Pályaorientáció. Problémaazonosítás – hazai szinten A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az.

Az előadások a következő témára: "Pályaorientáció. Problémaazonosítás – hazai szinten A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az."— Előadás másolata:

1 Pályaorientáció

2 Problémaazonosítás – hazai szinten A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak.

3 Cél A hazai fejlesztés egyrészt jól illeszkedik az Európai Unióban a pályaorientációval kapcsolatos fejlesztési irányokhoz, amelynek lényege, hogy az egész életen át tartó tanulás csak akkor lehet sikeres, ha pályaorientációs tanácsadás kevesek kiváltsága helyett mindenki számára elérhetővé válik. Másrészt a hazai fejlesztés számára kedvező nemzetközi feltételek jöttek létre azáltal, hogy létrejön az egész életen át tartó pályaorientációs tanácsadás európai hálózata, amelynek egyik legfontosabb feladata az európai bevált gyakorlatok terjesztése. A fejlesztési projekt lehetőséget ad az európai tapasztalatok adaptálására is.

4 Részcélok a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyén saját képességeinek, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek a jobb megismeréséhez, a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyén saját képességeinek, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek a jobb megismeréséhez, a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosításához, a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosításához, a foglalkozási szegregáció csökkentéséhez, a foglalkozási szegregáció csökkentéséhez, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javításához a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javításához

5 Életkorilag kitolódtak és megtöbbszöröződtek a választások

6 Life Long (Counselling) Guidance A modern elképzelések szerint a karrier-, pálya-, munkatanácsadás a tudásalapú poszt-indusztriális, szolgáltatásalapú társadalmakban, az élethosszig LLL (életszélig LWL) tartó tanulás – képzés állandó szolgáltatásává válik. A modern elképzelések szerint a karrier-, pálya-, munkatanácsadás a tudásalapú poszt-indusztriális, szolgáltatásalapú társadalmakban, az élethosszig LLL (életszélig LWL) tartó tanulás – képzés állandó szolgáltatásává válik. Így elkíséri az egyéneket és a közösségeket teljes életútjuk során.

7 Az EU új lifelong pályaorientációs szakpolitikája A pályaorientáció nem luxusszolgáltatás, hanem a társadalmi befogadást, a jól működő munkaerőpiacot és a képezhetőséget megalapozó- támogató eszköz A pályaorientáció nem luxusszolgáltatás, hanem a társadalmi befogadást, a jól működő munkaerőpiacot és a képezhetőséget megalapozó- támogató eszköz A pálya-, karrier tanácsadást minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni! A pálya-, karrier tanácsadást minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni! Az új pályaorientációs megközelítés az egész életutat támogató rendszert jelent Az új pályaorientációs megközelítés az egész életutat támogató rendszert jelent (Lifelong Guidance: LLG) Az új LLG rendszerben megvalósul az intézmények és szakpolitikák közötti koordináció (oktatásügy, művelődés, szociális szféra, munkaügy) Az új LLG rendszerben megvalósul az intézmények és szakpolitikák közötti koordináció (oktatásügy, művelődés, szociális szféra, munkaügy)

8 A TÁMOP 222 szerkezete Metodikai fejlesztések megalapozása Metodikai fejlesztések megalapozása LLG eszközfejlesztések (kérdőívek, tananyagok) LLG eszközfejlesztések (kérdőívek, tananyagok) On-line fejlesztések On-line fejlesztések Az epalya.hu bázisán 2+1 csatornás nemzeti LLG portál kialakítása (ifjúsági, felnőtt, szakember) Az epalya.hu bázisán 2+1 csatornás nemzeti LLG portál kialakítása (ifjúsági, felnőtt, szakember) Off-line pályaorientációs anyagok fejlesztése és szolgáltatások nyújtása Off-line pályaorientációs anyagok fejlesztése és szolgáltatások nyújtása 50 tanácsadó alkalmazása 20 tanácsadó centrumban az ország 20 városában (folyamatos szupervízió mellett) 50 tanácsadó alkalmazása 20 tanácsadó centrumban az ország 20 városában (folyamatos szupervízió mellett) 20*8 órányi intézményközi koordinátori feladat vásárlása 20*8 órányi intézményközi koordinátori feladat vásárlása Szakemberek képzése, továbbképzése Szakemberek képzése, továbbképzése 50 szakember posztgraduális továbbképzése (pályaorientációs tanár, diáktanácsadó) 50 szakember posztgraduális továbbképzése (pályaorientációs tanár, diáktanácsadó) 2000 fő részére 2*3 napos tréning 10 új akkreditált tananyag alapján 2000 fő részére 2*3 napos tréning 10 új akkreditált tananyag alapján

9 …és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási filozófia (ld. OECD-EU (2004) közös ajánlása a három lépcső kompetencia modellről /1. karrier, pálya információnyújtás 2. szakképzett tanácsadó, 3. pálya- munka szakpszichológia [1][1]/ Wiegersma (1974) öt lépcsős modellje alapján egyszerűsítve) [1] Ugyanezt a hármas felosztást használt Watts és Van Esbroeck, [1] 1998-as az európai felsőoktatás karrier-tanácsadási szolgáltatásait felmérő munkájában: Watts, A.G. and Van Esbroeck, R. (1998), New Skills for New Futures, VUB Press, Brussels.

10 A TÁMOP 222 Tervezett output és eredményindikátora (első két év) Mutató neve Mértékegység Kiinduló érték Célérték Pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma fő30 000/év 40 000 / év Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben résztvevő szakemberek száma fő02000 Pályaorientációval kapcsolatos tréningeket eredményesen elvégző szakemberek száma fő01900 Pályaorientációs tanácsadást igénybe vevők elégedettsége % Nincsen adat + 20% Posztgraduális képzésben résztvevők száma fő0 50 (tény:84 fő) Új FIT mappák db202 302 (+ 100 db) Felújított FIT mappák db 172 db 222 db (+ 50 Pályaorientációt támogató segédanyagok száma db010 Pályaorientációs filmek db 344 db 364 db (+ 20 ) Új pályaorientációs nemzeti portál látogatottsága Egyedi látogatók száma éves átlagban 223 200 [1] [1] 268 000 [1] [1] Epalya.hu 2007 évi ügyfélforgalmi adatai alapján

11 Az egész életutat támogató pályaorientációs szakpolitika területi szintezése ELGPN – európai hálózat Nemzeti Pályaorientációs Tanács RFKB, RFÜ, RMK, OH régiós igazgatóságok Pályaorientációs szolgáltatás-nyújtás az egész életút támogatására

12 Alapfogalmak Nyilvántartásban lévő munkanélküli: Alapfogalmak Nyilvántartásban lévő munkanélküli: Az a személy, aki: - a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és - oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és - öregségi nyugdíjra nem jogosult, és - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és - elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével, - akit a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként nyilvántart.

13 Pályakezdő munkanélküli: Pályakezdő munkanélküli: A 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli személy, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő munkanélkülinek, aki: - terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti. (korábban ilyen kizáró tényező volt az is, ha valaki sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesített). /Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium/

14 Okok és összefüggések A pályakezdők munkanélküliségének növekedése döntő részben az oktatási- képzési helyzettel hozható összefüggésbe. Az 1950-es években született nagyobb létszámú korosztályok gyermekeinek többsége az 1990-es évek első felében lépett ki az iskolarendszerből, épp akkor, amikor a munkaerő iránti kereslet drasztikusan szűkült.

15 A kilencvenes évek végén javulni kezdett a helyzet. Ezt részben a pozitív gazdasági folyamatok váltották ki, részben pedig az oktatási expanzió, melyet leginkább a demográfiai folyamatok generáltak. Az iskolai felvételi keretszámok viszonylagos stabilitásának eredményeképp ugyanis, a középiskolás korúak létszámának csökkenésével párhuzamosan a fiatalok egyre nagyobb arányban kerülhettek be érettségit adó középiskolákba, azaz bővült a felsőfokú képzésre esélyesek köre. A kilencvenes évek végén javulni kezdett a helyzet. Ezt részben a pozitív gazdasági folyamatok váltották ki, részben pedig az oktatási expanzió, melyet leginkább a demográfiai folyamatok generáltak. Az iskolai felvételi keretszámok viszonylagos stabilitásának eredményeképp ugyanis, a középiskolás korúak létszámának csökkenésével párhuzamosan a fiatalok egyre nagyobb arányban kerülhettek be érettségit adó középiskolákba, azaz bővült a felsőfokú képzésre esélyesek köre. Az oktatási expanzió hatásai a munkaerő-piaci részvétel tekintetében 1998 óta erőteljesen megmutatkoztak, mind a fiatal foglalkoztatottak, mind a fiatal munkanélküliek száma jelentősen esett, miközben nőtt a nappali tagozaton tanulók, azaz a gazdaságilag nem aktívak száma. A 15–24 évesek aktivitási rátája az 1998. évi 39,6%-ról folyamatosan csökkent, és ennek eredményeként 2004-re 27,9%-ra mérséklődött.

16 A fiatalok foglalkoztatási rátájának 34,1%-ról 23,6%-ra történő visszaesése részben szintén a tanulók arányának emelkedésével magyarázható. Magyarországon ugyanis, sok más európai országgal ellentétben, a foglalkoztatás és a tanulás általában kizárja egymást. Az Európai Unió 15 tagállamában a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban hagyományosan magasabb, mint Magyarországon, 1998-ban átlagosan 38,2% volt, 2003-ban pedig 39,9%, és vannak tagországok, mint például Hollandia, ahol a 15–24 évesek közel 70%-a foglalkoztatott (2003: 67,9%). A fiatalok foglalkoztatási rátájának 34,1%-ról 23,6%-ra történő visszaesése részben szintén a tanulók arányának emelkedésével magyarázható. Magyarországon ugyanis, sok más európai országgal ellentétben, a foglalkoztatás és a tanulás általában kizárja egymást. Az Európai Unió 15 tagállamában a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban hagyományosan magasabb, mint Magyarországon, 1998-ban átlagosan 38,2% volt, 2003-ban pedig 39,9%, és vannak tagországok, mint például Hollandia, ahol a 15–24 évesek közel 70%-a foglalkoztatott (2003: 67,9%). A 15–24 éves munkanélküliek száma és népességen belüli aránya 1998-hoz képest 2004-re szintén csökkent, 85,3 ezerről 55,9 ezer főre, illetve 5,5%-ról 4,3%-ra. A munkanélküliségi ráta, azaz a munkanélküliek és a munkaerőpiacon munkanélküliként vagy foglalkoztatottként megjelent népesség arányát kifejező mutató viszont kedvezőtlenül alakult. A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája ugyan 1998 és 2001 között 14,0%-ról 11,3%-ra mérséklődött, ezt követően azonban nőtt, és 2004-ben már elérte a 15,5%-ot. A 15–24 éves munkanélküliek száma és népességen belüli aránya 1998-hoz képest 2004-re szintén csökkent, 85,3 ezerről 55,9 ezer főre, illetve 5,5%-ról 4,3%-ra. A munkanélküliségi ráta, azaz a munkanélküliek és a munkaerőpiacon munkanélküliként vagy foglalkoztatottként megjelent népesség arányát kifejező mutató viszont kedvezőtlenül alakult. A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája ugyan 1998 és 2001 között 14,0%-ról 11,3%-ra mérséklődött, ezt követően azonban nőtt, és 2004-ben már elérte a 15,5%-ot.

17 A képzési szerkezet ráadásul még nagyobb szerepet kapott azáltal, hogy a munkaerő-piacon nagyon erős verseny jött létre. A hetvenes évek második felében született nagy létszámú generáció iskolából munkába történő átmeneti időszaka elhúzódott, és e generáció tagjai a jelenleg 15–24 évesek számára a munkaerőpiacon még az utóbbi években is versenytársat jelentettek. A magasan kvalifikált, konvertálható tudással rendelkező, rugalmas, illetve mobil egyének jó eséllyel indultak a munkaerő-piaci versenyben, míg az iskolarendszerből korán kilépő, korszerű ismeretekkel, illetve szaktudással nem rendelkező fiatalok esélytelenekké váltak. /KSH 2005/

18 Az iskolarendszerű képzés rugalmatlansága és a gazdaság igényeihez való nem kellő alkalmazkodása miatt az iskolából kilépő fiatalok jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükségesek. A képzetlen, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő és motiválatlan csoportok esetében a munkaerőpiacra való beilleszkedés elősegítéséhez egyrészről gyakorlatorientált képzési formákra van szükség, másfelől az egyéni szükségletekhez igazított támogató szolgáltatásokra és tanácsadásra. /HEFOP 1.3/ Az iskolarendszerű képzés rugalmatlansága és a gazdaság igényeihez való nem kellő alkalmazkodása miatt az iskolából kilépő fiatalok jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükségesek. A képzetlen, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő és motiválatlan csoportok esetében a munkaerőpiacra való beilleszkedés elősegítéséhez egyrészről gyakorlatorientált képzési formákra van szükség, másfelől az egyéni szükségletekhez igazított támogató szolgáltatásokra és tanácsadásra. /HEFOP 1.3/

19 Mindez rámutat arra, hogy az iskolai tanulmányaikat befejező fiataloknak a munkaerőpiacra való bekerülés jelenti a problémát. Elsősorban a munkaerőpiaci ismeretek és készségek, másrészt pedig a szakmai gyakorlat részbeni, vagy teljes hiánya hátrányos helyzetbe hozza őket az idősebb, tapasztaltabb munkavállalókkal szemben. Elhelyezkedési esélyeiket több tényező is befolyásolhatja: Mindez rámutat arra, hogy az iskolai tanulmányaikat befejező fiataloknak a munkaerőpiacra való bekerülés jelenti a problémát. Elsősorban a munkaerőpiaci ismeretek és készségek, másrészt pedig a szakmai gyakorlat részbeni, vagy teljes hiánya hátrányos helyzetbe hozza őket az idősebb, tapasztaltabb munkavállalókkal szemben. Elhelyezkedési esélyeiket több tényező is befolyásolhatja: - a munkába elhelyezkedni kívánók létszáma (esetleges demográfiai hullám), - a gazdaság állapota és munkaerőpiaci kereslet, - az iskolarendszer pályaválasztási előkészítő tevékenysége, piacfigyelő tevékenysége.

20 A képzetlenség felszámolására a fiatalabb korosztály esetében a következő eszközök lehetnek alkalmasak: A képzetlenség felszámolására a fiatalabb korosztály esetében a következő eszközök lehetnek alkalmasak: - a nevelés-oktatás szerepének növelése, - a helyes beiskolázás, piacképes képzések beindítása, - a családi háttérben húzódó problémák felderítése-kezelése (idő előtti kimaradás az oktatásból, magatartászavar, stb.), - valamint széleskörű társadalmi összefogás az iskola, a családsegítő, a pályaválasztási szakember és több más szervezet közreműködésével.

21 Hasonlóképpen jelentős kiváltó okként jelentkezik a rossz pálya- és szakmaválasztás. A diákok egy része motiválatlanságból, érdektelenségből idő előtt elhagyja az iskolát, másik részük ugyan megtanulja szakmáját, de nem hajlandó benne dolgozni, vagy nincs kereslet korszerűtlen képesítésére. Emiatt nagy erkölcsi és anyagi kár keletkezik, amely a rossz választás következtében alakul ki. A pályakezdő fiatalok elvesztik a tanulásba vetett hitüket, érdekérvényesítő képességüket, és folyamatos kudarcélménnyel terheltek – mindez pedig hosszú távon is negatív kihatással lehet a munkaerőpiaci integrációjukra. /Hídvégi 2000/ Hasonlóképpen jelentős kiváltó okként jelentkezik a rossz pálya- és szakmaválasztás. A diákok egy része motiválatlanságból, érdektelenségből idő előtt elhagyja az iskolát, másik részük ugyan megtanulja szakmáját, de nem hajlandó benne dolgozni, vagy nincs kereslet korszerűtlen képesítésére. Emiatt nagy erkölcsi és anyagi kár keletkezik, amely a rossz választás következtében alakul ki. A pályakezdő fiatalok elvesztik a tanulásba vetett hitüket, érdekérvényesítő képességüket, és folyamatos kudarcélménnyel terheltek – mindez pedig hosszú távon is negatív kihatással lehet a munkaerőpiaci integrációjukra. /Hídvégi 2000/

22 Megoldási kísérletek és lehetőségek Az 1990-es évek első felében, a munkanélküliség tömegessé válásának időszakában a munkanélküliség kezelésének legfőbb eszközét a munkanélküli ellátások jelentették. A gazdaság stabilizálódásával, erősödésével párhuzamosan a kormány jelentősen korlátozta a passzív ellátások jogosultsági idejét, összegét, szigorította az igénybevétel feltételeit és a felszabaduló forrásokat az aktív eszközökre csoportosította át. A Horn-kabinet ezzel a 68/1996-os rendeletével tehát módosította az állam által a munkanélküliség kezelésére fordított foglalkoztatáspolitikai eszközök összetételét: kibővítette a támogatottak körét, már olyanoknak is lehetővé téve a támogatásokhoz való hozzájutást, akik szintén (vagy még jobban) rászorultak, de korábban kiestek a segélyezettek köréből (az általános iskolai végzettség alattiak, szakképzésből lemorzsolódók ). Az 1990-es évek első felében, a munkanélküliség tömegessé válásának időszakában a munkanélküliség kezelésének legfőbb eszközét a munkanélküli ellátások jelentették. A gazdaság stabilizálódásával, erősödésével párhuzamosan a kormány jelentősen korlátozta a passzív ellátások jogosultsági idejét, összegét, szigorította az igénybevétel feltételeit és a felszabaduló forrásokat az aktív eszközökre csoportosította át. A Horn-kabinet ezzel a 68/1996-os rendeletével tehát módosította az állam által a munkanélküliség kezelésére fordított foglalkoztatáspolitikai eszközök összetételét: kibővítette a támogatottak körét, már olyanoknak is lehetővé téve a támogatásokhoz való hozzájutást, akik szintén (vagy még jobban) rászorultak, de korábban kiestek a segélyezettek köréből (az általános iskolai végzettség alattiak, szakképzésből lemorzsolódók ).

23 Megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, helyette pedig nagy figyelmet fordítottak a fiatalok iskolázottságából adódó különbségekre és mindenki számára igyekeztek lehetővé tenni az életkornak, képzettségének megfelelő, személyre szabott szolgáltatások igénybevételét. A támogatási rendszer tehát elsősorban prevenciós jellegűvé vált; a munkanélküliség megelőzését célozta amellett, hogy minél közvetlenebb módon segítette a fiatalok munkaerőpiaci integrációját. Megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, helyette pedig nagy figyelmet fordítottak a fiatalok iskolázottságából adódó különbségekre és mindenki számára igyekeztek lehetővé tenni az életkornak, képzettségének megfelelő, személyre szabott szolgáltatások igénybevételét. A támogatási rendszer tehát elsősorban prevenciós jellegűvé vált; a munkanélküliség megelőzését célozta amellett, hogy minél közvetlenebb módon segítette a fiatalok munkaerőpiaci integrációját. A pályakezdők munkanélküli segélyének megszüntetésével párhuzamosan tehát új eszközöket vezettek be, melyek arra ösztönzik a munkáltatókat, hogy pályakezdő munkanélkülit foglalkoztassanak (munkatapasztalat- szerzés, foglalkoztatási támogatás), emellett pedig tovább élnek hagyományos eszközök is (közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás).

24 Az aktív munkaerőpiaci programok jelentőségét mutatja az a tény, hogy minden évben több tízezer pályakezdő vesz részt ezekben a programokban. Az aktív munkaerőpiaci programok jelentőségét mutatja az a tény, hogy minden évben több tízezer pályakezdő vesz részt ezekben a programokban. Összességében elmondható, hogy a pályakezdők hagyományosan felülreprezentáltak a munkaerő- piaci célú képzésekben és alulreprezentáltak a közmunka programokban. A fiatalok egy jelentős része nem csak azért vesz részt munkaerőpiaci képzésben, hogy ezáltal könnyebben beilleszkedjen a munkaerőpiacra, hanem azért is, hogy felkészüljön és javítsa esélyeit a nappali felsőfokú oktatásban való részvételre.

25

26 Karrier - SWOT 1. A belső forrásaikkal, azon belül egyrészt a saját „eladható” képességeikkel, tulajdonságaikkal, vagyis részletesen elemezniük kell „erősségeiket” (S). Másrészt fel kell tudni ismerniük a hiányosságaikat, a gyenge pontjaikat (W). Nem azért, hogy ezeket helyezzék előtérbe, hanem, hogy tudják, miről kell bölcsen hallgatniuk vagy más módon elfedniük őket. 2. A külső tényezőkkel, melyek, lehetőségként (O), kitágíthatják vagy, veszélyforrásként (T), éppen korlátozhatják az érvényesülést. Egyes külső tényezőket nem, vagy csak kis mértékben tudunk befolyásolni (pl. a család, ahová születtünk; a munkahely szervezeti kultúrája stb.), míg másokra hatással lehetünk, ily módon teremtve új körülményeket. Ennek eklatáns példája a munkahely-változtatás: új szervezet, új lehetőségek.

27 3. Ami pedig a két tényezőcsoportot összeköti, az a motiváció, illetve a célkitűzések milyensége. Vannak, akiket inkább külső (extrinsic) tényezőkkel (pl. pénz, kitüntetés, dicséret stb.), míg másokat belső (intrinsic) eszközökkel lehet ösztönözni. Utóbbiak magáért a kitűzött cél eléréséért, a sikerélményért küzdenek. A fent említett három tényező – az életút során egymásra folyamatosan és kölcsönösen oda- vissza hatóan – összhangban áll egymással. Hiába van meg valakinél a magas szintű tudás, képességek és még nagyfokú motiváció is, ha – a külső tényezők miatt – nincs lehetőség ennek a kibontakoztatására A fent említett három tényező – az életút során egymásra folyamatosan és kölcsönösen oda- vissza hatóan – összhangban áll egymással. Hiába van meg valakinél a magas szintű tudás, képességek és még nagyfokú motiváció is, ha – a külső tényezők miatt – nincs lehetőség ennek a kibontakoztatására

28 Érvényesülési axiómák, avagy a karrierépítés 3+1 módja 1. sz. axióma: (kiindulási feltétel, adottság, alaptény, alapigazság) A korábbi stabil életutakkal szemben az „átmeneti gazdaságok” munkavállalóinak a folyamatos változásokra, új kihívásokra, új szakmák elsajátítására kell felkészülniük. A rendszerváltást megelőzően életünk végéig biztosítva volt a munkánk valamelyik (állami) vállalatnál: kiképeztek, ráhelyeztek egy futószalagra, amely akár a csúcsig emelhetett. A privatizáció után a világban dúló kegyetlen verseny, a globalizáció, a cégegyesülések és karcsúsítások korában sajnos nem számíthatunk arra, hogy a vállalat gondoskodni fog rólunk, mert ő sem tudja, vajon holnap létezni fog-e még? A korábbi sémákkal ellentétben ma arra kell készülnünk, hogy életünk során átlagosan akár ötször-hétszer is munkakört vagy munkahelyet, kétszer-háromszor pedig akár szakmát változtatunk, ami többször járhat költözéssel is. A korábbi sémákkal ellentétben ma arra kell készülnünk, hogy életünk során átlagosan akár ötször-hétszer is munkakört vagy munkahelyet, kétszer-háromszor pedig akár szakmát változtatunk, ami többször járhat költözéssel is.

29 2. sz. axióma: 2. sz. axióma: Kénytelenek vagyunk önmagunkat menedzselni és magunk gondoskodni a jövőnkről, mivel többé már nem számíthatunk „állambácsi” vagy a vállalat gondoskodására. Ők túlságosan is el vannak foglalva azzal, hogy biztosítsák a fennmaradásukat. Ahhoz, hogy a mai világban sikeresek legyünk, elsősorban árunak kell tekintenünk magunkat és ennek megfelelően kell ezzel az „áruval”, illetve annak „marketingjével” foglalkozni.

30 3. sz. axióma: 3. sz. axióma: Vizsgálataink igazolták azt a tapasztalati tényt, hogy a magukat jól menedzselők mindkét oldal (belső: S + W; külső: O + T) lehetőségeit szisztematikusan elemzik, de állandóan nyitott szemmel járnak, észreveszik és igenis kihasználják a kínálkozó külső lehetőségeket, legyen az személy vagy vállalat. Kennedy elnök híres mondását („Ne azt nézd, hogy a haza mit tehet érted, hanem Te mit tehetsz a hazáért”) kissé kiforgatva tréningjeinken ezt tanácsoljuk az álláskeresőknek: „ne azt nézd, Te mit tehetsz a vállalatért, hanem, hogy a cég mit tehet érted?”

31 4. sz. axióma: 4. sz. axióma: A fentiekből következően érvényesülni 3 + 1 módon lehet. 1. „van, aki az apja révén jut be” (beleszületés). Tehát, ha valakit „Zwacknak”, „Szélesnek” vagy „Demjánnak” hívnak, akkor már túl sok gondja nincs az érvényesüléssel! Amikor a Forbes magazin alapítóját a siker titkáról faggatták, ezt mondta: „Ha sikerül olyan papát választanod, akinek van egy prosperáló üzlete, és vigyázol, hogy ne legyen rád dühös, amikor kitölti a csekket – nos, akármi is jusson eszembe, ez mindegyiknél biztosabb út a csúcsra.”

32

33 A szolgáltatási folyamat: 1. Érdeklődés - újságolvasás, beszélgetés, időtöltés… sokszor csak puhatolózás, alkalmas / hiteles-e a segítő. Éppen ezért ez egy fontos tevékenység, a látogató megnyerése és megtartása a cél, ez az út a bizalmuk elnyeréséhez. Mindez olyan tevékenység, amely módszerekkel nehezen körülírható, itt minden a segítő személyén / személyiségén, mint legfontosabb munkaeszközön van a hangsúly.

34 2. Öninformáció - az ügyféltérben lehetőség szerint várakozási idő nélkül biztosítja a hozzáférést az interneten vagy kézi dokumentációs adatbázisokhoz. Figyelemmel kíséri a tevékenységet és szükség szerint felajánlja segítségét.

35 3. Információ - amennyiben a felajánlott segítséget elfogadja. (ha nem fogadja el, vagy nem kér, akkor az aktív kapcsolat itt megáll, megtalálta a számára megfelelő információt.) - az ügyféllel együtt keresi a választ a kérdésre, igyekszik minél szélesebb körben körüljárni a kérdést, hogy a legadekvátabb módon tudjon segíteni. A beszélgetés során törekszik arra, hogy a gyorsan és pontosan mérje fel az igényeket a mögötte húzódó esetleges alapproblémákat.

36 4. Konzultáció - A szolgáltató az ügyféllel együtt a tanácsadó helyiségben bizalmas légkörben folytatott beszélgetés. A munkatárs itt a saját személyiségével dolgozik, ezért nagyon fontos a fent már emlegetett önismeret. A munkatárs segítő kompetenciája a probléma feltérképezése, annak megfogalmazása, illetve a megoldáshoz vezető út közös meghatározására terjed ki! Ezt követően – amennyiben kiderül annak szükségessége – a munkatárs a szaktanácsadói segítségnyújtást ajánl fel.

37 5. Szaktanácsadás -„házon belül” a munkatársak valamelyike nyújt szakszerű segítséget -- „külső”, az adott területen jártas, az intézmény által ismert és aktív kapcsolatban lévő szakemberhez irányítja az ügyfelet a munkatárs. Alapesetben az időpont egyeztetésben és kapcsolatfelvételben segíti a fiatalt, törekedni kell arra, hogy a fiatal maga járjon el. - külső szakember bevonása esetén a segítő felajánlja annak a lehetőségét, ha a szaktanácsadó „nem vált” be, akkor egy további lehetőség után kutatnak. Így tudatosítható, hogy a szolgáltatás nem csupán diszpécser központkép működik, továbbra is fontos a fiatal, csak abban az adott stádiumban valaki más hatékonyabban tud segíteni.

38 6. Ügyintézés - az ügyintézésben nyújtott segítség lehet az informálódásra, konzultációra vagy szaktanácsadásra épülő további, az irodán kívülre mutató interakciók, pl: hivatali telefonálás, faxolás, kérelem, pályázat, önéletrajz elkészítése…

39 KULCSKOMPETENCIÁK A Youthpass tanúsítvány kidolgozásához az az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák rendszere szolgált alapul, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2006 decemberében fogadott el. (forrás: Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK) - Hivatalos Lap L394/10 (2006.12.30.)) A referenciakeret nyolc kulcskompetenciát határoz meg: 1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetenciák és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás elsajátítása 6. Szociális és állampolgári kompetenciák 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség

40 A nemzetközi szinten végzett kutatásokkal összhangban a „kompetenciák" kifejezést itt az adott helyzetben érvényes ismeretek, készségek és attitűdök ötvözetének jelölésére használjuk. A „kulcskompetenciák" azok a kompetenciák, amelyek a személyes önmegvalósításunkat, a társadalmi beilleszkedésünket, aktív polgári szerepvállalásunkat és a foglalkoztatásunkat szolgálják. A számozás nem jelent fontossági sorrendet. Mindegyik kompetencia egyformán fontosnak számít. „Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: egy adott területhez elengedhetetlenül szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan téma van, amely a referenciakeret egészében alkalmazásra kerül: a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás", a kockázatkezelés, „a döntéshozatal és az érzelmek konstruktív kezelése szerepet játszik mind a nyolc kulcskompetencia esetében." Mind a nyolc kulcskompetencia központi jelentőséggel bír a tágan értelmezett tanulás folyamataiban és színterein.

41 Weblapok: www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu www.employmentpolicy.hu