott egyedek alkotják a csoportot, meghatározott egyedek alkotják a csoportot, általában rokoni kapcsolatban állók általában rokoni kapcsolatban állók  A csoportok fajtái: nyitott közösség zárt közösség zárt közösség

108  Nyitott közösség:  Létszáma változhat, kikerülhetnek illetve bekerülhetnek állatok a közösségbe állatok a közösségbe  Az egyedek között nagyon gyenge a szociális vonzódás (a társulási hajlam) társulási hajlam)  Fajtái: nyitott anonim közösség (=időleges tömörülés) az egyedek nem ismerik fel egymást az egyedek nem ismerik fel egymást a vándorlásra hajlamos állatokra jellemző a vándorlásra hajlamos állatokra jellemző pl. vándorsáskák, heringek, seregélyek, pl. vándorsáskák, heringek, seregélyek, lemmingek lemmingek nyitott nem anonim közösség nyitott nem anonim közösség az egyedek ismerik egymást az egyedek ismerik egymást pl. a szarvasbikák párzási időszakon kívüli pl. a szarvasbikák párzási időszakon kívüli csoportja csoportja

109  Zárt közösség:  A csoport tagjai felismerik a csoporthoz tartozót, idegent nem tűrnek meg a csoportban  Fajtái: zárt anonim közösség nem ismerik fel egyénenként egymást nem ismerik fel egyénenként egymást pl. rovarállam: államalkotó rovarok (hangyák, méhek pl. rovarállam: államalkotó rovarok (hangyák, méhek termeszek) képezik termeszek) képezik nagy létszámú közösség nagy létszámú közösség tagjai egymás rokonai tagjai egymás rokonai a közösségen belül kasztrendszer a közösségen belül kasztrendszer és munkamegosztás alakult ki és munkamegosztás alakult ki kolónia: költőkolónia a madaraknál (flamingók) kolónia: költőkolónia a madaraknál (flamingók) csorda az emlősöknél ( zebra) csorda az emlősöknél ( zebra) nagy létszámú közösség nagy létszámú közösség a szülők saját utódaikat gondozzák a szülők saját utódaikat gondozzák

110

111

112

113 Zárt nem anonim közösség az egyedek ismerik egymást az egyedek ismerik egymást rokoni kapcsolat van az egyedek között rokoni kapcsolat van az egyedek között pl. család: az utódok létrehozására és gondozására ala- pl. család: az utódok létrehozására és gondozására ala- kult, kis létszámú közösség kult, kis létszámú közösség tagjai általában a két szülő és az utódok tagjai általában a két szülő és az utódok legtöbbször rövid életű, az ivadékok önállóvá válá- legtöbbször rövid életű, az ivadékok önállóvá válá- sa után fel bomlik (de előfordul, hogy a szülők egy sa után fel bomlik (de előfordul, hogy a szülők egy életre együtt maradnak pl. bütykös hattyúk) életre együtt maradnak pl. bütykös hattyúk) nagycsalád: nem oszlik fel a család, több nemzedék nagycsalád: nem oszlik fel a család, több nemzedék együtt él együtt él pl. mezei pocok, elefántok, emberszabású majmok pl. mezei pocok, elefántok, emberszabású majmok

114

115

116

117 Rangsor (hierarchia):  Zárt nem anonim közösségre jellemző  A közösség egyedei között alá- és fölérendeltségi viszony alakul ki  A rangsorban elfoglalt helyért az egyedek megküzdenek, a küzdelem gyakran csak erőfitogtatás, legfeljebb rövid a küzdelem gyakran csak erőfitogtatás, legfeljebb rövid összecsapás összecsapás a rangsorban elfoglalt helyet az állat testtartása is jelzi a rangsorban elfoglalt helyet az állat testtartása is jelzi a rangsor időben változik a rangsor időben változik  fajtái: lineáris rangsor pl. a baromfiudvarban a tyúkoknál a csipkedési sorrend mutatja a csipkedési sorrend mutatja monarchikus pl. egy csimpánz csapatban monarchikus pl. egy csimpánz csapatban  Jelentősége: megakadályozza vagy mérsékli a csoporton belüli agressziót belüli agressziót szervezi a társas életet, a különböző tevé- szervezi a társas életet, a különböző tevé- kenységeknél a rangsorban előbb levők előnyben kenységeknél a rangsorban előbb levők előnyben vannak vannak

118

119

120

121 Agresszió:  A társas kapcsolaton belül kialakuló önző viselkedés  Támadó, fenyegető viselkedés (a ragadozó zsákmány- szerző viselkedése nem ilyen!), amely korlátozza egy másik szerző viselkedése nem ilyen!), amely korlátozza egy másik egyed lehetőségeit egyed lehetőségeit fenyegető viselkedésükkel „fegyvereiket” mutogatják (fogazatukat, karmukat vagy agancsukat),illetve erejüket de- fenyegető viselkedésükkel „fegyvereiket” mutogatják (fogazatukat, karmukat vagy agancsukat),illetve erejüket de- monstrálják (felborzolják szőrüket vagy tollukat ezzel na- monstrálják (felborzolják szőrüket vagy tollukat ezzel na- gyobbnak, erősebbnek tűnnek) gyobbnak, erősebbnek tűnnek)  Megfigyelhető a csoporton belüli rangsor kialakításakor a táplálékért, a vízért, a fészkelő helyért, a táplálékért, a vízért, a fészkelő helyért, a megfelelő társért vívott küzdelemkor a megfelelő társért vívott küzdelemkor a saját terület (territórium) védelmekor a saját terület (territórium) védelmekor

122 Altruizmus (önzetlenség):  A társas életet élő állatoknál megfigyelhető magatartás  Egy állat tevékenysége valamelyik fajtársának, általában ro- konának (pl. testvérének, unokatestvérének) életben maradá- si, szaporodási sikerét növeli, úgy hogy saját maga hátrányba kerül  Az „önzetlenül” segített rokon továbbélése és szaporodása a segítő egyed génjeit is továbbörökíti a segítő egyed génjeit is továbbörökíti  Példák: emberszabású majmoknál a testvérek segédkeznek anyjuknak a fiatalabb kölykök gondozásában anyjuknak a fiatalabb kölykök gondozásában oroszlánfalkában az elpusztult anya kölykét a falka oroszlánfalkában az elpusztult anya kölykét a falka ivarzó nőstényei gondozásba veszik, ezek a nősté- ivarzó nőstényei gondozásba veszik, ezek a nősté- nyek rokonok, így saját génjeik átörökítését is se- nyek rokonok, így saját génjeik átörökítését is se- gítik önzetlen viselkedésükkel gítik önzetlen viselkedésükkel az ember rokonának jobban segít, mint az idegennek az ember rokonának jobban segít, mint az idegennek

123 Hamilton- törvény: az altruizmus mértéke egyenesen arányos a rokonság fokával Csoport kohézió:  Az az erő ami a csoportot összetartja Csoportszelekció:  A csoport szintjén ható természetes szelekció, ami az egyed számára esetleg hátrányos, de a csoport számára előnyös számára esetleg hátrányos, de a csoport számára előnyös  Példa: alkalmi csoportba verődve táplálkozó énekesmadaraknál egyes egyedek vészkiáltást adnak,amikor megpillantanak egy ragadozó madarat alkalmi csoportba verődve táplálkozó énekesmadaraknál egyes egyedek vészkiáltást adnak,amikor megpillantanak egy ragadozó madarat a jelzést adó madár felhívja magára a ragadozó figyelmét, a jelzést adó madár felhívja magára a ragadozó figyelmét, magatartása tehát csökkenti saját túlélési esélyét, magatartása tehát csökkenti saját túlélési esélyét, ugyanakkor a csoporttagokét növeli ugyanakkor a csoporttagokét növeli az önzetlen gént hordozó egyedre erősebben hat a szelek- az önzetlen gént hordozó egyedre erősebben hat a szelek- ció, mint a önző gént hordozókra ció, mint a önző gént hordozókra

124 Rokonszelekció:  Rokon egyedek alkotta csoport szintjén ható szelekció  Példa: préri kutyák szintén vészjelzéssel figyelmeztetik egymást a közelben levő ragadozóra préri kutyák szintén vészjelzéssel figyelmeztetik egymást a közelben levő ragadozóra a vészjelzést fogó állatok rokonai az önzetlen egyednek, a vészjelzést fogó állatok rokonai az önzetlen egyednek, így génkészletük jelentős hányada megegyezik (pl. testvérek, szülők - utódok 50%- ban) így génkészletük jelentős hányada megegyezik (pl. testvérek, szülők - utódok 50%- ban) ezért az önzetlen egyed, a közeli rokonok révén a saját génkészletének a fennmaradását is biztosítja ezért az önzetlen egyed, a közeli rokonok révén a saját génkészletének a fennmaradását is biztosítja

125   Személyes tér: az a tér amelyre az egyed kizárólagos igényt tart, ha a fajtárs a határát átlépi elhúzódik előle, vagy agresszív magatartással lép fel a fajtárs- sal szemben nagysága szerint az állatok csoportosítása: - kontaktustűrők: pl. házi sertés, denevér - távolságtartók: pl. füsti fecske, tehén nagysága módosulhat: pl. szülők és utódok között, hímek és nősté- nyeknél, nagy hidegben

126   Territórium (felségterület): az élőhelynek az a része amelyet az egyes állatok, vagy párok, vagy közösségek birtokba vesznek, megjelölnek és a többi fajtárssal szemben védenek szerepe: táplálkozás, szaporodás (nász-, költő-, ivadékgon- dozó territórium) territoriális viselkedés: - territórium határainak kijelölése - behatolóval szemben agresszív magatar- tás

127 33. Lecke Az állatok kommunikációja

128 Biokommunikáció Az élőlények (az állatok) információcseréje   Szerepe:   Létfenntartási viselkedésben pl. táplálkozási magatartásnál   Fajfenntartási viselkedésben pl. párkeresés   Társas viselkedésben pl. fajtárs felismerés   Fajtái: kémiai-, vizuális és akusztikus kommunikáció

129 Kémiai kommunikáció: Vegyi anyagokkal történő kommunikáció   Feromonok: biokommunikációra képes vegyi anyagok   Általában a kültakaró mirigyei termelik, leadják a környezetük be (levegőbe, vízbe), és ott terjednek   Terjedésük függ: a közeg mozgásának irányától és sebességétől Pl. a nőstény gyapjaslepke feromonja akár 4 km távolságra is eljut   Példák a vegyi kommunikációra:   Létfenntartási viselkedésben:   Táplálkozással kapcsolatos tájékozódásnál pl. a fullánktalan méheknél feromonösvényt képeznek a kaptártól a gazdag táplálék- forrásig, melyen a kaptártársak is végig haladnak a tartós feromont felszíni tárgyakra juttatják

130   Védekező magatartásnál: pl. a hangyák riasztó feromonnal riasztó feromon: néhány cm-es körzetben hatásos néhány mp alatt elillan veszély esetén riasztó feromont termelnek egymásnak tovább adják végigvonul az egész bolyon, és kiváltja a menekülést   Társas viselkedésben:   Térbeli eloszlás szabályozásánál: pl. a lisztbogár lárváknál ha túl sűrűn vannak taszító feromont termelnek és távolodnak egymástól

131   Fajfelismerésnél pl. államalkotó rovarok közösségenként jellegzetes szaggal rendelkeznek, ez a „bolyszag” ha a fajtárson nem érzik a bolyszagot agresszív magatartással reagálnak a méhkaptárba az új anyát kis ketreccel kell berakni, bizonyos idő múlva felveszi a kaptárszagot   Territoriás viselkedésnél pl. kutyák vizeletükben levő feromonnal jelölik territóriumuk határát

132   Fajfenntartó viselkedésben   Utódfelismerésnél pl. őzsuta jellegzetes szagáról ismeri fel a gidáját, idegen szagot érez rajta sorsára hagyja a rágcsáló nőstények, a szagtalanítva fészekbe visszahelyezett utódokat felfalják   Ivadékgondozásnál pl. sügéreknél ha sügér szülőket olyan akvárium vizébe rakjuk, amelyben korábban ivadékok úszkáltak a szülők ivadékgondozó magatartásba kezdenek, úszóikkal erősen legyeznek

133 Vizuális kommunikáció   Vizuális jelek: mozgások testtartások Mozgás, mint vizuális jel:   Létfenntartási viselkedésnél pl. a házi méhnél, a „tánc” a kaptárba visszatérő felderítő méh (virágport, nektárt gyűjtő méh) jellegzetes mozgása, a (függőleges) lép felszínén a „tánc” –cal információt közöl a táplálékról a tánc fajtái: 1. körtánc: gyors kör alakú mozgás jelentése: a táplálék nagyon közel van a kaptárhoz 2. rezgő (riszáló) tánc: nyolcas alakú tánc a nyolcas egyenes szakaszánál rezegteti a potrohát és zümmögő hangot ad

134

135 jelentése: a táplálék távol van a kaptártól mit jelez a táncával?: 1. a táplálék mennyiségét: minél izgatottabb, illetve kitartóbb a tánc, annál gazdagabb a táplálékforrás (a táplálék minőségét: körbe kóstoltatja a talált táplálékot) 2. a táplálék távolságát, illetve a táplálékforrás eléréséhez szükséges izomenergiát: a potroh rezgésének frekvenciájával, illetve a 8-as közép- ső szakaszának a hosszával

136 3. a táplálékforrás irányát, a táplálékforrás milyen irányban van a kaptártól a Naphoz viszonyítva: a kaptár, Nap és a táplálékforrás közötti szög = a lép függőlegese és a nyolcas tánc egyenes szakasza közötti szög

137

138   Fajfenntartási viselkedésnél pl. madár fiókák táplálékkérő magatartásánál bizonyos nagyságú, mozgó alak, szemmagasság felett tátogó reakciót vált ki a fészekben levő madárfiókáknál pl. integető rákok párválasztásánál a párválasztás időszakában a hím rák a nagyobb méretű bal oldali ollójával integető mozgást végez, így csábítja a nőstény rákot (ha elcsábul a nőstény, akkor követi a hímet a homokba ásott lakóhelyére, ott történik a párosodás)   Társas viselkedésnél pl. szitakötő körbe repüli a territóriumát, így jelzi a határát

139 Akusztikus kommunikáció A rovarokra és a gerincesekre jellemző   Rovarok (pl. tücskök, sáskák, szöcskék) hangadó szerve a lábukon vagy a szárnyukon vagy a potrohukon van társas viselkedésnél: egyedfelismerés fajfenntartó viselkedésnél: párválasztásnál az ivari partner hívása   Gerinceseknél kétéltűeknél: fajfenntartó viselkedésnél a hím hívójele, ha közelről hallatszik vonzó lehet a nőstény- nek ha távolról hímek, nőstények kórusban válaszolnak

140 madarak: legösszetettebb az akusztikus kommunikációjuk öröklött és tanult elemekből áll, fajon belül is variálódik (ez teszi lehetővé az egyedek felismerését az élőhelyen) emlősök: ultrahangot használnak a denevérek egymás között és a zsákmány szerzésnél ultrahangot használnak a rágcsálók az ivadékgondozásnál hanghasználat a majmoknál, a galléros pávián 17 féle hangjelzést használ a csimpánznak féle hangjelzése van

141 34. lecke Az ember viselkedése

142 Az ember viselkedése - Öröklött magatartások: már az újszülöttre jellemzőek bizonyos öröklött mozgásmintázatok pl.: - kereső reflexmozgások - megkapaszkodás- és a fogás reflexe - érzelmeket kísérő arcjáték (mimika) ezek a magatartások az életben maradás feltételei

143 - Tanult magatartások: - bevésődés: - a zenei képzés bevésődési időszaka 3-6 év közötti (Kodály Z. szerint), aki ekkor nem hallgat éneklést vagy ze- nét, később zeneileg nem képezhető - utánzásos tanulás,kiegészítve önálló próbálkozással: - hason fekve emelgeti a fejét, megfordul az ágyban, felül, mászik, feláll, el kezd járni, és beszélni

144 - megszokás: pl.: a városi zajra a nagyvárosok lakói nem figyelnek, ugyanakkor a vidéken élőkre a városi zaj erős ingerként hat - feltételes reflex: - lásd korábban: orvosi rendelő vészreakció - egy tárgy nevének a meghallása ugyanazt a hatást váltja ki bennünk, mint a jelenléte - idegen nyelv tanulása: a magyar fogalom- hoz társítjuk az idegen kifejezést

145 - operáns tanulás: - a magatartásra irányuló dicséret pozitív megerő- sítés, az elmarasztalás negatív megerősítés - belátásos tanulás: - az iskolában a megszerzett ismeretek új rend- szerben való alkalmazása

146 Társas viselkedés az embernél - fontos szerepet játszott az emberré válásban a fejlődő társas viselkedés - az emberelődök csoportokban éltek, ugyanis az emberre jellemző a szociális vonzódás, a csoportok jellemzői: - létszámuk: fő - enyhe hímdominancia érvényesült - az együttműködés magas szintű volt - A tapintással kapcsolatos ingerek nagyon fontosak pl. rendszeresen simogatott koraszülöttek(másfélszer) gyorsabban növekednek, mint a nem simogatottak

147 az ölelés a felnőttek számára is megnyugtató, eny- híti a depressziós tüneteket is - a szag- és vizuális ingerek is lényegesek: egyes emberi feromonok mindkét nemnél serken- tik személyes kapcsolatok kialakítását az emberi arc szociális kulcsinger: sokféle üzenetet képes kifejezni - az ajándékozás, a javak megosztása az emberi kul- túrákra (közösségekre) jellemző alapja öröklött, de tanult elemekkel kiegészül majomgyerek nem osztja meg a társaival az ételt, az embergyerekre viszont jellemző az ajándékozás

148 Az emberi agresszió - az öröklött alapjai az emberben is megvannak, főleg a gyermekek és a feldühödött felnőttek viselke- désében nyilvánulnak meg - tanulással nagyon alacsony szintre szorítható, de magas szintje is kialakítható, mint pl. a háború háború: tanult, csoportos kulturális agresszió, düh általában nem kíséri, de ugyanakkor a javak megszerzésén túl az ellenfél megölésé- re irányul - az emberi agresszió típusai: - territoriális, tulajdont védő, rangsorral kapcsolatos - szülői, nevelői (csak emberre jellemzők)

149 - agressziós formák: - az állatvilágban a leggyakoribbak a közvetettek, az embernél a direktek - a verbális agresszió sajátosan emberi, gyakran megelőzi a gesztusokat (kézmozdulatokat, tag- lejtést, testbeszédet) és a fizikai támadást - az emberi agresszió csillapító mechanizmusai: mosoly, sírás, fej lehajtása, szociális kötődés meg- szakításával való fenyegetés

150 Szabálykövető ember: - Az állatokkal szemben az ember képes szabályokat megtanulni és követni az emberi társadalom létét, harmonikus működését ez a szabálykövetés teszi lehetővé

151 Az állatok és az ember kommunikációja közötti különbség: - az állati kommunikáció zárt genetikai programon ala- puló, öröklött magatartás, puló, öröklött magatartás, - csak fajra jellemző jelkészlete van, - az állat a jelkészletet nem tudja kiegészíteni, - a jelek analógok, azaz a jeladás intenzitása határozza meg az információt határozza meg az információt pl. a kutya erősebb morgása nagyobb fenyege- pl. a kutya erősebb morgása nagyobb fenyege- tést jelent tést jelent

152 - az emberi kommunikáció legfőbb eszköze a nyelv - a nyelv: nyitott genetikai programmal, tanulással alakul ki, - a hangkészlet kombinálásával tetszés szerinti számú jel, szó képezhető - a szavak nem analógok, a jelentésük a hangerő- től független től független - az állati és az emberi metakommunikáció (nem verbá- lis kommunikáció) közös elemei: lis kommunikáció) közös elemei: - a mimika, a tekintet, a testtartás az ember metakommunikatív jeleinek a száma sokszo- az ember metakommunikatív jeleinek a száma sokszo- rosan meghaladja a legfejlettebb emlősállatokét rosan meghaladja a legfejlettebb emlősállatokét

153 a


Letölteni ppt "Etológia. Etológia: az állatok viselkedésével foglalkozó tudományterülete a biológiának tudományterülete a biológiának Az etológián belül a humánetológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések