Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Keresztény hit, egyház és gazdasági globalizáció összefüggései ALTERNATÍV GLOBALIZÁCIÓ 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Keresztény hit, egyház és gazdasági globalizáció összefüggései ALTERNATÍV GLOBALIZÁCIÓ 2."— Előadás másolata:

1 Keresztény hit, egyház és gazdasági globalizáció összefüggései ALTERNATÍV GLOBALIZÁCIÓ 2

2 Keresztény szempontból nézve milyen kihívások elé állít bennünket a gazdasági globalizáció?

3 A gazdasági globalizáció egyrészt a nemzetek közötti kölcsönös függés erősödése, másrészt pedig, az 1970-es évektől kezdődően, a kapitalista gazdálkodás világméretű (transznacionális) kiterjedése.

4

5 Az 1999 évi ENSZ jelentés szerint a világ 200 leggazdagabb emberének jövedelme nagyobb, mint a világ lakossága 41%-ának jövedelme. A világ 3 leggazdagabb emberének vagyona meghaladja a világ 41 legszegényebb országának összesített GDP-jét. Ezekben az országokban összesen 568 millió ember lakik. (Hicks, p.) [1][1] Forrás: ( )

6 Egy főre jutó GDP régiónként az USA arányában 1820 és 2003 között (%) Forrás: Maddison, 2007, 340.p. Régiók Nyugat-Európa95,680,247,968,468,6 Nyugathoz tartozó országok (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland) 60,591,877,780,378,7 Ázsia (Japánnal együtt)46,224,87,510,315,3 Kelet-Európa56,828,322,029,922,3 Volt Szovjetunio54,738,629,736,318,5 Latin-Amerika55,027,926,227,019,9 Afrika33,420,46,68,45,3

7 Jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon ugyanazok a tendenciák érvényesülnek félperiféria vagyunk Gazsó adatai (2009) 6 millió magyar (2/3) létminimum körüli szinten él.

8 Keresztény szemmel A világnézetünk meghatározza, hogy mit veszünk észre a világból. Az egyházak képesek arra, hogy visszavezessék az embert Istenhez, önmagához, és a teremtett világhoz. Kérdés, és kihívás, hogy képek-e ezt olyan módon megtenni, ami a mai embernek befogadható. A keresztény tradíciót „fejben” nem elég ismerni, azt életgyakorlattá kell váltani. Paul Tillich: felszínessé vált a mai ember élete. Hiányzik a mélység tapasztalata (transzcendencia), pedig ez képes az életünket valódi kontextusba helyezni. Via pozitíva, via negatíva Muzslay: Az ember mindenben Istent és önmagát keresi. Akár tudatában van akár nem. Ha tudattalan, és csak a hétköznapi tevékenységben valósul meg, akkor torz módon jelenhet meg, pl. vagyonfelhalmozásban (Augusztinus, nyugtalan szív)

9 Biblikus szemmel Ószövetség két viszonyulása az anyagi javakhoz: 1.Értékeli az anyagi javakat, mert -Szükségleteket elégítenek ki. Élet élvezetét lehetővé teszik. -Isten áldása 2. Elmarasztal és int a visszaélésekkel kapcsolatban! (uzsora, kizsákmányolás, jogtalanság)

10 Ószövetség szociális témájú alapelvei: a szegényekkel való törődés (pl. 2Móz 23,6; 5Móz 15,7-11, 5Móz 5,11 „ha valaki elszegényedik testvéreid közül, ne légy vele szűkmarkú”, „parancsolom, hogy légy bőkezű testvéredhez”) az idegenekkel való törődés (pl. 3Móz 19,33-34 „ha jövevény tartózkodik nálatok ne legyetek hozzá kegyetlenek…szeressétek mint magatokat, mert jövevények voltatok Egyiptomban.”) a szegényekkel és árvákkal való törődés (pl. 5Móz 24,19-22; „ha leszüreteled a szőlődet, utána már ne böngésszél, maradjon az a jövevénynek, árvának és özvegynek.”) és a környezet iránti odafigyelés, a kapott javak helyes kezelése (pl.3Móz 25,1-8 „a hetedik esztendőben legyen nyugalma a földnek az Úr nyugalomnapjához hasonlóan”, 1Móz 2,15 „elhelyezte az embert az Úristen az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze”)

11 Néhány példa a PRÓFÉTÁK írataiból Ámósz fenyegető próféciákat mondott Izrael ellen, mert „eladják pénzért az igazat, és egy pár saruért a szegényet.” (Ám 2,6-7). Ézsaiás felemelte szavát a dőzsölő gazdagok ellen akik „házat házhoz ragasztanak, és mezőt mező mellé szereznek, míg hely sem marad másnak.” (Ézs 7,8) Jeremiás szól az uzsora, a kamat, a nyerészkedés ellen (Jer 22, 12-13)

12 Újszövetség - jellegzetes textusok gazdasági témában: bolond gazdag (Lk 12,13-21) gazdag ifjú (Lk 18, 18-30) a gazdag és a Lázár (Lk 16,19-31) Zákeus története (Lk 19,1-10) hegyi beszéd, adakozás (Mt 6,1-4) Isten és a mammon Mt 6,24; Lk 16,13 Isten gondviselése (Mt 6,25-34) 1Tim 6,10: „… mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyednek a hittől és sok fájdalmat okoznak önmaguknak.” Anániás és Szafira (ApCsel 5)

13 Összegezve a biblikus tanítást „Ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.” (Lk 12,15) Tanítja az ó- és az újszövetség a szegények felé az odafordulást, a természettel és embertársakkal való méltányos törődést, az anyagi javak igazságos felhasználását. Az élet anyagi és lelki vonatkozásait nem választja el egymástól.

14 A gazdaság eszköz az életszükségletek kielégítésére Probléma: amikor a gazdaság nem eszközként működik, hanem öncéllá válik a növekedés. (ilyenkor az ember válik eszközzé a gazdasági célok eléréséhez…) Sismond de Sismondi ( ) Etikai iskola megalapítója: A társadalmi nyomorúság oka, hogy a lakosság széles rétegeinek fizetőképessége, ennek következtében a kereslete nagyon alacsony. Hangsúlyozta, hogy nem elég a piaci törvényszerűségeket figyelembe venni, hanem a társadalom erkölcsi szempontjait is szem előtt kell tartani. Nem az anyagi javak termelésének növelése a cél, hanem a jólét minél szélesebb rétegekre való kiterjesztése! A gazdasági törvényszerűség viszonylagosak!!

15 A gazdaság csupán egyik dimenziója az életnek. A szabad piac nem tudja az emberek minden igényét kielégíteni, mert Az emberi igények sokfélék (nem mindegyik értelmezhető gazdasági szempontból) A piacon csak a fizetőképes kereslet jelenik meg. (a piac a nem fizetőképes rétegeket nem érzékeli) Gazdaságossági elv: legkisebb áldozat, legnagyobb haszon. (legkisebb költség, legnagyobb haszon) Milyen problémákkal járhat ez az elv a társadalomban?

16 Muzslay István: Az ember minden tevékenységében önmagát és Isten keresi. Ha ez tudattalanul történik, és megmarad az anyagi dimenzióban, akkor torz módon manifesztálódhat, pl. vagyonfelhalmozás. - Tudatos keresés, spiritualitás, a végtelent nem anyagi dimenzióban megélni. Transzcendenssel való találkozás keresztény módjai.

17 A gazdaságban használt technikai nyelv/szaknyelv következményei: kevesen értik meg Elfedi a tényt, hogy a számok mögött emberi döntések és élethelyzetek vannak (emberi méltóság) Az ember „munkaerő”-ként jelenik meg. Tehát csupán az egyik termelési tényezők közül. A gazdasági döntések sosem tisztán gazdaságiak, hanem elválaszthatatlanok a döntéshozók értékfelfogásától. Értékek egész rendszere húzódik meg a döntések mögött. („piacok megnyugtatása” de ki nyer és ki veszít?)

18 Robert H. Nelson: economic theology - a közgazdászok a modern kor szekuláris vallásának a papjai. A vallásuk lényege a gazdasági növekedés. (gazdaságossági elv)

19 Pamela Brubaker: Miért hallgatnak a keresztény egyházak a globális gazdasági témákban? Elemezésének eredménye két álláspont: 1.A gazdasági életnek nincs köze a keresztény üzenethez. Egyház és állam szétválasztása okán az egyház ne is mondjon semmit gazdasági ügyekben és közügyekben. Hirdesse az evangéliumot. 2.Az elnyomottakkal és szegényekkel való közösségvállalás az evangélium központi üzenete. Hit és etika összetartozik. És nem lehet a magánszférára korlátozni ezeket. A globális gazdasági kérdésekről nem csak a karitatív szinten kell beszélni. A hit kifejeződése, hogy viszonyulunk hozzá.

20 Paul Tillich: Az egyenlőtlenség titka és talánya (ld. ETN irattár) Akinek van, annak adatik, és akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé. Mk 4,25 4-szer ismétlődik az újszövetségben, és mindig hangsúlyos helyeken. (pl. Mt 25,29. Talentumok példázat végén) Miért van egyenlőtlenség az életben? Miért kap valaki eleve többet mint mások? Tulajdon és birtoklás kérdése; egyediség kérdése Felelőssége annak, hogy gyarapítjuk vagy elherdáljuk adottságainkat Szabadság és sorsnak alávetettség Miért vannak sokan nyomorúságban? Mi miért nem vagyunk?

21 Paul Tillich: Az egyenlőtlenség titka és talánya (ld. ETN irattár) Miért hal meg sok millió gyerek éhen, betegen? … stb. Ezek Jób kérdései. … Isten ítélete lenne? Más vallások sem adnak választ. Reinkarnáció tanítása sem ad választ. Nincs válasz, amíg az egyén sorsának keretén belül nézzük! CSAK MINDEN LÉNY EGYSÉGÉBEN lehet valamilyen választ találni. Ez adhat csak egy olyan választ, amivel élni lehet, kibírni lehet: Van egy végső egység, amibe minden lény beletartozik: ISTEN LÉTE. Ebből származik minden, és ide is tér vissza. Egyazon Isteni létből részesedünk, és ezzel együtt egymás létében is részt veszünk. Minden gazdagságban és minden szegénységben mindannyian részesedünk. HA TUDATÁBAN VAGYUNK ENNEK, AKKOR TÖRTÉNIK VELÜNK VALMAI:

22 Paul Tillich: Az egyenlőtlenség titka és talánya (ld. ETN irattár) „Az a tény, hogy a másiknak nincs az, ami nekünk van – megrendíti a biztonságunkat. Nem tudunk többé nyugodni, és arra érzünk késztetést, hogy lépjünk túl önmagunkon. Forduljon a figyelmünk a másik emberre. Hogy megértsük őt, hogy adjunk neki, hogy osszuk meg vele amink van és segítsünk neki. …” …”Nincs olyan emberi szituáció, amelyet át ne hatna Isten jelenléte.” (Paul Tillich: Az egyenlőtlenség titka és talánya. Ford.: Takácsné Kovácsházi Zelma; kézirat)

23 Hivatalos egyházi megszólalások Az első: Rerum Novarum XIII. Leó pápa enciklikája az ipari forradalom végén. Ma is aktuális! Tisztességes munkabérről, tisztességes gazdasági magatartásról ír! (gazdaságetika) Katolikus társadalmi tanítás rendszere, íve. Katolikus társadalmi tanítás kompendiuma 2007-ben magyarul. A pápai dokumentumokat összefoglalja témák szerint. Elismeri a nyereség szükségességét és jogos szerepét, azonban hangsúlyozza, hogy a nyereség önmagában nem bizonyítja azt, hogy egy bizonyos vállalkozás a társadalom számára is hasznos módon működik. Vannak olyan helyzetek, hogy egy vállalat gazdaságossági mutatói rendben vannak, de az ott dolgozó embereket méltóságukban megsértik, vagy kizsákmányoló módon eszközként használják. Beszél a piac korlátairól és az állami szabályozás felelősségéről.

24 II. János Pál szerint ma az a kihívás, hogy a szolidaritásban legyünk globálisak, vagyis egy kirekesztés nélküli globalizációt valósítsuk meg. (Üzenet a Béke Világnapjára 1998) A gazdagság elosztásában a leginkább hátrányos helyzetű, elmaradott térségeknek kell erőteljesebb módon részesülniük. A technikai haladás ugyanis azzal a veszéllyel jár, hogy a pozitív hatások igazságtalanul oszlanak meg az országok között. Különösen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén fordul elő, hogy a szegény országokból származó termékeket nyomott áron veszik át. Az árarányok állandó romlása arra indította a Tanítóhivatalt, hogy rámutasson az erkölcsi kritériumok fontosságára, és a nemzetközi folyamatok megfelelő irányításának szükségességére. Ellenkező esetben a szegény népek egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek. (Populorum progressio, 1967, 59. Idézi: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2007, 189.p.)

25 Joseph Höffner katolikus érsek: A cél sem nem valamilyen földi paradicsom megteremtése, sem nem a világ „dicsőítése”, hanem egy olyan társadalmi rend kialakítása, amelyben az ember képes teljesíteni Isten akaratát és keresztény életet tud élni. Határozottan elutasítja mind a „társadalom-utópizmust”, mind pedig a „gettó-kereszténységet”. A keresztény hitnek rendező ereje van a társadalomban.

26 Pápai enciklikák jellegzetessége Kezdetben konzervatívok voltak, a hatvanas évektől kezdve azonban az enciklikák a társadalmi ellentmondásokat erkölcstelennek, megváltoztathatónak és megváltoztatandónak tartják. A hatvanas évek óta a társadalmi tanítás mindenek előtt igazságosságot követel. Kezdve az évi Populorum progresszio- tól a legutóbbi Caritas in veritate-ig (2009). Az igazságosság nem egyenlőséget és a javak azonos elosztását jelenti, hanem az elemi emberi szükségletek feltétlen kielégítését és a szegények felemelését. Mo: Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot című körlevele. (1996)

27 Hivatalos egyházi megszólalások Protestáns egyházak: Egyházak Világtanácsa (előd intézmények), Lutheránus Világszövetség, Reformátusok Világszövetsége. EVT a legjelentősebb. AGAPE folyamat AGAPE- folyamat: Harare-i nagygyűléstől kezdve, Porto Alegre: AGAPE PWE (szegénység, gazdagság és ökológia) – életet szolgáló gazdaság Dél-Amerika, Afrika, Ázsia, Európa, Észak- Amerika, 2012 Kiértékelés, és előkészület a nagygyűlésre.

28 Herwig Büchele (katolikus): Miért valósul meg olyan kevés az egyház társadalmi tanításából? Véleménye szerint a fő ok a hitelesség hiánya. (életgyakrolat) A törvény betűje nem hoz változást. A felszólítások, normák, előírások nem segítenek. Az hoz változást, ha az emberek megtapasztalják Isten közelségét egyéni spiritualitásban és közösségben egyaránt. Akkor a tapasztalat nyomán valódi belső szabadság jön létre. „változzatok meg értelmetek megújulásával” Rm 12,1-2 A karitatív tevékenység nem elég, prófétai megszólalás az igazságtalan struktúrákkal szemben.

29 Lehetőség dolgozat helyett: kiselőadás pl. Etikus gazdaság és társadalom egy kiválasztott egyházi dokumentum bemutatásán és kritikáján keresztül. (AGAPE, Caritas in Veritate, Kompendium)


Letölteni ppt "Keresztény hit, egyház és gazdasági globalizáció összefüggései ALTERNATÍV GLOBALIZÁCIÓ 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések