Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. A fejlesztési intézményrendszer.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. A fejlesztési intézményrendszer."— Előadás másolata:

1 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. A fejlesztési intézményrendszer szerepe a fejlesztéspolitika hatásosságában - Pár gondolat a fejlesztéspolitika természetéről Balás Gábor május 25.

2 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Motiváció A dilemma: 12 éve költjük az uniós forrásokat és az elmúlt 12 év igazi gazdasági sikertörténetei (Prezi, Ustream, Graphisoft…) miért nem a fejlesztési forrásokból jöttek létre Milyen eredményeket, hatásokat ért el a fejlesztési rendszer És e hatásosság mennyiben az intézményrendszer sajátja?

3 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Mennyire használjuk eredményesen az uniós forrásokat? Klasszikus mikro hatások – hatásvizsgálati eredmények: várható értékben nincs kimutatható – Vállalati támogatások: ahol van hatás, ott is kicsi, de pozitív rövid távú kis pozitív hatások beruházásra, jövedelemre, foglalkoztatásra 0 vagy negatív hatás: jövedelmezőségre, BHÉ-ra, termelékenységre (hosszú távon kicsit +) Nagyok, jobbak kapják, nagy a kiszorítás, csak a KKV-k 10%-hoz jut el K+F támogatások, vállalati kultúrához kapcsolódó támogatások hatása 0 – Foglalkoztatási beavatkozások: ha van hatás akkor Rövid távú pozitív és negatív hatás egyaránt van Hosszabb távon nincsenek vagy elhanyagolhatóak az eredmények A célcsoport töredékét érték el, ott is lefölöz Sok az értékelés, de nincs lefedve a beavatkozások nagyobbik köre, a miértekre innen nem jön válasz

4 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Mennyire használjuk eredményesen az uniós forrásokat? Mikro hatások – kvalitatív eredmények: pozitívabb képek – Társadalmi infrastruktúra (oktatás, egészségügy, szociális ellátó-rsz.): még várjuk a hatásokat, a köztes eredmények biztatóak Kompetencia eredményeken nem látszanak az oktatási pénzek, de az iskolák érzékelnek változásokat Felsőoktatásban elenyésző eredmények, a működőt erősíti a rosszat konzerválja Korai fejlesztésben (gyerekház) kialakult egy intézményi ellátási forma, az óvodák érzékelik a változást Egészségügyben javult a térségek ellátottsága, rövidültek az ellátási idők és nőtt a járóbetegellátás iránti kereslet – hosszú távon biztató DE a pénz mennyiségéhez képest kicsik a hatások és fennmaradásuk szakpolitikai kapcsolódást igényelne, ami sokszor nem volt – Környezeti, közlekedési infrastruktúrafejlesztések – hasznos projektek, de hatásuk még elemzésre vár Elérhetőségi idők javultak a fejlesztések mentén, de másutt romlottak, relokalizációs hatása van Támogatással együtt megtérülnek az energetikai fejlesztések, de anélkül inkább veszteségesek a projektek – Közigazgatásfejlesztés – az eredmények mérésre várnak, sikeres projektek vannak

5 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Mennyire használjuk eredményesen az uniós forrásokat? Makrohatások - modellezési eredmények: Sok pénz kicsi hatás és mindent a keresleti hatások domináltak – 2014-re növelték a GDP szintjét 2%-al, de a többletkeresletnek ez csak a negyede és a tartós többlet alig 1% – Növelte a foglalkoztatást 81e fővel, de ennek csak 20%-a tartós – A beruházást nagyon megnövelte, de szinte csak rövid távon – Hosszabb távon valamelyest javította a költségvetési pozíciót – Az exportot hosszabb távon ugyan segíti, de menet közben alig hatott rá – A munkatermelékenységre csak hosszú távon hatott kis mértékben pozitívan – Jelentős keresletet támasztott a K+F szektornak, de tartósan alig 0,5%-al segítette

6 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Mennyire használjuk eredményesen az uniós forrásokat? Összefoglalva: – Mikrohatásvizsgálatok alig mutatnak hatást – Kvalitatív elemzések: biztató eredményekről számolnak be, de még nem mérhető hatások – Makromodellezéssel kicsi pozitív hatások láthatóak Ez nem magyar sajátoság: Edervreen et al (2003): Funds and Games: The Economics of European Cohesion Policy – Az eredmények európai hatásvizsgálatokban ugyanezek – A probléma a kohéziós politika intézményrendszeri működésének sajátja Az, hogy hogyan költünk majdnem fontosabb kérdés, mint az, hogy mire – Az intézményrendszer működésének megértése fontos

7 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Rendszerszintű korlátok az eredményesség előtt Tipikus torzítások, amik nem segítik az eredményességet – és amit mindenki érzékel: – Lefölözés – elérési problémák, kiszorítási hatás, drága projektek, fejlesztésnek álcázott működtetés, komplex programok hiánya, projektre erőltetett többlet feladatok Nem butaság, lustaság, rossz szándék, hanem a rendszer alapelvei állnak a háttérben A szabálytalanságtól való félelem az alapállás – a kockázatvállalás büntetendő – Bizalomhiány: amit nem kontrollálok az kockázat – Túlbiztosítás: kiválasztás, előleg, garanciák, költségkontroll eredménykontroll helyett – Hátterében a rövid távú folyamatdiskurzus áll Nagy kockázat nagy hozam, kis kockázat kis hozam – ez a közszféra befektetéseinél is igaz A kockázatvállaláshoz ismerni kell az intézményrendszer szabályait és okait

8 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Rendszerszintű korlátok az eredményesség előtt Az önálló fejlesztéspolitika a kedvezményezett országok átka – A projektgazdák céljai és a kiírók policy céljai nem érnek össze – kellenek a fordítók – Az intézményfejlesztés egyszer sem sikerült, a fejlesztés sikerét a fejlesztő intézmény kapacitásai korlátozzák – nincs civilizatórikus hatás – A farnehéz megvalósítás már a kevésbé jó kapacitásokat is mozgósítja Más felel a hozamkért és más a kockázatért (ME-minisztérium, EB stratégiai igazgatóság-EU Audit) – a tervezéskor álmodozunk, a megvalósításkor kontrollálunk jobb lesz? – EU azonos elvárás nagyobb siker, most a Bizottság fél csak igazán – Hazai szinten „bátor” lépések, de az átalakítás költségét be kell vállalni, újratanulás – Van még tér az eredményesség javításán, de ehhez okosan kell kockáztatni – Újra lehetne gondolni, hogy mit finanszírozunk EU pénzből és mit hazaiból

9 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Mit lehetne tenni a fejlesztéspolitikáért Át kellene gondolni, hogy mit finanszírozunk EU pénzből és mit hazaiból – Kísérleti projektek vs. prototípusgyártás vs. sorozatgyártás beindítása vs. továbblépés – Az FP-ben nem kezelhető ügyek, pl. a KMR probléma, kultúra, kockázatos fejlesztések – Kockázatmentes hozamok, amit FP pénzen is elérhető: ahol a közszféra költségcsökkentését finanszírozzuk (közvetetten adócsökkentést), az elmaradt amortizációt pótoljuk, a csak a közszféra által létrehozható infrastruktúrákat építjük, ahol a projektgazda többet bukhat a projekttel, mint az FP – Létező intézményeket fejlesszünk, tőkésítsünk fel és ne újak létrehozatalán dolgozzunk A területpolitika újraélesztése – A fejlesztések területi összehangolásért kiáltanak, de ez nem a fejlesztéspolitika dolga, ő a kedvezményezett lenne – Hiányzik a helyi kapacitás a nagyobb problémák megoldására A diskurzusban több hangsúlyt az eredményességre és kevesebbet a folyamatra – Több kockázatot toleráljunk, ha a várt hozamok is ismertek – Többet beszéljünk az eredményekről vagy azok hiányáról

10 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Mit lehetne tenni a fejlesztéspolitikában Fontos, hogy a fejlesztéspolitika integrálódott a hazai szakpolitikákba, de – a szakpolitikáknak hosszabb távon kellene gondolkodnia, rendelkeznie kellene problématérképpel – A fejlesztéspolitika ne alakítsa át a rendszereket, hanem támogassa a rendszerátalakításokat Kooperációt és kapcsolatot építsen, ne viszályt szítson – Az üzleti kapcsolat fontosabb, mint az olcsó hitel a bankokkal – Ne versenyeztesse a közszférát, döntse el, hogy hol kell a problémát megoldani – Helyi versenyeztetés helyett kooperáció ösztönzés, aki összefog többet kap Tiszteljük egymást és értsük meg a másik szempontját! – Aki saját pénzét is kockáztatja annak előlegezzük meg a bizalmat – Olyan intézményeken keresztül adjuk a pénzt, amely már létezik és amit a projektgazdák már használnak – könyvelők/adórendszer – A jól működő szervezeteknek akik már bizonyítottak, akik már felépítettek valamit és van mit veszíteniük egy rossz projekttel azok projektjeiben nyugodtan bízhatunk – egyházi piaci rés – A fejlesztés legyen együttműködés a projektgazda és az intézményrendszer között – ismerjük a másik céljait és keressük meg a közös megoldást!

11 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFÁs értékelések a háttérben - néhány 2016: Növekedési és versenyképességi hatások 2015: – Biztos kezdet gyerekházak – Területi elosztás 2014: – Turisztikai beavatkozások – Közoktatási fejlesztések – K+F beavatkozások értékelése 2013: – Területi kohéziós hatások – Városhálózati – Foglalkoztatás beavatkozások – Felsőoktatási beavatkozások – Akadálymentesítési beavatkozások – Egészségügyi beavatkozások – Társadalmi integrációs beavatkozások 2012: – Költségvetési hatások – NSRK Foglalkoztatási hatások – Roma integrációt szolgáló beavatkozások – Pénzügyi eszközök 2011: – Kiválasztási eljárások – KKV stratégia – KKV fejlesztési kereslet 2010 – Támogatásfüggőség értékelése 2009: – NFT Foglalkoztatási hatások 2008: – Pályázati rendszer adminisztratív terhei

12 HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ Köszönöm a figyelmet! Hétfa kutatóintézet és Elemző Központ 1051 Budapest Október 6.utca 19. www. hetfa.hu Balás Gábor


Letölteni ppt "HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ HÉTFA Kutatóintézet A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. A fejlesztési intézményrendszer."

Hasonló előadás


Google Hirdetések