Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája"— Előadás másolata:

1 Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája
2. Az EU regionális politikája

2 Fő cél: számot adni az EU-n belüli kohézió helyzetéről
Előzmények I. Az Európai Bizottság 2004-ben közreadta a Harmadik Kohéziós Jelentést (a Kohéziós Jelentéseket három évente készítik el) Fő cél: számot adni az EU-n belüli kohézió helyzetéről A jelentés bemutatta az AGENDA 2000 óta eltelt évek: a pozitívumait a negatívumait és világgazdasági tendenciáit

3 Előzmények II. Pozitívumok:
Csökkentek a különbségek az EU országai között A Kohéziós Alap által leginkább támogatott országokban (Írország, Görögország, Spanyolország, Portugália) → nagyobb volt a gazdasági növekedés, mint az EU többi részén Ezekben az országokban a foglalkoztatás is jelentősen megnőtt d) Az AGENDA célkitűzése (a fejlődésben elmaradott rétegek támogatása) alá eső régiókba jelentős tőkebefektetés érkezett → versenyképességük nőtt

4 Előzmények III. B) Negatívumok:
Számos tagállamban nőttek a régiók közötti fejlettségbeli különbségek b) Az EU gazdasági növekedése lelassult c) A népesség az EU számos régiójában csökkent d) Gyorsabban fogy a munkavállalási korú (15-64) népesség az össznépességnél (öregedő népesség) e) A munkanélküliség továbbra is nagy probléma

5 Előzmények IV. C) Világgazdasági tendenciák (új feladatokat adnak az EU-nak) A globalizációból eredő gazdasági átalakulás (pl. Kína, India) b) Kereskedelmi nyitás (WTO) c) Technológiai forradalmak d) Harmadik világbeli népességrobbanás és a fejlett világbeli öregedő népesség e) Bevándorlási tendenciák

6 Demográfia (d. részletezése)
McRae: a jövő gazdaságában a nemzetközi versenyhelyzetet leginkább meghatározó tényező a DEMOGRÁFIA lesz Miért?

7 Demográfiai következmények I.
(1) Nagy népességű országok ( pl. Kína, India, Indonézia stb.) a) Sok és olcsó munkaerőt jelentenek → vonzó célpontok Sok munkanélküli → nagy migráció (pl. Fülöp-szigetek: 90-es években 8 mrd dollárt utalnak haza a külföldön dolgozók, miközben ∑ export 13 mrd) c) Növekvő fogyasztás → tőkeberuházások, környezetszennyezés növekszik

8 Demográfiai következmények II.
(2) Öregedő népességek ( pl. Európa, Észak-Amerika, Kína,Japán) Nyugdíjasok száma és aránya megnő a) Pl re: 65 éven felüliek Európában: 14 →28% Észak – Amerikában: 12 → 22% Kínában: 10 → 29% b) Egy nyugdíjasra jutó aktívak aránya Németországban: 2,3 → 1,2 Olaszországban: 1,3 → 0,7 Japán: 2,6 → 1,5

9 Demográfiai következmények III.
Az öregedő népesség következtében → jelenlegi nyugdíjrendszerek borulnak Összehasonlításul: első nyugdíjrendszer (Bismarck: 1890) átlagéletkor kb. 60 év 70 év felettiek kaptak nyugdíjat az aktívak befizetéséből Egy nyugdíjasra kb aktív dolgozó jutott

10 A világ népessége jelenleg I.
2006-ban meghaladta a 6,5 milliárdot. Növekedési ütem kb. 4,15 fő születés/s kb. 2,8 fő halál/s kb. 2,35 fő növekmény/s kb. 141 fő növekmény/perc kb fő növekmény/előadásnyi idő kb fő növekmény/nap kb fő növekmény/év

11 A világ népessége jelenleg II.
Növekedési ütem: kb. 1.1%/év A tényleges létszámhoz képest A Föld egy átlag észak-amerikai életszínvonalán kb. 1, 5 milliárd embert bírna el A világ lakói döntő többségének (> 80%) esélye sincs megközelíteni egy átlag észak-amerikai életszínvonalát

12 Népességnövekedés korábban
10 X duplázódott meg a népesség Kr. E óta (kb. 5 millió főről) – első demográfiai robbanás (növénytermesztésre, állattenyésztésre való áttérés) 1. duplázódás: 3000 év, 5 → 10 millió 7. duplázódás: 800 év ( ), 300 → 600 millió 8. duplázódás: 150 év ( ), 600 → 1200 millió – második demográfiai robbanás (ipari forradalom, kapitalista termelési mód) 9. duplázódás: 100 év ( ), 1200 → 2500 millió 10. duplázódás: 35 év ( ), 2500 → 5000 millió - harmadik demográfiai robbanás (a harmadik világ is áttér a kapitalista termelési módra, az iparosodásra)

13 Kilátások a jövőre Jelenlegi sorrend: Kína, India, USA, Indonézia, Brazília, Oroszország stb. Európai nincs az első tízben tíz között Magyarország 77. 50 évvel ezelőtt: 3 európai (NSZK, Olaszország, Nagy-Britannia) az első 10 között Magyarország 36. Kb ban (kb. 9 milliárd ember él a Földön ekkor) 1-2. Kína, India > 1.5 milliárd Magyarország nem lesz az első százban kb milliós lakosságával

14 Járható-e ez az út? Hogyan?
Kérdések Meddig nőhet a népesség? Lehet-e szabályozni a népességet? Esélyek: Beavatkozás nélkül megoldódik a probléma (lásd következő oldal) Születésszabályozás szükséges (pl. Kína) Járható-e ez az út? Hogyan?

15 A népességnövekedés történelmi szakaszai
Demográfiai átmenet előtti szakasz Európában a XVIII. századig Jellemzők: születési arány magas halálozási arány magas várható élettartam alacsony lassú népességnövekedés

16 A népességnövekedés történelmi szakaszai II.
(2) Demográfiai átmenet első szakasza Európában kb Jellemzők: születési arány magas halálozási arány csökken várható élettartam nő gyorsuló népességnövekedés

17 A népességnövekedés történelmi szakaszai III.
(3) Demográfiai átmenet második szakasza Európában kb Jellemzők: születési arány csökken halálozási arány tovább csökken várható élettartam tovább nő népességnövekedés mérséklődik

18 A népességnövekedés történelmi szakaszai IV.
(4) Demográfiai átmenet utáni szakasz Európában kb től Jellemzők: születési arány alacsony halálozási arány tovább alacsony várható élettartam magas népességnövekedés lelassul vagy megáll

19 Következtetések A) Szabályozás nélkül:
A (4) szakasz egy nagyfokú jólét állapotában következik be A fejlődő országok a (2). vagy (3). szakaszban → nincs annyi erőforrás a Földön, hogy mindenki eljusson (4). szakaszba: ehhez 3 db ugyanilyen Föld kellene B) Születésszabályozás Kínai példa (elöregedés, demográfiai torzulások) A nemzetközi népesedési világkonferenciák pl. Bukarest (1974), Mexikóváros (1984), Kairó (1994) stb. említésre érdemes eredményt nem hoztak

20 Előzmények V. A 25 (majd 27 tagúra) bővülés ténye:
Nő az egyes régiók közötti szakadék b) Az egyenlőtlenség irány kelet felé tolódik c) Súlyosbodik a foglalkoztatottsági helyzet d) Az Unió átlagos GDP-je 12,5 %-kal csökken

21 Előzmények VI. A Lisszaboni stratégia (2000) határozata:
Az EU-t 2010-re a világ (1) legsikeresebb és (2) legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell tenni 2001-ben, Göteborgban az Európai Tanács megerősítette a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget: csökkenteni kell a gazdasági és társadalmi különbségeket, miközben a környezet minőségét javítani kell és a jövő generációk esélyeit nem szabad csökkenteni

22 Előzmények VII. A Bizottság változtatási javaslatait nagy vita követte, mert markánsan eltérő érdekcsoportok alakultak ki az EU-n belül Nettó befizetők csoportja Korábbi kedvezményezettek csoportja Új tagállamok csoportja

23 Előzmények VIII. Nettó befizetők csoportja (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország, BENELUX államok, Dánia, Ausztria, Finnország) alapvetően csökkenteni akarják a közösségi kiadásokat (így nem támogatják az erős közösségi szintű regionális politikát sem) csak a legszegényebb országok régióira koncentrálnának szigorú pénzügyi szabályokat és szigorú ellenőrzési rendszert követelnek

24 a bővítésből eredő hátrányaikat próbálják kiküszöbölni
Előzmények IX. 2) Korábbi kedvezményezettek csoportja (Spanyolország, Portugália, Görögország, a kohéziós országok köréből kikerült Írország, a nettó kedvezményezett pozícióját elveszítő Olaszország) az új csatlakozók miatt rosszabb pozícióba kerülnek a bővítésből eredő hátrányaikat próbálják kiküszöbölni

25 Előzmények X. 3) Új tagállamok csoportja (10-ek + a 2005-től aktív megfigyelői státuszt betöltő Bulgária és Románia → aktív megfigyelői státusz = nem szavazhatnak, de hozzászólhatnak) kevésnek tartják az egyes tagállamok által kapható forrásokat (GDP 4%-a a küszöb) a források felhasználását rugalmasabbá szeretnék tenni → kevésbé szigorú pénzügyi ellenőrzés

26 Regionális politika (2007-2013)
Változások: (1) A pénzügyi keretek bővítése, átcsoportosítása (2) Változik a stratégiai megközelítés (3) A pénzügyi eszközök száma változik (4) Bevezetésre kerül az „egy program egy alap” elv (5) Nagyobb hangsúlyt kap a teljesítmény és minőségközpontúság

27 (1) A pénzügyi keretek bővítése, átcsoportosítása
A korábbi időszakhoz képest ( ) 33%-kal kibővül a rendelkezésre álló források nagysága A források nagy részét (1) az új tagállamok és (2) a régi nagy kedvezményezettek közül Portugália, Görögország és Olaszország kapja Jelentősen csökken az ír, a spanyol, a német (volt NDK), a brit, és a holland régiók támogatottsága

28 (2) A stratégiai megközelítés változása
Új célkitűzések kerültek meghatározásra (lisszaboni és göteborgi prioritásokon alapulóan) A célok elérésének folyamatos felülvizsgálata sokkal intézményesebb formában történik A Bizottság évente készít jelentést → amelyet az Európa Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága véleményez

29 (3) A pénzügyi eszközök számának változása
A kohéziós pénzügyi eszközök száma a korábbi kilencről (4 strukturális alap + 4 közösségi kezdeményezés + Kohéziós Alap) → háromra csökkent Maradt: Két strukturális alap: (1) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és (2) Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) A közötti időszakban a három alapból kb. 308 milliárd euró áll rendelkezésre (2004-es árakon) Az alapok a as időszakban 3 fő célkitűzést támogatnak: konvergencia regionális versenyképesség és foglakoztatás az európai területi együttműködés

30 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
A legjelentősebb strukturális alap (a regionális politikára szánt összegek kb. 45%-a ezen keresztül jut a tagállamokba) 1975-ben született meg → kezdetben a nemzeti regionális politikákat támogatta Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is. 

31 Európai Szociális Alap (ESZA)
A legkorábban felállított alap – 1960-ban kezdte meg működését Legfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztésének támogatása Az ESZA célja a társadalmi kohézió erősítése és a gazdasági jólét megteremtése az Unió régióiban. Feladata: hogy minél több és jobb munkahelyet teremtsen az EU-ban, mindezt pedig olyan nemzeti, regionális és helyi projektek társfinanszírozásával próbálja elősegíteni, amelyek a tagállamok és régióik teljes munkaerőpiacán a foglalkoztatás szintjének, a munkahelyek minőségének javítását célozzák.

32 Kohéziós Alap (KA) KA létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett Célja: a Közösség legszegényebb tagállamai reálszférájának felzárkóztatása a monetáris unióra való felkészülés időszakában A KA a hosszú megtérülési idejű környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat szolgálja KA azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNI-ja nem éri el a közösségi átlag 90%-át (jelenleg: 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok + Görögország, Portugália, Spanyolország)

33 (4) „Egy program egy alap” elv bevezetése
Egy operatív programot (a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket) csak egy alap finanszírozhat Egy kivétel létezik: a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem operatív programjai számára → az ERFA és a KA együttesen nyújt támogatásokat (5) Nagyobb hangsúlyt kap a teljesítmény és minőségközpontúság Nagyobb hangsúlyt kap az értékelés, vagyis a mérhető eredmények meghatározása és az elért eredmények értékelése

34 Fő célkitűzések és forrásaik
Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA KA Regionális versenyképes-ség és foglalkoztatás célkitűzés Európai területi együttműkö-dés célkitűzés

35 Konvergencia célkitűzés I.
Célja: a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkóztatásának elősegítése Az EU 17 tagállamát, 84 régióját érinti, amelyek összlakossága 154 millió ember Ennek a célkitűzésnek a forrásait a három alap együttesen biztosítja A konvergencia célkitűzés keretében kb. 251,1 mrd euró áll rendelkezésre (a három alap összesített forrásának 81,5%-a)

36 Konvergencia célkitűzés II.
Jogosultsági feltételek: EFA és ESZA → azok a NUTS II. szintű régiók jogosultak → ahol a időszakra vonatkozó adatok alapján → az egy főre eső GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át „phasing out” régiók (ahol a GDP a bővítés miatt haladta meg a küszöbértéket) → fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek 2) KA támogatásaira → azon tagállamok jogosultak → ahol a adatok alapján → az egy főre eső GNI nem éri el az Unió átlagának 90%-át (KA-ból 15 ország részesülhet)

37 Regionális versenyképesség és foglakoztatás célkitűzés
Célja: a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók munkaképességének, vonzerejének és foglalkoztatási mutatóinak javítása A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban A célkitűzés keretében kb. 49,1 mrd euró áll rendelkezésre (a teljes összeg kb. 16%-a) A forrást az ERFA és az ESZA egyenlő mértékben biztosítja

38 Az európai területi együttműködés célkitűzés
Célja: helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló kezdeményezéseket A célkitűzés keretében a NUTS III. szintű, egymástól max. 150 km távolságban található régiók jogosultak A célkitűzés keretében kb. 7,7 mrd euró áll rendelkezésre (a teljes összeg kb. 2,5%-a) A forrást az ERFA biztosítja

39 Részesedés az alapokból (2007-2013)
A legtöbbet Lengyelország (több mint 59 mrd euró), a legkevesebbet pedig Luxemburg (kb. 58 millió euró) kapja Magyarország Konvergencia célkitűzésre: 20,243 mrd euró (KA: 7,589 mrd, ESZA+ERFA: 12,654 mrd) Regionális versenyképesség és foglakoztatás célkitűzésre: 1,865 mrd euró Az európai területi együttműködés célkitűzésre: 344 millió euró Összesen: 22,452 mrd euró


Letölteni ppt "Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája"

Hasonló előadás


Google Hirdetések