BODAJK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HELYZETFELMÉRÉS SWOT MŰHELYMUNKA BODAJK, 2015. SZEPTEMBER 9. 18 ÓRA.

Az előadások a következő témára: "BODAJK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HELYZETFELMÉRÉS SWOT MŰHELYMUNKA BODAJK, 2015. SZEPTEMBER 9. 18 ÓRA."— Előadás másolata:

1 BODAJK VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA HELYZETFELMÉRÉS SWOT MŰHELYMUNKA BODAJK, 2015. SZEPTEMBER 9. 18 ÓRA

2 MI AZ AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA? Van egy csodás városuk, és egy fejlesztési koncepciójuk,. Miért kell ez? Ezer válasz. Az integrált településfejlesztési stratégia (ITS)  a városi önkormányzat által elkészítendő,  fejlesztési szemléletű,  középtávot (7-8 év) átfogó dokumentum,  mely főként az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott források minél hatékonyabb felhasználását készíti elő és  melynek eredményeként jelentős beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg.  Mert egyes pályázatokhoz kötelezően előírt.

3 MIKOR EREDMÉNYES AZ ITS?  Hozzájárul ahhoz, hogy a település összességében a lehető legnagyobb mértékben használja ki fejlődési potenciálját a 2014 – 2020 időszakban  Olyan módon kerül kialakításra, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben tudják támogatni az EU Strukturális és Beruházási alapjai  Az ITS a város működésének különböző szereplői közti kommunikáció eszközévé válik  Hozzájárul ahhoz, hogy a városban folyó egyes fejlesztési tevékenységek egymással térben és időben összehangoltan valósuljanak meg  A közszféra fejlesztései mellett ösztönzi a magánszféra befektetéseit is.  Ha használják

4 MIÉRT VAGYOK MA ITT?  Tájékoztatást szeretnék adni, hogy látja a város általános fejlesztési, infrastrukturális, illetve társadalmi-gazdasági jellemzőit egy nem itt élő.  A statisztikák sokat segíthetnek elemzéseknél, de kevésbé tudják követni a helyi sajátosságokat, ezért észrevételeiket kérnénk az említett helyzetképre, illetve javaslataikkal, ötleteikkel kiegészítenénk a középtávú célokra vonatkozó elképzeléseket  Megpróbáltuk megismerni a település gazdaságát, társadalmát és annak fejlődési, fejlesztési igényeit és ehhez más nézőpontú javaslatokat tenni.

5 A Győr-Tatabánya-Komárom-Mór-Székesfehérvár- Dunaújváros-Paks-Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterek közötti közlekedési hálózatok kialakítása. Fenntartható energiamix kialakítása. Megújuló, tiszta energia részarányának növelése. Hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre építkező gazdaság-, társadalomfejlesztés. A K+F sikereit kiaknázó növekedés és a fenntarthatóság érdekében. Bodajki képzettség növelése, képzés betelepítés. Integrált turisztikai fejlesztések. Bodajki hit turizmus, Tófürdő, Gaja völgy széleskörű bekapcsolása a térségi turizmusba. A közép-magyarországi kórház és fekvőbeteg ellátó rendszerhez való kapcsolódás minőségi megvalósítása. Mór, Fehérvár, Bodajk egészség ellátás optimális kialakítása. BODAJK VÁROS KAPCSOLÓDÁSA AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ (OFTK, 1/2014. (I. 3.) OGY HATÁROZAT)

6 Fejér Megye Területfejlesztési Koncepció Mór járást érintő célkitűzései (hosszú távú)  A térség gazdasági szerepe a Győr- Komárom - Tatabánya- Székesfehérvár négyszögben önálló arculattal bír, fejleszteni erősíteni kell.  A Velencei-tó – Vértes – Váli-völgy térséggel, valamint a Bakony lábi településekkel, jó alapot jelentenek a turizmus különböző válfajainak összekapcsolására.  Mór jármű- és elektronikai ipari profilja jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, amelyhez további foglalkoztatási és képzési igények is jelentkeznek, ehhez Bodajk is kapcsolódhat. BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ

7 Fejér Megye Területfejlesztési Programjának céljai (közép távú) a járást érintő projektek észrevételeinkkel (szabad munkaerő?)  BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ SZOMSZÉD TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ Projekt címeprojekt-helyszín Támogatási igénye (M, Ft) PROJEKTCSOMAG 1. : Ipari területek szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztése a foglalkoztatás bővítése érdekében projektcsomag 408,00 8.Észak-nyugati Ipari Park fejlesztéseMór 140,00 19.Ipari zónák, telephelyek fejlesztéseCsókakő 3,00 20.Bodajki iparterület infrastrukturális fejlesztéseBodajk 50,00 21.Velegi úti iparterület bővítéseMór 75,00 22.Iparterület kialakítása IsztimérenIsztimér 60,00 23.Foglalkoztatás-bővítési célú gazdaságfejlesztési akciókPusztavám 50,00 24.Infrastruktúra fejlesztés GKSZ. területen.Söréd 30,00 PROJEKTCSOMAG 2. : Vidéki gazdaságban termelt zöldségek, gyümölcsök és az előállított termékek értékesítési feltételeinek megteremtése projektcsoma 392,00 13.Piac területének fejlesztéseMór 300,00 14.Helyi piac kialakításaKincsesbánya 32,00 15.Helyi piac kialakításaBodajk 30,00 16.Helyi piac kialakításaNagyveleg 30,00

8 Fejér Megye Területfejlesztési Programjának céljai (közép távú) projektek (munkaerő, képzési központ?)  BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ SZOMSZÉD TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ Projekt címeprojekt-helyszín Támogatási igénye (M, Ft) PROJEKTCSOMAG 3. : Vidéki gazdaság üzleti infrastruktúrájának (vágópontok, feldolgozók, termelő üzemek) hálózatos fejlesztése projektcsomag 135,00 17.Községgazdálkodási feladatok fejlesztéseCsókakő 5,00 28.Meglévő üzletek fejlesztése és új kialakításaIsztimér 50,00 29.Isztiméri vállalkozások fejlesztéseIsztimér 40,00 30.Részmunkaidős helyi foglalkoztatottság lehetőségeinek kialakításaCsákberény 20,00 31.Részmunkaidős helyi foglalkoztatottság lehetőségeinek kialakításaKincsesbánya 20,00 PROJEKTCSOMAG 4. : Foglalkoztatás ösztönzési, képzési projektcsomag114,00 10.A felvevő ipar számára szakember képzés.Csókakő 100,00 11.A munkaerőpiac és a község igényei szerinti, munkaerő fejlesztés.Csókakő 1,00 12.Humán erőforrás fejlesztés a turizmusbanMór 13,00

9 Fejér Megye Területfejlesztési Programjának céljai (közép távú) projektek  BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ SZOMSZÉD TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ Projekt címeprojekt-helyszín Támogatási igénye (M, Ft) PROJEKTCSOMAG 8. Foglalkoztatás bővítésének ösztönzése családbarát, munkába állást segítő intézmények és közszolgáltatások fejlesztésével projektcsomag 283,00 33.Bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése Fejér megyében.Bodajk50,00 34.Bölcsőde kapacitásfejlesztésMór40,00 35.Óvodák kapacitásfejlesztéseMór60,00 36.Az óvodai szolgáltatások minőségének fejlesztésePusztavám10,00 37.Az óvodai szolgáltatások minőségi javításaKincsesbánya43,00 38.ÓvodafejlesztésIsztimér30,00 39. Óvoda épület korszerűsítése, kapacitás bővítése; Családi napközi kialakítása Fehérvárcsurgó 40.Óvoda felújításaCsókakő20,00 41.Óvoda felújításaNagyveleg30,00 PROJEKTCSOMAG 9. Települési környezet megújítása projektcsomag1802,20 29.Felnőtt fittness park kialakításaKincsesbánya19,00 30.Közterek fejlesztése és a lakosság számára vonzó városrészek kialakításaBodajk245,00 31.Bodajk városközpont rehabilitációjaBodajk180,00 32.Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztéseMór300,00 33.Csapadékvíz elvezető rendszer és zöldfelületek fejlesztéseCsákberény36,00 34.Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztéseKincsesbánya19,00 35.Csapadékvíz elvezető rendszer és zöldfelületek fejlesztéseNagyveleg10,00 36.Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztéseNagyveleg70,00 37.Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztéseIsztimér8,20 38.Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztéseBakonycsernye900,00 62.Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztéseFehérvárcsurgó15,00

10 Fejér Megye Területfejlesztési Programjának céljai (közép távú) projektek  BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ SZOMSZÉD TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ Projekt címeprojekt-helyszín Támogatási igénye (M, Ft) PROJEKTCSOMAG 10. Turizmusfejlesztési projektcsomag895,00 14. Kerékpárút a Bakonytól a Vértesig Kincsesbánya, Fehérvárcsurgó, Bodajk, Csókakő 600,00 26.Tófürdő fejlesztése és városi strandfürdő létrehozásaBodajk80,00 27.Egyházi turizmus fejlesztéseNagyveleg15,00 28.Károlyi kastély turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésFehérvárcsurgó150,00 29.MúzeumfejlesztésFehérvárcsurgó50,00 PROJEKTCSOMAG 11. Biztonságos közlekedés kialakítása projektcsomag246,00 35.Balinka község Balinka és Mecsér településrészeinek forgalomcsillapításaBalinka31,00 36.Buszvárók cseréje és a buszváróhoz közvilágítás kiépítéseBalinka10,00 37.Fenntartható települési közlekedésfejlesztésIsztimér48,00 38.Fenntartható települési közlekedésfejlesztésIsztimér15,00 39. Környezet javítása, a helyi és térségi jelentőségű természeti és kulturális értékek védelmét, a biztonság fokozását szolgáló fejlesztések, illetve ezek társadalmi és gazdasági célú hasznosítása Pusztavám15,00 40.Kerékpáros közlekedés fejlesztéseSöréd1,00 41.Kerékpáros közlekedés fejlesztéseBakonycsernye60,00 43.Fenntartható települési közlekedésfejlesztésBakonycsernye50,00 44.Fenntartható települési közlekedésfejlesztésKincsesbánya16,00

11 Fejér Megye Területfejlesztési Programjának céljai (közép távú) projektek (hosszú távú megtérülés)  BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ SZOMSZÉD TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ Projekt címeprojekt-helyszín Támogatási igénye (M, Ft) PROJEKTCSOMAG 12. Önkormányzati épületek energetikai fejlesztése projektcsomag775,00 51. Megújuló energetikai projekt- önkormányzati tulajdonban lévő épületek energiahatékonyságának növelése Fehérvárcsurgó100,00 52. Önkormányzati tulajdonban lévő, közfeladatokat ellátó intézmények és az önkormányzati bérlakások komplex energiahatékonysági beruházásai Pusztavám65,00 53.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenSöréd50,00 54.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenMór150,00 55.Önkormányzat intézmények energiahatékony korszerűsítése, felújításaBalinka100,00 56.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenKincsesbánya12,00 57.Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai fejlesztéseCsákberény80,00 58.Önkormányzati tulajdonú épületek energetikai fejlesztéseCsókakő15,00 59.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenKincsesbánya16,00 60. Önkormányzati tulajdonban lévő, közfeladatokat ellátó intézmények energiahatékonysági beruházásai Pusztavám15,00 61.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenBakonycsernye7,00 62.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenKincsesbánya65,00 63.Megújuló energiaforrások az önkormányzati intézményekbenNagyveleg100,00

12 Fejér Megye Területfejlesztési Programjának céljai (közép távú) projektek (mindenütt, fesztivál csak egy helyen?)  BODAJK KAPCSOLÓDÁSA A MEGYEI KONCEPCIÓ CÉLKITŰZÉSEIHEZ, A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAMHOZ SZOMSZÉD TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIHEZ Projekt címeprojekt-helyszín Támogatási igénye (M, Ft) PROJEKTCSOMAG 15. Önkormányzati közszolgáltatások fejlesztése projektcsomag318,00 11. A meglévő önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése Bodajk100,00 23.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseFehérvárcsurgó10,00 24.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseIsztimér10,00 25. Önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmény akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása Pusztavám30,00 26.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseBalinka10,00 27.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseSöréd5,00 28.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseMór50,00 29.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseCsókakő15,00 30.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseBakonycsernye40,00 31.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseCsákberény30,00 32.Önkormányzati intézmények infrastrukturális fejlesztéseKincsesbánya18,00 PROJEKTCSOMAG 16. Szociális célú városrehabilitáció projektcsomag29,00 5.Szociális célú városrehabilitációBodajk29,00 PROJEKTCSOMAG 17. Szociális célú városrehabilitáció ESZA része projektcsomag1,00 6.Ösztöndíjak, esélyteremtő programokFehérvárcsurgó1,00 PROJEKTCSOMAG 18. Közösségszervezési projektcsomag63,00 25.Kulturális rendezvények, fesztiválok támogatásaKincsesbánya45,00 30.Közösségfejlesztő rendezvényekBodajk18,00

13 BODAJKI IVS CÉLJAINAK A MEGVALÓSULÁSA. Városfejlesztési célokMi volt a témakörben az IVS cél konkrét megfogalmazása ? Teljesülés %-a Elérhetőség, közlekedési kapcsolatrendszer javítása A közúthálózat-fejlesztése és a külső városrészekben a még hiányzó városszerkezeti jelentőségű közlekedési kapcsolatok kiépítése, a belvárosban a gépkocsiforgalom visszaszorítása érdekében a gyalogos és kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése: járdák felújítása. 10 % A vállalkozások működéséhez közvetlenül kapcsolódó („üzleti”) infrastruktúra fejlesztése A helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés ösztönzése, vállalkozóbarát gazdasági környezet kialakítása. 0 % Vállalkozások közvetlen fejlesztése, vállalkozások versenyképességének javítása, munkahelyek létrehozásának ösztönzése a versenyszférában Komplex piaci szolgáltatások biztosítása, a helyi lakosság vállalkozó kedvének növelése. 20 % A környezet- és természet védelme, környezeti infrastruktúra bővítése Környezettudatos gondolkodásmód erősítése, környezetbarát alkalmazások városi szintű elterjesztése, a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások nagyobb arányú használata. 50 % Foglalkoztathatóság javítása, emberi erőforrások fejlesztése A munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő oktatási rendszer kialakítása. 20 % Humán közszolgáltatások elérhetősége, minőségének javítása Iskola felújítás; óvodai férőhelyek bővítése; szociális alapellátások funkcióinak bővítése, a meglévő szociális ellátások infrastrukturális fejlesztése; nappali ellátás fejlesztése; családsegítő szolgálat fejlesztése; étkezés, Házi segítségnyújtás, Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztése. 35 % Városi környezet minőségének javítása, közterület-rehabilitáció A mozi épületének felújítása, funkcióbővítés. 0 % Természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítása Turisztikai infrastruktúra fejlesztése: a helyi turisztika összekapcsolása a térségi kínálattal. 10 % A kitűzött célok nagyon általánosak voltak, ez kevésbé serkent a konkrét megvalósításra. Néhány cél független a várostól (81-es út). Jelentős társadalmi átalakulás megváltoztatta a célok prioritását, és elérhetőségét (közigazgatási reform, iskola, egészségügyi reform). A fejlesztésekhez szükséges anyagi fedezet sem állt rendelkezésre, a módosított szabályzók miatt. Az IVS késztését elsődleges a pályázati források megszerzése motiválta, de a dokumentum, a város társadalmi, gazdasági fejlődését elősegítő célokat és beavatkozásokat alapozott meg. A stratégiák és a projektek döntően önkormányzati orientációjúak, a megvalósult vállalkozói projektek többnyire függetlenek voltak a stratégiáktól, még ha illeszkedtek is azok céljaihoz.

14 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG  Irigylésre méltó, jól élhető,nyugodt, békés város, nagyon sok fejlesztési igénnyel és szolid pénzügyi lehetőséggel.  A fejlesztési elképzelések inkább létesítmény centrikusak  A humán fejlesztések bonyolultabbak nehezebbek, de Bodajk továbbfejlődésében kulcsszerepet tölthet be  Észrevételeinket csak a helyi ismeretekkel rendelkezők véleményei tehetik teljessé és megfontolandóvá.

15 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Demográfiai helyzet: Népességmegtartó település kedvező vándorlási egyenleg Elöregedés: hasonlóan az országos tendenciákhoz, nő a 60 felettiek aránya a városi népességben 15-59 évesek aránya csökken Lakónépesség száma Term. fogyás egyenlege Becsült változás 20152020203020402050206020702080 Magyarország9 863 1939 799 7909 679 3649 520 4759 350 1269 165 2918 910 0688 685 213

16 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Képzettség: A 2001-es és a 2011-es népszámlálás adatait összehasonlítva a különbségek jelentősen nem változtak, tehát a bodajki lakosság képzettségi struktúrája 2011-ben is elmaradt az országos átlagtól. Végzettség a 7 éves és idősebbek körében

17 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Foglalkoztatottság: Regisztrált munkanélküliek száma: csúcs 2009-ben, 2013-ra visszaesett a válság előtti szintre Gazdasági aktivitás: javuló tendencia, Kevés a településen a magasan képzett munkaerő A foglalkoztatottak nagy része, több mint háromnegyede ingázó Regisztrált munkanélküliek száma

18 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG A következő időszakban a fejlesztési akcióterületek a korábbi elképzeléstől eltérhetnek: Az ipari terület elsősorban a vasút melletti sávba elkülönülten a várostól A belváros nem elég funkcionális kialakítású Bányász lakótelep lehatárolása jó lehet de konkrét fejlesztése így nem látszik Kertváros nagyon egybe mossa a problémákat sok olyan terület van benne ami külön figyelmet érdemelne Térbeli rétegződés a 2010-es IVS alapján. A város méretéből és a település történelméből adódóan markánsan elkülönülő négy városrész határozható meg.

19 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Élhető lakókörnyezet: Infrastrukturális szempontból megfelelően kiépített település, a városi élet fizikai feltételei rendelkezésre állnak Nincs funkcióhiányos terület, alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított Bölcsőde a Zengő oviban indított 1 csoporttal A városi terek kialakítása: zöldfelületek elfogadható, a közösségi terek szerepének erősítése Város rehabilitáció: Bányász telepen, Hochburg–Lamberg-kastély és parkja Közösségi élet: sok aktívan működő civil szervezet, hagyományok ápolása Jelentős hitéleti tevékenység Rekreáció, szabadidő: Rekreációs és sportlehetőségek: erősen az általános iskolához kötött Bodajki Tófürdő nem megfelelő állapotban, Gaja völgyi túrák kihasználása fejleszthető

20 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Humán infrastruktúra: Oktatás Óvoda: biztosított az óvodáskorú gyermekek elhelyezése a 2 óvodában, óvoda korszerűsítése hasznos lenne Általános iskola: 2013. január 1-től a Bodajki Általános Iskola fenntartója a KLIK. Üzemeltető: KLIK. Oktatási intézmények energia hatékony felújítása megvalósult Általános iskolai tanulólétszám folyamatosan kismértékben fogy. Középfokú oktatás: Bodajkon a Művészetért Közalapítvány által fenntartott intézmény biztosítja, Hang-Szín-Tér Művészeti Szakközépiskola

21 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Humán infrastruktúra: Egészségügy 2 felnőtt háziorvosi körzet működik, nincs gyermek háziorvos, valamint 2 védőnői körzet, 1 fogorvos, és 4 szakorvosi rendelés van, ügyelet Móron Felnőtt háziorvosi szolgálatok esetében megtörtént a korszerűsítése Jelentős változás a Móri kórház átalakulása. 2013. ápr. 1- től a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Móri Telephelye biztosít, alapellátást, járóbeteg-szakellátást és az egynapos sebészet ellátást. Ezeken a területeken jelentős fejlesztések várhatók Kórházi ellátás Székesfehérváron. Szociális szolgáltatások Lila Akác Idősek Háza és Ápoló Otthona Bodajki Segítőkéz Szociális Alapítvány Bodajki Szociális Alapszolgáltatási Központ: szociális alapszolgáltatási feladatokat ellátja A szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása fejlesztésre szorul

22 HELYZETKÉP I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Közművelődés A város kulturális (zenei, tánc, és képzőművészeti) élete mind a megyében, mind az országhatáron belül és országhatáron kívül is méltán elismert a civil szervezetek a zászló vivői A közösségi élet legfontosabb színtere Bodajki Mozi épülete, a könyvtár, és az egyházközségek Régi mozi: művészeti tér civilek részére, jelenleg szűkös Színházi előadások, kulturális események, vállalati rendezvények, fesztiválok, koncertek, bálok megrendezésére van lehetőség. Bodajki „hagyományok” megalapozása: Mária napi búcsú, Város Nap, Augusztus 20.-i ünnepség.

23 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG ErősségekGyengeségek Népességszám stabil, a vándorlási egyenleg nem negatív Gazdasági aktivitás a környéken javul (gazdasági válság hatása csökken) Foglalkoztatottsági mutatók visszaálltak a válság előtti szintre Jövedelmi viszonyok kedvezőbbek, mint az országos átlag Élhető város, sport és rekreációs lehetőségekkel (elmúlt években kiemelkedő fejlesztések) Hagyományosan erős települési identitás Elöregedő lakónépesség A 15-59 évesek aránya az állandó lakónépességen belül kismértékű csökkenést mutat Az országos átlagnál alacsonyabb a kvalifikált rétegek aránya Szociális problémák naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya nő Gyermekorvos hiánya Móri kórház átszervezése miatt kórházi ápolás távolabbra került Rendezvény helységek szűkös volta

24 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK I. TÁRSADALOM-GAZDASÁG LehetőségekVeszélyek A 81-es főút fejlesztése az ipari területre új vállalkozásokat telepíthet, növekszik az iparűzési adó Lakókörnyezet vonzóbbá tétele, színvonalas városi szolgáltatásokkal Belváros további funkcióbővítő fejlesztése (közösségi élet felélénkülése, belváros gazdasági erejének növelése) Városi hagyományok erősítésével a település vonzereje tovább nő Oktatás központ szerep növelése, Leszakadó népesség növekedése Népesség öregedésével a város veszít foglalkoztatási potenciáljából Általános és középiskolákban a tanulólétszám csökkenésével az oktatási színvonal is hanyatlása Szakképzési struktúra „lassan mozdul” Mór munkaerőpiaci és oktatási vonzása növekszik,

25 HELYZETKÉP II. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Terület: 29 km2 Lakónépesség: 4 019 fő Jogállás: Város Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]: Nem Jelentős munkanélküliséggel sújtott település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]: Nem Móri Járás második legnagyobb városa, az egy lakosra jutó belföldi jövedelem mértéke 885 886,4 Ft 2013-ban, együtt mozog a Fejér megyei átlagokkal. Problémát jelent, hogy a meghatározó vállalkozások többségükben alacsony szakképzettséget igénylő, alacsony fizetést adó munkát biztosítanak a térség dolgozóinak.

26 HELYZETKÉP II. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) 2012 Ha vizsgáljuk Bodajkot azt tapasztaljuk, hogy a jegyzett tőke táblázatban igen alacsony bodajki érték látható. Ugyan ez látszik az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték számában is, amely érték Bodajkon a mórinak a 13%-a, az országosnak pedig 12%-a. Ez adódhat a korábbi város vezetések más irányú fejlesztési koncepciója miatt is, de lehet a móri igen dinamikus fejlesztésének a következménye is. Az látszik, hogy jelenleg a vállalkozói készség és befektetés elkerüli Bodajk városát, amely inkább a közeli ipari centrumoknak munkaerőt szolgáltató városa lett. Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) 2012

27 Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (db) HELYZETKÉP II. TÁRSADALOM-GAZDASÁG Vendégforgalom (db) A település előnyös természeti és épített környezettel rendelkezik, a város turisztikai, idegenforgalmi vonzerejének kiaknázása az elmúlt években visszaesett. A várost körülölelő természeti környezet számos kirándulóhelyet tartogat, elsősorban az aktív turizmus (kerékpáros, bakancsos, vadász-, horgászturizmus) kedvelőit megcélozva. Ezt jól kiegészítheti a tófürdőhöz kapcsolódó turizmus és a hitéleti turizmus a bodajki Szűz Mária napi búcsú.

28 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK II. TÁRSADALOM-GAZDASÁG ErősségekGyengeségek A feldolgozóiparban alkalmazható munkaerő jelenléte A térség hagyományos iparági öröksége (járműipar, bányászat) A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésére alkalmas területek megléte Jó mezőgazdasági termőterületek A turisztikai ágazatban kiaknázható vonzerők (épített örökség, természeti-táji adottságok) Térségi TDM szervezet Az ipari és gazdasági területek és szolgáltatások bővítésre, fejlesztésre szorulnak A meglévő ipari területek nem szolgálják ki az elvárt vállalkozói betelepülési igényeket A kis- és közepes vállalkozói réteg, szolgáltatás- és fejlesztésre szorul Relatíve alacsony képzettséget igénylő helyi foglalkoztatási lehetőségek A települési tradíciók alapján jelenlévő munkaerőt foglalkoztatni képes foglalkoztatók speciális szakképzettséget, mérnöki tudást feltételező kínálata bővítésre szorul A gazdaság igényeihez igazodó, gyakorlatorientált „duális” szakképző központ hiánya Kevés a magas szintű, helyi, speciális humántőkét biztosító, fiatal, A mezőgazdasági „termelés – felvásárlás - feldolgozás” kapcsolatrendszer alacsony szintű A turizmushoz kapcsolódó helyi termékfejlesztés és értékesítés fejlesztendő, a kapcsolódó humán erőforrás szakképzettségre alapozott tudástőkéje emelendő A turisztika minőségi fejlesztésre szorul, a térségi desztináció-menedzsment erősítendő A belváros turisztikai vonzerejének (tófürdő, hitéleti tevékenység) fokozása, „minőségi közösségi tér” jellegének hangsúlyozása kívánatos A turisztikai vonzerő-kínálat integrált infrastrukturális illetve a térség adottságaira alapozott, integrált tartalmi fejlesztésre szorul a konferencia- turizmus célterületeit A turizmus desztináció-központú szervezése, a külső kommunikáció és a „minőség” további fejlesztésre szorul

