Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÖRÖKLÉSI JOG előadásvázlat 2011-2012-es tanév, II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÖRÖKLÉSI JOG előadásvázlat 2011-2012-es tanév, II. félév."— Előadás másolata:

1 ÖRÖKLÉSI JOG előadásvázlat es tanév, II. félév

2 Az öröklési jog alapfogalmai  Öröklés : az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes (universalis) jogutódlás (Ptk §). Az öröklés a tulajdonjogi viszonyokban a tulajdonos személyében ipso iure alanyváltozást eredményez.  Ipso iure öröklés : az öröklés minden külön jogcselekmény nélkül, az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva áll be.  Örökhagyó : az elhunyt személy, akinek vagyonában halála miatt egyetemes jogutódlás következett be.  Öröklési jogcímek : örökhagyó végintézkedése törvényes öröklés (a kötelesrész nem valódi öröklési jogcím, a jog kötelmi jogi igényként kezeli)

3  Hagyaték: az örökhagyó halála esetén jogutódaira átszálló egész vagyon: - vagyontárgyak, - az örökhagyó polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége.  Örökös: - akire az örökhagyó hagyatéka, mint egész száll át (Ptk §) (egyetemes jogutód) - akire a hagyaték meghatározott hányada száll át (Ptk § (2) bekezdés) → különös jogutód - kétség esetén az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét kitevő meghatározott vagyontárgy(ak)at juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint e személynek a hagyatéki terhek viselésében is osztozni kell. ( Ptk § (3) bekezdés) Az öröklési jog alapfogalmai

4  Hagyomány : az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkező különös (singularis) jogutódlás, amelynek során a hagyományos a hagyatékban meglévő valamely vagyontárgy tulajdonosa lesz, anélkül, hogy a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kellene: dologi hagyomány — kötelmi hagyomány  Meghagyás : az örökhagyó végrendeletében valamely hagyatékban részesülő személyt kötelezettséggel terhel, amelynek követelésére azonban a kedvezményezett nem válik jogosulttá.  Kötelesrész : az örökhagyó gyermekének ill. szülőjének valamint házastársának a törvény szerint járó minimum-részesedése az örökhagyó vagyona terhére. (Ptk §) Az öröklési jog alapfogalmai

5 Az öröklés feltételei, kiesés az öröklésből A)az örökhagyó halála B)öröklési képesség, illetve szerzőképesség (→ egybeesik az általános polgári jogi jogképességgel) C)az örökhagyó túlélése D)az örökös nem esett ki az öröklésből → kiesik az öröklésből, o aki az örökhagyó előtt meghal; o aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg; o aki az öröklésre érdemtelen; o aki lemond az öröklésről; o akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott; o aki az örökséget visszautasította.

6 A kieső személyt a törvény rendelése folytán örökösként és bizonyos esetekben kötelesrészre jogosultként figyelmen kívül kell hagyni. Ezek a feltételek mind az univerzális, mind a szinguláris öröklésre vonatkoznak. Sajátos szabály vonatkozik a (különélő) házastárs kiesésére. (Ptk § (1)-(2) bekezdés) → kiesik a házastárs az öröklésből, ha  az örökhagyó halálakor a házastársak között nem áll fenn életközösség - (törvényes öröklés esetén) és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás. Az öröklés feltételei, kiesés az öröklésből

7 Házastárs érdemtelenségére csak az hivatkozhat, aki a kiesés folytán örökölne vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől, illetve más tehertől mentesülne. Az öröklés feltételei, kiesés az öröklésből  az örökhagyó halálakor a házastársak között nem áll fenn életközösség - (végintézkedési öröklés esetén), kivéve, ha az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedését az örökhagyó azért nem vonta vissza, mert házastársát az életközösség megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni.

8 Érdemtelen az öröklésre, aki  az örökhagyó életére tört;  szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította (megkísérelte);  aki a hagyatékból való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört. Az érdemtelenséget az örökhagyó megbocsáthatja. Az érdemtelenség (Ptk § (1) bekezdés)

9  az örökhagyó és a törvényes öröklésre jogosult közötti írásbeli szerződéssel történik  történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében  megtámadható (Ptk § (2) bekezdés)  terjedelme megállapodás tárgya:  vonatkozhat egész örökrészre (Ptk § (1) bekezdés ) vagy az örökrész egy részére, a kötelesrészre, illetve kizárólag a kötelesrészre (Ptk § (1) bekezdés)  általában relatív kiesési ok  kijelölhetik a lemondó helyett öröklő személyt. Lemondás az öröklésről (Ptk §)

10 10  az öröklés megnyílta után tett olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az örökös kinyilvánítja, hogy nem kíván örökölni.  a visszautasítás joga az államot nem illeti meg, mert az állam szükségképpeni örökös!  a visszautasítás nincs alakisághoz kötve, de egyértelműnek és vitathatatlannak kell lennie.  mindig relatív kiesési ok: a leszármazókra nem terjed ki!  visszautasítás jogáról le lehet mondani  a visszautasítást nem lehet visszavonni  részleges visszautasítás érvénytelen, kivéve mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld! Az öröklés visszautasítása (Ptk §)

11 LEMONDÁSVISSZAUTASÍTÁS a hagyaték megnyitása előttután a jognyilatkozatkétoldalú szerződésegyoldalú nyilatkozat alakszerűségcsak írásbanszóban is részlegesen korlátozás nélkül lehetséges csak korlátozásokkal, kivételesen lehetséges leszármazókra kihat kivételesen igensoha meghatározott személy javára lehetségesnem lehetséges A lemondás és a visszautasítás összehasonlítása

12  Fogalma: a kizárás az örökhagyó végintézkedésben tett nyilatkozata, amelyben törvényes örökösét kifejezetten vagy hallgatólagosan (mellőzéssel) kizárja az öröklésből. Indokolni nem szükséges.  PK 82. : együttélő házastárs özvegyi jogának mellőzéséről  A kötelesrészre jogosultakat e részükből nem rekeszthetik ki, kivéve a kitagadás eseteit (kötelesrészre szorítás).  A kizárás relatív kiesési ok.  kizárás = kitagadás !!! Kizárás az öröklésből (Ptk § (2) bekezdés)

13  A kötelesrészre is kiható kiesési ok.  A törvényben taxatíve felsorolt okok fennforgása esetén alkalmazható, melyek a következők: - érdemtelenség; - örökhagyó sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény; - az örökhagyó egyenesági örököseinek vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekmény elkövetése; - az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettség súlyos megsértése; - erkölcstelen életmódot folytatása; - jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélés; - házastársi kötelességet durván sértő magatartás tanúsítása.  Kitagadás érvényessége, érvénytelensége  Megbocsátás Kitagadás (Ptk §)

14 A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE 1. A törvényes öröklés általános szabályai  szubszidiárius jelleg = örökhagyói végintézkedés hiányában, illetve annak hézagaiban érvényesül A törvényes örökösök sorrendje (Ptk §) Elsősorban : az örökhagyó leszármazói, leszármazási fokok szerinti sorrendben örökölnek,  a helyettesítés elve szerint,  több gyermek fejenként egyenlő ( per capita ) részben  a közelebbi leszármazó kizárja a távolabbit (leszármazók mellett a házastárs haszonélvezeti jogot örököl özvegyi jogosultként)

15 Másodsorban az örökhagyó házastársa állagörökösként örököl (általában csak a szerzeményi vagyont), DE : csak leszármazók hiányában vagy azok kiesésekor! Feltétele: az örökhagyó halálakor fennálló érvényes házasság, DE kiesési ok, ha a házassági életközösség nem áll fenn és annak visszaállítására nem volt kilátás (v.ö.: a házastárs öröklésből való kiesésének esetei, Ptk §) A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE 1. A törvényes öröklés általános szabályai

16 Harmadsorban az örökhagyó felmenői, illetve oldalági rokonai örökölnek 1. az örökhagyó szerzeményi vagyonában 2. leszármazók hiányában és a házastárs kiesése esetén: - szülők, illetve szülői leszármazók (első parentéla), - a nagyszülők és nagyszülői leszármazók (második parentéla, a helyettesítés elve szerint), - az örökhagyó távolabbi felmenői (csonka parentéla; (egyszerre és fejenként egyenlő arányban; a közelebbi nem zárja ki a távolabbit)  Végső soron az állam mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A törvényes öröklés általános szabályai

17 1. sz. példa H 1 Ö H 2 Gy l Gy 2 Gy 3Gy 4Gy 5 A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A leszármazók törvényes öröklése A gyermekek öröklése (Ptk. 607.§ (1) és (2) bekezdés) A gyermek – élve születéstől függően – fogamzásának időpontjától örökölhet. A vérségi leszármazás a döntő. Gyermek az apa után akkor örököl, ha családjogi státusza tisztázott [ld. apasági vélelmek, Csjt §] Valamennyi gyermek fejenként egyenlő arányban örököl.

18 2. sz. példaÖ Gy 1 Gy 2 Gy 3 U 1U 2 U 3U 4 DU 1DU 2 A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A távolabbi leszármazók öröklése - A közelebbi leszármazó öröklése kizárja a távolabbit. - A helyettesítési elv szerint (Ptk § (3) bekezdés) - Valamely leszármazó kiesése esetére a kiesett leszármazó törzsén lévő leszármazókat juttatja az adott örökrészhez: egymás közt egyenlő részben öröklik meg. - Nem érvényesülhet, ha a kiesett gyermeknek nincs leszármazója, vagy a leszármazó is kiesett.

19 A házastárs állagörökösként csak leszármazók hiányában örököl. Jogalapja : az örökhagyó halálakor fennálló házasság, kivéve, ha a házassági életközösség nem állott fenn. Leszármazók mellett a túlélő házastársat özvegyi jog illeti meg. A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS RENDJE A házastárs törvényes öröklése

20 3. sz. példa Apa Anya T1 T2 Ö T3 unokaöccs unokahúg Parentéláris öröklés (Ptk §) parentéla = az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonok és leszármazóik öröklési csoportja. 1. Szülői (első) parentéla (Ptk § (1)-(3) bekezdés) - szülők és szülői leszármazók öröklése - fejenként egyenlő részben (per capita) - a helyettesítés elve szerint. Jogalapja : a rokoni kapcsolat, házastársi kapcsolat nem szükséges.

21 4. sz. példa Napa 1 - Nanya 1 Napa 2 – Nanya 2 N bácsi Anya Apa N néni U testvér 1 Ö U testvér 2 2. Nagyszülői (második) parentéla (Ptk. 609.§ (1)-(4) bekezdés) - nagyszülők és leszármazóik öröklése - fejenként egyenlő részben - helyettesítés elve szerint Egy-egy nagyszülőpár és leszármazóik külön öröklési csoportot képeznek. Parentéláris öröklés (Ptk §)

22 3. A távolabbi felmenők öröklése (Ptk §) A nagyszülőkön túli felmenők leszármazóinak öröklési jogát a Ptk. nem ismeri el. Ezen felmenők egyszerre, fejenként egyenlő arányban válnak örökösökké. 5. sz. példa Ükapa Dapa 1 Danya 1 Danya 2 Napa 1 Napa 2 Napa2T Apa Anya Ö Parentéláris öröklés (Ptk §)

23 osztályrabocsátás = olyan számítási mód, amelynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által adott ingyenes adományokkal történő korrekciója. Feltételei: 1. több leszármazó közösen örököl, 2. mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az 3. ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette (Ptk § (1) bekezdés), feltéve, hogy 4. a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte vagy arra lehet következtetni, hogy azt a hozzászámítás kötelezettségével adta. Kivételek:- szokásos mértékű ajándékok - rászorult leszármazók részére nyújtott tartás Az osztályrabocsátás (Ptk §)

24 Jellemzői: - Az osztályrabocsátás a törvényes öröklés kísérője. - A leszármazók hozzátartozójának ilyen kötelezettsége nincs. - Vagyonmozgást nem eredményez. Számítása: 1. az ingyenes adományok juttatáskori értékét hozzá kell számítani a hagyatékhoz, s az így kapott összesített érték alapján kell a leszármazók örökrészét meghatározni, majd 2. az ingyenes adományban részesített örökösök örökrészéből pedig le kell vonni az adomány értékét. Az osztályrabocsátás (Ptk §)

25 25 6. sz. példa Ö Gy 1Gy 2Gy [30]+10 A hagyaték tiszta értéke 90. Az örökhagyó – az osztályrabocsátás kifejezett kikötésével – ajándékba adott Gy 1-nek 30-at.Az osztályra bocsátandó érték figyelembevételével kiszámított örökrész: Mivel Gy 1 már megkapott 30-at, az ő (hagyatékból kielégítendő) örökrésze 10, Gy 2 és Gy 3 pedig et kap. Ha az osztályrabocsátott érték eléri az illető leszármazó örökrészét, őt figyelmen kívül kell hagyni a hagyaték felosztásakor. Az osztályrabocsátás (Ptk §) = 40

26 túladományozás = ha az osztályrabocsátandó hagyaték értéke meghaladja az illető leszármazó örökrészét  kétszeres számítás : 1. az egy leszármazóra jutó örökrész és adomány megállapítása és 2. a túladományozott figyelmen kívül hagyásával újból 7. sz. példa Ö Gy 1Gy 2Gy 3Gy 4 [30] [90] A hagyaték tiszta értéke 120. Gy 1 azt osztályrabocsátás kötelezettségével ajándékba kapott az örökhagyótól 30-at, Gy 4 pedig 90-et. Az osztályra bocsátott értékkel kiszámított örökrész: Minthogy Gy 4 ennél többet kapott, kielégítettnek kell tekinteni, DE: a különbözetet nem kell visszaadnia!!! Ezt követően Gy 4-et figyelmen kívül hagyva kell a hagyatékot a többi gyermek között felosztani, így ez (Gy 1 ajándékát is figyelembe véve) 50 lesz. Az osztályrabocsátás (Ptk §) = 60

27 „közvetett” osztályrabocsátás = a kiesett leszármazó leszármazója köteles osztályra bocsátani az örökhagyótól a kiesett felmenője által kapott ingyenes adományt a hagyatékban részesedés arányában. 8. sz. példa Ö Gy 1 Gy 2Gy 3 [20/2=10]50 50 U 1U 2 (10)+15 (10+10)+5 U3 [100] A hagyaték tiszta értéke 120. Az örökhagyó az osztályrabocsátás kikötésével Gy 1-nek ajándékozott 20-at, U 2-nek 10-et, U 3-nak 100-at. Az osztályra bocsátandó értékek szerinti gyermekrész: Az osztályrabocsátás (Ptk §) = 50 Az unokarész a gyermekrész fele, azaz 25. U 3 és az általa kaptt 100

28 özvegyi jog = a házastárs és a bejegyzett élettárs törvényes öröklési jogi helyzete az örökhagyó rokonainak törvényes állagöröklése esetén → az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (Ptk § (1) bekezdés) Feltételei: - házassági vagy bejegyzett élettársi kötelék - nem áll fenn kiesési ok (v.ö.: kizárás mellőzéses formája: PK 82.) Az özvegyi jog akadálya lehet a szerződéses haszonélvezeti jog: ebben az esetben az özvegyi haszonélvezet a szerződéses határidő letelte után veszi kezdetét. A túlélő házastársat, bejegyzett élettársat a haszonélvezeti jog ipso iure megilleti. Az özvegyi jog fennállása lehetséges - a leszármazók állagöröklése mellett; - az ági vagyon tekintetében. Az özvegyi jog

29 29 Tartalma: a haszonélvező jogai és kötelezettségei, amelyeket a haszonélvezeti jogra mint korlátolt dologi jogra vonatkozó szabályok határozzák meg (Ptk §) Sajátos szabályok:- tőke, értékpapír, betétkönyv - szerzői jog Terjedelme: - teljes terjedelmű - a haszonélvezeti jog a házastársat, bejegyzett élettársat haláláig megilleti, KIVÉVE akkor, ha a házastárs új házasságot köt vagy új bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. DE: PK. 83. szerint az élettársi viszony létesítése az özvegyi jogot nem szünteti meg! Özvegyi jogok versengése: ha az örökhagyó házastársának (bejegyzett élettársának) életében meghal az állagörökös, akinek házastársa (bejegyzett élettársa) szintén özvegyi jog jogosultja. Az özvegyi jog

30 Az özvegyi jog korlátozása (Ptk §) - csak a leszármazók kérhetik - csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet az házastárs (bejegyzett élettárs) szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve: az örökölt vagyontárgyakat; házastárs (bejegyzett élettárs) saját vagyonát, saját keresményét. Az özvegyi jog megváltása (Ptk § (3)-(5) bekezdés) - a házastárs és az állagörökösök kérhetik (PK. 84.sz.: személyhez fűződő jog) - megváltási igény korlátai: 1. a kérelem visszautasítható, ha az özvegyi jog célja meghiúsulna vagy az állagörökösök jogos és méltányos érdekei szenvednének sérelmet ( PK. 84. sz.) 2) az egyoldalú megváltási igény nem terjedhet ki a házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra. Az özvegyi jog

31 A megváltás módja: - elsősorban természetben; - másodsorban: megváltás fejében járó érték pénzben történő kiadásával A megváltás határideje: - hagyatéki eljárás során - öröklés megnyílásától számított egy éven belül. A megváltási igényt a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell benyújtani. 9. sz. példaÖH Gy 1 Gy 2 Gy 3 U 1 U 2 [a] 1/8 1/8 1/4 1/4 1/4 [b] 1/6 1/6 1/3 3/12 1/12 Az özvegyi jog a) A megváltást valamennyi leszármazó (vagy H) igényli → a „gyermekrész” az egész hagyaték ¼-e lesz. b) a megváltást csak Gy 3 igényli → a „gyermekrész” Gy 3 törvényes örökrészének (vagyis a hagyaték 1/3-ának) ¼-e lesz.

32 Az örökbefogadott kettős öröklési jogi kapcsolat ban áll: - örökbefogadó szülőkkel és azok rokonaival és - vérszerinti rokonaival, KIVÉVE a titkos örökbefogadás esetét! Öröklési jogi kapcsolat fennáll fordított irányban is, mind az örökbefogadott és az örökbefogadó, mind pedig az örökbefogadott és annak vérszerinti rokonai között. Ebben a viszonylatban az örökbefogadó és rokonai megelőzik a vérszerinti szülőket. 9. sz. példaÖ Gy 1Gy 2Gy 3 1/4 1/4 U 1U 2 1/4 + 1/81/8 Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési szabályok (Ptk §) Gy 1 halála után Ö örökbefogadta U 1-et. A törvényes öröklés rendjén Gy 2, Gy 3 és U 1 (örökbefogadott gyermekként) a hagyaték ¼ - ¼ részét örökli, U 1 és U 2 pedig (Gy 1 örököseként) 1/8 – 1/8 részt.

33 Az örökhagyó vagyona két részből állhat: Az ági vagyon alvagyon a hagyatékon belül, amely sajátos háramlási rend szerint öröklődik. Az ági öröklés feltételei: 1. nincs leszármazó törvényes örökös, 2. van ági vagyon nak minősülő hagyatéki vagyontárgy, 3. amely természetben megvan a hagyatékban, és 4. van ági örökös. Az ági öröklés (Ptk §) szerzeményi vagyon ági vagyon olyan vagyontárgy, amely az örökhagyóra öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárul, közvetlenül valamelyik szülőjétől, távolabbi felmenőjétől; vagy testvértől, testvér leszármazójától (Ptk § (1)-(3) bekezdés)

34 Az ági öröklés (Ptk §) Az ági vagyonba ingó (ld. bontási anyag kérdése, v.ö.: PK. 81.) vagy ingatlan (ld. épület kérdése, v.ö. PK 80.) vagyontárgyak is tartozhatnak. DE: nem minősül ági vagyonnak - az ági vagyon helyébe lépett, vagy az annak értékén vásárolt vagyontárgy → redintegráció tilalma (kivétel: vételár, PK 81.), - szokásos mértékű ajándék, - 15 évi házasság után a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt. - hivatkozni kell a vagyontárgyi ági jellegére! - hivatalból nem vizsgálja a bíróság!

35 Az ági öröklés rendje: Az ági vagyontárgy az örökhagyó legközelebbi felmenőjétől kiindulva öröklődik, fokozatosan haladva visszafelé az adott felmenői ágon, addig a személyig, akitől az adott vagyontárgy háramlása megindult. A törvényes öröklés rendjéhez képest eltérés, hogy  a vagyontárgy csak az eredetét képező ágon öröklődik;  csak a szülői parentéla teljes;  az ági vagyontárgy csak addig a felmenőig öröklődik, akitől a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékába került;  a nagyszülőkön túli felmenők nem egyszerre és nem egyenlő arányban örökölnek. Az ági vagyont természetben kell kiadni, azonban ha célszerűtlennek látszik, akkor a bíróság értékének pénzbeli kiegyenlítés ét rendelheti el. Az ági öröklés (Ptk §)

36 10. sz. példa Danya 1 Danya 2 Napa Nanya Napa Apa AnyaNbácsi HÖT 1T 2 Gy 1Gy 2 Az ági öröklés (Ptk §)

37 VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS végintézkedési szabadság = a magántulajdonos azon jogának elismerése, miszerint vagyonáról halála estére is tetszése szerint rendelkezzen. v égintézkedés = azon jogilag megengedett formák összessége, amelyekben az örökhagyó vagyonáról vagy annak egy részéről halála estére rendelkezik. végintézkedés ≠ végrendelet! 1. végrendelet 2. öröklési szerződés 3. halál estére szóló ajándékozás Végrendelkezni csak személyesen lehet!

38 A végintézkedésen alapuló öröklés elsőbbséget élvez a törvényes örökléssel szemben. VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS - cselekvőképtelen személy nem végrendelkezhet, nincs végrendelkezési képessége! - korlátozottan cselekvőképes személy kizárólag közvégrendeletet tehet DE: a végrendelet érvényességéhez nem szükséges sem a törvényes képviselő, sem a gyámhatóság hozzájárulása! - vak, írástudatlan, olvasásra vagy olvasásra, nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy érvényesen csak szóbeli vagy közvégrendeletet tehet; - némák, süketnémák szóbeli végrendeletet nem tehetnek.

39 I. A végrendelet és fajai végrendelet = az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik (Ptk § (1) bekezdés) Minimális kellékei: 1) külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék; 2) halál esetére szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből annak végrendeleti minősége kitűnjön. A minimális kellékek meglétének vizsgálata hivatalból kötelező! A végrendelet fajai végrendelet szóbeliírásbeli közvégrendeletírásbeli magánvégrendelet holográfallográfközjegyzőnél letett

40 II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei 1. A közvégrendelet (Ptk §) - közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni; - a közjegyzői okiratra meghatározott általános kellékek megléte szükséges; - összeférhetetlenségi ok nem áll fenn (v.ö.: Ptk § (1)-(2) bekezdés); - közvégrendelet nem csak az illetékes, hanem bármely közjegyző előtt tehető; - közvégrendelet felvételére a helyi bíróság egyesbíróként eljárva illetékes. 2. Az írásbeli magánvégrendeletek (Ptk §) - csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyen a végrendelkező ért, és amelyen írni, olvasni tud, - gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő (pl. jelírás, számjegyírás, stb.) készült végrendelet érvénytelen.

41 - az okiratból ki kell tűnnie:  a keltezés helyének és idejének,  végrendeleti minőségének; - az örökhagyónak alá kell írnia; - több különálló lapból álló végrendelet minden lapját el kell látni folyamatos sorszámozással és minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek, illetőleg a két tanú nak. II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei cselekvőképes és írástudó személy, aki a végrendelkező személyazonosságát tanúsítja, DE: mivel az örökhagyó aláírását hitelesítik, nem szükséges, hogy ismerjék a végrendelet tartalmát!

42 holográf végrendelet = amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga írt és aláírt allográf végrendelet = az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy az aláírást két tanú együttes jelenlétében magáénak ismeri el és a két tanú aláírja. Nem lehet érvényes végrendeletet tenni, ha a tanú  a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes (v.ö.: PK 86. sz.)  kiskorú;  írástudatlan;  cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll. II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei

43 közjegyzőnél letett végrendelet = írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez. A közjegyzőnek a végrendelet tartalmát nem kell ismernie, DE - a végrendelet átvételéről elismervényt kell adnia; - a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet kell készítenie; - a végrendeletet elzárva kell tartania. 3. A szóbeli végrendelet (Ptk §, PK 88.sz.) Szóbeli végrendeletet tehet, aki  életét fenyegető rendkívüli helyzetben van ÉS  írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. (Konjuktív feltételek, amelyeknek a végrendelkezés folyamán kell fennállniuk!) II. Az egyes végrendeletek alakszerűségi követelményei

44 Szóbeli végrendelet esetén a végrendelkező - két tanú együttes jelenlétében, - végakaratát teljes terjedelmében - szóban adja elő, és - ennek során kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. DE: a tanúk szerepe más, mint az írásbeli magánvégrendeletnél! → ők bizonyítják a végrendelet tartalmát, így azt ismerniük kell és tudniuk kell arról is, hogy végrendelet tételénél tanúskodnak! A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. (Ptk § (3) bekezdés)

45 A végrendelet tartalma Az örökhagyó szabadon határozza meg, de vannak tipikus tartalmi elemei, így  örökösnevezés (Ptk § (1)-(3) bekezdés);  helyettes örökösnevezés (Ptk § (1) bekezdés);  kizárás (Ptk 637. § (2)-(3) bekezdés);  hagyományrendelés (Ptk §);  meghagyás (Ptk §). A végrendelet értelmezése – a favor testamenti elve A végrendelet értelmezésénél mindig az akarati elv érvényesül: a végrendeletet kétség esetén úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata a legteljesebb mértékben érvényesüljön. A végrendeletben használt kifejezéseket nem önmagukban, hanem a végrendelet egyéb rendelkezéseivel összefüggésben kell értékelni. III. A végrendelet tartalma és értelmezése

46 A végrendelet csak megtámadás folytán válhat érvénytelenné; tehát hivatalból nem vehető figyelembe. Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség megállapítása folytán maga örököl vagy tehertől mentesül. Az érdekeltek megtámadási joga nem korlátozott, azaz bármikor érvényesíthető. A megtámadás relatív hatályú : - a sikeres megtámadás csak annak viszonylatában teszi érvénytelenné a végrendeletet, aki a megtámadás eszközével élt ( inter partes érvénytelenség ), és - csak a megtámadott rendelkezések tekintetében ( részleges érvénytelenség ). IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága

47 1) Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya okából.  cselekvőképtelen személy végrendelete;  korlátozottan cselekvőképes személy írásbeli magánvégrendelete és szóbeli végrendelete;  vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő személy írásbeli magánvégrendelete;  némák, süketnémák szóbeli végrendelete. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK

48 2) Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt.  az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában;  ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni ;  az örökhagyót a végrendelet megtételére téves feltevés vagy meghiúsult várakozás indította;  az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta intézkedésre. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK DE: ezek az okok csak akkor vezetnek érvénytelenségre, ha az örökhagyó adott rendelkezést egyébként nem tette volna meg! Orvosolhatók!

49 3) Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt.  A végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben megszabott alakban teszi;  nem személyesen, hanem képviselő útján tett végrendelet;  két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése. (kivétel: házastársak öröklési szerződése) 4) Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt.  meg sem fogant örökössé nevezése, utóörökös nevezése;  érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó, jogellenes feltétel. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK

50 hatálytalanság = az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem váltja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást. Esetei: 1. A végrendelet visszavonással hatálytalanná válik (a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni). 2. Új végrendelet tételével a korábbit visszavontnak kell tekinteni (hallgatólagos visszavonás). 3. Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti ha azt végrendelkezésre képes örökhagyó, ill. az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó megsemmisülésben megnyugszik. (PK. 87.: nem talált végrendelet) 4. A közjegyzőnél tett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve, ha letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága HATÁLYTALANSÁG

51  Tipikus a részleges érvénytelenség, illetve hatálytalanság.  A végrendeleti örökös elveszti jogát az örökséghez, álörökös lesz.  A végrendelet sikeres megtámadója lesz az örökös, aki lehet: - az esetleges korábbi végrendelet kedvezményezettje; - érvényes és hatályos végrendelet hiányában, a törvényes örökös.  A valódi örökös követelheti az álörököstől a nála lévő hagyatéki tárgy kiadását. IV. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága JOGKÖVETKEZMÉNYEK

52 Öröklési szerződés sel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi (Ptk § (1) bekezdés). Az öröklési szerződés kettős jelleg gel bír: 1. tartási (életjáradéki) jelleg, különösen a szerződés módosítása és megszűnése tekintetében. (Ptk. 658.§ (1) bekezdés) Visszterhes szerződés, amely a felek megegyezésével jön létre. 2. végintézkedési jelleg, mivel a jogutódlás feltétele az eltartó túlélése. Tartalmi elemei: 1. Az örökhagyó oldalán a szerződés szükségszerű eleme az örökösnevezés, esetleges eleme lehet bármilyen végrendeleti rendelkezés. V. Az öröklési szerződés

53 2. A szerződéses örökös oldalán a szerződés szükségszerű elem az örökhagyó megfelelő tartására történő, illetve más egyéb kötelezettségvállalás, végintézkedést nem tehet a szerződésben. (érvénytelen) V. Az öröklési szerződés Az öröklési szerződés jogkövetkezményei 1. A szerződéses örökös csak az örökhagyó halálával szerzi meg a neki juttatott vagyont. Ha a lekötött vagyon(tárgy) ingatlan, biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (Ptk § (1) bekezdés) 2. Az örökhagyó e szerződéssel lekötött vagyonáról sem élők között, sem halál estére nem rendelkezhet. (Ptk. 657.§ (1) bek.) 3. A szerződés tárgyát nem képező vagyontárgyak tekintetében a törvényes öröklés rendje érvényesül. 4. Szerződéses örökös nem felel az örökhagyó tartozásaiért és a kötelesrészi igény kielégítéséért.

54 Az öröklési szerződés érvényessége Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendelet szabályai érvényesek, két eltéréssel: - korlátozottan cselekvőképes személlyel kapcsolatban, - mindig az allográf végrendelet szabályai az irányadók. A végrendelet megtámadására vonatkozó öröklési jogi szabályok alkalmazása vitatott a joggyakorlatban. A szerződés módosítása, megszüntetése : - a felek közös megegyezése, illetve bírósági határozat alapján. V. Az öröklési szerződés

55 halál esetére szóló ajándékozás = ha az ajándékozás azzal a feltétel lel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli - a megajándékozott nem osztozik a hagyatéki terhek viselésében, DE: a kötelesrészért helytáll! - szintén kettős jellegű : ingyenes tulajdonátruházó szerződés (kétoldalú jogügylet, v.ö.: az ajándékozási szerződés szabályai), DE formaiságát tekintve az öröklési szerződés szabályai irányadók! - csak közvégrendeleti vagy tanúk közreműködésével tett írásbeli magánvégrendeleti formában tehető - korlátozottan cselekvőképes is ajándékozhat, DE: az ügylet érvényességéhez szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása! - alkalmazható a clausula rebus sic stantibus elve VI. A halál esetére szóló ajándékozás

56 A KÖTELESRÉSZ Ptk § kötelesrész = az örökhagyó legközelebbi rokonainak, azaz leszármazóinak, szülőinek illetve házastársának a törvény szerint járó minimum részesedése az örökhagyó vagyona terhére A kötelesrészre jogosult lényegében hagyatéki hitelező, akinek  kötelmi jogi jellegű és  elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel szemben A kötelesrészre jogosultság feltételei, hogy  ha törvényes örököslésre jogosult lenne és  nem áll fenn kiesési ok (kizárás és örökségről való lemondás esete kivételével)

57 A KÖTELESRÉSZ Kötelesrészre jogosultak  a leszármazók a kiesés sorrendjében, a helyettesítés elve szerint,  a házastárs a leszármazók vagy az ági örökös felmenők(k), illetve oldalági rokonok mellett – korlátozott – haszonélvezeti jog formájában, leszármazók hiányában (az ági vagyon kivételével) az egész hagyatékkal szemben. A kötelesrészhez kapcsolódóan a Ptk. Az öröklésből való kiesés sajátos esetét is szabályozza → kitagadás - csak végintézkedésben történhet, - csak a Ptk-ban taxatív módon meghatározott okok kifejezett megjelölésével

58 A KÖTELESRÉSZ KITAGADÁSI OKOK A Ptk § (1) bekezdése alapján kitagadásnak van helye akkor, ha a kötelesrészre jogosult - az örökhagyó után érdemtelen lenne, - az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el, - az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának, bejegyzett élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el, - az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, - erkölcstelen életmódot folytat, - jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Az örökhagyó házastársát vagy bejegyzett élettársát a házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet durván sértő magatartás miatt is kitagadhatja.

59 A kitagadás érvénytelen, ha azt az örökhagyó a végintézkedés előtt megbocsátotta, az örökösnek van kötelesrészi igénye (kizárás) A kitagadás hatálytalan, ha azután bocsátotta meg, az örökös az általános szabályok szerint örököl. A KÖTELESRÉSZ KITAGADÁSI OKOK A KÖTELESRÉSZ ALAPJA A kötelesrész alapja 1. a hagyaték tiszta értéke, valamint 2. az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke, DE: kivételes méltánylást érdemlő esetben ettől el lehet térni! hagyaték tiszta értéke = a hagyaték valamennyi vagyontárgya összértékéből levonjuk a hagyatéki terheket (kivéve: a hagyományokat és a meghagyásokat)

60 NEM tartozik a kötelesrész alapjához: a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; d) a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. DE: a PK. 89. c) pontja szerint az érvényes tartási (életjáradéki) szerződéssel átruházott vagy öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a kötelesrész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe! A KÖTELESRÉSZ

61 11. sz. példaAnya Apa ÖH Gy 1Gy 2 Gy 3 U 1U 2U 1U 2 A KÖTELESRÉSZ A KÖTELESRÉSZ ALAPJA Az állagörökösök kötelesrészének mértéke törvényes örökrészük fele. Özvegyi jogon alapuló kötelesrész: - olyan haszonélvezeti jog, - alapja csak a hagyatékban meglévő vagyontárgyak, - korlátozott mértékű (az özvegy szükségletei kielégítésének mértékéig terjed, figyelembe véve egyéb öröklését, vagyonát, keresményét).

62 betudás = a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (Ptk § (1) bekezdés) - kiesés esetén a helyettesítés elve érvényesül → a leszármazónak be kell tudnia mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenője kapott. - az örökhagyó a betudást kifejezett nyilatkozattal elengedheti, DE: csak akkor, ha ez más jogosult kötelesrészét nem sérti. A KÖTELESRÉSZ A BETUDÁS

63 A kötelesrész kielégítéséért való felelősség a törvényben meghatározott sorrend szerint (Ptk §) alakul: 1. a hagyatékban részesülő személyek; 2. a megadományozottak (másodlagos felelősség), ha a kötelesrész a hagyatékból nem elégíthető ki; Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel. A felelősség mértéke: 1. a felelősség arányát a juttatások értéke határozza meg 2. a juttatás teljes értékével felel 3. a kötelesrészre egyébként is jogosult személy csak a juttatásnak a kötelesrészt meghaladó részével felel. A KÖTELESRÉSZ FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZ KIELÉGÍTÉSÉÉRT

64  A kötelesrész kötelmi jogi természetű követelés → ezt a jogosultnak kifejezetten érvényesítenie kell!  Elévülési idő: 5 év.  Elsősorban pénzben való kiadása követelhető, DE : természetben akkor adható ki, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között kinyilvánított akarata.  A kötelesrészt teher- és korlátozásmentesen kell kiadni. KIVÉVE, ha a kötelesrész kiadása a korlátozott haszonélvezetet sem biztosítaná a túlélő házastárs számára. A korlátozott haszonélvezetet biztosító részét a haszonélvezeti jog megszűnése után lehet kiadni. A KÖTELESRÉSZ A KÖTELESRÉSZ KIADÁSA

65 Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. ipso iure öröklés = a tulajdonváltozás az örökhagyó halálának pillanatában a törvény erejénél fogva végbemegy. (Ptk. 673.§ (1)-(2) bek.) Az örökös az örökséget az öröklés megnyílta után visszautasíthatja. - minden örököst megillet, kivéve az államot (v.ö.: az állam ún. szükségképpeni örökös!) - történhet kifejezett nyilatkozattal, hallgatólagosan vagy ráutaló magatartással (pl. örökség birtokba vétele) - a visszautasítás jogáról le lehet mondani → a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnél tett bejelentés útján - külön is vissza lehet utasítani a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI AZ ÖRÖKSÉG MEGSZERZÉSE

66  tulajdoni jellegű igény → nem évül el! Öröklési igények azok az igények, amelyek az örökösi minőségből eredő jogok érvényesítését célozzák: örökösi minőség elismerése örökrész kiadása végrendelet megtámadása és örökrész kiadása  az álörökös ökkel szemben állnak fenn. AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI AZ ÖRÖKLÉSI IGÉNY Aki a hagyatékot vagy annak egy részét öröklés jogcímére hivatkozva birtokában tartja anélkül, hogy erre érvényes jogcíme volna. Jogalap nélküli birtokos!

67 A HAGYATÉKI ELJÁRÁS (Vonatkozó jogszabály: évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról) AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül → a megindulástól számított nyolc napon belül megkezdi a hagyaték leltározását. az örökhagyó utolsó lakó-, tartózkodási helye, elhalálozásának helye, vagy a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti községi (városi, fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője illetékes - belföldön fekvő ingatlan van, - belföldön bejegyzett gt-ben, szövetkezetben fennálló részesedés van, - lajstromozott vagyontárgy van, - az Itv. szerint öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, - a rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét, - az öröklésben érdekelt kérelmére, - ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, csk. vagy kcsk. kiskorú, a vagyonrendelkezésben és örökösödéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételében korlátozott nagykorú, ismeretlen helyen tartózkodó vagy ügyei vitelében korlátozott személy, vagy csak a Magyar Állam, ÉS öröklési érdeke veszélyeztetve van.

68 A hagyatéki eljárás az örökhagyó utolsó lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvése szerint illetékes közjegyző előtt zajlik. Az eljárás keretei között tisztázzák például a végrendelet érvényességét, a kiesési okokat, az örököstársak örökrészét, az ági öröklési igényeket, a kötelesrészi igényeket, stb. hagyaték átadása = annak – a közjegyző végzésével történő – megállapítása, hogy a hagyatékba tartozó vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra a hagyatéki eljárás eredményére tekintettel kit, milyen jogcímen, milyen jog illet meg, illetve milyen kötelezettség terhel - történhet ideiglenes átadás útján, - a hagyaték teljes hatályú átadásával. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT

69 A) teljes hatályú hagyatékátadó végzés A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, ÉS - és a hagyatékra csak egy örökösként érdekelt jelentett be igényt és nincsen adat arra, hogy másnak a hagyatékra (más jogcímen) igénye lenne, vagy - a hagyaték átadása tekintetében nincs öröklési jogi vita. B) ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés A közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal adja át, ha azt teljes hatállyal átadni nem lehet = az örökösök között öröklési vita van. A vitás hagyatékot ideiglenes hatállyal valamelyik örökös kapja meg, éspedig elsősorban a szerződéses örökös, másodsorban a végrendeleti örökös, végül a törvényes örökös. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT

70 A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A HAGYATÉKI ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT osztályos egyezség = a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekeltek között létrejött – a hagyatékban való részesedés mellett és kizárólag a hagyatéki vagyonra (annak egészére vagy részére) vonatkozóan kötött –, a hagyatékból való részesedést a hagyaték megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő egyezség; rész-hagyatékátadó végzés = a törvény alapján a hagyaték egy része is átadható ideiglenes vagy teljes hatállyal, ha az átadás előfeltételei a hagyatéknak erre a részére nézve már fennállnak. Ha vitás az örökösként érdekeltek között, hogy milyen ingó vagyontárgyak tartoznak a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitás ingó vagyontárgyakat a hagyaték átadására vonatkozó szabályok szerint azzal a figyelmeztetéssel adja át, hogy a vitás ingó vagyontárgyakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető.

71 A HAGYATÉKI ELJÁRÁS JOGORVOSLAT A HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN 1. Fellebbezés A közjegyző által hozott érdemi rendelkezést tartalmazó végzést 15 napon belül a közjegyző előtt előterjesztett, de a megyei bírósághoz címzett fellebbezéssel támadhatja meg az, aki az öröklésben érdekelt, illetve akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rá vonatkozó rész ellen. 2. A hagyatéki eljárás megismétlése A hagyatéki eljárást érdemben befejező végzés ellen – a jogerőre emelkedéstől számított 1 éven belül (jogvesztő határidő!) – az eljárás megismétlése iránt kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el és elbírálása esetén az öröklés rendjének, az öröklés jogcímének, vagy a hagyatékban való részesedés arányának megváltozását eredményezte volna.

72 A HAGYATÉKI ELJÁRÁS JOGORVOSLAT A HAGYATÉKI ELJÁRÁSBAN 3. A hagyatéki per hagyatéki per = az öröklésben érdekelt által az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel figyelembe nem vett és öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita tárgyát képező igénye érvényesítése iránt indított per - az érdekelt a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül indíthatja meg, - azzal szemben, akinek a hagyatékból való részesülése z öröklési vita tárgya. Az örökös (és a dologi hagyományos) tulajdoni igényét a hagyatéki eljárás megtörténtétől és kimenetelétől függetlenül perrel érvényesítheti. Megindításának nincsen határideje, mivel a tulajdoni igények nem évülnek el.

73 Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja, azaz az örökléssel nemcsak a jogok hanem a kötelezettségek is átszállnak. Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon (jogközösség) – jogosulti együttesség. Felelősségük a hagyatéki osztály előtt és után is egyetemleges. A hagyatéki osztály az örököstársak jogközösségét szünteti meg, ennek során:  megállapítják az örökrészek arányát,  sor kerülhet osztályrabocsátásra. Módjára vonatkozóan:  rendelkezhet az örökhagyó,  az örökösök megállapodhatnak (ld. osztályos egyezség), ha azt a végintézkedés nem zárja ki. AZ ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA

74 rendelkezés várt örökségről = az örökhagyó életében az örökhagyó leszármazói által egymás között kötött szerződése, várt örökségük tárgyában A hagyatéki osztály megtörténtétől függetlenül az örököstársak egyetemlegesen felelnek a hagyatéki tartozásokért. Kivétel: szerződéses örökös! AZ ÖRÖKÖS JOGÁLLÁSA

75 A hagyatéki tartozások sorrendje (Ptk §) o örökhagyó illő eltemetésének költségei, o a hagyaték megszerzésével járó ill. eljárási költségek, o az örökhagyó tartozásai, o a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, o a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek. Korlátozott felelősség 1. az örökös elsősorban a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel (cum viribus felelősség) (PK 92., PK 90.) 2. ha ezek nincsenek a birtokában, egyéb vagyonával is felel, de csak öröksége értéke erejéig (pro viribus felelősség) 3. az örökös birtokába nem került vagyontárgyak, érvényesíthetetlen követelések stb.-ért akkor felel, ha attól felróható módon esett el. FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT

76  Örökös, mint hagyatéki hitelező  Az állagörökösök felelőssége egyetemleges, KIVÉVE:  kötelesrészi igény  a szokásos mértékű ajándékot meg nem haladó értékű juttatásban részesült örökös.  Az özvegyi jog jogosultja szintén köteles tűrni a hitelezői igények kielégítését, kivéve:  a hagyományon, meghagyáson alapuló követeléseket,  kötelesrészen alapuló igényeket. FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT

77 Kielégítés az örökös által (Ptk §)  1. Követeléseik rangsorában kell kielégíteni a hagyatéki hitelezőket (zálogjogosult elsőbbsége)  2. Ettől eltérhet az örökös, ha feltételezheti, hogy a hagyaték a tartozásokat teljesen fedezi.  3. A fenti rendelkezések felróható megsértésének szankciója: a kielégítetlen hitelezőknek saját egész vagyonával felel. FELELŐSSÉG A HAGYATÉKI TARTOZÁSOKÉRT


Letölteni ppt "ÖRÖKLÉSI JOG előadásvázlat 2011-2012-es tanév, II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések