Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HÁTRÁNYOS HELYZETŰ SZEMÉLYEK (CSOPORTOK) FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZEI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HÁTRÁNYOS HELYZETŰ SZEMÉLYEK (CSOPORTOK) FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZEI."— Előadás másolata:

1 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ SZEMÉLYEK (CSOPORTOK) FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZEI

2 A hátrányos helyzet definíciója A hátrányos helyzet relatív fogalom, definíciója sokféle és rendkívül összetett. A hátrányos helyzet relatív fogalom, definíciója sokféle és rendkívül összetett. Foglalkoztatáspolitikai szempontból: hátrányos helyzetű az, akinek a munkaerő-piaci esélyei az átlagnál alacsonyabbak. Foglalkoztatáspolitikai szempontból: hátrányos helyzetű az, akinek a munkaerő-piaci esélyei az átlagnál alacsonyabbak.

3 Kialakulásának okai  Hátrányos megkülönböztetés,  Negatív diszkrimináció (faj, nem kor, nemzetiség, vallás, stb.),  Fogyatékosság,  Alacsony iskolai végzettség/szakképzettség hiánya,  Gyakorlat hiánya (pl. pályakezdők),  Földrajzilag hátrányos helyzetű lakóhely,  A személy ideiglenesen távol kerül a munka világától, ezért tudása devalválódik (pl. GYED-en, GYES-en lévők) Ezek a kategóriák sokszor halmozottan jelennek meg. Ezek a kategóriák sokszor halmozottan jelennek meg.

4 Következményei  Esélyegyenlőtlenség  Tanulási nehézség  Kudarcok  Tartós alulképzettség  Munkavállalási nehézség  Önértékelési zavarok  Szocializáltság hiánya  Társadalmi szegregáció  Szegénység

5 Európai Uniós meghatározás Az Európai Közösséget létrehozó szerződésre tekintettel az Európai Közösségek Bizottsága elfogadta a 2204/2002/EK rendeletet, melynek 2. cikk f) pontjában definiálják a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát. Az Európai Közösséget létrehozó szerződésre tekintettel az Európai Közösségek Bizottsága elfogadta a 2204/2002/EK rendeletet, melynek 2. cikk f) pontjában definiálják a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát. Az uniós fogalomnak megfelelően január 1-től módosultak a magyar jogszabályok is. Az uniós fogalomnak megfelelően január 1-től módosultak a magyar jogszabályok is.

6 A foglalkoztatást elősegítő támogatások 6/1996. (VII.16.) MÜM rendelet Hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt, aki: Hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt, aki:  Legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik  Az 50. életévét betöltötte  25. életévét be nem töltött pályakezdő  Tartósan munkanélküli, aki az utóbbi 16 hónap során 12 hónapig, 25 éven aluli személyek esetében az utóbbi 8 hónap során 6 hónapig munkanélküli volt  Saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel  Az utóbbi 12 hónapon belül gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy ápolási díjban részesült.  Az utóbbi 12 hónapban előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetését töltötte.

7 Törekvések a munkáltatók befogadóbbá tétele érdekében:  Az ÁFSZ szerepének átértékelése, bővítése  Foglalkoztathatóság növelése  Foglalkoztatással összefüggő többletfeladatok átvállalása, többletköltségek kompenzálása  Munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelem fokozása  Szolgáltatások biztosítása

8 A hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását elősegítő támogatások Célja:  a foglalkoztatási helyzet javítása,  hátrányos helyzetű rétegek nagyobb arányú foglalkoztatása,  foglalkoztatási feszültségek feloldása,  az álláskeresők támogatása.

9 A foglalkoztatást elősegítő támogatások

10 Munkaerő-piaci programok Célja:  Térségi foglalkoztatási célok megvalósítása  Munkaerő-piaci folyamatok befolyásolása  A munkaerő-piacon hátrányos helyzetben levő rétegek foglalkoztatásának elősegítése. Elemei lehetnek:  Munkaerő-piaci szolgáltatások  Foglalkoztatást elősegítő támogatások

11 A megváltozott munkaképesség, mint munkaerő-piaci hátrány Új ellátás január 1-től, a Rehabilitációs járadék Új ellátás január 1-től, a Rehabilitációs járadék A jogosultság feltételei:  Az egészségkárosodás mértéke 50 – 79 %-os  Foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas  Rehabilitálható  Rendelkezik a szükséges szolgálati idővel Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat feladatai:  A fejleszthető képességekre épülő rehabilitáció  A társadalmi integráció elősegítése

12 Alanyi jogon járó kedvezmények A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok foglalkoztatásának elősegítésére, a évi CXXIII. törvény, illetve 31/2005.(IX.29.) PM rendelet alapján azok a foglalkoztatók, akik a törvényben meghatározott feltételek fennállásával érvényes START, START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező munkavállalókat foglalkoztatnak, járulékkedvezményt vehetnek igénybe. A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok foglalkoztatásának elősegítésére, a évi CXXIII. törvény, illetve 31/2005.(IX.29.) PM rendelet alapján azok a foglalkoztatók, akik a törvényben meghatározott feltételek fennállásával érvényes START, START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező munkavállalókat foglalkoztatnak, járulékkedvezményt vehetnek igénybe. A kártyák érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított 2 év. A kártyák érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított 2 év.

13 A munkáltató járulékfizetési kötelezettsége kártya típusonként: Kártya típusa Foglalkoztatás 1. éve Foglalkoztatás 2. éve START a bruttó munkabér 15 % a bruttó munkabér 25 % START PLUSZ a bruttó munkabér 15 % a bruttó munkabér 25 % START EXTRA járulékfizetési mentesség a bruttó munkabér 15 %

14 A bűnmegelőzés érdekében évben tett intézkedések Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, munkanélküli fiatalok számára nyújtott speciális nevelési, foglalkoztatási, sajátos készségfejlesztési, képzési, átképzési, pályaorientációs programok, szolgáltatások indítása,Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok, munkanélküli fiatalok számára nyújtott speciális nevelési, foglalkoztatási, sajátos készségfejlesztési, képzési, átképzési, pályaorientációs programok, szolgáltatások indítása, a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése érdekében állampolgári és bűnmegelőzési ismeretek oktatása az ifjúsággal foglalkozó szakemberek képzésében, és továbbképzésében,a gyermek- és fiatalkorúak bűnelkövetővé és áldozattá válásának megelőzése érdekében állampolgári és bűnmegelőzési ismeretek oktatása az ifjúsággal foglalkozó szakemberek képzésében, és továbbképzésében, támogató programok indítása annak érdekében, hogy a roma származású fiatalok köréből minél több szociális munkás, család- és gyermekvédelmi szakember, rendőr, áldozatsegítő, pártfogó felügyelő kerüljön ki,támogató programok indítása annak érdekében, hogy a roma származású fiatalok köréből minél több szociális munkás, család- és gyermekvédelmi szakember, rendőr, áldozatsegítő, pártfogó felügyelő kerüljön ki, városokban a regisztrált álláskeresők bűnmegelőzési célú teljes – és részmunkaidős foglalkoztatásának, (például kalauz, házi gondnok, kerületi őr, bűnmegelőzési koordinátor, utcai szociális munkás, kórházi biztonsági őr) szakképzésének, átképzésének elősegítése,városokban a regisztrált álláskeresők bűnmegelőzési célú teljes – és részmunkaidős foglalkoztatásának, (például kalauz, házi gondnok, kerületi őr, bűnmegelőzési koordinátor, utcai szociális munkás, kórházi biztonsági őr) szakképzésének, átképzésének elősegítése, a szociális alapellátás munkatársainak, az önkormányzatok oktatási referenseinek felkészítése a családon belüli erőszak észlelésére és más intézményekkel együttműködésben történő kezelésére,a szociális alapellátás munkatársainak, az önkormányzatok oktatási referenseinek felkészítése a családon belüli erőszak észlelésére és más intézményekkel együttműködésben történő kezelésére, a büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben lévők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a szabadságvesztés tartama alatti oktatás, szakképzés, OKJ-s képesítést adó képzési programok indítása és kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatások működtetése.a büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben lévők társadalmi integrációjának elősegítése érdekében a szabadságvesztés tartama alatti oktatás, szakképzés, OKJ-s képesítést adó képzési programok indítása és kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatások működtetése.

15 A roma származás, mint munkaerő- piaci hátrány A hátrányos helyzetük összetett:  Alacsony képzettség  A családok nagysága  Rossz egészségi állapot  Velük szemben meglévő előítélet  Az ország fejletlen, kedvezőtlen helyzetű, településein élnek  Az aprófalvas településeken %-os a munkanélküliség körükben  Állandósultak a megélhetési gondjaik A munkaügyi központok a rendelkezésükre álló foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésével, szolgáltatásokkal, valamint pozitív diszkriminációval támogatják a cigány lakosság munkaerő-piaci felzárkóztatását. A munkaügyi központok a rendelkezésükre álló foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer működtetésével, szolgáltatásokkal, valamint pozitív diszkriminációval támogatják a cigány lakosság munkaerő-piaci felzárkóztatását.

16 Hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása „Nem mondunk le senkiről – Esély a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőknek” zászlóshajó program A zászlóshajó program 47 kistérséget érint. A Munkaerő-piaci Alap FA decentralizált keretéből, valamint képzési keretéből elkülönített forrásból a régiók az alábbi összegeket használhatják fel a program végrehajtására: A zászlóshajó program 47 kistérséget érint. A Munkaerő-piaci Alap FA decentralizált keretéből, valamint képzési keretéből elkülönített forrásból a régiók az alábbi összegeket használhatják fel a program végrehajtására:  Észak-alföldi RMK E Ft  Észak-magyarországi RMK E Ft  Dél-alföldi RMK E Ft  Dél-dunántúli RMK E Ft Összesen: E Ft

17 Az EU támogatásával megvalósult fejlesztések A HEFOP projekt - „Lépj egyet előre!” Célja:  A munkaerőpiacon hasznosítható tudás biztosítása  Az egyes hiányszakmákban tapasztalható hiány mérséklése  A gazdaság versenyképességének erősítése Érintett létszám: fő Forrás: 4,82 Mrd Ft Folytatása a TÁMOP „Lépj egyet előre! II.” Érintett létszám: fő Forrás: 10,66 Mrd Ft

18 Az EU támogatásával megvalósult fejlesztések évben elindult programok: TÁMOP „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” munkaerő-piaci program TÁMOP „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” munkaerő-piaci program Programba bevontak létszáma: fő Programba bevontak létszáma: fő Forrás: 26,04 Mrd Ft TÁMOP „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” Tervezett létszám: fő Tervezett létszám: fő Forrás: 16,28 Mrd Ft

19 Tanácsadás a munkaügyi kirendeltségeken

20 "A kapitalista harmónia egy ferde állapotú egyensúly, egy csak szép időben működő modell. Válságok esetén meginoghat, mert az embernek nem nyújt védettséget. A kapitalizmus egy szabad, kötöttségektől mentes rendszer: mentes a kötődésektől, a mások iránt érzett felelősségtől. A kapitalizmusban az ember nemcsak kénytelen a maga felebarátja lenni, de sokszor nincs is más lehe- tősége. Ez jó az erőseknek, a rámenőseknek, de rossz a gyengék- nek, a hátrányos helyzetűeknek, az öregeknek, a csökkent teljesí- tőképességűeknek. Mivel gazdasági használati értékük csekély, emberi értékeik nem számítanak. Az erők szabad játékában az erős határozza meg a játékszabályokat. A többiek vesztesek, tönkrement emberek. Javításuk munkát igényel" (Norbert Blüm, az NSZK CDU-párti munkaügyi minisztere) (Norbert Blüm, az NSZK CDU-párti munkaügyi minisztere)

21 A munka jelentősége Történelem során nagymértékben változott: Archaikus társadalomban nem különül el a létfenntartástól Ókorban rabszolgák, nők dolgoztak Középkorban „munka és szenvedés”, születés által is prediszponált Újkor az önmegvalósítás eszköze Ma az emberek 82 %-a akkor is dolgozna, ha nem lenne fontos (Conger, Petersen, 1994)

22 A munka segítségével szociálisan elfogadott módon realizálhatjuk vágyainkat, kielégíthetjük motivációinkat Kiemelt feladat: meggyőzni a tanulókat, hogy lesz értelmes munkafeladat, mire befejezik iskoláikat Magas pályakezdő munkanélküliségi mutatók

23 Munkanélküliségi ráta Magyarországon 2006-ban régiók szerint Országos átlag: 7.7% 9.2% 6.1% 7.1% 4.7% 8.5% 11.7% 11.2% VII. DÉL-ALFÖLD VI. ÉSZAK-ALFÖLD V. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BUDAPEST IV. KÖZÉP-MAGYRORSZÁG III. DÉL-DUNÁNTÚL II. KÖZÉP-DUNÁNTÚL I. NYUGAT-DUNÁNTÚL

24 Magyarországon a foglalkoztatási szint uniós összehasonlításban rendkívül alacsony (2007-ben 57,3%). Az alacsony foglalkoztatási szint magas inaktivitással párosul: 350 ezer fő azoknak az ún. egyéb inaktívaknak a száma, akik aktív korú nem foglalkoztatottak, és a munkaerőpiactól való távolmaradás oka nem a tanulásra, a gyermekszülésre, illetve –nevelésre vagy az idő előtt nyugdíjba vonulásra vezethető vissza. E csoport egy részét a rendszeres szociális segélyezettek teszik ki (kb. 180 ezer fő). Mind az inaktívakra, mind a rendszeres szociális segélyezettekre jellemző, hogy alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és nagy arányban élnek az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben. (A rendszeres szociális segélyezettek 60%-a csak 8 osztály általános iskolai végzettséggel rendelkezik és több mint felük a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben él.)

25 A munkanélküliség Ma egyfajta „hiányállapot” Fejlett piacgazdasággal együtt jár (OECD: 6-10% Számos közvetlen hatás (életmód megváltozik; negatív stressz; önbizalom csökkenés; függőségek erősödése; szorongás; szomatikus problémák)

26 Akadályok az elhelyezkedésben Alacsony iskolai végzettség – képzések, átképzések Gyengébb szociális kompetenciák – egyéni és csoportos tanácsadás Gyengébb kulcsképességek – egyéni és csoportos tanácsadás

27 Diplomával A főiskolai és egyetemi hallgatólétszám a rendszerváltás előtti 100,000 körüli szintről mára 350,000 fölé emelkedett Diplomások bérelőnye folyamatosan nő Nehezebb elhelyezkedés (~10 hó) Telített: közgazdász- és a jogász, pedagógus, művelődésszervező, agrár- és a könnyűipar, marketing, a PR vagy a reklám szakirányok Növekvő érdeklődés: műszaki végzettségű fiatalok, különösen a villamos- és gépészmérnökök, gazdasági végzettséggel megtoldott mérnöki diploma, a pénzügyi és számviteli főiskolák végzősei, valamint az informatikusok + szociális szféra (egészségügy, szociális munkás, stb.)

28 Személyes és szociális kompetenciák Szociális kompetencia alatt a társadalmi/társas érintkezés helyzetnek megfelelő, ahhoz jól alkalmazkodó magatartásformáit értjük, mely képességek rendszere. Beletartozik a kommunikáció, a segítés, az együttműködés, a vezetés és a versengés képessége

29 Kulcsképességek a kulcsképességek olyan ismeretek, képességek és készségek, amelyek nemcsak meghatározott különböző gyakorlati tevékenységekkel hoznak létre közvetett, korlátozott kapcsolatot, hanem inkább a) Képessé tesznek arra, hogy megfeleljünk pozíciók és funkciók egész sorának, amelyek azonos időben alternatív lehetőségekként jelentkeznek és b) Képessé tesznek ara, hogy életünk során kezelni tudjuk a követelmények (többnyire előre nem látható) változásának egy-egy szeletét" (Mertens 1974.)

30 A tanácsadás Az emberek egyre fokozottabban igénylik a szakmai segítséget életük aktuális problémáinak a megoldásához, hiszen tanult mintáink gyakran nem nyújtanak elegendő segítséget a megváltozott körülmények között. Ez fokozottan igaz a pályaválasztás, pályaorientáció és karriertervezés témakörében.

31 Szilágyi Klára meghatározása alapján „a tanácsadás olyan pszichológiai ismereteken alapuló eljárás, amely a tanácskérőt tovább kívánja segíteni saját életútjának elérésében”. Kiegészíthető még azzal, hogy ez egy „olyan kapcsolat, amelyben az egyik személy arra törekszik, hogy segítse a másikat eldöntendő problémáinak megértésében és megoldásában és elsősorban normális egészséges személyek támogatására szolgál, és csak minimális mértékben jelenik meg a személyiség megváltoztatására való törekvés ebben a folyamatban”

32 A tanácsadás célja nem diagnóziskeresés, nem egy klinikai exploráció, és nem irányul a tanácsotkérő személyiségének megváltoztatására, így határozottan elkülöníthető a pszichoterápiás megközelítési módoktól. A hangsúly az egészséges személyiség gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének értékelésén van és egy problémaorientált, rövid távú folyamat, mely a jelenre orientált. A tanácsadás nagy hangsúlyt helyez a tudatos elsajátításra, pl. a problémamegoldás területén. A tanácsadás a munkanélküliek számára, a tanácsadás egy speciális válfaja, ahol a megoldandó probléma mindig a munka-pályaválasztás kapcsolatában jelenik meg A hangsúly az egészséges személyiség gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének értékelésén van és egy problémaorientált, rövid távú folyamat, mely a jelenre orientált. A tanácsadás nagy hangsúlyt helyez a tudatos elsajátításra, pl. a problémamegoldás területén. A tanácsadás a munkanélküliek számára, a tanácsadás egy speciális válfaja, ahol a megoldandó probléma mindig a munka-pályaválasztás kapcsolatában jelenik meg

33 Egyéni tanácsadási formák Munkatanácsadás: célja az egyéni jellemzők, sajátosságok feltérképezése, megismerése és az elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása Pályatanácsadás: célja a tanácskérő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének valamint munkaerő-piaci igényének megfelelő pályaterv kialakítása. Álláskeresési tanácsadás: célja azok elhelyezkedésének segítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel

34 Rehabilitációs tanácsadás: célja, hogy elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők. Pszichológiai tanácsadás: célja feltárni az álláskereső számára az életvezetésből, személyiségproblémákból eredő, az elhelyezkedést, akadályozó körülményeket. Speciális vizsgálatok eredményeinek felhasználásával segít meghatározni a továbblépés alternatíváit

35 Csoportos tanácsadás Álláskeresési tréning (21 – 70 óra) Főként csoportos keretekben taníthatók és gyakoroltathatók az álláskeresés technikái, a családi/ismerősi hálózat mobilizálása, a magabiztos fellépés, a személyközi befolyásolás eszközei. Célja, hogy a résztvevők megtalálják a számukra megfelelő állást a lehető legrövidebb idő alatt. Az álláskereső tréning során segítséget kapnak ahhoz, hogy addigi álláskeresési próbálkozásaikat intenzívebben és hatékonyabb módon végezzék.

36 Csoportos tanácsadás Motivációs tréning (21 óra) a munkanélküliség hátterében álló oki tényezők feltárása, döntés-előkészítés, döntéshozatal támogatása, kulcsképességek fejlesztése, a formába hozás, célok pontosítása, én-erő mozgósítása, kulcsképességek fejlesztés

37 Csoportos tanácsadás Impulzus tréning (8 óra) pályakezdő fiatal munkanélküliek pályakezdő fiatal munkanélküliek pályadöntés átgondolása az érdeklődési irányok és pályaismeret minőségének feltárása és a továbblépés irányának megtervezése

38 Elképzelések Nyugat-Európában felismerték az információhiány munkanélküliség-növelő hatását, ezért nagy hangsúlyt fektetnek az információk átadására, helybevitelére, illetve törekednek a helyi sajátosságok minél inkább figyelembe vételére

39 OECD vizsgálat Az OECD Oktatási, Kutatási és Innovációs Központja ezzel kapcsolatban, 1993-ban vizsgálatsorozatot indított el. Az OECD szakembereinek értékelése szerint három olyan intézménytípus is van, amely egyformán képes beépíteni működésébe a felsorolt – kétféle szempontból is kiemelt – kulcselemeket: (1) az oktatás intézményei, (2) bizonyos munkaerő-piaci szervezetek, illetve (3) egyéb, célzottan létrehozott civil- és magánszervezetek.

40 Célok Több szakma, több végzettség Álláskeresési technikák és szociális kompetenciák elsajátítása

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Soós Ferenc Főigazgató-helyettes


Letölteni ppt "HÁTRÁNYOS HELYZETŰ SZEMÉLYEK (CSOPORTOK) FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS ESZKÖZEI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések