A nemzetállamok és birodalmak kora (1849—1914)

Az előadások a következő témára: "A nemzetállamok és birodalmak kora (1849—1914)"— Előadás másolata:

1 A nemzetállamok és birodalmak kora (1849—1914)
Összefoglalás

2 A korszak általános jellemzői
Reálpolitika: diplomáciai játszmák, belső reformok, helyi háborúk pl. III. Napóleon (1848—1870) -köztársasági elnök, majd császár (1852-) -külpolitikája, a bonapartizmus 1. a nemzeti nagyság, a területszerzés politikája 2. a demagógiáé is, hogy a társadalmi csoportokat ellenőrzése alatt tartva uralkodhasson rajtuk (Indokína, Algéria…) Szerepe az olasz egységben Bukásának oka a porosz-francia háború (Sedan, 1870)

3 A második ipari forradalom (1850--)
A nehéziparban (pl. az acélgyártás) A kőolaj (energiaforrás) és a vegyipar megjelenése Robbanómotor és villanymotor (erőgépek) A feltalálók már tudósok Az üzemek mérete megnő (a tőke koncentrációja) A finánctőke : a bank betársul az iparvállalatba Monopóliumok: a nagyvállalatok szövetségével megszűnik a szabad verseny, a tőke nemzetközivé válik

4 Egy sikertörténet: Németország
Poroszország: a forradalmi, liberális megoldás elvetése (Bismarck kancellár) Gazdasági előnyök: nyugati tőkeinjekció, nagy belső piac, olcsó munkaerő, Siemens-kemence (acélgyártás) belső égésű motor autógyártás Kisnémet egység: megszerzi Anglia támogatását a/ Ausztria legyőzése (Königgrätz, 1866) b/ Franciaország legyőzése (Sedan, 1870) a Német Császárság kimondása: jan.18., Versailles Elzász-Lotaringia Németországé francia revansizmus

5

6 Egy másik sikertörténet: USA
Abolicionizmus: rabszolga-felszabadító mozgalom -a Republikánus Párt (1854--) programjában Délnek ( a Konföderált Amerikai Államoknak, ) szüksége van a rabszolgákra, mert csak így tud versenyképes maradni a világpiacon -valamennyi gazdasági mutató Észak előnyét jelzi a kirobbanó polgárháborúban (1861—65) Lincoln elnök (1860—) telepítési törvényével (1862) teljesíti pártja szabad földfoglalásra, rabszolga-felszabadító rendeletével (1863) pedig az abolicionizmusra vonatkozó programpontját. A feladat: Dél rekonstrukciója, a feketék tényleges egyenjogúsítása

7 Az USA az élre tör A világ egyik legnagyobb belső piaca
Tőkekivitel Latin-Amerikába („Amerika az amerikaiaké”, 1823: Monroe-elv) — cél: politikai befolyás szerzése Megnyitja a japán piacot (1854) Kína: nyitott kapuk elve (1899) =„dollárdiplomácia” A spanyolok kiszorítása volt gyarmataikról katonai erővel (Kuba, Puerto Rico, Fülöp-szgk., 1898) Panama-csatorna (1913): stratégiai-közlekedési szerepe van

8 A gyarmatosítás A világ minden „fehér foltját” el kell foglalni, nehogy a nagyhatalmi rivális foglalja el (imperializmus: a birodalomépítés kora)! harc a világ újrafelosztásáért pl. Afrikában fegyverkezési verseny pl. az óriás csatahajók építésében Anglia és Németország között A gyarmatok gazdaságának alárendelése az anyaország érdekeinek (nyersanyagszállítók és felvevőpiacok) -pl. India: 1858-tól koronagyarmat -Nagy-Britannia fehér gyarmatai megkapják a domíniumi státuszt (alkotmányos viszonyok: saját kormány, saját parlament)

9 A szövetségi rendszerek létrejötte
Hármas szövetség -No., OMM (1879), Olaszország (1882), Románia (1883) Hármas antant -Franciaország, Oroszország (1893) -Franciaország, Anglia: entente cordiale (1904) -Anglia, Oroszország (1907) Franciaországot nem sikerül elszigetelni, a világpolitika két leginkább szemben álló állama Németország és Anglia. Megoldatlan a balkáni „lőporos hordó” helyzete!

10 A korszak társadalmi viszonyai
A „boldog békeidők” illúziója A centrum: javuló életszínvonal, népességcsökkenés -középosztályi társadalom -a polgári állam kiterjeszti a választójogot, és megjelenik a társadalombiztosítás (nyugdíj-, beteg-és balesetbiztosítás) a forradalmak nem jellemzőek a korszakra A periféria: begyűrűzik a demográfiai robbanás kivándorlás Európából -torlódó társadalom -az I. ipari forradalom utáni állapotok a nagyvárosokban (Oroszország)

11 XIII. Leó pápa sorra vette az egyház, az állam, a vállalkozó és a munkás feladatait a szociális kérdés megoldásában. A „Rerum Novarum” című enciklika gondolatain alapul a modern katolikus felfogás: „a szocialisták, szítva a szegények irigységét a gazdagok ellen, a magántulajdon eltörlését állítják szükségesnek, s az egyesek javait valamennyinek közös tulajdonává akarják tenni… De tervük a szociális kérdés megoldására annyira alkalmatlan, hogy maguknak a munkásoknak is kárára volna, azonkívül igazságtalan is, mivel erőszakot követ el a jogos tulajdonosokon, elernyeszti a társadalmi rendet s fenekestől fölforgatja a társadalmat… Az egyház ugyanis az, mely az evangéliumból merített tanaival…az embereknek nemcsak elméjét kiművelni, hanem életüket s erkölcseiket szabályozni törekszik; az egyház az, mely sok hasznos intézménnyel javítja a szegények helyzetét…

12 …folytatás A munkásnak és szegénynek a következő kötelmei vannak:…saját érdekében tartózkodjék az erőszaktól s ne vetemedjék soha lázadásra, ne szövetkezzék rosszindulatú emberekkel, kik rászedik,…holott a velük való szövetkezésnek eredménye nem lehet más, mint feldúlt jólét és késő bánat…

13 A kávéháztól az illúzióvesztésig
Az újkori olimpiák (1896: Athén--, az úriemberek versenye) Kerékpár, foci…tömegsport és klubok Darwin: evolúció és szelekció (A fajok eredete) szociáldarwinizmus, fajelmélet Antiszemitizmus, cionizmus Egzisztencializmus: Hogyan lehet az ember boldog a megváltozott világban? -Nietzsche: az ember magára maradt, az értékek viszonylagossá váltak felsőbbrendű ember Freud: a tudatalatti vizsgálata --lélekelemzés Tömegkultúra—elitkultúra Szecesszió=kiszakadás

14 Női emancipáció—szüfrazsett mozgalmak TK. 27. o.
Egy telefonközpont női dolgozói