A DOHÁNYZÁS SZABÁLYAI Motyovszki Katalin munkavédelmi vezető2011.01.27.

Az előadások a következő témára: "A DOHÁNYZÁS SZABÁLYAI Motyovszki Katalin munkavédelmi vezető2011.01.27."— Előadás másolata:

1 A DOHÁNYZÁS SZABÁLYAI Motyovszki Katalin munkavédelmi vezető2011.01.27

2 Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény alkalmazásának magyarázata Tilos dohányozni – dohányzóhelyet sem lehet kijelölni:  1. közforgalmú intézmények (pl. étterem, bár, kocsma, posta, bevásárlóközpontok, mozi) zárt légterű helyiségeiben, (függetlenül attól, hogy a belépés esetleg feltételhez kötött, pl. zártkörű rendezvény)  2. munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,  3. helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton, (pl. HÉV, BKV-, Volánjáratok, MÁV)

3  4. közoktatási intézményben, (pl. általános iskola, gimnázium)  5. gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, (pl. bölcsőde, óvoda)  6. egészségügyi szolgáltatónál (pl. kórház, rendelő) és ahol eü. szolgáltatást nyújtanak (függetlenül az intézmény rendeltetésétől) beleértve az intézményhez tartozó udvart, parkot is, és minden ami az intézmény kerítésén belül van.

4 Nem szabad dohányozni – a kijelölt helyek kivételével – az alábbi helyeken:  1. közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,  2. közösségi közlekedési eszközön  3. munkahelyen,  4. közterületnek minősülő  - a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,  - a közforgalmú vasúti létesítmények és pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül (ha a terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos dohányozni)

5 Jelölések:  A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. Nemdohányzó intézmények, nemdohányzó munkahelyek esetén a nemdohányzó intézménnyé/nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával kell feltüntetni.  Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, úgy hogy a dohányzóhely az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.

6 A dohányzás megengedett dohányzóhely kijelölése nélkül is:  1. a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,  2. szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

7 Zárt térben is lehet dohányozni:  1. büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,  2. pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára  3. a már működő szivarszobákban  Zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be.

8 A tulajdonos/fenntartó/munkáltató döntésétől függően:  1. Helyi önkormányzat rendeletében közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat.  2. Magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön (pl. taxi, bérelt busz) a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt.  3. Szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmény üzemeltetője az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben dohányzóhelyet nyílt légtérben sem kell kijelölni.  4. A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkavállalók az intézmény teljes területén nem dohányozhatnak beleértve pl. az udvart is.  Munkáltató az ügyfelek részére továbbra is köteles dohányzó helyet nyílt légtérben kijelölni.

9 SZTE Intézkedések:  A rendelkezés ellenőrzésére jogosult személyeket kell kijelölni /épület felelős/, aki az intézmény feladatkörében jár el, és:  1. a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni a jogsértőt  2. annak eredménytelensége esetén felszólítja őt a helyszín elhagyására  3. eljárást kezdeményez (Az első és a második pontban tett intézkedései alapján elkészített feljegyzést eljuttatja az illetékes vezetőnek, és a bejelentést tesz az intézkedésre jogosultnak)  Belső szabályzat-rektori utasítás- készül, hogy a meghatározott személlyel (pl. az intézmény vezetőjével, üzemeltetőjével, a rendezvény szervezőjével, közoktatási intézmény vezetőjével, illetve a munkáltatóval) szemben el lehet tekinteni az egészségvédelmi bírság kiszabásától, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben felhívási, felszólítási, elhagyásra felhívási, illetőleg eljárás indítási kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett. A korlátozást megsértő ebben az esetben kártérítési felelősséggel tartozik.

10 Egészségvédelmi bírság  Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személlyel szemben szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor  14. életévét betöltötte és saját jövedelemmel rendelkezik, melynek összege: 20.000-50 000. Az Nvt. betartásáért felelőssel szemben 100.000-250.000.- Ft  Legalább 1.000.000.-, legfeljebb 2.500.000.- Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.  Egészségvédelmi bírság egyik fajtája a helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírság: max. 30.000 forint (ha 30 napon belül befizeti, ellenkező esetben akár 50.000.- Ft is lehet).

11 Objektív, szubjektív határidők  Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak a jogsértő magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható.  A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki.

12 Átmeneti rendelkezések  A hatóság 2012. január 1. és 2012. március 31. között az egészségvédelmi bírság kiszabását mellőzi, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, jogsértést megvalósító cselekmény miatt az Nvt. 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.

13 Köszönöm a figyelmet!