Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 6. Előadás Erdély etnofarmakobotanikai értékei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 6. Előadás Erdély etnofarmakobotanikai értékei."— Előadás másolata:

1 ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 6. Előadás Erdély etnofarmakobotanikai értékei

2 Gyimesek, Úz KalotaszegMoldva Bukovina Székelyföld Kovászna

3 Kalotaszeg: Péntek János, Szabó T. Attila, Kóczián Géza, Szabó István, Szabó László Bukovina: Grynaeus Tamás, Szabó László Moldva: Halászné Zelnik Katalin, Halász Péter, Diószegi Vilmos Gyimes: Kóczián Géza, Pintér István, Gál Miklós, Szabó István, Szabó László, Rab János, Grynaeus Tamás, Antalné Tankó Mária, Rácz Gábor, Holló Gábor, Rab János, Tankó Péter, Tankó Magdolna, Molnár Zsolt, Babai Dániel Székelyföld: Bárth János, Pintér István, Szabó István, Kóczián Géza, Gál Miklós, Szabó László, Moesz Gusztáv, Birkás-Frendl Kata, Varga Anna Sóvidék: Gub Jen ő Etnobotanikai gyűjtőutak az 1960-as évektől

4 Rácz G., Holló G. (1968): Plante folosite in medicina populară din Bazinul superior al Trotusului (Ghimes). In: Plantele medicinale din flora spontană al Bazinului Ciuc. Cons. Pop. al Jud. Harghita, Csíkszereda, Kóczián G., Pintéri I., Szabó L. Gy. (1975): Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszerészet 19: Rab J. (1982): Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből. Gyógyszerészet 26: Frendl K. (2001): Népi növényismeret, népi humán- és állatgyógyászati adatok gyűjtése Székelyföldön. Diplomadolgozat. NYME Mosonmagyaróvár Pálfalvi P. (2001): A Gyimesek botanikai és etnobotanikai kutatásának története. Kanitzia 9: Grynaeus T., Szabó L. Gy. (2002): A bukovinai hadikfalvi székelyek növényei I-IV. Gyógyszerészet 46: , , , Etnobotanikai gyűjtőutak az 1960-as évektől

5 magashegységi növényzet

6 VIRICSELÉS ERDÉLYBEN közönséges nyír (Betula pendula) virics = nyírvíz szil fajok (Ulmus sp.) (Ormánság) bükk (Fagus silvatica)

7 egyszerű csap gúzsos csap lappancsos csap (beillesztési módok)

8 Viricselés: - virics eresztés - virics engedés - virics csurgatás - áprilisban, rügyfakadás előtt éves fák a legjobbak - sebzés helye: fél-1,5 m közötti magasságban Virics kinyerése: 1. fúrás 2. csapolás (egyenes törzs) 3. göbüzés (ferde törzs) Virics felfogása: csiporban, korsóban, fazékban. csövek: bodza, bogáncs, nád v. bürök hajtásából

9 göbüzésvirics kiszívása virics felfogása edényekben „Ha a megcsapoláskor esős idő jár, úgy a lé nem édes! Szeles időben lé nem jön ki!” (Oláhfalu) - naponta átlagosan 1-2 liter / 1 fa - édes íze miatt fogyasztják - hashajtó (ital) - fejbőr betegségei ellen (kenegetés) - fejfájás ellen (bedörzsölő) - vesebajok, golyva és tüdőbaj ellen (ital) - hajbarnító szer (cukorral erjesztve) - sebekre (olajjal) - szeplő ellen (mosdáskor)

10

11 (VOLT) BUKOVINA - Bukovinából a székelyek áttelepültek Bácskába (1941), onnan pl. Tolna és Pest megyébe - ma már csak leszármazottaik között lehet etnobotanikai (gyűjtő)vizsgálatokat végezni egerfarkú fű torma vad csombor keménmag (Achillea ochroleuca) (Armoracia lapathifolia) (Ballota nigra) (Carum carvi) „..két kövön megtörtük, avval „…tőtött káposztát abba „..kotló alá tették, „…mézes pálinka..” béköttük a sebet..” csavargattuk..” ettől a tyúktetű elment…” pukkantólevél, pukkantólapi kutyatej, tejesfű szentgyörgysaláta (Datura stramonium) (Euphorbia helioscopia) (Ficaria verna) „..a megmosott p.levelet szalonnára, „…szümőcsöt megkenték „…Szent György napra nyílik..” …kihúzta a gennyet..” …és elmúlott..”

12 gréce, gércer Jézus vére burján fejér tulipán cigány- v. pogácsaalma (Heracleum sphondylium) (Hypericum perforatum) (Lilium candidum) (Malus domestica) „..ettől gyógyult meg a derekam..” „…ha a lábik fájt, megfőzték „…denaturaszeszbe.. „..szümőcsre..nyomogasd, s abban megfürdették..” elkente a derekára…” s eltűnik..” útilapi, kereklapi báránláb rozs fődi bodza (Plantago major) (Primula veris) (Secale cereale) (Sambucus ebulus) „..kelésre reaborítani..” „..mikor megellik a birka, sérvre rozslisztből tészta: gyökérfőzet: „..megfőzi, megfőzik, megitatják a levit, „..csípős borssal megszórták,..a leviben megfereszti mert lázasok akkor.” s azt kötték rá a gyomorra.” a fájós lábat.”

13 KALOTASZEG - földrajzi és néprajzi egység - magyarok és románok - ismeretek eredete: ősi rítusok, népi tapasztalatok, más népektől átvett ismeretek - Péntek J., Szabó T. A. (1976): Ezerjófű. Etnobotanikai útmutató ezerlevelűfű, ezerlevelű virág bibilevél veres- v. piroshagyma libaláb (Achillea millefolium) (Ajuga reptans) (Allium cepa) (Angelica silvestris) farkascseresnye köménd, kömén sárgafű,patakfű,kutyatej(!) bikkfa (Atropa belladonna) (Carum carvi) (Chelidonium majus) (Fagus silvatica)

14 őszi kankó,csókahagyma zsurlófű, csikófarok (!) csengő fű lóstyán (Colchicum autumnale) (Equisetum arvense) (Hypericum perforatum) (Levisticum officinale) szegfűvirág bagolyfű csipke békavirág (Marticaria chamomilla) (Ononis arvensis) (Rosa canina) (Taraxacum officinale)

15 - álmatlanság ellen: fekete nadálytő a párna alá, mákfőzet - tyúkszem: erdei v. jegenyefenyő gyantája, savanyú káposzta - derékfájás: som kékszeszben, reszelt torma - étvágytalanság: csalángyökér-tea, szilvapálinka, borsmentafőzet, csipkebogyóíz ecettel+vízzel - fejfájás: reszelt torma, fokhagyma leve (bedörzsölni) - féregűzés: tökmagtea - hajhullás: bojtorjánok, kamilla - szembetegség: nyers burgonya - hasmenés ellen: nyers somtermés, libapimpó+mentatea, áfonyabor, köménymagos tea - köhögés: mézbe csombordmag v. retek, málnaág, kukorica női virágzatának teája - magas vérnyomás: kukoricaliszt leforrázva, kukoricacsutka v.–bajusztea, fagyöngy, babérlevéltea - reuma: diólevél, leander, kender, csalán stb. főzete - szeplő: földitök gyökértörzse, szőlőnedv, fehér orgonavirág zsírban - tetvek ellen: őszi kikerics virága - tüdőgyulladás: tört mandulamag vízben (meginni), reszelt torma (borogatás) - zsibbadás: csalánnal csapkodták - vérhas: fekete áfonya szeszben

16 MOLDVA - csángó magyarok - gazdag hagyományőrző tevékenységek + növények használata - gyógynövényeket a házban felakasztva tárolják - nem adják pénzért! (= nem áru!) - leggyakoribb felhasználások: - tea („csáj”): hideg vizet felteszik forrni+rögtön bele a növényt, befedik, forralják - fürdő („feredő”): üstbe hideg vizet+növényt, forralják, levét teknőbe (pl. diólevél, büdöske, cickafark, veronika, citromfű, macskagyökér) - füstölés: tűzből kivesznek parazsat lapáttal, rá a növényt; a beteg fölé hajol+letakarják burusztuj kóróköszkény magvaskender pásztortarisznya (Arctium lappa) (Bryonia alba) (Cannabis sativa) (Capsella bursa-pastoris) „fájt a lábam, burusztujlapival „kihajtja a gelesztát” beborítottam”

17 varjúhagyma istengyümőcs tyúkszemereg (Colchicum autumnale) (Crataegus monogyna) (Chelidonium majus) „sebnek is használ s dagadástul es” „sertés fökömöt levivel kentem s elveszett” kecskeszakála, medveszakála epefű vízipolján (Equisetum arvense) (Gentiana cruciata) (Menyanthes trifoliata) „ha epéje megnő a majorságnak, „a kisgyermek ínai erősödnek tőle, elbetegedik, nem eszik. Megfőzik és növeli a gyermeket” a főzetet ételbe teszik”

18 kökén csipkeruzsa botos virág, büdöske (Prunus spinosa) (Rosa canina) (Tagetes patula) „..kökénszilvának (=ág) meghántod „Kicsi gyereknek csájt főztünk, fürdővízbe, „jó bűzű” a héját, megfőzöd, annak csak a nőljön szépen. Vért csinál a levit használd” csipkebogyó.” vadcsombor csihán,csiján,csillán nagyféle mák (Thymus sp.) (Urtica dioica) (Papaver somniferum) „A gyereket megfürösztik benne rüh ellen: „…kiástam tövestől, „…kicsi csuprocskában megfőztem, (=főzete),szájába cseppentik kilencszer.” megfőztem, megfürödtem benne. s három kalánval beadtam a leá- Elmaradt.” nyocskámnak. Úgy elaludt…Azt mondták, többet ne adjam, mert tompul az agya.”

19 GYIMESEK - Keleti-Kárpátokban a Csíki-havasok északi részén, a Tatros völgyében - kontinentális éghajlat, boreális-montán elemekkel - fenyvesek, hegyi kaszálók - gyimesi csángók: „Az egyetlen magyar népcsoport, mely kifejezetten a magas- hegységi környezetben talált magának otthont.” (Andrásfalvy 1996) - benépesülés: XVIII. századtól; ma kb fő lakos - ma: csángók + románok → kevert kultúra - települések: Gyimesbükk (←bükkösök), Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok - havasi rétgazdálkodás, erdőművelés, fűrészüzemek, bútorgyárak, háziipar (szövés, fonás) - gazdag archaikus szellemi kultúra, távol a városoktól - ma etnogeobotanikai, tájtörténeti kutatások is

20

21

22 - gazdag etnobotanikai ismeretek!!! Meliusz Juhász Péter Benkő József: feljegyzések a szarvasgomba elterjedéséről Benkő Károly: szarvasgomba, szentgyörgygomba (kucsmagomba), szarvasnyelvű-fű (gímpáfrány) Baumgarten segesvári orvos: első florisztikai adatok Schur és Fuss flóraművei Tankó és mtsai: első mezőgazdasági jelentések (statisztikák: ) Kümmerele gyűjtései → Soó flóraműveiben is! Soó és mtsainak gyűjtései Balogh és Dobos (gyümölcsösök), Csűrös és mtsai (társulástan) Rácz – Holló cikke a népi gyógynövényismeretről (első népgyógyászati cikk!) Kóczián, Rab és mtsai, majd Pálvalfi gyűjtései (→ kultúrflóra is!) Péntek J., Szabó T. A.: Ezerjófű (egész Erdély!) es évek: Szabó L. Gy., Grynaeus T., Babulka P., Pintér I től: Molnár Zs., Birkás-Frendl K., PTE munkacsoport - hallgatók

23 féregfarkúfű,egérfarkúfű,pulykafű zsanikalapi vad szentjózsefvirág bábakonty (Achillea millefolium) (Alchemilla vulgaris) (Filipendula ulmaria) (Carlina acaulis) kömén, kemén farkashárs szamárcsipke ördögborda (Carum carvi) (Daphne mezereum) (Cirsium vulgare) (Dryopteris filix-mas)

24 árió, álior békaláb, békalábfű eszpenz, eszpenc istengyümölcse (Euphorbia sp.) (Equisetum arvense) (Helleborus purpurascens) (Crataegus monogyna) borsika árvacsihán csihán gyöngyaljúfű (Juniperus communis) (Lamium album) (Urtica dioica) (Leonurus cardiaca)

25 édesalmabüzü kámforos minta lóminta, vad fodorminta fodorminta (Matricaria chamomilla) (Mentha x piperita) (Mentha longifolia) (Mentha crispa) ótvarburján paszuly,fuszulyka,faszulyka cserfa, cserefa lósósdi (Ononis spinosa) (Phaseolus vulgaris) (Quercus cerris) (Rumex sp.)

26 bárányláb reszfugburján, torokgyékburján pityóka kórusfa (Salvia sp.) (Scrophularia nodosa) (Solanum tuberosum) (Sorbus domestica) vadcsombor podbállapi, martilapi fekete kokojza piros kokojza (Thymus serpyllum) (Tussilago farfara) (Vaccinium myrtillus) (Vaccinium vitis-idaea)

27

28 Esettanulmányok napjainkban (2007- )

29 - Erdély keleti részén - elzárt szórványtanyák (Csinód, Egerszék), kb. 300 fő lakossal ÚZ - VÖLGYE

30 már nem működő épületek: posta és tejcsarnok Csinód temploma házak közt nagy távolságok (szórványtanyák)

31 - dísz- és gyógynövényfajok, temetői növényzet - kapcsolódó hiedelmek, felhasznált részeik, az alkalmazás módja, az ismeret eredete (szájhagyomány útján vagy tanult / olvasott ismeretek) - dália: györgyina - tátika: tátogtató - muskátli: lizi - tűzliliom: Jézus koronája/koszorúja - mályvarózsa: fátalan rózsa - sarkantyúka: tőcséres - büdöske: szagos banka - kövirózsa: kőrózsa, fülfű DíszkertekTemetői növényzet - csillagfürt: kávévirág, gyertyafű - tűzliliom: Jézus koronája/koszorúja - erdei deréce: buretura - sarkantyúka: tőcséres - büdöske: szagos banka - fekete ökörfarkkóró: halmérögfű - mályvarózsa: fátalan rózsa

32 Veteményeskertek: - burgonya: pityóka - bab: fuszulyka, faszulyka - egres: egris - lestyán: léstyán - borsmenta: hidegminta - fodormenta: fodorminta - torma- káposzta - kapor- borsó - tárkony- málna - borsfű- fekete ribizli - zeller- cseresznye (kevés helyen) - metélőhagyma- karalábé - vöröshagyma- szamóca - cékla

33 Egyéb ehető növények: bábakonty (Carlina acaulis)

34 Egyéb gyógymódok (Úz-völgye) kenőasszonyok körpözés „hideg fogorvosok”

35 Hiedelmek (Úz-völgye) „A borostyán ne érjen körbe a szobában, Mert akkor a házban meghal valaki…” (Hedera helix) A piros távoltartja a rossz szellemeket…. (Asparagus sp.)

36 Állatgyógyászat (Úz-völgye) eszpenz gyökere (Helleborus sp.) - lósósdi gyökere (Rumex sp.) - cserefa kérge (Quercus cerris) - egérfarkúfű (Achillea millefolium) árió (Euphorbia amygdaloides) cserehéjú kígyó és menyet bőre (keresztes vipera, menyét)

37 csihán (Urtica dioica) rontóburján szúrós gyöngyalja (Senecio vulgaris) (Leonurus cardiaca) urmusor (Filipendula ulmaria) békaláb kőméz hideg- és fodorminta (Equisetum arvense) (Polypodium vulgare) (Mentha x piperita és M. crispa) Gyógynövények

38 kőrózsa tyukorfű kukuk- v. kakukkvirág, fenyő csalóka (Sempervivum tectorum) (Stellaria media) kakukknyelv (Primula sp.) (Larix decidua toboza) cigánvirág magyaraljalapi ablaki v. díszes csihánvirág gyógykaktusz (Calendula officinalis) (Ajuga sp.) (Coleus sp.) (Aloe sp.)

39 Erdővidék Nagybacon Kisbacon Uzonka Székelyszáldobos Vargyas Bodos Erdőfüle Bibarcfalva Szárazajta Nagyajta

40 Lövéte (Kis-Homoród völgye)

41

42

43 Gyógynövények tárolása  

44 pásztortarisznya dió lapija almabüzü, kamilla kapor (Capsella bursa-pastoris) (Juglans regia) (Matricaria chamomilla) (Anethum graveolens) zsanyika piros és fekete kukujza hererózsa (Alchemilla vulgaris) (Vaccinium myrtillus és V. vitis-idaea) (Trifolium sp.) Gyógynövények tárolása

45 KRÉMEK F Ő ZETEK TINKTÚRÁK SZIRUPOK FÜRD Ő K BOROGATÓK PÁLINKA

46 Analógiás gondolkozás 1. Színanalógia: színek szerinti felhasználás - sárga virágúakat v. sárga gyökerűeket sárgaságra, májbetegségekre epefű gyertyagyükerűfű, gyertyafű, gyertyánfagyüker (Gentiana cruciata) (Gentiana asclepiadea) - fehér virágúakat fehérfolyásra, piros virágúakat havi vérzés megindítására fehérboglár fekete bodza piros bazsarózsa (Trifolium repens) (Sambucus nigra) (Paeonia officinalis)

47 2. Névanalógia: az elnevezés fedi a gyógyhatást - vérburján v. vérfű: vérhasra, erős méhvérzésekre - bergőburján: afrodiziákumként vérburján v. vérfű bergőburján (Hypericum perforatum) (Galium mollugo) (Orchis sp.)

48 A gyűjtés menete 1. információk, tájékozódás az adott helyről és a helyi népekről (környezettan, ökológia, kultúra, orvoslástan, epidemológia) 2. ha kell, tolmács igénybevétele 3. diktafonos rögzítés és/vagy jegyzetek készítése a hallottakról kérdőívekkel v. naplóba, pl.: a. helyszínről: - a feldolgozott terület neve - földrajzi fekvése - domborzat, talaj - éghajlat - a növényzet általános jellemzése (pl. erdő, legelő, gyep stb.) b. adatközlőről c. növényről 5. növényhatározó használata 6. ha a hatás vizsgálata is felmerül: növényi hatóanyagok laboratóriumi vizsgálata

49 TÁJÉKOZÓDÁS, SZAKIRODALMAK ADATGYŰJTÉS, DOKUMENTÁLÁS ADATFELDOLGOZÁS LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK GYŰJTŐUTAK ERDÉLYBEN  ? MINTAGYŰJTÉS

50 ♣ szabad elbeszélgetések → diktafon, videófelvétel, jegyzetek ♣ „tájszótár” ♣ terepi vizsgálatok, növénygy űj tés ♣ növényfajok rögzítése: fotó, herbárium, szárított drogok ♣ érdeklődés módszerei pl.: - „Múzeumnak gyűjtünk…” - „Nálunk otthon kevesen gyűjtik és ismerik a gyógynövényeket, jöttünk tanulni Maguktól….” - helyiek továbbajánlásával („hólabda-módszer”) ♣ kérdéskörök pl.: - betegségek szerint („mire mi jó”) – első alkalommal - később: friss virágcsokor bemutatásával v. fajokra rékérdezéssel („Ismeri ezt a virágot / használja valamire?”) - humán és állati vonatkozásban is MÓDSZEREK  

51    türelem!!!  nincs kijelentő mondat, csak kérdő!!! (nem mondunk adatot máshonnan, pl. népi név, alkalmazás)  Mi nem tudunk semmit  egyszerre 1 adatközlő  lehet irányított, de félig nyitott kérdések - helytelen: eldöntendő kérdés - helyes pl. „Fülfájásra mit használnak?” vagy: „A kőrózsa mire jó?”  nem véleményezünk! (max. helyeslünk )  tudományos növénynevet még véletlenül sem!  nem kérdezünk direktbe → rávezetés!  ha elkalandoznak, visszavezetni  jegyzeteket ne lássák  kérdések továbbfűzése MÓDSZEREK: BESZÉLGETÉSEK

52   MÓDSZEREK: DIKTAFON  indoklás: „Nem tudunk olyan gyorsan írni, meg tetszik engedni, hogy felvegyük?”  beszélgetés végén vissza lehet kicsit hallgatni  egy beszélgetést (egy helyen) jó egy track-kel felvenni, pause-val megállítani közben, ha elkalandozik az adatközlő  ha van rá idő/mód: track-ek számát írni azonnal a jegyzetbe  zárt helyen: közel tenni a beszélőhöz, asztalra pl.  terepen: közel tartani az adatközlőhöz  ha megmutat egy fajt + népi nevén nevezi: belesuttogni a diktafonba a hivatalos nevet ( → később tudjuk)  pótelem napközben is legyen mindig nálunk!!!

53 MÓDSZEREK ♣ feljegyzett adatok: - népi elnevezések - drogként használt részek - az alkalmazás pontos módja - ismeret eredete (pl. hallott, olvasott → irodalom?) - kapcsolódó hiedelmek - házi patika - adatközlők neve, életkora ♣ növények csoportosítása: ► gyógynövények (humán- és állatgyógyászat) ► tápnövények: zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények ► takarmány-, festő-, dísznövények ► „szentelmények” ♣ ásványi, emberi és állati eredetű anyagok ♣ egyéb gyógyító módszerek  

54 A GYŰJTŐMUNKA NEHÉZSÉGEI füzike = kis ezerjófű ezerjófű = szurokfű Centaurium erythraea Rafn. Origanum vulgare L. TEREP KÖNYVEK NÖVÉNYEK AZONOSÍTÁSA ! KERESZTES VIPERA PÁSZTOR- KUTYÁK

55

56 Példa:

57 Baranyai Aurél a népgyógyászat kutatásáról (1970-es évek): „Olyan ez, mint a folklór, a népzene vagy a népmese. Minden egyes nappal elveszítünk belőle valamit. Ahogy halnak a falusi öregek, úgy tűnik el minden tanú, minden ősi tapasztalat vagy babona… a sok ocsú között néhány szem tiszta búza van. De annyira tiszta, hogy megéri a sok ocsút végigszemezni érette.”  

58


Letölteni ppt "ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 6. Előadás Erdély etnofarmakobotanikai értékei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések