Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

P SZICHÉS ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK A MUNKAHELYEKEN Dr. Tibold Antal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "P SZICHÉS ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK A MUNKAHELYEKEN Dr. Tibold Antal."— Előadás másolata:

1 P SZICHÉS ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK A MUNKAHELYEKEN Dr. Tibold Antal

2 FOGLALKOZÁS-ORVOSTAN A MUNKA ADAPTÁLÁSA AZ EMBERHEZ. Biztonságos munkakörnyezet, testi és szellemi képesség megőrzése a munkavégzése során, a szellemi és testi adotságok adaptálása a munkához, munkakörnyezetbõl adódó kockázatok csökkentése, optimális igénybevétel.

3 A MUNKAVÁLLALÓT ÉRŐ HATÁSOK Megterhelés: a szervezetet érő hatások összessége. A megterhelés mérhető:  Kvantifikálható paraméterekkel, határértékekkel (fizikai munka, hőmunka, fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezők)  Kockázatbecsléssel meghatározott eltűrhető kockázat szintek  Kérdőíves válaszokkal, pontozással becsült értékek Igénybevétel: a megterhelések hatására bekövetkező egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkcióváltozások összege. Prof. Dr. Ungváry György nyomán

4 Az információáramlásra visszavezethető megterhelés : fiziológiai információterhelés pszichológiai információterhelés perceptív, kognitív tevékenyéggel kapcsolatos

5 D R. S ELYE J ÁNOS A stressz az élő szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természetű megterhelésre. distressz = negatív hatású, kellemetlen, káros stressz

6 Magyarországon január 1-től kötelező a munkáltatóknak a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezők munkavállalókra gyakorolt hatását értékelni és kidolgozni a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket. (A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja.)

7 A munkáltatóknak kötelességük foglalkozni a munkahelyi stressz problémájával – ehhez szolgáltat alapot a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló 89/391/EGK keretirányelv. A hazai munkavédelmi szabályozás régóta tartalmaz előírásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére. A munkaköri alkalmasság megítélésekor jogszabályban rögzített gyakorisággal vizsgálni kell a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalókat, illetve a pszichoszociális kóroki tényezőknek kitett munkavállalókat. (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6.§ e), f) pont (5. és 6. számú melléklet)

8 Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

9 5. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ F OKOZOTT PSZICHÉS TERHELÉSSEL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK 1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. 2. Döntés szükségessége a) nehezen áttekinthető helyzetben, b) új helyzetekben, c) hiányos információk alapján, d) ellentmondó információk alapján, e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján, f) egymást gyorsan követő problémákban.

10

11 3. Alkotó szellemi tevékenység a) zavaró ingerek környezetében, b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján. 4. Rutin szellemi munka a) időkényszer viszonyai között, b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével, c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel. 5. Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben.

12 Minden munkavégzés valamilyen mértékben szellemi megterhelést okoz. minden munkavégzésnek van szellemi és fizikai komponense. A szellemi munka lényege az információfeldolgozás. 20 döntés – 60 döntés/perc optimális a 40 döntés

13

14 6. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés.

15 7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. 8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők. 9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti belgyógyászati osztályokon (öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon, detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián, illetve - osztályokon.

16

17

18 6. SZÁMÚ MELLÉKLET A 33/1998. (VI. 24.) NM RENDELETHEZ P SZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK 1. A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből adódó konfliktusszituációk érintettjei. 2. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők, a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. 3. Hajléktalan munkavállalók. 4. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. 5. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.

19 F Ő MIGRÁCIÓS ÚTVONALAK 175 millió ember- az össznépesség 3%-a nem a szülőföldjén dolgozik Special Report on Immigration, the Economist, 5 January 2008

20 T ERMÉKENYSÉGI RÁTÁK AZ EU- BAN ( forrás:

21 65 ÉV FELETTI NÉPESSÉG ARÁNYA E URÓPÁBAN (forrás: File:Blank_map_europe.svg)

22 E URÓPA SUMMÁZOTT KORFÁJA (2010, 2060) E URÓPA SUMMÁZOTT KORFÁJA (2010, 2060)

23 E MBERKERESKEDELEM

24 H UMÁN S ZEGÉNYSÉGI I NDEX USA Canada Nigeria Ethiopia Egypt Kenya India Indonesia Bangladesh Philippines China Japan Russian Federation Australia Pakistan Thailand South Africa

25 “A migráns munkavállalók gyakran nagyobb arányban vannak jelen a magas kockázatot jelentő ágazatokban és az úgynevezett 3D – piszkos, veszélyes és megterhelő (dirty, dangerous and demanding) munkakörök esetében” Jukka Takala, EU-OSHA

26 IARC T OP Ólom és ólomszármazékok 2. Indium-foszfid 3. Wolfram-karbidos kobalt 4. Titán-dioxid 5. Hegesztőgázok 6. Refrakter (tűzálló) kerámiarostok 7. Dízel kipufogógázok 8. Amorf szén, szénszínezék 9. Sztirol-7,8-oxid és sztirol 10. Propilén-oxid 11. Formaldehid 12. Metaldehid (acetaldehid) 13. Metilén-klorid (diklór-metán) 14. Triklóretilén 15. Tetraklóretilén 16. Kloroform 17. Poliklórozott bifenil 18. Di-(2-etil-hexil-)ftalát 19. Atrazin 20. Többműszakos munka

27 T ITANIC 1912

28 A MUNKABALESETEK KOCKÁZATA HAJNALBAN A LEGMAGASABB - B HOPAL 1984

29 C SERNOBIL 1986

30 Az OSHA szerint a munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érinti, és a vizsgálatok szerint az „elveszített munkanapok” alakulásában is egyre jelentősebb tényező. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. Ugyanakkor az ügynökség arra is felhívja a figyelmet, hogy a stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz, (50-60%).

31 a munkavállalók 18 %-a érintett az EU- ban munkahelyi stressz által 2008, - a munkavállalók 28 %-a érintett ~ 40 millió munkavállaló Munkahelyi stressz halálozása Japánban mintegy 100 fő/év / Karoshi - 過労死 USA-ban, UK-ban, Finnországban, Németországban és Lengyelországban a lelki egészségi problémák gyakoriságának megnövekedése - különösen a depresszió incidenciája - riasztó.(20%) Az USA-ban a dolgozók 40%-a nyilatkozik úgy, hogy munkája nagyon vagy extrém mértékben stressz-hatású

32 Nagy Britanniában mintegy félmillió ember érzi úgy, hogy munkahelyi stresszben szenved; emellett 5 millióan érzik munkahelyüket/munkájukat nagy mértékben stressz- hatásúnak Németországban a korengedményes nyugdíjasok 7%-áért a munkahelyi stresszt tartják felelősnek Magyarországon pontos adatokkal nem rendelkezünk; 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván; de a depressziósok, neurotikusok arányát különböző vizsgálatok 20-40%-ra becsülik. (22%)

33 A Z EURÓPAI FOGLALKOZÁSI TENDENCIÁK : Az OSHA megállapítása szerint a biztonsági és egészségvédelmi politikának és gyakorlatnak alkalmazkodnia kell a körülményekhez. A munkahelyi környezet folyamatosan változik. A változás főbb okai: - új technológiák bevezetése; - munkaszervezési módok változása; - egyre nagyobb arányban foglalkoztatnak migráns dolgozókat (legális és nem bejelentett formában); - egyre nagyobb mértékben alkalmaznak új technológiákat; - Európa munkaereje öregszik, egyre nagyobb részben nőkből áll.

34 Mivel a szellemi munkát többnyire másokkal együtt végezzük, az ún. működési terhelésre konfliktusterhelés is járul. A munkahelyi pszichés terhelés függ a (1)munkakörnyezeti tényezőktől: - rossz munkaszervezés - rossz munkahelyi kialakítás, és technológia - elismerés hiánya - kapkodás - túlzott ellenőrzés - nem megfelelő vezetői magatartás - munkatársak intrikája

35 P SZICHÉS TÉNYEZŐK nagy koncentrációt igénylő munka, túl intenzív vagy egyhangú munka, éjszakai munka, egyedül vagy elszigetelten végzett munka, személyek fenyegetése, támadása (erőszak), a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ, emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).

36 S ÉRÜLÉKENY MUNKAVÁLLALÓK A MUNKAHELYEKEN megváltozott munkaképességűek, testi vagy szellemi fogyatékosok, fiatal és idősödő munkavállalók, terhes nők és szoptatós anyák, betanítatlan vagy gyakorlatlan dolgozók (pl. új, időszakos vagy ideiglenes munkavállalók), csökkent immunitású munkavállalók, egészségkárosodott munkavállalók (krónikus betegek), gyógyszeres kezelés alatt álló személyek, szenvedélybetegek, dohányosok.

37 Ö SSZES BEJELENTETT MUNKABALESET RÁTÁJA / M AGYARORSZÁG OMMF közlése

38 H ALÁLOS MUNKABALESETI RÁTÁK /M AGYARORSZÁG OMMF közlése

39 39 ÖsszesFérfiNő Halálos munkabalesetek megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint 2011

40 Kérdőív kidolgozása Kérdőív szétosztása Kérdőívek kiértékelése Helyszíni felmérés területenként Pszichoszociális kockázatok azonosítása Kockázat számszerűsítése Helyszíni felmérés alapján akcióterv készítése Azonnali vagy hosszú távú változtatás lehetősége T EENDŐK A MUNKAHELYEKEN

41 Munkahelyi stressz kérdőív: Legfontosabb célja a munkahelyi stressz forrásának, mértékének és hatásának vizsgálata. Stressz forrásai – terhelő hatások a munkahelyen 1. Figyelemkoncentráció igénye 2. Monotónia 3. Időnyomás 4. Döntéskényszer 5. Munkamegszakítások, munkaakadályok 6. Változó intenzitású terhelés 7. Túlszabályozott-e a folyamat 8. Megbecsülik-e a munkát 9. Szervezetlenség a munkában 10. Feladatkör és hatáskör diszharmóniája 11. Hibázás következményei 12. Ellentmondásos követelmények, feladatok 13. Lépéstartás jellemzői az újításokkal 14. Képességek és követelmények megfelelnek-e egymásnak 15. Munkakörülmények

42 K ÖVETKEZMÉNYEK … Gazdasági mutatók - Munkanapkiesés költségei - Stresszből adódó betegség kezelése Munkahelyi stressz következményei - Önkárosító magatartás - Egészségiállapot-romlás (pl. kimerültség, önértékelési problémák, ellenségesség, bizalmatlanság, teljesítményromlás)

43 H OGYAN TOVÁBB ? - Stressz tűrő és problémamegoldó képesség felmérése és fejlesztése - Konfliktustűrés szűrése - Stressz indikátorok monitorozása - Foglalkozás-egészségügyi szakember és munkapszichológus bevonása

44 (Forrás: KSH)

45 Megváltozott munkaképességű foglalkoztatás

46

47 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "P SZICHÉS ÉS PSZICHOSZOCIÁLIS KÓROKI TÉNYEZŐK A MUNKAHELYEKEN Dr. Tibold Antal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések