Hancz Csaba 1, Gál Dénes 2 1 Kaposvári Egyetem, Kaposvár; 2 NAIK HAKI, Szarvas Paradigmaváltás előtt a tavi haltakarmányozás XXIX. Halászati Tudományos.

Az előadások a következő témára: "Hancz Csaba 1, Gál Dénes 2 1 Kaposvári Egyetem, Kaposvár; 2 NAIK HAKI, Szarvas Paradigmaváltás előtt a tavi haltakarmányozás XXIX. Halászati Tudományos."— Előadás másolata:

1 Hancz Csaba 1, Gál Dénes 2 1 Kaposvári Egyetem, Kaposvár; 2 NAIK HAKI, Szarvas Paradigmaváltás előtt a tavi haltakarmányozás XXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás

2 Forradalmi korok Zöld forradalom: az 1950-es évektől az 1980-as évekig. A gabonatermelés három és félszeresére nőtt, köszönhetően az új fajtáknak és hibrideknek, a műtrágya felhasználás növekedésének, valamint a technológiai fejlesztéseknek. 1 kg abraktakarmány megtermeléséhez 1.200 l víz kell! Korunkban egyre inkább a víz válik limitáló tényezővé (Ausztrália, Afrika…..)

3 Fenntartható (?) fejlődés(?) Fenntarthatóság Környezeti Erőforrás felhasználás Környezeti terhelés: elfolyóvíz kibocsátás Halliszt és halolaj felhasználás Társadalmi Élelmiszer előállítás Munkahelyteremtés Ökoszisztéma szolgáltatások (halastavak, vizes élőhelyek) Gazgasági Jövedelem Beruházási költségek Működési költségek

4 Környezeti fenntarthatóság Gazdasági fenntarthatóság Társadalmi fenntarthatóság Halastó Alacsony környezeti terhelés Nagy beruházásigény 3-6 mFt = 1 t/év termelés Merev fajszerkezet Alacsony munkahely- teremtési potenciál Ökoszisztéma szolgált. Intenzív Magas környezeti terhelés Halliszt és halolaj felhasználás Nagy beruházásigény 3-6 mFt = 1 t/év termelés Piaci igényekhez igazodó fajszerkezet Alacsony munkahely- teremtési potenciál Ellentmondások  Környezeti fenntarthatóság tavi haltermelésintenzív rendszerek  Gazdasági – társadalmi halastavak alacsony beruházás arányos jövedelmezősége miatt nem várható új tavi termelők megjelenése (munkahelyteremtés) A haltermelés bővülésére, új munkahelyek létrehozására olcsó, de fenntartható rendszerek elterjesztése esetében lehet számítani Pl. kombinált rendszerek, ahol az intenzív tápetetés és az extenzív gazdálkodás pozitívumai együtt jelentkezhetnek A hazai tavi haltermelés fenntarthatósága

5 Európa merre tart? (Váradi, L. 2014)

6 Étkezési haltermelés TÉ-e: 10,5 -11,0 mrd Ft. 0,04%-os GDP-hez való hozzájárulás (de a mezőgazdaság aránya is 4,6% volt 2011- ben, ami ekkor kiemelkedő volt). Mintegy 30 ezer tonna az összes halfogás és haltermelés (ebből 8-12 ezer tonna étkezési ponty). A tógazdasági termelésünk (18-20 ezer tonna) kb. 70 -72%-a ponty, 10-15%-a busa és az amur, 2-3%-a ragadozó és 4-5% az egyéb hal, mely főleg ezüstkárász. Intenzív üzemi termelés 2,2-2,3 ezer tonna Természetes vízi halászat: 2-4 ezer tonna Horgászfogás (330 ezer fő): 5-6 ezer tonna Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 35.400 ha halastó művelési ágból csak mintegy 25.000 ha-on folyik termelés. (Németh és Szűcs, 2013)

7 Mi a mi paradigmánk a tavi haltermelést illetően? A tavak termőképessége különböző – más a természetes hozamuk. (Maucha Rezső eredeti definíciója a polikultúra bevezetése óta nem értelmezhető. A félintenzív technológia akkor gazdaságos, ha a hozam 40-50 %-a „természetes”. Kiegészítő takarmányozás fogalma. (A pontyot „abrakoljuk”.) Takarmányhozam = Feletetett takarmány/Takarmányegyüttható Takarmányegyüttható = 3,5 kg Keményítőérték/kg nettó hozam Hogyan tervezünk takarmányfelhasználást? Egyszerű: a szezonban szükséges takarmány = szaporulat x TE Tasnádi Róbert munkássága minden elismerést megérdemel, de útmutatásait alkalmazta-e valaha is a szakma?

8 Példa a természetes hozam számítására lehalászás (bruttó hozam) : 1700 kg/ha kihelyezés : 300 kg/ha (nettó hozam = 1400 kg/ha) feletetett takarmány : 3600 kg/ha takarmány-együttható : 4,5 kg/kg takarmányhozam : 800 kg/ha (57%) (3600 : 4,5) természetes hozam : 600 kg/ha (43%)

9 Biológiai alapok, zöld és barna táplálékláncok, bottom-up szemlélet, Elton-piramis (Horváth és mtsai, 2011)

10 Woynarovich E. prof. „piramisa”

11 Kiútkeresés 1. Etessünk teljes értékű tápot Ponty ivadéktáp (Magyar Takarmánykódex, 1990)

12

13

14 Hogyan működik? Egyed és munkatársai (2012) nyomán: Levegőztetett telelőkben, 3 korosztály (e.n.; I ny.; II ny.) Táp (Aller) Ny. fehérje: 54% Ny. zsír: 15% Ny. fehérje: 35% Ny. zsír: 9% Végző egyedsúly: 0,7 – 2, 7 kg Hozam: 1 – 25 t/ha TE: 1,6 – 2,1 kg/kg Szlovén példa: Žabnik (G2O d.o.o. company) 5 -10 t/ha hozam Extrudált táp etetéssel, 1 önetető/ha, 2x naponta Levegőztetés Ponty korosztályok vegyes népesítése Kétéves üzemforma (Tavak bekerítve !!!) ~ 2,5 ha

15 Hogyan működhet még? Intenzív(ebb) – extenzív(ebb) rendszerek összekapcsolása Kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelő rendszer (Jászkisér)

16 Példák a kombinált haltermelő rendszerekre HAKI, SustainAqua projekt (www.sustainaqua.com) Mesterséges felület hozam akár 10-15 t/ha

17 3 -5 t/ha nettó hozam polikultúrában, 2-2,5 éves üzemforma, „hagyományos” technológiával + esetleg levegőztetés Fajösszetétel átgondolása – ragadozók arányának növelése (Horváth és mtsai, 2014) - top down szemlélet, gyomhalak hasznosítása 25-30 % fehérjetartalmú, nagyon egyszerű és nagyon olcsó (halliszt, vitamin és ásványi anyag premix nélküli) táp etetése gabona helyett

18 „Extenzív” technológiai lehetőségek kiaknázása a helyi adottságoknak megfelelően: Pl. ponty – amur bikultúra, pontyívatással kombinált egynyaras süllőnevelés etc. Ökoturizmus Horgásztó üzemeltetés stb. stb. K+F+I Fontolva haladó gyakorlat

19 Köszönjük a figyelmet!