29 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK II. TÁRSADALOM-GAZDASÁG LehetőségekVeszélyek A térség földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetőség jól javítható Működő tőke beáramlása A gazdasági szerkezetátalakítás folytatása révén a befektetői vonzerő növekedése,hozzájárul a felsőfokú végzettségű rétegek iránti fokozott kereslethez Új vállalatok bevonzása a Vértes-Duna Járműipari Klaszter révén A „Móri Térség” gazdaságának kiemelt, funkcionális területeként való fejlesztése iránti elkötelezettség, kiemelt lehetőségként kezelve a járásközpont jármű- és elektronikai ipari profilját A térség adottságainak integrált turisztikai hasznosítása A térségközponti hangsúly csökkenése, a térségből a vállalkozások kivonulása A fiatalok migrációja, a népesség öregedése A környező foglalkoztatói desztinációk magasabb szintű befektetői vonzereje és munkaerő-elszívó hatása Turizmus fejlesztéséhez tőke hiány Felsőfokú képzés színvonala csökken Duális képzés kudarcot vall Bio gazdálkodás bevezetésével való szembenállás

30 FEJLESZTÉSI CÉLOK, KULCSPROJEKTEK II. TÁRSADALOM-GAZDASÁG  81-es főút melletti iparterület közművesítése fejlesztése  Velegi út melletti iparterületnél bővítéshez tulajdon szerzés  Belváros tó, piac, kereskedelmi ellátás fejlesztése  Turisztikai fejlesztések bor- és gasztronómiai turizmus aktív (halász-, vadász-, lovas-, „bakancsos”- kerékpáros-) turizmus vallás- kultúra- és épített örökség köré szerveződő turizmus konferencia- és tófürdőhöz kapcsolódó turizmus a turisztikai kínálat teljesebbé tétele a turizmus szervezésének a fejlesztése a külső kommunikáció fejlesztése minőségfejlesztés  Belvárosi Kereskedelmi-és Szolgáltató Központ - kialakítása  Iparfejlesztés  Lamberg – kastély turisztikai célú fejlesztése

31 HELYZETKÉP II. ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS Önkormányzati gazdálkodás: Jogszabályi változások, kormányzati intézkedések az Önkormányzat pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül befolyásolta. Bizonytalan pályázati lehetőségek, az önrész miatt Korlátozott fejlesztési lehetőségek Helyi adók szerepe BevételekelőirányzatKiadásokelőirányzat Működési bevételek264 884Működési kiadások276 306 Felhalmozási bevételek 161 844 Felhalmozási kiadások 202 272 Finanszírozási bevételek (maradvány) 51 850 Finanszírozási kiadások (hitel) 0 Bevételek mindösszesen 478 578 Kiadások mindösszesen 478 578 Bodajk Város Önkormányzatának 2015. évi előirányzatai (eFt)

32 HELYZETKÉP I. ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS Település fejlesztés : önkormányzati beruházások és felújítások, városrendezés, építésügy, környezet- és műemlékvédelem, köztisztaság, közterület- park- és zöldterület-gondozás, önkormányzati vagyonkezelés- vagyonhasznosítás, vállalkozások és közszolgáltatások (a díjakat kivéve), Településüzemeltetés: Bodajki Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő BAK Kft. Külső cégek bevonásával: Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Kft. Fejérvíz Zrt. EON Zrt. Közvill Zrt. Egyéb külső vállalkozók

33 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK II. ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS ErősségekGyengeségek Stabil pénzügyi helyzet Közszolgáltatást végző cégek közül a BAK Kft. önkormányzati tulajdonban van Közszolgáltatások stabil, megbízható színvonala Némely szolgáltató monopol helyzete Egyes energiaforrások tekintetében (pl. áram) kiszolgáltatottság külső szereplőknek LehetőségekVeszélyek További racionalizálások révén a településüzemeltetési szolgáltatások olcsóbbak lesznek Pályázat útján kiválasztott településüzemeltetésben részt vevő szolgáltató esetében nehéz garantálni a szolgáltatási színvonalat

34 HELYZETKÉP III. ÁLTALÁNOS VÁROSFEJLESZTÉS  Beépítésre szánt területek - lakóterület, nincs szabad értékesíthető építési telek, csak magán tulakjdonban - vegyes terület, szolgáltatás fejlesztés, parkolási gond - gazdasági terület, fejlesztést tulajdoni akadályok is korlátozzák - különleges terület, fejlesztésük fontos és kiemelt, tulajdonosi korlát Beépítésre nem szánt területek: - közlekedési és közműterület, ezen belül közút, parkoló, vasút - zöldterület, ezen belül közpark - erdőterület, ezen belül védelmi, gazdasági, turisztikai - mezőgazdasági terület - vízgazdálkodási terület, ezen belül patak meder és parti sávja

35 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK III. ÁLTALÁNOS VÁROSFEJLESZTÉS ErősségekGyengeségek Egyenletes jó színvonalú építményrendszer Jól elhatárolt területekre koncentrálódnak egyes funkciók Van szabad lakásvásárlási lehetőség Szép jól karbantartott kertvárosi környezet A speciális rendeltetésű területeken jók az adottságok Korlátozott építési terület Drága ingatlan árak Fejlesztés természeti és közművek is akadályozzák Tulajdonviszonyok korlátja Önkormányzat fejlesztési kerete LehetőségekVeszélyek Ipar terület fejlesztésénél megegyezési hajlandóság a tulajdonossal Modern felszíni vízelvezetés Keretvárosi beépítés lehetőséget ad útfejlesztésre (kerékpár út) Sok kihasználatlan ingatlan karbantartás hiánya Magánérdekek lehetetlenné tesznek fejlesztést Belvizes területek problémái nem oldódnak meg

36 FEJLESZTÉSI CÉLOK, KULCSPROJEKTEK II. ÁLTALÁNOS VÁROSFEJLESZTÉS Az elkülönített hat városrész: Belső városrész, piac, Tófürdő, mozi Ipari terület, 81-es főút melletti fejlesztés Alsó-város, belvizes problémák Felső-város, meglévő színvonal megtartása Szabadidő és rekreációs városrész, sport és rekreáció fejlesztés, kulturális és hitéleti létesítmények fejlesztése, Kastély és kastélypark új funkciókkal Bányásztelep energetikai felújítási igény, sport létesítmények fejlesztése  Külterületen mezőgazdasági ipari bázis  Épített környezet, kiemelt: belváros, tófürdő, Lambert kastély

37 FEJLESZTÉSI CÉLOK, KULCSPROJEKTEK III. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, VÁROSI INFRASTRUKTÚRA  Táji természeti adottság, kedvező turisztikai lehetőségeket rejtenek, a hegyoldal és Gaja völgy egyedisége és a tradicionális búcsú.  Zöldfelület, fejleszthető, fásítás ne korlátozódjon a belterületre, közterületek sétálhatóvá tétele, utcabútorok.  Közlekedés, sok város irigyelheti. A jelenlegi elképzelések hasznosak 81-es Szfvár. – Mór között fontos. Lemaradt a kerékpáros út és a járda építés.  Közművesítés jó, a felszíni vizek elvezetése és a belvizek korlátozása fontos feladat.  Elektromos légvezetékek sok helyen rondák. Belvárosi részen a légvezetékek megszüntetése.  Környezet védelem a hulladék gazdálkodás kiváló tovább fejlesztése kiemelheti Bodajkot a térségből.  Veszélyes hulladék kezelése fejlesztendő.  Katasztrófavédelem jó színvonalú, a jelenlegi rendszer biztonságot nyújt.  Klíma kellemes, a globális felmelegedés sem hiszem, hogy felborítja

38 SWOT MEGÁLLAPÍTÁSOK III. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, VÁROSI INFRASTRUKTÚRA ErősségekGyengeségek Jó táji, természeti adottságok, talajadottságok Kertvárosi jelleg miatt sok a belterületi zöldterület Közművesítettség magas színvonalú Klíma kiegyensúlyozott jó mérsékeltövi Belső úthálózat jó minőségű a hazai viszonylatban Alacsony katasztrófa veszélyeztetettség Szelektív hulladék kezelés előrehaladott A 81-es főút érinti a várost nem szeli szét Nem szabályozott mezőgazdasági telep rekultiváció A kis vasúti forgalom akadályozó tényező is A sok nem túl szép légvezeték Az Önkormányzat tulajdoni szerkezete nem tudja kellően befolyásolni a fejlesztéseket LehetőségekVeszélyek Bio mezőgazdasági termesztési kultúra fejlesztése Lehetőség van a Lambert kastély tulajdonos váltására Karsztvíz szint emelkedése a Tófürdő felújítását teszi lehetővé 81-es út fejlesztésének csúszása Csúnya beltéri légvezetékek rontják a városképet Nem javuló Önkormányzati tulajdon Tó fürdő nem szakszerű felújítása

39 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!