Szolarizáció A XXI. század kezdetén, de különösen az utóbbi három évtizedben a környezet kizsákmányolása egyre komolyabb lelkiismereti kérdéseket vet fel.

Az előadások a következő témára: "Szolarizáció A XXI. század kezdetén, de különösen az utóbbi három évtizedben a környezet kizsákmányolása egyre komolyabb lelkiismereti kérdéseket vet fel."— Előadás másolata:

1 Szolarizáció A XXI. század kezdetén, de különösen az utóbbi három évtizedben a környezet kizsákmányolása egyre komolyabb lelkiismereti kérdéseket vet fel az Ember számára tevékenységével szemben. A modern mezőgazdasági tevékenység elképesztő ritmusban fejlődött, hogy fő céljait elérje a területegységre jutó termés növelésével, a műtrágyák és növényvédő szerek egyre intenzívebb használatával és a talaj egyre fokozódó szennyezésével. 

2 Ez a többletterhelés súlyos környezeti terhelésekhez vezetett a Földön, mint a víz és talajszennyezés valamint jelentős mennyiségű növényi és állati mérgező hulladék felhalmozódása. Annak érdekében, hogy az említett problémákat csökkenthessük, vagy még inkább a továbbiakban megelőzhessük, a környezethez jobban illeszkedő termelési módszereket kell alkalmaznunk, amelyek kevésbé károsak az ember és a környezet számára, mint például az ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS. 

3 Olyan alternatív technológiák használatára van szükség, amelyek lehetővé teszik a növényvédőszerek és műtrágyák használatának teljes mellőzését. A szolarizáció ilyen újszerű eljárás, amely nem mérgező, sem környezetszennyező viszont számos gyomfaj ellen hatékony védelmet nyújt, kártevőktől és kórokozóktól védi a növényeket. 

4 A szolarizáció a napenergia felhasználásán alapul. Vékony, átlátszó műanyag fóliát terítenek az előzőleg megnedvesített talajra az év legmelegebb hónapjaiban. Ennek eredményeként a fólia alatt a talajhőmérséklet olyan mértékben felmelegedik, ami elpusztítja, vagy legalább jelentősen visszaszorítja a növényi kórokozókat és gyomokat. E művelési mód jellegzetességeit, alkalmazását, közvetlen hatásait a gyomokra, növényi kórokozókra, kártevőkre és legfőbb mellékhatásait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze. 

5 Meghatározás Eredetileg 1973-ban, Izraelben kezdték kifejleszteni, mint a termesztett növények általános védelmi módszere. A módszer nem kémiai vagy mérgező, sem a környezetre, sem a termesztett növényekre nézve és biztonságos a felhasználó számára is. A módszer eredeti formájában a napenergia felhasználásán alapul. 0,03-0,05 mm vastagságú átlátszó fehér fóliát használtak, amit a beöntözött talajra fektettek a nyár legforróbb időszakában 30 napon keresztül. 

6 Működése A magas hőmérséklet hatására a kezelt talaj felső rétegében a kórokozók és a gyommagvak jó részt elpusztulnak, ez a módszer közvetlen hatása. Mindemellett más biotikus és abiotikus hatásokat is kihasználhatunk a szolarizált talajban a kórokozók elpusztítására, vagy visszaszorítására. 

7 Milyen kultúrákban használható? Bármely kertészeti kultúrában vetés vagy palántázás előtt használható, akár termesztő berendezésben, akár szabadföldön. Évelő kultúrákban szintén jól használható elsősorban a telepítés előtti időszakban, de tenyészidőszakban is alkalmazható, bár hatása ilyenkor nem egyértelmű. 

8 Alkalmazás Feltétlenül szükséges a talaj kellő meglazítása minimum 20-30 cm mélységben. Ezt ásással, vagy bármely gépi művelettel is elvégezhetjük, például szántással. 

9 A talaj homogenitásának és tökéletes rögösszetételének elérése érdekében sekélyen porhanyítani kell a felszínt hogy kellően sima felület alakuljon ki, amely elengedhetetlen feltétele a fólia pontos talajra fektetésének.  

10 Ezt követően alaposan be kell öntözni a talajt, 30 mm öntözőző vízzel két egymást követő napon át.   Az öntözés (kép) feltétlenül szükséges a hővezetés fokozása érdekében, mely révén a szolarizáció hatásfoka jelentősen növekszik, a talaj mélyebb rétegeiben is érvényesül.

11 A talajt ezt követően 0,05 mm vastagságú átlátszó fóliával takarjuk be. Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a fólia a lehető legjobban illeszkedjen a talaj felületére, nem maradhatnak alatta levegő buborékok.  

12 A fólia feszített, rögzített állapotban marad, mivel szabad széleit az erre a célra kialakított hosszanti árkokba fektetjük és földdel befedjük. Az árkokat akár géppel, akár kézzel kialakíthatjuk (lásd a filmben). 

13  Ha nagy felületet kell betakarni, lehetőség van a fólia gépi lefektetésére. A fólia a lehető leghosszabb ideig takarja a talaj felületét! Az északi, mérsékelt égövi területeken a fóliát akár július közepétől szeptember közepéig a felületen kell tartani a megfelelő hatás elérése érdekében.

14 Károsítók, melyek ellen hatásos lehet GYOMOK Károsítók, melyek ellen hatásos lehet GYOMOK A fólia eltávolítása után az alábbi gyomfajok teljes pusztulására számíthatunk: Amarathus spp, Anthemis arvensis, Chenopodium spp, Chrisanthemum segetum, Coronopus didymus, Euphorbia spp, Fumaria officinalis, Lolium spp, Malva silvestris, Medicago spp, Mercurialis annua, Picris echioides, Poa annua, Polygonum aviculare, Portulaca oleraceae, Raphanus raphanistrum, Rumex spp, Senecio vulgaris, Setaria spp, Solanum nigrum, Sonchus tenerrimus, Stellaria media, és Urtica spp. A fólia eltávolítása után az alábbi gyomfajok teljes pusztulására számíthatunk: Amarathus spp, Anthemis arvensis, Chenopodium spp, Chrisanthemum segetum, Coronopus didymus, Euphorbia spp, Fumaria officinalis, Lolium spp, Malva silvestris, Medicago spp, Mercurialis annua, Picris echioides, Poa annua, Polygonum aviculare, Portulaca oleraceae, Raphanus raphanistrum, Rumex spp, Senecio vulgaris, Setaria spp, Solanum nigrum, Sonchus tenerrimus, Stellaria media, és Urtica spp. A szolarizáció leghatékonyabban a gyomnövények ellen védi a talajt. Fontos megjegyezni, hogy a szolarizáció hatása hosszú időn át tart. A fólia eltávolítását követően 8 hónappal az összes gyomborítás még mindig alacsonyabb, mint a kezeletlen területeken.  

15 A szolarizáció számos talajlakó patogén gombafaj ellen is hatásosnak bizonyult, mint például: Fusarium oxyporum, Plasmodiophara brassicae, Pythium ultimum, Sclerotinia spp, Pyrenochaeta terrestris, P. lycopersici, Rhyzoctonia solani és Verticillium dahliae. A szolarizáció számos talajlakó patogén gombafaj ellen is hatásosnak bizonyult, mint például: Fusarium oxyporum, Plasmodiophara brassicae, Pythium ultimum, Sclerotinia spp, Pyrenochaeta terrestris, P. lycopersici, Rhyzoctonia solani és Verticillium dahliae. Gombák 

16 Igen kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy a szolarizáció mennyire hatékony fonalférgek, baktériumok és rovarok ellen. Egyértelműen jó hatást eddig a fonalférgek közül a Heterodera carotae, és Meloidogyne fajok, baktériumok közül az Agrobacterium tumefaciens ellen igazoltak. Néhány talajlakó rovarfaj ellen is hatékonynak bizonyult a kezelés, de erről pontosan dokumentált adatok még nincsenek. Egyéb kártevők  

17 A szolarizáció alkalmazása minden esetben fokozza a kezelt terület termesztett növények növekedését és növeli termésüket. Mellékhatások A növények növekedésére és a termésmennyiségre gyakorolt hatás Mellékhatások A növények növekedésére és a termésmennyiségre gyakorolt hatás Ezek a pozitív hatások közvetlen következményei a módszer használatának, amit a gyomok eredményes visszaszorításának, egyes esetekben a betegséges előfordulása csökkentésének köszönhetünk. Ilyen esetekben a realizálható növekedés erősen függ a talaj eredeti fertőzöttségi szintjétől függő fertőzés csökkenéstől és az adott növényt fenyegető betegség gazdasági fontosságától. Ugyanakkor arra is van eset, hogy a növekedés és termésmennyiség fokozódása olyan körülmények között is megfigyelhető volt, amikor ne volt a talajban számottevő kórokozó, vagy gyommag akár termesztő berendezésekben, vagy szabadföldön.   (kép)

18 Solarized No Solarized

19 Számos vizsgálatot végeztek 1980. nyarán Izraelben, több művelés alatt álló területen, ahol minden esetben a talajok kémiai tulajdonságainak javulását figyelték meg. Nőtt a felvehető szervesanyag mennyisége, az elektromos vezetőképesség (ami egyértelműen jelzi az oldott sók, tápanyagok mennyiségének növekedését), a nitrát és ammónia nitrogén mennyisége, a felvehető kálium, mész és magnézium koncentráció.elektromos vezetőképesség Számos vizsgálatot végeztek 1980. nyarán Izraelben, több művelés alatt álló területen, ahol minden esetben a talajok kémiai tulajdonságainak javulását figyelték meg. Nőtt a felvehető szervesanyag mennyisége, az elektromos vezetőképesség (ami egyértelműen jelzi az oldott sók, tápanyagok mennyiségének növekedését), a nitrát és ammónia nitrogén mennyisége, a felvehető kálium, mész és magnézium koncentráció.elektromos vezetőképesség A talaj kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatás Chen & Katan vizsgálták először azt, hogy a szolarizáció hogyan fejti ki hatását kórokozó és gyommagmentes talajokon a talaj kémiai tulajdonságainak befolyásolásával. Számos esetben a mikroelemek mennyiségének növekedését is megfigyelték a szolarizált talajokban.  

20 A fajlagos vezetőképesség alakulása szolarizált és nem szolarizált talajokban.

21 Nitrát N és ammónia N szintek szolarizált és nem szolarizált talajokban Portugál vizsgálatok szerint, a szolarizáció hatására egyértelmű növekedés volt tapasztalható nitrát N és ammónia N szintekben, valamint egyéb kémiai összetevők esetében is.egyéb kémiai összetevők Portugál vizsgálatok szerint, a szolarizáció hatására egyértelmű növekedés volt tapasztalható nitrát N és ammónia N szintekben, valamint egyéb kémiai összetevők esetében is.egyéb kémiai összetevők  

22 A felvehető foszfor és kálium szint alakulása szolarizált és nem szolarizált talajokon.

23 Kicserélhető sók szintjének alakulása szolarizált és nem szolarizált talajokon

24 A szolarizáció tehát sokszor egymásnak ellentmondó eredményeket mutat a talaj kémiai tulajdonságaival kapcsolatban. Ugyanakkor Indiában szignifikánsan javult a nitrát N mennyisége a talajban a szolarizáció hatására, viszont az ammónia N mennyiségében semmilyen változást nem tapasztaltak a kezeletlen talajokhoz képest. A kutatások viszont azt igazolják, hogy a szolarizált talajban az összes nitrogén mennyisége jelentősen megnő. A legutóbbi izraeli vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a szolarizált talajok nagy részénél a nitrit N mennyisége növekszik. Más tulajdonságok tekintetében ugyanakkor a változások állandónak tekinthetőek  

25 Fontos megemlíteni, hogy a növények fejlődésében fontos szerepet betöltő fajok, például a Rhizobacteriumok, az antagonista, növényeket védő fajok, vagy a rizoszféra szimbiózisban élő fajai nagyobb arányban találhatók meg a szolarizált talajokon, mint a kezeletlen területeken. A szolarizáció hatása a mikroorganizmusokra A talaj kémiai tulajdonságaihoz hasonlóan a szolarizáció a talaj mikrobiális tulajdonságait is befolyásolja. A talajlakó mikroorganizmusok számában drasztikus csökkenés állt be a szolarizáció hatására akár a baktériumokat, akár a gombákat nezzük.  

26 A Glomus fajok esetében a mikoriza kapcsolat gyümölcsfák gyökerével magyarázhatja ezt a jelenséget. Annak megértésére, hogy termesztés szempontjából fontos mikroorganizmusok miért viselik jobban a szolarizálás hatásai, további kutatásokat indítottak. Valószínűleg az eltéréseket az magyarázza, hogy az említett fajokat vonzzák a magok és gyökerek által kiválasztott váladékok. 

27 A kultúrnövények normális fejlődése mellet a gyökérgümők száma fokozatosan növekszik. A növények fejlődésének utolsó szakaszában már nem figyelhető meg különbség a szolarizált és a kezeletlen területeken fejlődő növények gyökérgümő számában. Végül meg kell említeni a szolarizáció nitrogénkötő baktériumokra gyakorolt hatását. A Rhizobium fajok esetében megfigyelhető, hogy számukat, illetve a gyökérgümők számát a szolarizáció csak a termesztett növények fejlődésének kezdeti szakaszában vetette vissza.  

28 Ezeken kívül szabadon élő nitrogénkötők is találhatók a talajban. Első sorban az Azotobacter fajok és a Clostridium pasterianum vizsgálatakor állapították meg Portugáliában, hogy ezeket szolarizáció nem károsította a talajban.Azotobacter fajok és a Clostridium pasterianum Ezeken kívül szabadon élő nitrogénkötők is találhatók a talajban. Első sorban az Azotobacter fajok és a Clostridium pasterianum vizsgálatakor állapították meg Portugáliában, hogy ezeket szolarizáció nem károsította a talajban.Azotobacter fajok és a Clostridium pasterianum  

29 Az Azotobacter fajok és a Clostridium pasteurianum populációja szolarizált és nem szolarizált talajokon

30 A közel múltban lezajlott portugál vizsgálatok szerint a szolarizáció a talaj makro-aggregátum szerkezetét is jelentősen javította, ami fokozta a talajok vízbefogadó és vízáteresztő képességét egyaránt a kezeletlen területekhez viszonyítva. A szolarizáció hatása a talaj szerkezetre A szolarizáció a talaja szerkezetére is pozitív hatást gyakorol.  

31 Irodalomjegyzék Szolarizáció Arora, A. (1998). Soil solarization: effects on soil moisture, soil temperature and chemical properties of the soil. Crop-Research-hisar, 16(1): 41-49. Borges, M., L., V. (1982). Solarização do solo: novo método de pasteurização do solo. Revista Ciências Agrárias, 5(1): 1-15. Borges, M., L., V. (1988). Solarizaçâo do solo e protecção do ambiente. In 1a Conf. Nac. Qualidade do Ambiente, 2:434-441. Borges, M., L. V. (1990). A solarização do solo e a protecção integrada. Agros, 1: 74-84. Borges, S, M., L., V. (1994). Perspectivas da solarização em Portugal. Revista de Ciências Agrárias, 1(2): 51-65. César, A. (1994). Alterações na estrutura do solo provocadas pela solarização. Revista de Ciências Agrárias, 1(2): 107-112. Chauhan, Y. S.; Nené, Y. L.; Johansen, C.; Haware, M. P.; Saxena. N. P.; Sardar. S.; Sharma, S. B.; Sahrawat, K. L.; Burford, J. R.; Rupela, O. P.; Kumar-Rao, J. K. & Sithanatham, S. (1988). Effects of soil solarization on pigeonpea and chickpea. Patancheru, Research Bulletin, 11, ICRISAT, 17 pp. Daelemans. A. (1989). Soil solarization on West-Cameroon: effect on weed control, some chemical properties an pathogens of the soil. Acta Horticulturae, 255:169-175. Irodalomjegyzék Szolarizáció Arora, A. (1998). Soil solarization: effects on soil moisture, soil temperature and chemical properties of the soil. Crop-Research-hisar, 16(1): 41-49. Borges, M., L., V. (1982). Solarização do solo: novo método de pasteurização do solo. Revista Ciências Agrárias, 5(1): 1-15. Borges, M., L., V. (1988). Solarizaçâo do solo e protecção do ambiente. In 1a Conf. Nac. Qualidade do Ambiente, 2:434-441. Borges, M., L. V. (1990). A solarização do solo e a protecção integrada. Agros, 1: 74-84. Borges, S, M., L., V. (1994). Perspectivas da solarização em Portugal. Revista de Ciências Agrárias, 1(2): 51-65. César, A. (1994). Alterações na estrutura do solo provocadas pela solarização. Revista de Ciências Agrárias, 1(2): 107-112. Chauhan, Y. S.; Nené, Y. L.; Johansen, C.; Haware, M. P.; Saxena. N. P.; Sardar. S.; Sharma, S. B.; Sahrawat, K. L.; Burford, J. R.; Rupela, O. P.; Kumar-Rao, J. K. & Sithanatham, S. (1988). Effects of soil solarization on pigeonpea and chickpea. Patancheru, Research Bulletin, 11, ICRISAT, 17 pp. Daelemans. A. (1989). Soil solarization on West-Cameroon: effect on weed control, some chemical properties an pathogens of the soil. Acta Horticulturae, 255:169-175.  

32 Gamliel, A. & Katan, J. (1991). Involvement of fluorescent pseudomonades and other microorganisms in increase growth response of plants in soils. Phytopathology, 81: 494-502. Gomes, R. (1988). Efeito da solarização do solo no nemátodo Heterodera carotae, (Jones, 1950. In Jornadas Nacionais de Plásticos para a Agricultura, Coimbra, 17-19 Jun., 10 pp. Gomes, R., 1994. solarização do solo e produção de culturas ao ar livre. Revista de Ciências Agrárias, 1(2):135-140. Grunzweig. J. M., Katan, J., Ben-Tal, Y. & Rabinowitch, H.D. (1998). The role of mineral nutrients in the increase growth response of tomato plants in solarized soil. Plant-and-Soil, 206 (1):21-27. Katan, J. & DeVay, J. E. (1991). Soil solarization: historical perspectives, principles, and uses. In Soil Solarization, Katan & DeVay (Eds), Boca Raton, Press Inc., 23-37. McGovem, R. J., McSoriey, R. & Urs, R. R. (2000). Reduction of Phytophtora blight of Madagascar periwinkle in Florida by soil Solarization in autumn. Plant Disease, 84(2): 185-191. Meron, M.; Filler, Y.; Cohen, Y.; Galilee. M.& Grinstein, A. (1989). Solarization and fumigation for reclamation of organic soils. Acta Horticulturae, 255:117-224. Palminha, J., 1988. A suberose radicular do tomateiro. Alguns estudos sobre o agente causal Pyrenochaeta lycopersici, Schn. & Geri. Univ. Téc. Lisboa, Instituto Superior de Agronomia, Tese de Doutoramento, 233 pp. Pinto, A. F. M. A. (1992). Solarização do solo em estufa: efeitos em algumas características biológicas e químicas do solo, nas infestantes e na cultura de feijão verde (Phaseolus vulgarís L.). Tese de Mestrado, Univ.Técn., Lisboa, Portugal, 79 pp. Gamliel, A. & Katan, J. (1991). Involvement of fluorescent pseudomonades and other microorganisms in increase growth response of plants in soils. Phytopathology, 81: 494-502. Gomes, R. (1988). Efeito da solarização do solo no nemátodo Heterodera carotae, (Jones, 1950. In Jornadas Nacionais de Plásticos para a Agricultura, Coimbra, 17-19 Jun., 10 pp. Gomes, R., 1994. solarização do solo e produção de culturas ao ar livre. Revista de Ciências Agrárias, 1(2):135-140. Grunzweig. J. M., Katan, J., Ben-Tal, Y. & Rabinowitch, H.D. (1998). The role of mineral nutrients in the increase growth response of tomato plants in solarized soil. Plant-and-Soil, 206 (1):21-27. Katan, J. & DeVay, J. E. (1991). Soil solarization: historical perspectives, principles, and uses. In Soil Solarization, Katan & DeVay (Eds), Boca Raton, Press Inc., 23-37. McGovem, R. J., McSoriey, R. & Urs, R. R. (2000). Reduction of Phytophtora blight of Madagascar periwinkle in Florida by soil Solarization in autumn. Plant Disease, 84(2): 185-191. Meron, M.; Filler, Y.; Cohen, Y.; Galilee. M.& Grinstein, A. (1989). Solarization and fumigation for reclamation of organic soils. Acta Horticulturae, 255:117-224. Palminha, J., 1988. A suberose radicular do tomateiro. Alguns estudos sobre o agente causal Pyrenochaeta lycopersici, Schn. & Geri. Univ. Téc. Lisboa, Instituto Superior de Agronomia, Tese de Doutoramento, 233 pp. Pinto, A. F. M. A. (1992). Solarização do solo em estufa: efeitos em algumas características biológicas e químicas do solo, nas infestantes e na cultura de feijão verde (Phaseolus vulgarís L.). Tese de Mestrado, Univ.Técn., Lisboa, Portugal, 79 pp.  

33 Pinto, A. F. M. A. (1998). Solarização do Solo: Efeitos Secundários. Inst. Politéc. Viseu, ESAV, Portugal, 80 pp. Pinto, A, F. M. A. & CÉSAR, A. (1999). Efeitos da solarização Em Alguns Constituintes Químicos do Solo. In Actas do V Encontro Nacional de Protecção Integrada, Bragança: 23-37. Silveira, H. L. & Borges, M., L., V. (1984). Soil solarization and weed control. In Proc. EWRS 3rd Symp. on Weed Problems in the Mediterranean Area, Paris: 345-349. Silveira, H.. L., Caixinhas, M., L.. Leitão. A. & Gomes, R. (1988). Évolution de la flore réelle et potentielle d'un sol après solarisation. In VIII ème Colloque International sur la Biologie, 1'Ecologie et la Systématique des Mauvaises Herbes: 59-69. Silveira, H., L., Gomes, R.. Aguiar. L., Caixinhas. M., L.. Bica. J. & Bica. M. (1990). Soil solarization under polyethylene film: cultivation of lettuce and onions. Plasticulture, 85: 35-42. Stapleton, J. J.& DeVay, J. E. (1982). Effects of soil solarization on populations of selected soilborne microorganisms and growth of deciduous fruit tree seedlings. Phytopathology, 72: 323- 326. Pinto, A. F. M. A. (1998). Solarização do Solo: Efeitos Secundários. Inst. Politéc. Viseu, ESAV, Portugal, 80 pp. Pinto, A, F. M. A. & CÉSAR, A. (1999). Efeitos da solarização Em Alguns Constituintes Químicos do Solo. In Actas do V Encontro Nacional de Protecção Integrada, Bragança: 23-37. Silveira, H. L. & Borges, M., L., V. (1984). Soil solarization and weed control. In Proc. EWRS 3rd Symp. on Weed Problems in the Mediterranean Area, Paris: 345-349. Silveira, H.. L., Caixinhas, M., L.. Leitão. A. & Gomes, R. (1988). Évolution de la flore réelle et potentielle d'un sol après solarisation. In VIII ème Colloque International sur la Biologie, 1'Ecologie et la Systématique des Mauvaises Herbes: 59-69. Silveira, H., L., Gomes, R.. Aguiar. L., Caixinhas. M., L.. Bica. J. & Bica. M. (1990). Soil solarization under polyethylene film: cultivation of lettuce and onions. Plasticulture, 85: 35-42. Stapleton, J. J.& DeVay, J. E. (1982). Effects of soil solarization on populations of selected soilborne microorganisms and growth of deciduous fruit tree seedlings. Phytopathology, 72: 323- 326.