Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 . 2 Dr. Járosi Márton: Életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai VI.Energiapolitikai Fórum Budapest, 2005. április 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 . 2 Dr. Járosi Márton: Életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai VI.Energiapolitikai Fórum Budapest, 2005. április 12."— Előadás másolata:

1 1 

2 2 Dr. Járosi Márton: Életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai VI.Energiapolitikai Fórum Budapest, április 12.

3 3 Paradigmaváltásra van szükség az energiapolitikában. Az új nemzeti energiapolitika (stratégia) kidolgozása sürgető feladattá vált. Új helyzet összetevői:  Energiaprivatizáció,  Energialiberalizáció,  Európai Uniós csatlakozás.

4 4 Energiapolitikai célok Jelen korszakban, az életminőséget javító energiapolitika szegletkövei:  a minimális szolgáltatási szint árának megfizethetősége,  a káros környezeti hatások minimalizálása,  az elfogadható ellátásbiztonság fenntartása.

5 5 Az Európai Unió és a magyar energiapolitika mozgástere: Uniós politika befolyásolása:  Az EU tagjaként a versenypiac mellett köteleztük el magunkat.  Az energetikai piac bizonytalanságokat, de lehetőségeket is tartalmaz.  Már nemcsak alkalmazkodnunk kell az EU joganyaghoz, hanem alakíthatjuk is azt. Közép-európai dimenzió:  A „visegrádi országoknak” vannak közös energetikai céljaik, amelyek megvalósítása a közép-európai regionalitás keretében lehetséges lenne.

6 6 Magyarország energetikai helyzete

7 7 Energiafelhasználás:  Az összes energiafelhasználás a rendszerváltás óta stagnált.  Számottevő növekedés a jövőben sem lesz.  Az energiafelhasználás hatékonysága jelentősen emelkedett.  Csökkent az energetika okozta környezetterhelés.  Az energiaellátás hatásfoka alig javult.

8 8 Az országos energiahordozó mérleg %-ban az import részarány feltüntetésével, %

9 9 Megújuló energiaforrások:  Energetikai szerepük hazánkban túlértékelt.  A primer energiamérlegben 2010-re előirányzott 6 %-os érték nehezen teljesíthető.  Nem minden esetben indokolható a piactorzító állami ártámogatás.  A kötelező átvételű megújuló villamosenergia- források egy része tartalék-kapacitások létesítését feltételezi.  Kitörési pontot jelenthet a biomassza:az energetikai növénytermesztés.

10 10 Szénhidrogénpiac

11 11 Tulajdonviszonyok:  A MOL Rt. még állami tulajdonú 12 %-os részének idei eladásával végleg megszűnik a közösségi befolyásolás lehetősége a MOL Rt.-ban.  A gázüzletágat az E.ON(-Ruhrgas) vásárolta meg, amely három gázszolgáltatóban már jelen van a piacon.  Két éven belül az E.ON a szállítást is megvásárolhatja.  Az E.ON a MOL Rt. és a Gazprom fele-fele tulajdonában lévő Panrusgáz importáló-cégből is kivásárolta a MOL Rt. részét.  A stratégiai jelentőségű teljes gázellátó vertikum külföldi befektetők birtokába kerülhet.

12 12 A gázszolgáltatók tulajdonviszonyai GázszolgáltatóFőbb tulajdonosokTulajdonrész % TIGÁZ Rt.Italgaz S. p. A.40,00 RWE29,69 WFG Hungaria Kft.14,48 Eni S. p. A:10,00 KÖGÁZ Rt.E.ON70,88 Nem regisztrált részv.29,12 FŐGÁZ Rt.RWE32,70 Ruhrgas (E.ON)16,40 Fővárosi Önkormányzat50,00 ÉGÁZ Rt.GdF99,39 DDGÁZ Rt.RWE49,82 E.ON 50,10 DÉGÁZ Rt.GdF99,78

13 13 Napi Sajtó, január (MEH) A lakossági földgázárak alakulása

14 14 Villamos piac

15 15 Tulajdonviszonyok: Az MVM Rt-nél sokkal nagyobb és komplexebb nemzetközi monopóliumok leányvállalatai vették át a vezető szerepet Magyarországon.  A közcélú erőművek teljesítményének 77 %-át, termelésének 60 %-át a külföldi tulajdonú erőművek adják.  Az áramszolgáltatók részvényeinek döntő többsége külföldi szakmai befektetők tulajdonában van.

16 16 Ellátásbiztonság:  Az 1993-ban kidolgozott megújító erőmű építési programot a privatizáció miatt nem hajtották végre.  A privatizáció óta számottevő „versenykapacitás” nem létesült.  MVM Rt. saját erőművei (Paks, Vértes) révén a termelés 40 %-át adja, de hosszú távú áramvásárlási szerződései révén befolyása a termelésre 70 %-os.

17 17 A magyarországi erőművek piaci részesedésének megoszlása tulajdonosok szerint (2003.)

18 18 Átviteli hálózat, rendszerirányítás:  A nagyfeszültségű átviteli hálózat az MVM Rt. tulajdonában van.  A rendszerirányítást az MVM Rt.-ből kiszervezett MAVIR Rt. végzi. Áramszolgáltatók:  A teljesen privatizált 6 áramszolgáltató három külföldi tulajdonosi csoporthoz (E.ON, RWE, EdF) tartozik.  Az értékesítési szektorban nincs hazai versenytárs.  A villanyszolgáltatás minőségi színvonala csökkent.

19 19 Árak és jövedelemelosztás:  A privatizációt követően a villanyárak elszabadultak és azóta is állandóan emelkednek.  Az áremelések elsősorban a privatizált társaságok profitját növelték.  A villamos piac privát szereplői jelentősen túlfinanszírozottak, ebből adódik a magas árszínvonal.

20 20 A villany piaci szereplők saját tőke arányos nyereségének alakulása

21 21 Távfűtés  A távfűtési rendszerek a tömeges, iparszerű, házgyári lakásépítésekhez kapcsolódva alakultak ki.  A rendszerek hőforrásai, a lakások hőszigetelése és fűtési berendezései energetikailag nem hatékonyak.  A szolgáltatási árak nagymértékben növekedtek.  A kombinált gáz-gőz erőművek létesítése révén a távhőtermelés egy része az erőműépítés sikerágazata lett.  Az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciája a kis energetikai hatékonyságú gázmotoros „fűtőerőművek” létesítése.  A végfelhasználói veszteségek változatlanul elfogadhatatlanul magasak.

22 22 A távfűtés tulajdonviszonyai:  A városi távfűtő rendszerek ma még csaknem kizárólagosan közösségi tulajdonban vannak, tulajdonosaik az önkormányzatok.  A rendszerek hőtermelői a saját tulajdonú fűtőművek, vagy a városi közcélú erőművek.  A lakások a bentlakók tulajdonában vannak.  A szolgáltatói tevékenység/felelősség a házak hőközpontjáig terjed.  A lakások energetikai megújítását a tulajdonosi és érdekeltségi rendszer széttagoltsága és a lakók tőkehiánya hátráltatja.

23 23 Javasolt energiapolitikai alapelvek

24 24 Az állam (önkormányzat) energiapolitikai funkciói FunkcióEszközök Politika alkotásTörvények, rendeletek EllátásbiztonságTörvényalkotás, tulajdonlás Piaci jelenlét, létesítésTulajdonlás BefolyásolásMegtakarítás ösztönzés beruházás támogatással K+F támogatás Oktatás, szakemberképzés SzabályozásÁrpolitika Adópolitika Közbeszerzés FogyasztóvédelemTörvényalkotás Felügyelet, ellenőrzésIntézményrendszer

25 25 Ellátásbiztonság:  Geopolitikai helyzetünk kihasználásával „híd-szerepet” tölthetünk be.  A földgázellátás biztonságát a nemzetközi távvezetékrendszerekhez való csatlakozással kell növelni.  A villanyellátás biztonságát erőműépítéssel és távvezetéki összeköttetések fejlesztésével kell garantálni.  A villamos energiát lehetőleg hazai erőművekben kell megtermelni.  Az erőmű-stuktúrát a szilárd, a nukleáris és a szénhidrogén energiahordozókra kell alapozni.  Az erőműstruktúra kialakításánál a szabályozhatósági követelményt kiemelten kell kezelni.

26 26 A nemzeti energetikai vagyon védelme:  Szükség van az energiapiacon jelentős piaci erőt felmutató közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonosi jelenlétre is.  Le kell állítani az energiaprivatizáció minden formáját.  Visszavásárlással, beruházásokkal és külföldi befektetésekkel növelni kell a magyar közösségi energetikai tulajdont.  A távhőellátásban támogatni kell a többségi önkormányzati tulajdonú városi (termelő és szolgáltató) hőszolgáltató társaságok létrehozását.

27 27 Nemzeti villamos társaság:  A MAVIR Rt.-t vissza kell hozni az MVM Rt-be, hálózatüzemeltető rendszerirányítót (TSO) létrehozva.  Az MVM Rt., a MAVIR Rt., az OVIT Rt, és a Paksi Atomerőmű Rt. Nemzeti Villamos Rt. néven holdingként működjön tovább, amely legalább 75 %-ban állami tulajdonban marad.  MVM-Rt.-nek legyen áramszolgáltatói jogosítványa is.  Az MVM Rt. piaci stabilitását regionális terjeszkedéssel is növelje.

28 28 Távfűtés:  Az államnak elő kell segíteni, hogy teljes vertikumú önkormányzati (termelő és szolgáltató) távfűtő, sőt energiaszolgáltató társaságok jöjjenek létre.  A távfűtésben lévő „megtakarítási potenciál” kiaknázására olyan szabályozás (átvételi előírás és ártámogatás) kell, amely a minél nagyobb energia megtakarítást, a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiség (kWh/GJ) növelését preferálja.

29 29 Energiatakarékosság:  A fajlagos energetikai minőségi mutatók (hatásfokok) minimumának előírása.  Pénzügyi alap létrehozása (célszerűen az energiaadók egy részéből) a hatásfok javító befektetések támogatására.  Az állami támogatást csak a lakossági fogyasztók megtakarításainak ösztönzésére kell fordítani.

30 30 Költségvetési és adópolitika: Az energia- és környezetpolitikai célokat egyaránt szolgáló integrált adórendszert kell kialakítani.  Az adónemek fokozatos bevezetésével tekintetbe kell venni a fogyasztók teherbíró képességét.  Az energiatermelés externális költségeinek figyelembevételével kialakított energiaadóknak az energiaszolgáltatás struktúrájának a társadalmi érdekek szerinti befolyásolását kell segíteni.  A lakossági energiaköltségek mérséklésének legegyszerűbb lehetősége az ÁFA csökkentése az EU által megkövetelt minimumra.

31 31 Közérdekű szolgáltatások alkotmánya:  Közérdekű szolgáltatások: villamosenergia- szolgáltatás, gázellátás, távfűtés.  A piaci verseny veszteseinek is biztosítani kell a minimális szintű közérdekű szolgáltatásokat.  A közérdekű szolgáltatásoknál fenn kell tartani a hatósági (állami/önkormányzati) önköltségalapú ármegállapítást.  Kedvezményes szociális energia-tarifákat kell bevezetni.  Biztosítani kell a hatékony fogyasztói érdekvédelmi szervezetek létrejöttét és törvényes működési feltételeit.

32 32 Szociális jellegű tarifák:  Egy fogyasztási tömbre kedvezményes a díj, e felett pedig magasabb díjat kell fizetni.  A kedvezményes fogyasztási tömb kialakításánál figyelembe kell venni az eltartott gyermekek számát.  A kedvezményezett tömb tarifája ne legyen magasabb az ellátás változó költségénél.  A tarifák nyújtotta kedvezmény forrásai: a társadalmi szolidaritás, gáznál a hazai termelés bányajáradéka, villanynál az olcsóbb paksi termelés.

33 33 Kutatás-fejlesztés, oktatás:  Az egyik legfontosabb hazai „energiaforrásunk” hagyományosan az energetikai tudás volt.  Az energiaprivatizációval párhuzamosan a hazai energetikai kutatás-fejlesztés leépült.  Az új energiapolitikai koncepcióban meg kell határozni a szükséges kutatási és oktatási feladatokat.  Külön hangsúlyt kell fektetni az energetikai műszaki felsőfokú oktatás fejlesztésére, a szükséges intézményi feltételek biztosítására.

34 34 Az energetika szervezeti megerősítése:  A komplex energetikai feladatok állami koordinálására energetikai államtitkárságot,  a kormányzat energiapolitikájának megalapozására és támogatására, Magyar Energiastratégiai Intézetet (MEI) kell létrehozni.  A Magyar Energia Hivatalt (MEH) a parlament felügyelete alá kell helyezni, szervezetét szakmailag meg kell erősíteni.  Biztosítani kell az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) független felügyeletét és szervezetének felülvizsgálatát.

35 35 A magyar energiapolitika alapjait egy általános energiatörvényben kell összefoglalni.

36 36 Az előadás teljes szövege a társulat honlapjáról: letölthető. 


Letölteni ppt "1 . 2 Dr. Járosi Márton: Életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai VI.Energiapolitikai Fórum Budapest, 2005. április 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések