Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelem és vízgazdálkodás A védett és érzékeny természeti területek jellemzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem és vízgazdálkodás A védett és érzékeny természeti területek jellemzése."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem és vízgazdálkodás A védett és érzékeny természeti területek jellemzése

2 Magyarország védett és érzékeny természeti területei 3 kategória: –jogi oltalom alatt nem álló ÉTT-k, –jogi oltalom alatt álló, védett területen található ÉTT-k, –ÉTT rendszerbe nem vont, jogi oltalom alatt álló, védett területek ha védett terület (9,9%) ha fokozottan védett terület (11,9%) védett területek 52,5%-a nemzeti parkokban Védett természeti területek Magyarország területéhez viszonyított aránya (%)

3 Jogi oltalom alatt álló területek és Érzékeny Természeti Területek Magyarországon

4 A környezeti feltételek általános jellemzése A domborzati viszonyok –74 %-a sík terület –3 %-a domb- és hegyvidéken (>15%) A talajviszonyok –váztalajok, szikesek, réti talajok, láp és mocsári talajok –gyenge, extrém vízgazdálkodású talajok –szélsőséges szervesanyag-készletű területek Agráralkalmasság, környezeti érzékenység –65 %-a átlag alatti mezőgazdasági adottságú –35 %-ának nagy a környezeti érzékenysége A földhasználat jellemzése –49 %-a szántó –17 %-a gyep –22 % erdő

5 A védett területek bemutatása Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Igazgatóság Az ANP Igazgatóság működési területe –1985-ben alakult –területe: 19,7 ha –területe északon a Szlovák Karszt Tájvédelmi Körzettel határos - földtani, tájföldrajzi, kultúrtörténeti szempontból a két terület egységet alkot, –bioszféra rezervátum, nemzetközi védettség

6 Az ANP törzsterületei a) föltörténet –földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött b) felszíni formák és felszín alatti világ –mészkő alapkőzet lepusztulásával → karsztjelenségek –fizikai-kémiai és biokémiai (természetes), emberi tevékenység formálja, –fák gyökérsavai üregeket oldottak a mészkőbe, –mezőgazdasági hasznosítás → csapadékvíz lehordta a talajtakarót → alapkőzet = karsztmezőnek ( ördögszántás) –oldódás → beszakadt, berogyott felszíni formák, a dolinák vagy töbrök, víznyelők, karsztos szurdokvölgyek, felszakadt barlangok maradványai –karsztosodás: csapadékvizek a kioldott szén-dioxid révén savas kémhatásúak → mészkő repedéseibe jutva tágították → cseppkövek ( színezett függő-, állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók) –260 barlang közül 20 fokozottan védett

7 c ) Éghajlat és vízrajz –csapadék: kevesebb mint középhegységeinkben, 600 mm, –augusztus és szeptember a legszárazabb, –május és június a legcsapadékosabb hónap, –évi középhőmérséklete: 10 °C –völgyekben hőmérséklet kiegyenlítettebb (karsztpatakok állandó 11 °C-os hőmérséklete), –páratartalom: megközelítheti a telítettségi értéket, –felszíni vízhálózat: mesterségesen felduzzasztott tó (pl. Tengerszem-tó) és az eltömődött víznyelőkben és dolinákban összegyűlt apró tavak d) élővilág –nagy része erdő, –élőhelyi és fajgazdagság, eltérő ökológiai igényű fajok, –farkasboroszlán, –fekete harkály, fehérhátú harkály, kékgalamb, –kis légykapó, uráli bagoly, a holló, –kék meztelen csiga, havasi cincér, nagypele –legjellemzőbb erdőtársulása a gyertyános tölgyes –császármadár

8 császármadár kis légykapó kék meztelen csigahavasi cincér

9 e) kultúrtörténeti értékek –őskortól éltek emberek (cserépedények, díszített kerámia) –bronzkor végén és a korai vaskorban újra megjelent az ember (arany karperecek, gyűrűk, fényes fekete színű edénytöredékek) –római kori cserepek, –középkorban - vasolvasztó kemencék, települések –tatárjárás után: templomok, kolostorok –XIII. század – várak pl. Szárd hegyen IV. Béla 1250-es években a Szádvára; földvárak f) világörökség –őskortól éltek emberek (cserépedények, díszített kerámia) –ENSZ 1972-ben fogadta el a Világ Kulturális és Természeti Öröksége védelméről szóló egyezményt: Föld legkiemelkedőbb, gondozásra méltó kulturális és természeti értékeinek megőrzése → –1995. december 6-án az UNESCO az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangvilágát a Világörökség részévé nyilvánította. –mérsékelt övi középhegységi karsztosodás egyik legváltozatosabb és legösszetettebb képviselője (560 km 2 terület), –mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes patakos barlangja, legalacsonyabban fekvő jégbarlang, –> 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt élőhelyet, –barlangok fölötti felszíni formák, a dolinák, karsztfennsíkok, karsztvölgyek,

10 Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatóság Az BNP Igazgatóság működési területe –Északi-középhegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el, –Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék ma –11 tájvédelmi körzet és 18 országos jelentőségű természetvédelmi terület

11 Az BNP törzsterületei 1976-ban alapították, területe: ha. földtörténeti ókorban és középkorban 200 millió éven át tenger hullámzott → üledék hegység, mészkövek, dolomitok, palák, vulkáni kőzetek, karbonátos üledék (karsztfennsík, víznyelőket, barlangok, mély szurdokvölgyek) barlangokban leggazdagabb vidéke: 853 barlang, 45 fokozottan védett, ország legmélyebb barlangja: 250 m mélységű, 4,5 km hosszúságú István-lápai barlang, „ősemberbarlangok” (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállós-kői barlang) alhavasi sárga ibolya, kékvirágú északi sárkányfű. madár- és emlősfauna számos ritkasága, apró termetű pannon gyíkot, alpesi gőte, hegyi patakok egyik veszélyeztetett halfaja: a petényi-márna mély szurdokvölgyek, a középkori várak maradványai, a lillafüredi idegenforgalmi barlangok (Szent István-barlang, Anna-barlang)

12 Alpesi gőte petényi-márna alhavasi sárga ibolya

13 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjedő Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, mintegy ha-on.

14

15 A Tihanyi-félsziget világviszonylatban jelentős értékei a vulkáni működés után keletkezett gejzírkúpok. A Balaton-felvidék kismedencéi (Pécselyi-, Káli-, Tapolcai-medence) botanikailag értékes lápréteket őriztek meg. A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei különösen érdekes megjelenési formákkal, szikla-alakzatokkal díszítettek. A Káli-medence a Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző kőtengereiről híres. A Keszthelyi-hegység a csodálatos tájképi élményt nyújtó lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdetét, majd különleges változatos erdeivel folytatódik egészen a Zalaszántói-medencéig. A Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátum, ezen kívül a Balaton vizének fő szűrőfunkcióját látja el. Mindezek indokolták a terület nemzeti parkká szervezését.

16 Tájegységei: 1.Tihany 2.Pécselyi-medence 3.Káli-medence 4.Badacsony, Tapolcai-medence 5.Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja 6.Kis-Balaton

17 1. Tihany Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban kutatott területén hozták létre 1952-ben. Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha). Gejzírkúpok. Keletkezésük a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység utánra tehető, az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp, amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria kagyló.

18 2. Pécselyi-medence Lankás hegyoldalak, széles medencék, a lapos fennsíkok némelyikén karsztos formakincs (pl. karrmező) különleges emléke a mencshelyi Halom- hegy. 3. Káli-medence A jellegzetes Balaton-felvidéki táj „mintaterületét” nyilvánították védetté azzal, hogy a Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet sikerült – talán az utolsó pillanatban – létrehozni. A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. A bazalthegyek nagy kiterjedésű platóval nyúlnak a terület északi határáig, az Eger patak völgyéig.

19 4. Badacsony, Tapolcai-medence A terület bazalthegyei számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A Pannon végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. A koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. Növényvilág A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él (Sziklai ternye, Erdei ciklámen, Májvirág, Pirítógyökér, Borostyánfojtó szádorgó stb.

20 5. Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja A szinte teljesen erdővel borított terület jellemző alapkőzete a dolomit. Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemző kőzeten sajátos ökológiai viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhető meg. Legnagyobb botanikai értéke a Keleti (vagy Kaukázusi) zergevirág. 6. Kis-Balaton A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, és a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is – kisebb számban ugyan – de fennmaradt ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékébe.

21 Őrségi Nemzeti Park A március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park: az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területét öleli fel, ha kiterjedésben. Ebből ha fokozottan védett.

22 Tájvédelmi Körzetei: 1. Kőszegi Tájvédelmi Körzet (hegység növényvilága rendkívül gazdag) 2.Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet (a hegy száraz, meleg klímája a pusztai fajok elterjedésének kedvezett, amelyeket a szőlőművelés a hegy felső részére szorította vissza)

23 Duna-Ipoly Nemzeti Park Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttét egy hat éves előkészítő munka előzte meg. Magába foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket, az érintett Ipoly-szakaszt, valamint az azokhoz kapcsolódó ártéri területeket.

24

25 Tájvédelmi Körzetei: 1.Budai Tájvédelmi Körzet (Jelentős természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat- és növényvilág, valamint a barlangok) 2.Gerecsei Tájvédelmi Körzet (értékes ősmaradványai a Triászban lerakódott dachsteini mészkőben megmaradt Megaloduszok, valamint a Jura időszaki mészkőben fellelhető ősi lábasfejű Ammoniták csigaházra emlékeztető mészhéjai) 3.Gödöllői Tájvédelmi Körzet (A közel hektárnyi terület annak köszönheti viszonylagos érintetlenségét, hogy rajta már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket)

26 4.Ócsai Tájvédelmi Körzet (A Tájvédelmi Körzet 1975-ben létesült, elsődlegesen a Duna-völgye és a homokterületek közé ékelődő, mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag turjánvidék növény- és állattani ritkaságainak megőrzésére) 5.Sárréti Tájvédelmi Körzet (A Sárrét kiemelkedő jelentősége madár- világában rejlik ) 6.Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk) 7.Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (a két Tápió és a Hajta által felépített kistáj igen változatos vidék) 8.Vértesi Tájvédelmi Körzet (a Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található)

27 Körös-Maros Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun- Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartásán és fejlesztésén túl működési területén a kezelési- és hatósági feladatok ellátása.

28

29 A hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és Csanádi-sík területein tájképi- és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta- és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. A növénytani értékek: a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, vetővirág. Állatok közül is nem egy ritkaság található: a nagy szikibagoly lepkefaj, a dobozi pikkelyes csiga, az atracél cincér, a sztyeplepke, a túzok. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek - a Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai halastavak - vizes élőhelyeinek szerepe a nemzetközi madárvonulásban is jelentős.

30 A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei: 1. Kis-Sárrét 2. Bélmegyeri Fáspuszta 3. Mágor-puszta 4. Dévaványai-Ecsegi puszták 5. Kígyósi-puszta 6. Körös-ártér 7. Cserebökény 8. Kardoskúti Fehértó 9. Csanádi puszták 10. Maros-ártér 11. Tompapusztai löszgyep 12. Tatársánci ősgyep 13. Csorvási löszgyep

31 Természetvédelmi területek: I. Szarvasi Arborétum TT II. Szarvasi Történelmi Emlékhely TT III. Dénesmajori Csigáserdő TT

32 Fertő-Hanság Nemzeti Park A Fertő-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület ben az UNESCO MaB programja keretében bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. A Fertő-Hanság Nemzeti Park márciusában jött létre decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon, az egész Fertő-tó elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában.

33 A mintegy éves sekély sós sztyepptó a kezdetektől meghatározta az itt élők életét, és viszont, azaz a szelíd tájgazdálkodás a természeti értékekre is jótékonyan hat. A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentális, szubmediterrán, dealpin) találkozásánál terül el a Fertő, és néhány km-en belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pannon puszta, illetve a sekély vizű, hatalmas kiterjedésű mocsár.

34 Tájvédelmi Körzetei Soproni Tájvédelmi Körzet (A múlt század utolsó harmadától kezdődő fenyveserdő-telepítés hatására ma az erdők 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből áll) Szigetközi Tájvédelmi Körzet (Az 1987-ben létrehozott tájvédelmi körzet elsődleges célja a Szigetköz (Öreg-Duna és a Mosoni-Duna-ág közötti terület) sajátos vízrendszerének, növény- és állatvilágának a megőrzése) Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet (1992-ben létesült, részei: a Pannonhalmi- dombság, Kisalföldi meszes homokpusztái, Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke. A Pannonhalmi-dombság a tájvédelmi körzet legnagyobb területi egysége.

35 Természetvédelmi Területei: NAGYCENKI HÁRSFASOR TT (13 ha) Gróf Széchenyi István nagyszülei által az 1750-es években telepített 40 m széles és 5 km hosszú, kislevelű hársakból álló fasor. PANNONHALMI ARBORÉTUM TT (22 ha) 1820-ban kezdték meg az egykori gyümölcsös, majd faiskola angolkertté alakítását. A gyűjteményt több száz növényfaj alkotja (pl. kínai mamutfenyő, sárgalevelű juharfa, göndörlevelű hamis ciprus). SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha) Az I. világháború után Sopronba került Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Növényvédelmi Tanszékének vezetője az 1920-as években hozta létre a botanikus kertet a korábbi, Katonai Főreáliskola parkjából. A kert a fák és lágyszárú növények fajgazdagságával jelentős botanikai értéket képvisel. Ezek közül kiemelendők a jegenyefenyők, a madárbirsek, a kínai télvirág és az amerikai varázsmogyoró

36 A Hortobágyi Nemzeti Park Hazánk első és máig is legnagyobb nemzeti parkja. Nobel-díjas tudósok által is támogatott több évtizedes előkészítő munka után január elsején alakult meg ha területtel, de a folyamatos bővítések révén ma már ha védett területet foglal magába. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében négy tájvédelmi körzet (Szatmár-Bereg, Közép-Tisza, Hajdúság, Bihari-sík) és számos önálló természetvédelmi terület is található.

37 A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egész területe Bioszféra rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari Egyezmény) december 1-től pedig az UNESCO által adományozott a „Világörökség része” megtisztelő címet is elnyerte.

38 Tájvédelmi körzetei 1.Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet (A Tisza szabályozása után az ártéren egykor igen elterjedt tölgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak, helyüket elfoglalták a gyorsabban növő nyárasok, akácosok. A foltokban még fellelhető az eredeti növényzet) 2.Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet (A Tisza, mely a vízrendezési munkálatok után is meghatározó folyója maradt a térségnek, értékes élővilágnak ad otthont) 3.Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (A nyírségi homok az egykori Tisza medréből és a Berettyó által szállított hordalékból származik. Először a víz, majd a szelek terítették szét a területen. Az építőmunka során valóságos dombok jöttek létre, mint a Bagamér környéki Daruhegyek) 4.Bihari Tájvédelmi Körzet (1998 februárjában került védelem alá az a terület, amely a Berettyó-Körös vidékén, részei: Nagy és Kis Sárrét, Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík)

39 Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatóság Az DDNP Igazgatóság működési területe –Somogy, Baranya és Tolna megyék Dél-Dunántúlra terjed ki, –4 tájvédelmi körzet és 23 önálló természetvédelmi terület található, –Dél-Dunántúl legnagyobb része dombsági táj, a Mecsek- és a Villányi-hegység szigetként emelkedik ki, –keletről és délről a Duna és a Dráva hordalékával feltöltődött síkságok szegélyezik,

40 Az DDNP törzsterületei védetté nyilvánították, ha kiterjedésű a) Gemenc –Alföld szerves része, –1977-ben már Tájvédelmi Körzet, –erdő borította terület + természetes, mesterséges csatornákkal –bokorfüzesek, fűz nyárligetek, –fekete galagonya, nyári tőzike, ligeti szőlő, dunai csillagvirág –jégmadár, réti sas, fekete gólya, kerecsensólyom, –nagyvadak (gímszarvas, dámvad, vaddisznó) b) Béda-Karapancsa –Duna alsó szakaszának kiemelkedő értéket képviselő élőhelyei, –kockás liliom, jerikói lonc,fürtös gyűrűvirág, réti iszalag –réti sasok, fekete gólyák által „legsűrűbben lakott” területe az országnak –nagy kócsagok, kis kócsagok, kanalas gémek, fekete gólyák, récék, vadlúdak –fokozottan védett vidra, gímszarvas –Mohácsi-szigeten található Riha-tó - kis kócsag és a bakcsó fészkelőtelep.

41 Az DDNP törzsterületei c) Dráva-menti síkság –holtágak és galériaerdők, –hínártársulások (sulyom, tündérfátyol, rucaöröm, kolokán stb.), de ingóláp is előfordul. –ligeterdők, erdőszélek: magasszárú kocsord, –Dráva zátonyain pionír növényzetben él (hazánkban csak itt) a csermelyciprus. –Dráva: 48 halfaj (halban leggazdagabb vizeink egyike), –homok- és kavicspadjainak, mivel ezek egyes folyami halak utolsó ikrázó helyei. –énekesmadarak: pityerek, billegetők, füzikék, poszáták, rigók, vörösbegyek (Mattyi Madár Emlékpark)

42 Az DDNP törzsterületei d) Barcsi borókás –Belső-Somogy D-i része, homokpusztagyepek, égerlápok, tavak, mocsárrétek, cseres kocsányos tölgyes → irtása és legeltetése –égerlápok egyedülálló értéke: a királyharaszt –békaboglárkás-csikorgófüves mocsárrét növényei: a gázló, tóalma, sűrű csetkáka, tőzegmohafaj. –700 nagylepkefaj

43 Az DDNP törzsterületei e) Lankóci-erdő Dráva mentén felfelé haladva ligeterdők gyertyános-kocsányostölgyes tavaszi tőzike, kockás liliom, szibériai nőszirom, borostás sás, nyári tőzike és a lápi csalán f) Zákány-Őrtilos térsége vályoggal borított felszíne hármaslevelű szellőrózsa, a fogasír, az osztrák- és hegyi zergevirág mezőgazdasági parcellákkal körülvett völgyekben található természeti értékek erősen veszélyeztetettek.

44 Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Igazgatóság Az KNP Igazgatóság működési területe –Duna-Tisza köze – ha –területének 2/3-át az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja 1979-ben Bioszféra Rezervátummá nyilvánította –Ramsari Egyezmény (vizes élőhelyek fokozott védelme) KNP Felső-Kiskunsági tavainak vidéke, Pusztaszeri TK egy része és Mártélyi TK.

45 A KNP törzsterületei a) Felső-Kiskunsági puszta 2. legnagyobbszikes pusztája sótűrő-sókedvelő fajok alkotják, pl. veresnadrág csenkesz, sóvirág, kamilla, sziki üröm túzok, kék vércse, az ugartyúk, a piroslábú cankó ősi magyar háziállatfajták génbanktelepe (magyar szürke szarvasmarha, racka és cigájajuh, magyar félvér lovak és mangalica) b) A Felső-Kiskunsági tavak szikes tavak magas sótartalmú vize Közép-Európában egyedülálló gulipán, a gólyatöcs, széki lile, bölömbika, a barna rétihéja fehér tippan, a sziki zsázsa, a sziki mézpázsit, bárányparéj c) Izsáki Kolon-tó nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok láp- és ligeterdők, fajgazdag láprétek, mocsárrétek kanalas gém mocsári teknős, a vízi sikló, vidra 9 orchideafaj

46 A KNP törzsterületei d) Fülöpházi buckavidék csenkeszes, árvalányhajas nyílt homokpusztagyepek homoki, a zöld és a fürge gyíknak búbos banka, a gyurgyalag, sárgarigó. e) Orgoványi rétek nádasok, nedves kaszálók, szikes gyepek, homokbuckák több orhideafaj (pl. a vitézkosbor, hússzínű ujjaskosbor) bíbic, piroslábú cankó f) Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái KNP legnagyobb, legösszetettebb területe homokpuszták, buckavonulatok, szikes puszták, szikes tavak, mocsarak, lápok, láprétek borókás-nyárasok (legismertebb a bugaci Ősborókás) rovarvilága gazdag Bugac neve nemzetközileg is ismert első nemzeti parki múzeum

47 A KNP törzsterületei g) Szikra és az Alpári-rét szikrai Holt-Tisza ág, liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek madárvilágnak biztosít táplálkozó- és fészkelőhelyet h) Miklapuszta Duna-völgy egyik legszebb szikes pusztája szikes gyepek, vakszikek, szikpadkák magas sótartalmú talajon csak sótűrő- és sókedvelő növények élnek meg (bárányparéj, sóvirág, pozsgás zsázsa, mészpázsit) madárvilága egyedülálló i) A peszéradacsi rétek lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálók, homokbuckák és homoki erdők terület a veszélyeztetett parlagi vipera egyik legjobb élőhelye madárvilága


Letölteni ppt "Környezetvédelem és vízgazdálkodás A védett és érzékeny természeti területek jellemzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések