Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) SZTE - KPE A projektek eredményességének javítása, a hatékony forrásfelhasználás és a 2014-2020-as.

Az előadások a következő témára: "Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) SZTE - KPE A projektek eredményességének javítása, a hatékony forrásfelhasználás és a 2014-2020-as."— Előadás másolata:

1 Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) SZTE - KPE A projektek eredményességének javítása, a hatékony forrásfelhasználás és a 2014-2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó felkészülés támogatása Képzési anyag A dokumentum tartalma nem tekinthető az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.

2 Tartalom A TERRA projekt rövid bemutatása Megvalósítási tapasztalatok a 2007-2013-as programozási időszak kapcsán –Forrásfelhasználási tapasztalatok –A projektek fenntarthatósága és a programok eredményességének növelése –Az indikátorrendszer erősségei és hibái –A programok határon átnyúló hatásai –Az Európai Uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó intézményrendszer

3 Új módszertani megközelítések a 2014-2020-as időszak vonatkozásában –A több alapú (multi-fund) programfinanszírozás előnyei –A térségi integrációs megközelítés erősödése –Alapelvek az integrált programok kialakításához –A projektek fenntarthatóságának szempontjai –A forrásfelhasználás optimalizálása – tudatos stratégiai tervezés

4 –Az indikátorrendszer megtervezése –A projektfejlesztéshez kapcsolódó új elvárások és megközelítések –A határon átnyúló hatások lehetőségeinek vizsgálata és érvényesítése a tervezés során – a közös gondolkodás és közös fejlesztése elősegítése –A 2014-2020-as időszak megközelítése a 11 fő fejlesztési terület vonatkozásában

5 A projekt címe: Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) Főpályázó: Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportja Projekt partner: Partiumi Keresztény Egyetem A projekt rövid bemutatása

6 A projekt megvalósításának időszaka: 2012. április 1.– 2013. március 31. A projekt célja: Általános célkitűzés: a fenntarthatóság és a versenyképesség erősítése a határ menti térségben Specifikus célkitűzés: a hatékony forrásfelhasználást támogató eszközök közös fejlesztése

7 Konkrét célunk: –„Híd”: felkészülés a 2014-2020-as támogatási periódusra –A gazdaságfejlesztés, turisztika és városfejlesztés területén nyertes pályázók, kedvezményezettek közvetlen tapasztalatainak összegyűjtése, rendszerezése, valamint a projektben résztvevő fejlesztési szakemberek ismereteinek szintetizálása. –Olyan szakmai dokumentumok kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a fejlesztési források hatékonyabb felhasználásához. –Kölcsönös tájékoztatás, partnerségek és munkakapcsolatok kialakítása

8 Fejlesztés kérdése, problematikája Magyarországon Mi a fejlesztés? Hogyan történt a fejlesztési források felhasználása Magyarországon Intézkedések az általános lemaradás kompenzálására, vagy fejlesztés? Fejlesztés – szintfenntartó beruházás kérdése Fejlesztés – fenntarthatóság kérdése

9 Hatékony forrásfelhasználás Megfelelő célok kitűzése Megfelelő intézkedések megfogalmazása Hosszú távú gondolkodás Megfelelő projektkiválasztás, vagy alternatív megoldások Egyszerűbb és pályázó barát intézményrendszer Átláthatóbb szabályozás Az idő tényező figyelembe vétele – futunk a pénzünk után

10 A projekt főbb tevékenységei: Szakmai tevékenységek: –projekttalálkozók lebonyolítása, –megalapozó tanulmányok elkészítése –metodológiai tanulmány kidolgozása (közös tevékenység) –szakmai workshop-ok lebonyolítása (közös tevékenység) –a tanulmányokra és a metodológiára épülő tréningprogram elkészítése

11 -Európai Uniós támogatással a programterületen 2007-től napjainkig megvalósított fejlesztési projektek eredményeinek értékelése – 3 terület : -Turisztika -Gazdaságfejlesztés -Városfejlesztés Alapozó tanulmányok – Metodológiai összegző anyag

12 Partnerség erősítése és fejlesztése –közösen megvalósított programelemek –partnerségépítő és szakmai workshopok lebonyolítása Kommunikációs és publikációs tevékenységek: –nyitó és záró konferencia megszervezése, –weboldal fejlesztése, –kétnyelvű szóróanyag és projekt összefoglaló elkészítése –dokumentációk elérhetősége magyar, román és angol nyelven

13 Megvalósítási tapasztalatok a 2007-2013- as programozási időszak kapcsán Bevezetés A sikeres programmegvalósítás és forrásfelhasználás alapfeltételei –Hatékony intézményrendszer – Kiszámítható szakpolitikai folyamatok –Jogszabályi keretrendszer kialakítása –Kiszámítható tagállami gazdasági folyamatok, intézkedések –A pályázók igényeihez és adottságaihoz alkalmazkodó támogatáspolitika

14 Forrásallokációs tapasztalatok - a forrásfelhasználás időbeli alakulása Magyarországon 2007-2012 között

15 A forrás felhasználás – kifizetések – kritikus tömege 2008-tól, de inkább 2009-től mutatható ki, vagyis egy illetve két évvel a program indítását követően. közel 200 milliárd forint volt a támogatott projektek közkiadása, ami a teljes keret mintegy 80%-a A leszerződött projektek esetében ugyanez az érték 187,59 milliárd forint, a rendelkezésre álló keret 76%-a. A kifizetések összege meghaladta az operatív program keretének felét (50,71%).

16 Az intézményrendszer egyértelmű prioritásként kezeli a kifizetések további gyorsítását. Ennek eszközei: igényelhető előleg mértékének megemelése a Közreműködő Szervezeteknél a belső eljárási határidők rövidítése Problémák: a kifizetési kérelmek benyújtása sok esetben azért csúszik, mert az elszámolandó támogatáshoz kapcsolódó saját forrás hányadot nem tudják a pályázók előteremteni

17 A forrásfelhasználás területi elemzése A DAOP forrás abszorpciós adatai megyei bontásban I. Igényelt összes támogatás (Ft) Megítélt összes támogatás (Ft) Leszerződött összes támogatás (Ft) Kifizetett összes támogatás (Ft) Bács-Kiskun megye111 631 688 95755 635 545 15647 658 421 55028 316 234 140 Békés megye84 902 887 38441 789 362 06536 694 646 33723 829 730 714 Csongrád megye118 576 447 23473 386 620 68465 961 928 97942 510 251 399 315 111 023 575170 811 527 905150 314 996 86694 656 216 253

18 2007-2012 nyara közötti időszak fontosabb mutatóit. Láthatjuk, hogy a három megyéből mindösszesen 300 milliárd forintot meghaladó támogatási igény érkezett be a Dél-alföldi Operatív Program pályázati felhívásaihoz kapcsolódva. Békés megye esetében az igény jelentős mértékben elmarad a két másik megyétől, és ez a tendencia folytatódik a megítélt támogatás, a szerződött összeg nagysága és a kifizetések kapcsán is.

19 A megítélt támogatás összességében több, mint 50%-a a teljes igénynek, ugyanakkor ezen összegen belül más markánsabban kirajzolódik Csongrád megye kedvező pozíciója Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye közül az utóbbi pályázói szerepeltek a legsikeresebben a DAOP pályázatain, ennek azonban egyetlen kizárólagos oka nem azonosítható be

20 A leginkább forrásigényes gazdaságfejlesztési pályázatok esetében néhány esetben feltűnő például Bács-Kiskun megye pályázóinak alulreprezentáltsága (pl. klaszter fejlesztés), míg más esetben ilyet nem tapasztalunk. Békés megye esetében ugyanakkor több esetben is érkezett olyan jelzés, hogy – ugyancsak a gazdaságfejlesztési kiírások kapcsán – túlságosan alacsony az 50-60%-os támogatási intenzitás, a helyi vállalkozások nem tudnak ilyen feltételekkel pályázni.

21 A DAOP forrás abszorpciós adatai megyei bontásban II. Állandó lakosság, 2010 (fő) Igényelt támogatás (Ft/fő) Megítélt támogatás (Ft/fő) Leszerződött támogatás (Ft/fő) Kifizetett támogatás (Ft/fő) Bács-Kiskun megye538 456207 318,13103 324,2288 509,4152 587,83 Békés megye374 448226 741,46111 602,5897 996,6463 639,63 Csongrád megye422 746280 491,00173 595,07156 032,06100 557,43 Régiós átlag235 923,35127 886,44112 540,7170 869,03

22 A táblázat segítségével lakosság arányos támogatás kihelyezési mutatók rögzítésére van lehetőségünk A legnagyobb népességszámú Bács-Kiskun megye mind az egy főre eső igényelt támogatás, mind a megítélt támogatás, a leszerződött támogatás és a kifizetések kapcsán jelentős mértékben elmarad nem csupán a második helyezett Békés megyétől, de a regionális átlagtól is.

23 Csongrád megye esetében mind a négy vizsgált szempont esetében a regionális átlagot meghaladó értékek rögzíthetőek. Békés megye esetében az igényelt támogatás, illetve a kifizetett támogatás esetében a regionális átlaghoz közelítő értékekről számolhatunk be (a régiós átlag 96%-a, illetve 90%-a), de a másik két mutató esetében is 86- 87%-os értékeket láthatunk.

24 Összességében kijelenthető a pályázati rendszer kapcsán a térségi specifikumok érvényesítésére csupán kismértékben nyílt lehetőség, a kevésbé fejlett és kisebb gazdasági potenciállal rendelkező békési térségek alacsonyabb forrás abszorpciós mutatókkal rendelkeznek.

25 A magyar-szerb, illetve a magyar-román határmenti programok forrás felhasználása A Magyarország-Románia határmenti együttműködési program területi adatai HU-RO CBC Támogatott projekt(rész)ek száma Megítélt összeg (Ft) Békés megye Békéscsabai161 155 498 316 Békési263 016 649 Gyulai111 781 713 419 Mezőkovácsházai51 250 465 602 Orosházi330 496 973 Sarkadi161 115 450 286 Szarvasi8397 859 820 Szeghalmi4201 948 827 Összesen655 996 449 892 Csongrád megye Csongrádi00 Hódmezővásárhelyi117 761 702 Kisteleki3101 455 082 Makói17979 743 892 Mórahalomi13486 949 019 Szegedi862 872 591 394 Szentesi9227 822 440 Összesen1294 686 323 529 HU-RO CBC mindösszesen19410 682 773 421

26 A programozási területen mindösszesen 10 milliárd forintot meghaladó összegben ítéltek meg támogatást a magyar-román program keretében. Az összeg mintegy 60%-a Békés megyéből beérkezett projektekhez köthető, melyek között a közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi beruházások szerepelnek jelentősebb támogatási összeggel, így indokolt az alacsonyabb projekt darabszám.

27 Békéscsabához és közvetlen térségéhez az összes támogatott projekt alig negyede köthető Szeged az összes támogatott projekt az összes támogatott projekt közel kétharmadát mondhatja magáénak Mindebben szerepet játszik, hogy Békés megyében több település is igen aktív kapcsolatot tart fenn romániai településekkel, míg földrajzi helyezkedését tekintve Szeged, Mórahalom és Makó van igen kedvező helyzetben a megyében

28 A Magyarország-Szerbia határmenti együttműködési program területi adatai HU-SRB IPA Támogatott projekt(rész)ek száma Megítélt összeg (Ft) Bács-Kiskun megye Bajai11723 239 282 Bácsalmási137 718 240 Jánoshalmai15 843 040 Kalocsai15 697 720 Kecskeméti21412 739 079 Kiskőrösi00 Kiskunfélegyházai322 917 020 Kiskunhalasi181 423 440 Kiskunmajsai113 937 280 Kunszentmiklósi00 Összesen401 303 515 101 Csongrád megye Csongrádi113 804 000 Hódmezővásárhelyi00 Kisteleki1110 785 080 Makói450 957 200 Mórahalomi12338 105 740 Szegedi1052 840 386 508 Szentesi446 738 720 Összesen1273 400 777 248 HU-SRB IPA mindösszesen1674 704 292 349

29 Csongrád megye pályázói a megítélt támogatás mintegy háromnegyedét tudhatják magukénak a támogatott projektek darabszáma esetében is hasonló a helyzet a támogatott projektek esetében megyén belül, de összességében is komoly Szeged előnye, hiszen 105 darab támogatott projekthez mintegy 2,8 milliárd forint megítélt támogatás rendelhető

30 A nyertes projektek esetében ki kell emelni a Szegedi Tudományegyetem, illetve az olyan pályázat képes állami szervezetek, mint az ATIKÖVIZIG szerepét Kecskemét a Bács-kiskun megye esetében támogatott 40 darab projekt mintegy felét tudhatja magáénak, ezekhez azonban csupán a megyére eső megítélt támogatási összeg alig egy harmada esik

31 Az integrált programok forrásfelhasználási tapasztalatai (LHH) A Dél-alföldi Operatív Programban leírtak alapján a Dél-alföldi régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. Specifikus célként rögzítésre került a régióban élők életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében

32 A 2007-2013-as időszakban az LHH komplex felzárkóztató program keretein belül tervezett forrás a Dél-alföldi régióban 9 milliárd forint volt. Prioritásokra lebontva regionális gazdaságfejlesztésre 2 milliárd 700 millió, közlekedési infrastruktúra fejlesztés tekintetében 2 milliárd 600 millió Ft, humáninfrastruktúra fejlesztés esetén 2 milliárd 900 millió, térségfejlesztési akciók esetén pedig 800 millió Ft a tervezett forrás.

33 A DAOP KLH keretének megoszlása kistérségenként Kistérség neveAllokált forrás (millió Ft)Megoszlás (%) Bácsalmási1 315,05014,61 Jánoshalmi1 044,6616,05 Kisteleki1 271,07514,12 Mezőkovácsházi2 826,15031,4 Sarkadi 1 883,75020,93 Maradvány 259 3152,88 Összesen 9 000100

34 Tapasztalatok: a térségi központok messze jobb abszorpciós képességgel rendelkeznek, mint a térség egyéb települései a helyi szereplők egyik kulcsmegállapítása volt, hogy a 2007-2013-as pályázati időszak egyik általános negatívumaként lehet megemlíteni a forrásfelhasználás koncepciótlanságát a kedvezőtlen demográfiai és gazdasági folyamatok sajnos nem javultak

35 A projektek fenntarthatósága és a programok eredményességének növelése Fenntarthatóság meghatározása: egy projektnek az a képessége, hogy működését és az általa nyújtott szolgáltatásokat a jövőbeni életszakaszában is biztosítani tudja alapvető elvárás a fenntarthatóság kérdésének vizsgálata és érvényesítése, már a tervezés- előkészítés fázisában

36 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról: „Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani (…)”

37 A fenntarthatóság kérdésköre kapcsán vizsgálandó szempontok forrás abszorpciós képesség javítása projekteredmények – és ennek megfelelően indikátor célértékek – elérése, teljesítése környezeti tényezők vizsgálata társadalmi tényezők vizsgálata intézményi környezet vizsgálata

38 Az indikátorrendszer erősségei és hibái 2007-2013 közötti időszakban Magyarországon az indikátorrendszer tudatos fejlesztése zajlott mind a rendszer kidolgozása, mind a hozzá kapcsolódó számítási és rögzítési módszertan kialakítása előrehaladt számos hiba és probléma továbbra is

39 A problémák köre két fő csoportba sorolható: azon problémák, amelyek az előzetesen meghatározott indikátorok köréhez kapcsolódnak és azon problémák, melyek az előzetesen a program elvárásaiként meghatározott célértékekhez kapcsolódnak.

40 A problémák hátterében álló kiváltó okok a külső gazdasági társadalmi környezet változása az indikátorok körének meghatározása nem volt megfelelő az indikátor célértékek kialakítása, előzetes becslése pontatlan volt az indikátorok típus szerinti meghatározása nem felel meg a mérés szándékának

41 A projektszintű indikátorok kialakítása során számos, a napi gyakorlatban felmerülő probléma jelenhet meg: az indikátorok nem megfelelő definiáltsága fontos kezelni a bázisértékhez kapcsolódó érték volumenét a mértékegységeknek is megfelelően definiáltnak és egységesnek kell lennie a projekteket menedzselő közreműködő szervezet felelőssége a folyamatos nyomonkövetés

42 A programok határon átnyúló hatásai A programok és projektek határon átnyúló hatásainak tudatos tervezése nagymértékben hozzájárulhat az eredményesség növeléséhez és a forrásfelhasználás optimalizálásához is. A közös, vagy legalább összehangolt tervezés számos előnnyel járhat:

43 komplementaritás: egyes fejlesztések kiegészíthetik egymást testvérvárosi kapcsolatok kialakítása: az együttműködések hozzájárulhatnak a települések közötti szorosabb kapcsolatrendszer kiépüléséhez kutatási együttműködések: az oktatási, felsőoktatási és kutatási eredmények disszeminációja, kölcsönös megismerése az országok közötti kapcsolatrendszer minőségi javulása

44 Az Európai Uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó intézményrendszer A forrásfelhasználás koordinálását, a programozási és megvalósítási folyamatot Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítja. Az Ügynökséget a 130/2006. (VI. 15.), „A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről” jelzetű kormányrendelet hozta létre, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jogutódjaként. A magyarországihoz hasonló szervezeti rendszer került kiépítésre Romániában is.

45 Kifizető Hatóság A Kifizető Hatóság által ellátott főbb feladatok: költség-előirányzatok benyújtása a Bizottság részére az Alapok számlájára történő kifizetések intézése igazolt lehívási kérelmek összeállítása és a Bizottságnak történő benyújtása annak biztosítása, hogy a végső kedvezményezett a lehető leghamarabb hozzájusson az EU hozzájárulásához

46 Operatív Program Irányító Hatóságok Az Operatív Programok hatékony, megfelelő irányításáról és megvalósításáról az Irányító Hatóságok gondoskodnak, e feladat ellátása során biztosítaniuk kell, hogy a végrehajtás összhangban álljon a vonatkozó hazai szakpolitikákkal és az adott fejlesztési terület vonatkozásában a lehető legnagyobb - gazdasági - haszonnal járjon.

47 Feladataik többek között: az Operatív Programok és a program-kiegészítő dokumentumok kidolgozása az Operatív Program Monitoring Bizottságának működtetése (logisztikai és szakmai tevékenységek) az ágazati szükségleteknek megfelelő programok megvalósítása az illetékes Monitoring Bizottság útmutatásai, véleménye, az OP rendelkezései, valamint a vonatkozó Európai Uniós szabályozók alapján és a hazai szakpolitikákkal összhangban

48 az Operatív Programban meghatározott - output, eredmény és hatás - mutatók teljesítése, illetve amennyiben lehetséges meghaladása, a megvalósításra vonatkozó rendszeres adatszolgáltatás az egységes monitoring információs rendszer keretében az éves végrehajtási jelentés elkészítése és a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően az EU Bizottság számára történő benyújtása

49 az OP szintű szabályozók, eljárásrendek, irányelvek, ellenőrzési nyomvonal kialakítása és alkalmazásának nyomon követése közreműködő szervezetek felkészítése, teljesítményük, működésük nyomon követése OP szintű tájékoztatási és a nyilvánosságot előmozdító, illetve az értékelési feladatok megvalósítása

50 Közreműködő Szervezetek Az Irányító Hatóságok számos, a napi működtetés során felmerülő feladat ellátásával közreműködő szervezeteket bíznak meg. Az egyes közreműködő szervezetek szerepét elsődlegesen az Irányító Hatóság által delegált feladatokkal lehet jellemezni, amely feladatok köre Operatív Programonként eltérhet.

51 A közreműködő szervezetek tevékenységei: pályázatok érkeztetése, formai és tartalmi ellenőrzése, értékelése, értékelő bizottság működtetése, támogatási szerződések megkötése, szükség szerint módosítása, a szerződésben foglaltak (projekt megvalósulása) nyomon követése, beérkezett jelentések és kapcsolódó számlák ellenőrzése, kifizetés engedélyezés és naprakész és valós statisztikai és pénzügyi információ szolgáltatása az IH számára.

52 Operatív Program Monitoring Bizottság A Monitoring Bizottság feladat- és felelősségi köre a következőkben összegezhető: a program-kiegészítő dokumentum jóváhagyása, szükség szerint módosítása, ideértve a támogatás figyelemmel kísérésére szolgáló fizikai és pénzügyi mutatókat is, az egyes intézkedések keretén belül támogatandó tevékenységek kiválasztási követelményeinek meghatározása, az Operatív Program elfogadását követő hat hónapon belül

53 a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása során elért előrehaladás rendszeres felmérése, a megvalósítás eredményeinek áttekintése, különös tekintettel az egyes intézkedések kapcsán kitűzött célok elérésére, az Irányító Hatóság által elkészített éves és végső megvalósítási jelentések elemzése és jóváhagyása az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt,

54 olyan, a források felhasználása megváltoztatására vagy felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok megtétele az Irányító Hatóság részére, amelyek előmozdítják a Strukturális Alapok céljainak elérését, illetve javítják a támogatások kezelését, ideértve a pénzügyi menedzsment feladatok ellátását. A 2014-2020-as fejlesztési időszak intézményrendszerére vonatkozó szakmai javaslatok jelenleg körvonalazódnak.

55 Új módszertani megközelítések a 2014- 2020-as időszak vonatkozásában A több alapú (multi-fund) programfinanszírozás előnyei 2014-2020 között az egyes tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a helyszíni egyeztetés javítása és az integrált fejlesztés megvalósítása érdekében „több alapra támaszkodó”, úgynevezett multi-fund programok keretében kombinálják az ERFA-t, az ESZA-t és a Kohéziós Alapot.

56 Mindez különösen igaz a közösség által irányított helyi fejlesztésekre (CLLD), ahol a több finanszírozó alapból egy vezér alapot kell kijelölni, melyen keresztül azután a program elszámolása megtörténik. Az ITI által megvalósítandó intézkedéseknek ugyancsak hozzá kell járulniuk a részt vevő operatív program(ok) prioritási tengelyeinek tematikus célkitűzéseihez, valamint a területi stratégia fejlesztési célkitűzéseihez.

57 A térségi integrációs megközelítés erősödése Térségi integráció – miért szükséges? az EU 2014-2020 közötti időszakában a releváns jogszabály-tervezetek szorgalmazzák az újszerű, térségi integráción alapuló fejlesztési eszközök bevezetését és alkalmazását Az integrált eszközök alkalmazásához kapcsolódó ismeretek még hiányosak, az alapvető előnyöket – a teljesség igénye nélkül – érdemes kiemelni:

58 Térségi és tematikus összehangoltság: eredményeként nőhet a forrásfelhasználás hatékonysága A fejlesztések egymást erősítik: az összehangoltság egyértelműen hozzájárulhat ahhoz, hogy olyan fejlesztések kerüljenek megtervezésre, amelyek komplementer módon tudnak működni Csökken a párhuzamosság és az egymással szembemenő fejlesztések száma

59 Nehézség: az integrált programok nélkülözhetetlen eleme a kiterjedt és működő partnerség, amelynek az előkészítésen keresztül a megvalósítás és fenntartás, üzemeltetés minden fázisán végig kell kísérnie az adott programot. A partnerség működtetése igen komoly szakértelmet és időráfordítást igényel.

60 A térségi integráció meghatározása, alapelvei és típusai: Alulról építkező (bottom-up): a fejlesztéspolitikában alkalmazható elv, amely különböző területi szintek (régió, megye, kistérségek/járások, települések) és azok különböző szereplőinek együttműködésén alapul. Az együttműködésnek ki kell terjednie az ágazati szereplőkre is. Szereplők: térségi és települési önkormányzatok, közigazgatási és közszolgáltatási szervek. Ebben az esetben a helyi kezdeményezéseken van a hangsúly.

61 Felülről építkező (top-down): Az egyes ágazatok és tématerületek fejlesztési programjainak integrálása: az adott térség fejlesztése érdekében a különböző ágazati és tematikus tartalmakat integráljuk, azaz a felülről meghatározott fejlesztési lehetőségeket (beavatkozásokat) a térségi igényekre szabjuk. Szereplők: központi, vagy térségi ágazati szakirányítási, vagy közszolgáltatási szervek

62 A térségi integrált programok kezelésének egyik módja az úgynevezett tárgyalásos programozás lehetne. A módszer alapja a folyamatos projektgenerálás és projektfejlesztés, illetve a több szakaszból álló döntési mechanizmus. Az úgynevezett projektcsatornába került projektek a pályázók és az intézményrendszer koordinált párbeszéde során, útvonalterv alapú fejlesztés révén juthatnának el a megvalósítás szintjéig.

63 Az integrált szemlélet megjelenése a tervezésben és a megvalósításban Helyzetfeltárás: a társadalmi, gazdasági és környezeti erőforrások és problémák elemzése, koncentrált és fókuszált módon Több nézőpontú elemzés: adott probléma hátterének és összefüggéseinek feltárása

64 Az érintettek körének és érdekeinek elemzése: a közös igények feltárása és az ellenérdekek egyeztetése, kiszűrése A célok integrált szemléletű meghatározása: a célok megfogalmazásakor nem egy-egy probléma megoldására keressük a választ, hanem egy adott térség problémáinak összességére.

65 Az integrált fejlesztés végrehajtásáért felelős szereplő több területi szereplő által végrehajtott fejlesztést koordinál (projektcsomag, vagy program) Egy-egy cél elérése érdekében több ágazatot is érintő fejlesztés integrálása is szükségessé válik Elengedhetetlenek a folyamatos visszacsatolások, értékelések, a folyamatos kapcsolattartás a helyi szereplőkkel, illetve a tervezés egyéb szereplőivel is.

66 A térségi integrációhoz kapcsolódó problémák és kockázatok Sokszereplős történet – a partnerség kialakítása az egyik kulcs momentum. Jelentős időigénye van – mind az előkészítés, mind a megvalósítás szempontjából. Összetett és bonyolult ellenőrzés és monitoring. A program komplexitása megköveteli a folyamatos visszacsatolásokat.

67 A megvalósítás koordinációja komoly szakértelmet igényel: szakmai rálátás, konfliktuskezelés, határidők. Egy ilyen feladat megvalósítása stabil szervezeti és személyi hátteret igényel. Felelősségi körök, kompetenciák és szervezeti keretek. Lényegi momentum, hogy a programvezető egység megfelelően legyen kiválasztva és megfelelő felhatalmazásokkal kompetenciákkal rendelkezzen.

68 A térségi integráció Magyarországi gyakorlata, nemzetközi tapasztalatok A magyar stratégiai tervezésben nem idegen az integrált fejlesztéshez kapcsolódó gondolkodásmód, csírái már a 2004-2006-os periódusban is jelen voltak. A térségi integráció a 2007-2013-as időszak előkészítésekor – a tervezés megkezdésekor – az egyik alapelvnek tekintett megközelítésként szerepelt, a későbbiek során azonban az úgynevezett ágazati, vagy tematikus gondolkodási vezérelv és rendezőelv lépett a helyébe.

69 A következőkben néhány pozitív kezdeményezést éppen mutatunk be: Komplex program a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásáért (LHH program) pozitív kezdeményezés volt, amely az időzítés, az előkészítettlenség és a menedzsment hibái miatt nem tudott megfelelő szinten megvalósulni Az LHH program nem képezte részét a 2007- 2013-as keretprogramnak

70 az LHH program intézkedés struktúrája igen merev volt a Gazdaságfejlesztési Program és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program nem kapott helyet az LHH programban az LHH térségek zöme rurális terület, gazdasági szempontból alapvetően mezőgazdasági hagyományokkal, az ÚMVP-s láb hiánya mindenképpen komoly űrt hagyott maga után és alapjaiban kérdőjelezte meg a program relevanciáját

71 IVS alapú, integrált komplex városfejlesztés talán ez az a terület, amelyen belül a megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló projektek módszertani szempontból leginkább közelítenek az integrált szemlélet felé A 2007-2013-as időszakban új, modern szemlélet jelent meg a városfejlesztés terén. Az elképzelés és gyakorlat alapját a települési szinten elkészített integrált városfejlesztési stratégia adja.

72 Nemzetközi tapasztalatok 4D Cities A projektben szereplő tevékenységek: a szereplők (egyetemek, városvezetés, gazdasági szféra, egészségügy) közötti együttműködések feltérképezése, egészség-innováció terén integrált stratégiák kidolgozása, helyi akciótervek kidolgozása. Jessica4Cities Tevékenységek: megfelelő szervezeti modell kidolgozása a JESSICA forrásainak fogadására, program- és projektfejlesztés

73 NEHOM projekt 6 Európai Uniós állam (Norvégia, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Svédország) 7 kutatócsoportja és két akkor még csak társult tagállam (Magyarország, Észtország) egy-egy kutatócsoportja végzett kutatásokat saját hazájában azzal a céllal, hogy olyan innovatív lakásprogramokat vizsgáljon, melyek egyszerre fejlesztenek egy-egy városrészt és a benne élő közösséget. A magyar kutatócsoport (MTA Földrajz- tudományi Kutatóintézet) 4 budapesti rehabilitációs akcióterületet vizsgált: Középső-Józsefváros, Középső- Ferencváros, Kőbánya-városközpont, Újpest-központ.

74 A Projekt második fázisában került sor a Projekt valódi céljának megvalósítására: az első fázisban végzett kutatómunkára alapozva a fő kérdés az egyes innovatív lakásprogramok transzferálhatósága volt. A magyar Rév8 Rt. négy kísérleti projektet állított fel: Társasházi Program, Munkahelyteremtés, Lakossági információs portál létrehozása az Interneten, Nyitott iskolaudvar létrehozása.

75 A térségi integrált fejlesztések problématerületei A térségi integrált megközelítés alkalmazása bizonyos típusú fejlesztési csomagok esetében ajánlott. CLLD-típusú fejlesztések: a korábbi LEADER programok tapasztalataira épülő, alulról építkező térségi kezdeményezések. A 2014-2020-as programozási időszakban Brüsszel javaslatai alapján a helyi fejlesztési kezdeményezések jelentősebb térnyerését prognosztizálhatjuk.

76 Bizonyos szempontok szerint megkülönböztetett térségek (pl. hátrányos helyzet) programjai. Integrált, komplex városfejlesztési programok. A városi funkciók sokasága, és a lehetséges problémák komplexitása megköveteli, hogy egy jelentősebb városi település esetében integrált beavatkozások történjenek. K+F programok, melyek a felsőoktatás és a vállalkozások együttműködésén alapulnak. Turisztikai, környezeti és energetikai, valamint közszolgáltatási programok.

77 Eljárásrendi kérdések A jelenlegi gyakorlatban a támogatásra kerülő projektek kiválasztásához kapcsolódóan alapvetően a pályázatos rendszer dominál, mely nem alkalmas az integrált programok kezelésére. Ebben a rendszerben a versenyszemlélet az uralkodó: bizonyos, előzetesen rögzített szempontok alapján a pályázók által benyújtott projektjavaslatok pontozásra, értékelésre kerülnek.

78 Az integrált programok megvalósítása esetében más módszer alkalmazása ajánlott, hiszen a különálló projektekre épülő szemlélet következtében az integrált programok fő, közös célja bukhat meg egy-egy projekt kiesése miatt. A térségi integrált programok kezelésének egyik módja az úgynevezett tárgyalásos programozás lehetne.

79 A tárgyalásos módszer alapja a folyamatos projektgenerálás és projektfejlesztés, illetve a több szakaszból álló döntési mechanizmus. Az úgynevezett projektcsatornába került projektek a pályázók és az intézményrendszer koordinált párbeszéde során, útvonalterv alapú fejlesztés révén juthatnának el a megvalósítás szintjéig. A módszer alkalmazásához fejlesztésekre van szükség. Ki kell alakítani a kapcsolódó módszertant és intézményrendszert.

80 Alapelvek az integrált programok kialakításához A 2014-2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései, valamint a hozzájuk kapcsolódó beruházási prioritások figyelembevétele A KSK rendelet tervezet megfogalmazása szerint „Az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája céljainak és célkitűzéseinek elérése érdekében a KSK-alapok támogatásait korlátozott számú tematikus célkitűzésekre kell összpontosítani.”

81 Az Európa 2020 stratégia az alábbi 5 kiemelt célt definiálja: a foglalkoztatás szintjének javítása, a kutatás-fejlesztés erősítése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, az iskolából kimaradók arányának csökkentése, az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának jelentős csökkentése.

82 Az EU2020 stratégiával összhangban rögzített 11 tematikus célkitűzés alapvetően határozza meg a térségi integrált fejlesztési programok tartalmát. 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása 3. A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása

83 4. A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása

84 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A 2014-2020-as programok (operatív programok, illetve az azokhoz kapcsolódó integrált területi beruházási programok) kialakítása során nem nélkülözhető tehát az EU 2020 5 kiemelt céljának, illetve a 11 tematikus célkitűzés figyelembe vétele.

85 A több érdekcsoport bevonására építő partnerség és részvételi struktúra kialakításának jelentősége A partnerség egyike az Európai Uniós kohéziós politika négy alapelvének. A partnerségi elv alapvető az egyes tagállamoktól már a programozás szintjén megfogalmazott és érvényesített, konkrét lépéseket vár el. az Európai Parlament és a Tanács új rendelettervezete tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket.

86 Integrált városfejlesztés a 2014-2020-as programozási időszakban A városfejlesztés több szempontból is különleges helyet foglal el az EU-s támogatási rendszerben. Egyrészt érintettsége miatt: az európai lakosság igen jelentős része városi közegben él, így a városok fejlesztése révén igen sok embert érhetünk el. A városok nem csak az ott élők lakóhelyei, hanem színterei a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a művelődés eseményeinek, itt koncentrálódnak azok a funkciók, melyek a népesség jelentős részére – és nem csak az adott város lakosai számára – biztosítják a különböző szolgáltatások elérhetőségét.

87 Az előzetesen elérhető információk alapján a városfejlesztés továbbra is az egyik kiemelt területe marad az EU-s forrásokból támogatható beruházásoknak. A korábban bemutatott tematikus célkitűzések mindegyike kapcsán kimutatható bizonyos szintű kapcsolódás a városfejlesztési témakörhöz, ám az alábbiak esetében ez egyértelmű: „Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása„

88 „A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban„, „A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása”, „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” A 11 tematikus célkitűzés közül tehát 4 közvetlenül kapcsolódik a városokhoz.

89 A városfejlesztési programok kialakítása során kiemelt figyelem kell, övezze a stratégiai szemlélet megfelelő érvényesülését. Az eddig megismert városfejlesztési tématerületek már a komplex programok irányába mutattak elmozdulást 2007-et követően. A funkcióbővítő városrehabilitáció a városi és térségi funkciók fejlesztésére és kialakítására, a kapcsolódó infrastruktúra megújítására is lehetőséget adtak. A lehetséges fejlesztendő funkciók között megjelenhetett a gazdasági, a közösségi, városi-közterületi és a közszféra tématerülete is.

90 A szociális városrehabilitációs projektek szintén különböző települési funkciók fejlesztéséhez járulhattak hozzá, azzal a különbséggel, hogy a fejlesztések alapját a beavatkozási terület lakosságának hátrányos helyzete adta és ennek megfelelően a különböző projektelemek középpontjában is a lakossági, humán elemek álltak. A szociális városrehabilitációs projektek mindezek mellett lakófunkciókat érintő fejlesztéseket is tartalmaztak. A 2014-2020-as időszakban a programokat több alapból is finanszírozni lehet majd. Ez az átjárhatóság a még komplexebb projektek kialakításának kedvez.

91 A projektek fenntarthatóságának szempontjai A 2014-2020-as időszakban megjelenő új eszközök (ITI és CLLD) miatt a tervezés és programozás sokkal nagyobb kockázatokat rejt a megfelelő projekt célok- és eredmények rögzítése kapcsán. A projektek kidolgozásához kapcsolódó fenntarthatósági elemzéseknek az alábbi szempontok vizsgálatára érdemes fókuszálni :

92 Relevancia - szektorális, országos és térségi szintű stratégiákban rögzített célokhoz való illeszkedés Elfogadottság - helyi és szélesebb értelemben vett közösség projekt iránti attitűdje Gazdasági- és pénzügyi életképesség - a projekt eredmények gazdasági- pénzügyi jövedelem termelő képessége Környezeti fenntarthatóság - a projekt működtetését, hosszabb távon pedig a fenntarthatóságát befolyásoló környezeti hatások felülvizsgálata Megvalósítási és monitoring stratégia Megvalósítást követő működtetés és fenntartás

93 A pénzügyi fenntarthatóság elősegítése kapcsán mindenképpen vizsgálandó: a projekteredmények által érintett célcsoport (piaci szegmentáció) a beazonosított célcsoportok eléréséhez leghatékonyabbnak értékelt eszközök kidolgozása (marketing terv) a projekt költségstruktúrája a projekt eredmény működtetése során elérhető bevételek a valós piaci igények alapján a megtérülés mértéke

94 A projektek szervezeti fenntarthatóságának elősegítése: A szervezet menedzsment kérdéskörében a szervezeti hatékonyság az egyik olyan szempont, mely a fenntarthatóság kérdésének vizsgálata során értékelendő. Adott esetben egy konkrét projekt fejlesztése kapcsán felmerülhet egy divizionális egység kiépítése, de bizonyos esetekben önálló szervezet létrehozása is indokolt lehet. Az Európai Uniós projektek megvalósítása során a mátrix jellegű szervezeti felépítés is igen gyakori, és hatékony megoldás.

95 A projektek szakmai eredményeinek fenntart- hatósága A szakmai eredmények (legyen szó akár épület infrastruktúráról, képzési programról vagy éppen munkahelyteremtésről) fenntarthatósága kulcskérdés az európai Uniós programok kapcsán. A projekt eredmények működtetésének hosszú távú biztosítása érdekében célszerű már a projekt tervezés során úgy meghatározni a célokat, a tevékenységeket és a projekt outputjait, hogy azok a későbbiekben is meglévő igényeket elégítsenek ki.

96 A projektek továbbfejlesztésének lehetőségei A továbbfejleszthetőség kérdésköre természetesen igen összetett, hiszen egy projekt eredménynek önmagában is működőképesnek kell lennie, teljesítményét és paramétereit indikátorokkal pontosan rögzíteni lehet. A tervezés során fontos mérlegelni, hogy az adott fejlesztés működése milyen módon tehető például a későbbiekben hatékonyabbá, vagy hogyan lehet az eredményeket újabb célcsoportokhoz eljuttatni.

97 A forrásfelhasználás optimalizálása – tudatos stratégiai tervezés Az alábbiakban néhány szempontot sorolunk fel, amelyek feltétlenül szükségesek a sikeres forrásfelhasználáshoz: Tudatos stratégiai tervezés: a programok előkészítésének a formálódó EU-s jogszabályok tükrében, folyamatos harmonizációs munka közepette kell történnie.

98 Megfelelően strukturált intézményrendszer kialakítása a forrásfelhasználáshoz kapcsolódóan Szaktanácsadói rendszer kiépítése: Minthogy az intézmények létszáma a változó humánerőforrás igény miatt nem duzzasztható fel a végtelenségig, a hatóságoknak javasolt igénybe venni a rendelkezésre álló, megfelelő referenciákkal rendelkező, a piacon elérhető cégeket és szakembereket. A forrásfelhasználás és a célok teljesítésének folyamatos nyomon követése

99 Az indikátorrendszer megtervezése Az indikátorok kialakításakor az úgynevezett „SMART” kritériumrendszert kell alapvetően figyelembe venni: Specific: a mért tényezőre jellemző Measurable: mérhető Available: rendelkezésre álló, elérhető Relevant: releváns, lényeges Time: időfüggő

100 A gyakorlatban a következő típusok alkalmazása jellemző: output indikátorok: projekt szinten alkalmazott indikátor, a projekt „mérőszáma”, szerződéses vállalása; eredményindikátorok: program szinten, a projektek által generált fejlődés kumulált mérésére, illetve a specifikus célok, azaz a közvetlen hatások teljesülésének mérésére szolgálnak; hatásindikátorok: a programokban kitűzött átfogó célok mérésére, illetve a hosszú távú gazdasági- társadalmi hatások mérésére szolgálnak.

101 A projektfejlesztéshez kapcsolódó új elvárások és megközelítések A projektcsatorna elv lehetséges alkalmazási területei A 2014-2020-as fejlesztési periódus kapcsán a Közös Stratégiai Kerethez tartozó alapokra vonatkozó rendelettervezetekben az alábbiakban szabályozzák területi alapon összehangolt projektek tervezésére és megvalósítására vonatkozó módszereket: II. FEJEZET, 28. cikkben szereplő Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés eljárással tervezett beavatkozásokat

102 IV. FEJEZET 99. cikkben szereplő Területfejlesztés - Integrált területi beruházás eszközzel végrehajtott beavatkozásokat. A két hivatkozott és ajánlott módszerben közös, hogy területi alapon összehangolt műveletek végrehajtását ösztönzik, melyek finanszírozhatók egy program egy, vagy több prioritásából, illetve több program több prioritásából. A gazdaságfejlesztés, a turizmus valamint a városfejlesztés kapcsán ugyanakkor eltérő megközelítések alkalmazása javasolt.

103 Projektfejlesztés és városfejlesztés A projektfejlesztés a városi területek fejlesztése kapcsán megkerülhetetlen funkcionális elem volt 2007-2013 között. 2014-2020 között a funkcionális várostérségekhez kapcsolódó fejlesztések a megyei jogú városok esetében úgynevezett integrált területi beavatkozás keretében zajlanak majd. Fejlesztéseiket a városok hosszabb távú stratégiai keretben, integrált települési stratégia elkészítésével alapozhatják meg.

104 E stratégia immár nem csupán a város közigazgatási határain belül akcióterületenkénti bontásban meghatározott fejlesztésekre fókuszál, hanem funkcionális várostérségek lehatárolásával a város és vonzáskörzete komplex fejlesztési programját rögzíti. A funkcionális városi térség ily módon nem más mint a város, mint térszervező, munkaerő-piaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is).

105 A 2014-2020-as időszak megközelítése a 11 fő fejlesztési terület vonatkozásában Figyelembe véve az Európai Uniós determinációkat már most látható, hogy a tagállami operatív programok menürendszerű kialakítása történik majd meg a közeljövőben. A 11 tematikus célkitűzéshez rendelt beruházási prioritások egyértelműen behatárolják azt a mozgásteret, ami a majdani forrásallokáció tematikus kereteinek kialakításánál érvényesülhet.

106 A kiemelt fejlesztési területek beazonosítása A gazdaságfejlesztési, turisztikai és városfejlesztési projektek behatárolása során egyértelműen törekedni kell a beruházási prioritásokhoz való illeszkedésre. A következőkben áttekintjük, hogy az egyes tématerületekhez mely beruházási prioritások kapcsolódnak közvetlen módon:

107 Gazdaságfejlesztés 1.2. a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 1.3. a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése

108 3.1. a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt 3.2. a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával 3.3. a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása 3.4. a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében

109 3.5. a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén 8.1. üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro-vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása 8.9. a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez

110 Turizmus fejlesztés 1.2. a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által 8.10. aktív és egészséges idősödés 9.9. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák

111 Városfejlesztés 1.1. a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása 2.3. az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e- kultúra és az e-egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése 4.3. az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása

112 4.5. minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 7.3. környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése

113 9.1. beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9.2. a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9.9. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 11.4. a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére

114 A fejlesztésekhez kapcsolódó indikátorrendszer kialakítása A következő tervezési időszakban eredmény alapú tervezés és megvalósítás tekinthető prioritásnak. Ily módon a forrás felhasználás kapcsán az eredmények elérése, illetve az eredményekhez rendelt mutatók célértékeinek teljesítése lesz a kiemelt cél. A KSK rendelet 41-43 cikkei részletesen taglalják az MB működésének feltételrendszerét, míg a 44-46 cikkek az úgynevezett végrehajtási jelentések, valamint az eredményességi jelentések benyújtásának módját részletezik az alábbiak szerint:

115 Jelentés tartalmaBenyújtás időpontja Végrehajtási jelentés A program és annak prioritásai végrehajtásáról, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a közös és a program specifikus mutatókra és a számszerűsített célértékekre – beleértve az eredménymutatók változásait – és az eredményességmérési keretben meghatározott mérföldkövekre. 2016-tól 2022-ig bezárólag minden évben Eredményességi jelentés Pl.: a tagállamok fejlesztési szükségleteiben a partnerségi szerződés elfogadása óta bekövetkezett változások, végrehajtották-e a partnerségi szerződés elfogadása napján nem teljesített előzetes feltételek teljesítése érdekében hozott intézkedéseket a meghatározott menetrendnek megfelelően 2017. június 30-ig és 2019. június 30-ig a 2016. december 31-ig, illetve 2018. december 31-ig elért eredményekről

116 A programozási időszak során az irányító hatóságok az értékelési terv alapján elvégzik valamennyi program értékelését, beleértve az eredményesség, a hatékonyság és a hatások értékelését. A programozási időszak során legalább egyszer értékelni kell, hogy a KSK- alapokból származó támogatás miként járult hozzá az egyes prioritások célkitűzéseihez. A monitoring bizottság valamennyi értékelést megvizsgálja és megküldi a Bizottságnak.