Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Klímaváltozás hatása a talajlégzésre „A természetben nincs jutalom és nincs büntetés. Csak következmények vannak.” (Robert G. Ingersoll)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Klímaváltozás hatása a talajlégzésre „A természetben nincs jutalom és nincs büntetés. Csak következmények vannak.” (Robert G. Ingersoll)"— Előadás másolata:

1 Klímaváltozás hatása a talajlégzésre „A természetben nincs jutalom és nincs büntetés. Csak következmények vannak.” (Robert G. Ingersoll)

2 Talajlégzés fogalma Talajból a légkörbe való szén-dioxid áramlás : CO 2 efflux Talajlégzés komponensei Gyökérlégzés és rhizoszféra respiráció Mikrobiális respiráció (a talajban folyó lebontó folyamatok miatt) Talajlakó állatok (ízeltlábúak, fonálférgek, gyűrűsférgek stb.) /ezekkel a talajlégzésről szóló cikkek ritkábban foglalkoznak

3 Miért mérjük a talajlégzést? Nagyléptékű szénforgalmi vizsgálatok: •bioszféra-atmoszféra interakciók modellezése •szénmérlegek készítése (társulástól biomokon át a globális szintig) •globális klímaváltozás modellek, predikciók Talajok minősítése: •mezőgazdasági talajok működése •talajszennyezés következményeinek vizsgálata Talajlégzés természetének vizsgálata: •az egyes összetevők elkülönítése, aránya •talajhőmérséklet hatása illetve hőmérsékletfüggés változása •talajnedvesség hatása •talaj tápanyagtartalmának hatásai •külső szén-dioxid koncentráció hatása (FACE = Free Air Carbon-dioxide Enrichment kezelés) (Hendrey et al., 1993) Talajlégzés mérés módszertanának elemzése: •módszerek összehasonlítása, megbízhatósága

4 Talaj- és gyökérlégzés mérési módszerei alkáli abszorpciós technika statikus kamra csatlakoztatásával gázkromatográfia statikus kamrával infravörös gázanalizátor (IRGA) statikus vagy dinamikus, nyílt vagy zárt rendszerű kamrával eddy kovarianciás technika (szén-dioxid áramok mérése)

5 A talajlégzés mérése

6 Talajlégzés intenzitásának éves menete, 2003

7 A respiráció elkülönítése gyökér- és rhizoszféra-, valamint mikrobiális légzésre komponens integráció: megmérik minden talaj kompartment szén-dioxid efflux rátáját, majd az egyes komponensek tömege alapján kiszámolják a teljes effluxot gyökér kizárás: megmérik a szén-dioxid efflux rátát gyökérrel és gyökér nélkül (gyökér­eltávolítással, körülárkolással vagy gyökér gap analízis segítségével) stabil szén izotóp technika ( 13 C) (Pendall et al., 2001)

8 A respiráció mértékét befolyásoló tényezők : hőmérséklet talajnedvesség vegetáció és szubsztrát minőség ökoszisztéma netto primer produkciója (NPP) növényzet gyökérsűrűsége és a felszín alatti biomassza allokáció talaj fizikai és kémiai tulajdonságai felszín feletti és alatti flóra és fauna populáció és társulás dinamikája földhasználat/zavarás típusa, mértéke

9 A hőmérséklet hatása A talajlégzés a hőmérséklettel pozitív korrelációt mutat. 40°C felett a biokémiai folyamatok annyira felgyorsulnak, hogy a respirációs szubsztrátok hiánya lép fel, és esetleg csökken a respiráció. A Q 10 hőmérsékleti koefficiens a T hőmérsékleten és a T+10°C hőmérsékleten végbemenő folyamatok mértékének az arányszáma. Sokan használják a Q 10 -et a talajlégzés és a hőmérséklet exponenciális viszonyának a kifejezésére. Q 10 = e 10β Nagy általánosságban Q 10 = 2.

10 A talajnedvesség hatása Víz stresszre a növényi sejtválasz két típusa: Kezdetben a mérsékelt dehidratáció respiráció növekedést okoz, később az erősebb vízvesztés miatt csökkenni kezd. A növekvő víz stressz következtében folyamatosan csökken a respiráció. Hőmérséklet és nedvesség interakciója: A talajlégzést korlátozzák a talajhőmérséklet és nedvesség szélsőségei. Másrészt a talajlégzés különböző hőmérsékleten általában gátlódik alacsony talajnedvességnél.

11 Nem vízlimitált időszak talajlégzése ControlQ 10 =1,20 HeatQ 10 =1,31 DroughtQ 10 =1,24 ControlQ 10 =2,19 HeatQ 10 =1,94 DroughtQ 10 =2,16 Nappali légzés Hajnali légzés

12 Talajlégzés 2003

13 Talajlégzés 2004

14 További tisztázandó kérdések a talajlégzés vizsgálatok kapcsán A talajlégzés hőmérsékletfüggésének alapos vizsgálata a víz- és tápanyaglimitált fülöpházi homokpusztagyepben A gyökérlégzés arányának vizsgálata a talajlégzésben Fülöpházán Mikrobiális biomassza és talajlégzés kapcsolata a homokpusztagyepben

15 Légköri CO 2 -feldúsulás hatása Vizsgálata a FACE kezelés keretében: Free Air Carbon dioxide Enrichment (Hendrey et al., 1993). hajszálgyökér biomassza növekedése intenzívebb fotoszintézis megnövelt szénallokáció a gyökérzetbe respiráció növekedés

16 Tápanyag hozzáadás hatása Az alábbi tényezők megváltozhatnak: gyökérbiomassza allokációja gyökérlégzés intenzitása talaj tápanyag dinamikája mikrobiális biomassza szervesanyag lebontásának üteme talaj szervesanyag tartalma

17 Mikrobiális biomassza 2004 június


Letölteni ppt "Klímaváltozás hatása a talajlégzésre „A természetben nincs jutalom és nincs büntetés. Csak következmények vannak.” (Robert G. Ingersoll)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések