Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tavasz. A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka.Trópusi,illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tavasz. A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka.Trópusi,illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a."— Előadás másolata:

1 Tavasz

2 A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka.Trópusi,illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldellnek az erd ő k és a mez ő k.A Föld északi féltekéjén március,április és május,míg a Föld déli féltekéjén szeptember,október és november a tavasz hónapjai. A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenl ő ségt ő l a nyári napfordulóig tart,tehát az északi féltekén közelít ő leg március 21.-június 21,a déli féltekén pedig közelít ő leg szeptember 23.-december 21. közé esik. Ez az az id ő szak, mikor emelkedik az átlagh ő mérséklet, hosszabbodni kezdenek a nappalok, és szeszélyessé válik az id ő járás. Ebben az évszakban esik a legtöbb es ő, ennélfogva a nagy áradások is erre az id ő szakra esnek. A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkel ő helyeikre.

3 A tavasz kezdete A tavasznak kezdetének többféle dátumot is szokás tekinteni: csillagászati (március 21. körül): a tavaszi napéjegyenl ő ség id ő pontja meteorológiai: az id ő enyhülésével és a virágzó növények virágzásával kezd ő dik naptári (március 1.): a 3 tavaszi hónap miatt Természet Vannak madarak,melyek nem töltik az egész évet egy adott területen,hanem a tél idején melegebb éghajlatra vándorolnak(például:fecske,gólya).Ezen madarak a tavasz beálltával visszatérnek.Ilyenkor szoktak a fák rügyezni.

4 Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlít ő magasságában halad át az égen, sugarai mer ő legesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenl ő. Innen a neve „napéjegyenl ő ség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ő sz els ő napja.) Ett ő l kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlít ő t ő l a Ráktérít ő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

5 A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz els ő napja. Azt a helyi éghajlati és id ő járási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jét ő l számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejét ő l (febr. 4-e vagy 5-e). Ő k a tavasz félidejébe es ő napéjegyenl ő ségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepét ő l fogva.Az évszak és a tavaszpont allegorikus ábrázolásai is különböznek egymástól. Ripánál a tavasz mirtuszkoszorús leány, keze telis-tele virágokkal, körötte vidám növendék állatok. A tavaszpontot egy ifjú alakja jelképezi oldalasan osztott, félig fehér, félig fekete ruhában, derekán csillagos öv, jobbjában kos, baljában virágcsokor, lábai szárnyasak. Fehér és fekete szárnyakon áll (az egyenl ő en osztott színpár a nappalok és éjszakák egyforma hosszára utal).

6 Népi hiedelmek a tavaszról “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget” – tartja a népi mondás, melyet idén a természet is igazolt. Igazi tavaszi id ő nk volt az elmúlt hetekben. Sándor napját a néphiedelem régóta tartja a tavasz hírnökének. Évszázadok óta úgy gondolják, hogy ezek a napok ér véget a fagyos tél és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz. “Statisztikailag ez az év egyik leger ő sebben meleged ő id ő szak, így mindenképpen van alapja a hiedelemnek” – támasztotta alá a mondókát. Népi megfigyelések erre a hónapra: - március, ha nedves, gazdának nem kedvez - valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztend ő ben - ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves - fú és havaz, úgy lesz tavasz - ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek - tavaszbúza ravaszbúza - ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25


Letölteni ppt "Tavasz. A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka.Trópusi,illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések