Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaGéza Molnár Megváltozta több, mint 7 éve
1
1
2
2 Dr. Járosi Márton: Életminőséget javító magyar energiapolitika alapjai VI.Energiapolitikai Fórum Budapest, 2005. április 12.
3
3 Paradigmaváltásra van szükség az energiapolitikában. Az új nemzeti energiapolitika (stratégia) kidolgozása sürgető feladattá vált. Új helyzet összetevői: Energiaprivatizáció, Energialiberalizáció, Európai Uniós csatlakozás.
4
4 Energiapolitikai célok Jelen korszakban, az életminőséget javító energiapolitika szegletkövei: a minimális szolgáltatási szint árának megfizethetősége, a káros környezeti hatások minimalizálása, az elfogadható ellátásbiztonság fenntartása.
5
5 Az Európai Unió és a magyar energiapolitika mozgástere: Uniós politika befolyásolása: Az EU tagjaként a versenypiac mellett köteleztük el magunkat. Az energetikai piac bizonytalanságokat, de lehetőségeket is tartalmaz. Már nemcsak alkalmazkodnunk kell az EU joganyaghoz, hanem alakíthatjuk is azt. Közép-európai dimenzió: A „visegrádi országoknak” vannak közös energetikai céljaik, amelyek megvalósítása a közép-európai regionalitás keretében lehetséges lenne.
6
6 Magyarország energetikai helyzete
7
7 Energiafelhasználás: Az összes energiafelhasználás a rendszerváltás óta stagnált. Számottevő növekedés a jövőben sem lesz. Az energiafelhasználás hatékonysága jelentősen emelkedett. Csökkent az energetika okozta környezetterhelés. Az energiaellátás hatásfoka alig javult.
8
8 Az országos energiahordozó mérleg %-ban az import részarány feltüntetésével, 2003. %
9
9 Megújuló energiaforrások: Energetikai szerepük hazánkban túlértékelt. A primer energiamérlegben 2010-re előirányzott 6 %-os érték nehezen teljesíthető. Nem minden esetben indokolható a piactorzító állami ártámogatás. A kötelező átvételű megújuló villamosenergia- források egy része tartalék-kapacitások létesítését feltételezi. Kitörési pontot jelenthet a biomassza:az energetikai növénytermesztés.
10
10 Szénhidrogénpiac
11
11 Tulajdonviszonyok: A MOL Rt. még állami tulajdonú 12 %-os részének idei eladásával végleg megszűnik a közösségi befolyásolás lehetősége a MOL Rt.-ban. A gázüzletágat az E.ON(-Ruhrgas) vásárolta meg, amely három gázszolgáltatóban már jelen van a piacon. Két éven belül az E.ON a szállítást is megvásárolhatja. Az E.ON a MOL Rt. és a Gazprom fele-fele tulajdonában lévő Panrusgáz importáló-cégből is kivásárolta a MOL Rt. részét. A stratégiai jelentőségű teljes gázellátó vertikum külföldi befektetők birtokába kerülhet.
12
12 A gázszolgáltatók tulajdonviszonyai GázszolgáltatóFőbb tulajdonosokTulajdonrész % TIGÁZ Rt.Italgaz S. p. A.40,00 RWE29,69 WFG Hungaria Kft.14,48 Eni S. p. A:10,00 KÖGÁZ Rt.E.ON70,88 Nem regisztrált részv.29,12 FŐGÁZ Rt.RWE32,70 Ruhrgas (E.ON)16,40 Fővárosi Önkormányzat50,00 ÉGÁZ Rt.GdF99,39 DDGÁZ Rt.RWE49,82 E.ON 50,10 DÉGÁZ Rt.GdF99,78
13
13 Napi Sajtó, 2005. január (MEH) A lakossági földgázárak alakulása
14
14 Villamos piac
15
15 Tulajdonviszonyok: Az MVM Rt-nél sokkal nagyobb és komplexebb nemzetközi monopóliumok leányvállalatai vették át a vezető szerepet Magyarországon. A közcélú erőművek teljesítményének 77 %-át, termelésének 60 %-át a külföldi tulajdonú erőművek adják. Az áramszolgáltatók részvényeinek döntő többsége külföldi szakmai befektetők tulajdonában van.
16
16 Ellátásbiztonság: Az 1993-ban kidolgozott megújító erőmű építési programot a privatizáció miatt nem hajtották végre. A privatizáció óta számottevő „versenykapacitás” nem létesült. MVM Rt. saját erőművei (Paks, Vértes) révén a termelés 40 %-át adja, de hosszú távú áramvásárlási szerződései révén befolyása a termelésre 70 %-os.
17
17 A magyarországi erőművek piaci részesedésének megoszlása tulajdonosok szerint (2003.)
18
18 Átviteli hálózat, rendszerirányítás: A nagyfeszültségű átviteli hálózat az MVM Rt. tulajdonában van. A rendszerirányítást az MVM Rt.-ből kiszervezett MAVIR Rt. végzi. Áramszolgáltatók: A teljesen privatizált 6 áramszolgáltató három külföldi tulajdonosi csoporthoz (E.ON, RWE, EdF) tartozik. Az értékesítési szektorban nincs hazai versenytárs. A villanyszolgáltatás minőségi színvonala csökkent.
19
19 Árak és jövedelemelosztás: A privatizációt követően a villanyárak elszabadultak és azóta is állandóan emelkednek. Az áremelések elsősorban a privatizált társaságok profitját növelték. A villamos piac privát szereplői jelentősen túlfinanszírozottak, ebből adódik a magas árszínvonal.
20
20 A villany piaci szereplők saját tőke arányos nyereségének alakulása
21
21 Távfűtés A távfűtési rendszerek a tömeges, iparszerű, házgyári lakásépítésekhez kapcsolódva alakultak ki. A rendszerek hőforrásai, a lakások hőszigetelése és fűtési berendezései energetikailag nem hatékonyak. A szolgáltatási árak nagymértékben növekedtek. A kombinált gáz-gőz erőművek létesítése révén a távhőtermelés egy része az erőműépítés sikerágazata lett. Az utóbbi évek kedvezőtlen tendenciája a kis energetikai hatékonyságú gázmotoros „fűtőerőművek” létesítése. A végfelhasználói veszteségek változatlanul elfogadhatatlanul magasak.
22
22 A távfűtés tulajdonviszonyai: A városi távfűtő rendszerek ma még csaknem kizárólagosan közösségi tulajdonban vannak, tulajdonosaik az önkormányzatok. A rendszerek hőtermelői a saját tulajdonú fűtőművek, vagy a városi közcélú erőművek. A lakások a bentlakók tulajdonában vannak. A szolgáltatói tevékenység/felelősség a házak hőközpontjáig terjed. A lakások energetikai megújítását a tulajdonosi és érdekeltségi rendszer széttagoltsága és a lakók tőkehiánya hátráltatja.
23
23 Javasolt energiapolitikai alapelvek
24
24 Az állam (önkormányzat) energiapolitikai funkciói FunkcióEszközök Politika alkotásTörvények, rendeletek EllátásbiztonságTörvényalkotás, tulajdonlás Piaci jelenlét, létesítésTulajdonlás BefolyásolásMegtakarítás ösztönzés beruházás támogatással K+F támogatás Oktatás, szakemberképzés SzabályozásÁrpolitika Adópolitika Közbeszerzés FogyasztóvédelemTörvényalkotás Felügyelet, ellenőrzésIntézményrendszer
25
25 Ellátásbiztonság: Geopolitikai helyzetünk kihasználásával „híd-szerepet” tölthetünk be. A földgázellátás biztonságát a nemzetközi távvezetékrendszerekhez való csatlakozással kell növelni. A villanyellátás biztonságát erőműépítéssel és távvezetéki összeköttetések fejlesztésével kell garantálni. A villamos energiát lehetőleg hazai erőművekben kell megtermelni. Az erőmű-stuktúrát a szilárd, a nukleáris és a szénhidrogén energiahordozókra kell alapozni. Az erőműstruktúra kialakításánál a szabályozhatósági követelményt kiemelten kell kezelni.
26
26 A nemzeti energetikai vagyon védelme: Szükség van az energiapiacon jelentős piaci erőt felmutató közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonosi jelenlétre is. Le kell állítani az energiaprivatizáció minden formáját. Visszavásárlással, beruházásokkal és külföldi befektetésekkel növelni kell a magyar közösségi energetikai tulajdont. A távhőellátásban támogatni kell a többségi önkormányzati tulajdonú városi (termelő és szolgáltató) hőszolgáltató társaságok létrehozását.
27
27 Nemzeti villamos társaság: A MAVIR Rt.-t vissza kell hozni az MVM Rt-be, hálózatüzemeltető rendszerirányítót (TSO) létrehozva. Az MVM Rt., a MAVIR Rt., az OVIT Rt, és a Paksi Atomerőmű Rt. Nemzeti Villamos Rt. néven holdingként működjön tovább, amely legalább 75 %-ban állami tulajdonban marad. MVM-Rt.-nek legyen áramszolgáltatói jogosítványa is. Az MVM Rt. piaci stabilitását regionális terjeszkedéssel is növelje.
28
28 Távfűtés: Az államnak elő kell segíteni, hogy teljes vertikumú önkormányzati (termelő és szolgáltató) távfűtő, sőt energiaszolgáltató társaságok jöjjenek létre. A távfűtésben lévő „megtakarítási potenciál” kiaknázására olyan szabályozás (átvételi előírás és ártámogatás) kell, amely a minél nagyobb energia megtakarítást, a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiség (kWh/GJ) növelését preferálja.
29
29 Energiatakarékosság: A fajlagos energetikai minőségi mutatók (hatásfokok) minimumának előírása. Pénzügyi alap létrehozása (célszerűen az energiaadók egy részéből) a hatásfok javító befektetések támogatására. Az állami támogatást csak a lakossági fogyasztók megtakarításainak ösztönzésére kell fordítani.
30
30 Költségvetési és adópolitika: Az energia- és környezetpolitikai célokat egyaránt szolgáló integrált adórendszert kell kialakítani. Az adónemek fokozatos bevezetésével tekintetbe kell venni a fogyasztók teherbíró képességét. Az energiatermelés externális költségeinek figyelembevételével kialakított energiaadóknak az energiaszolgáltatás struktúrájának a társadalmi érdekek szerinti befolyásolását kell segíteni. A lakossági energiaköltségek mérséklésének legegyszerűbb lehetősége az ÁFA csökkentése az EU által megkövetelt minimumra.
31
31 Közérdekű szolgáltatások alkotmánya: Közérdekű szolgáltatások: villamosenergia- szolgáltatás, gázellátás, távfűtés. A piaci verseny veszteseinek is biztosítani kell a minimális szintű közérdekű szolgáltatásokat. A közérdekű szolgáltatásoknál fenn kell tartani a hatósági (állami/önkormányzati) önköltségalapú ármegállapítást. Kedvezményes szociális energia-tarifákat kell bevezetni. Biztosítani kell a hatékony fogyasztói érdekvédelmi szervezetek létrejöttét és törvényes működési feltételeit.
32
32 Szociális jellegű tarifák: Egy fogyasztási tömbre kedvezményes a díj, e felett pedig magasabb díjat kell fizetni. A kedvezményes fogyasztási tömb kialakításánál figyelembe kell venni az eltartott gyermekek számát. A kedvezményezett tömb tarifája ne legyen magasabb az ellátás változó költségénél. A tarifák nyújtotta kedvezmény forrásai: a társadalmi szolidaritás, gáznál a hazai termelés bányajáradéka, villanynál az olcsóbb paksi termelés.
33
33 Kutatás-fejlesztés, oktatás: Az egyik legfontosabb hazai „energiaforrásunk” hagyományosan az energetikai tudás volt. Az energiaprivatizációval párhuzamosan a hazai energetikai kutatás-fejlesztés leépült. Az új energiapolitikai koncepcióban meg kell határozni a szükséges kutatási és oktatási feladatokat. Külön hangsúlyt kell fektetni az energetikai műszaki felsőfokú oktatás fejlesztésére, a szükséges intézményi feltételek biztosítására.
34
34 Az energetika szervezeti megerősítése: A komplex energetikai feladatok állami koordinálására energetikai államtitkárságot, a kormányzat energiapolitikájának megalapozására és támogatására, Magyar Energiastratégiai Intézetet (MEI) kell létrehozni. A Magyar Energia Hivatalt (MEH) a parlament felügyelete alá kell helyezni, szervezetét szakmailag meg kell erősíteni. Biztosítani kell az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) független felügyeletét és szervezetének felülvizsgálatát.
35
35 A magyar energiapolitika alapjait egy általános energiatörvényben kell összefoglalni.
36
36 Az előadás teljes szövege a társulat honlapjáról: www.enpol2000.hu letölthető.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.