Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hulladékkezelés kiegészítő anyagok"— Előadás másolata:

1 Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

2 A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban

3 Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek
2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia 1997-es 12,9%-os részarányát 2010-re 21%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) Fehér Könyv ajánlása: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3%-os részarányát 2010-re 12%-ra növelni 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról

4 Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon
Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %- kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: ,0 % tűzifa és egyéb biomassza ,0 % geotermia ,2 % megújulóból termelt villamos energia ,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés ,2 % napenergia ,1 % egyéb

5 Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai
BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai (FAGOSZ probléma); BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek;

6 Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai
GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége; SZÉL: tájvédelmi előirások, korlátozott a szél erőssége és időtartama, rendszerszabályozási kérdések; VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk; NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed;

7 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia
2001/77/EK Irányelv Az Európai Parlament és Tanács szeptember 27- én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról; Cél: a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását;

8 Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia
2001/77/EK Irányelv Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése, Az évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%- ra kell növelni, Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli;

9 Támogatási módszerek Kötelező átvétel Forgalmazható Zöld Bizonyítvány
Minden megtermelt kWh átvételre kerül Támogatott ár Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is) Forgalmazható Zöld Bizonyítvány Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb.

10 Megújulóból megvalósult beruházások
Szigetvár: 2 MW távfűtés biomassza 2200 t/év TJ, Mátészalka: 5 MW távfűtés biomassza t/év 62 TJ, Körmend: 5 MW távfűtés biomassza t/év TJ, Szombathely: 7 MW távfűtés biomassza t/év 92 TJ, Papkeszi: 5 MW ipari hő biomassza t/év TJ;

11 Megújulóból megvalósult beruházások
Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW ) Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh

12 Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból
Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon: Balassagyarmat: 2 M 12e t/év TJ GWh, Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év TJ GWh, Erőművi áramtermelés* Ajkai erőmű biomassza 30 MW et/év 2,6 PJ GWh

13 Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból
AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh, AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év GWh, Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ GWh, Szélturbina farmok MW GWh/év, A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére. * : az erőművi beépített teljesítmény, éves biomassza felhasználás (Pécs kivételével), valamint a várható áramtermelés (szintén Pécs kivételével) MEH adatok

14 Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége
A évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a GWh, ami elérhető a következő forrásokból 2003* vízenergia GWh geotermia GWh szélenergia , GWh biogáz termelés GWh (válogatott) hulladék égetés GWh szilárd biomassza GWh A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény 56 Mrd Ft *: Forrás: MEH

15 Energetikai növénytermesztés 1.
Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése

16 Energetikai növénytermesztés 2.
Környezeti hatások: csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások mérséklődnek az eróziós károk rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

17 A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok
El kell indítani a mezőgazdasági területekre telepíthető fás és lágyszárú energia növények telepítésével együtt a kis- és középvállalkozási, és/vagy közmunka alapon működő erdő-, út menti és elhagyott, gondozatlan területek tisztítási munkálatait, valamint az úgynevezett „öregfa” begyűjtési programot.

18 A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok
Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

19 Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon a 2233/2004(IX. 22
Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon a 2233/2004(IX.22.) Korm hat. alapján Bio-motorhajtóanyagok: 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4-0,6%-ot; 2010. december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad; 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio- üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 2%-ot; A MOL Rt kiírta az etanol vásárlási tenderét Az Európai Unió 30/98. sz. Gázdirektívája augusztus 18-i hatályba lépését követően 8 év alatt kell a tagországoknak a 43 %-os piacnyitásig eljutniuk.

20 LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK ENERGETIKAI CÉLÚ TERMESZTÉSE
Világviszonylatban, s ökológiai adottságaink ismeretében a hazai helyzetet tekintve is egyértelmű, hogy a megújuló energiaforrások közül a biomassza energetikai hasznosítása kaphatja a legfontosabb szerepet,

21 Lágyszárú energianövények
Egynyári növények: Olajnövények (káposztarepce, napraforgó), Rostnövények (pl. kender), Gabonafélék (pl. tritikálé); Évelő növények: Fűfélék „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/, Zöld pántlikafű, Kínai nád /Michantus ssp./

22 A lágyszárú energianövények hasznosításának formái
Szilárd energiahordozó: Természetes állapotban, illetve megfelelő előkészítést követően /aprítás, tömörítés, stb./; Folyékony energiahordozó: - Növényi olajok és származékaik, - Alkoholok, etanol előállítása; Gáz előállítása: - Biogáz, - Generátorgáz, szintézisgáz előállítása;

23 A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők
Ökológiai kompatibilitás mértéke, Az alapanyag termelésének, valamint a felhasználásával előállított egységnyi energia költsége, A biomassza minősége, Ipari hasznosításának formái, azok gazdasági hatásai,

24 A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők
Milyen alternatívákat nyújt a vidékfejlesztés problémakörének megoldásához, Milyen exportpiaci lehetőségekkel rendelkezik, Milyen hatással van a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére, Milyen hatással van a természet és a környezet védelmére.

25 A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai
Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat, Hosszú élettartamú, egyhelyben évig is termeszthető, A telepítés költsége %-a az energiaerdőének, Újrahasznosítása évenként történik, -                  Szárazság-, só és fagytűrése kiváló o      A Ak minőségű talajok új, meghatározó növénykultúrája lehet, o      Ökológiai toleranciája jobb mint az erdőé. -                  Hosszú élettartamú, egyhelyben évig is termeszthető -                  A telepítés költsége mindössze %-a az erdőének. -                  Újrahasznosítása évenként történik, szembe az erdő több évtizedes vágásfordulójával, így: o      Rendszeres bevételt biztosít a termelőnek, o      A feldolgozó kapacitások kihasználása hatékonyabb.

26 A “Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai
Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk, Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai - papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg. Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek, Előnyösen változhat a vidék kultúrértéke. VÉGÉN: Előadásom további részében a “Szarvasi-1” energiafű energetikai célú, ezen belül is csak a szilárd tüzelőanyagként történő hasznosításának lehetőségeit, alternatíváit mutatom be.

27 A fűtési költség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében
A “Szarvasi-1” energiafű fajta helyét és szerepét az energiagazdálkodásban az eddig ismert energiahordozók között jól mutatja az ábrán megjelenített összefüggés.

28 Szélenergia

29 Az energiafű hasznosításának területei
Energetikai felhasználás, Papíripari felhasználás, Ipari rostanyagként történő hasznosítás, Építőipari felhasználás, Takarmányozási célú hasznosítás, Biológiai talajvédelem, talajjavítás;

30 Bevezetés - aktualitás
megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik; használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel;

31 Bevezetés - aktualitás
szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma; A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel. A villamos energia folyamatos drágulása. A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét. A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia;

32 Bevezetés - aktualitás
szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban; 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a; szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá; szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;

33 Bevezetés - gazdaságosság/energia
utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram; 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik; Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává; szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;

34 A szélenergia aktualitása I.
Alkalmazásával csökkenne a károsanyag-kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás. Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól. Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

35 Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások tekintetében, a szélenergia jelentősége
Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését. Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését. Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket.

36 A szélerő-hasznosítás története, hagyományai Magyarországon
Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá; Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot között építették; A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el. A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon.

37 Szélerőművek telepítése Magyarországon I.
Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése. Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s. 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.

38 Szélerőmű Kulcson 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre; beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta; 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg; megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át;

39 Szélerőmű Kulcson helyszínanalízist és a szélből  kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte; zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db-ot telepítettek már világszerte; a konkurens generátorokat csendesebb, nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg. A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le

40 Szélerőmű Kulcson gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul. A termelt energiát földkábelen szállítják el; madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül; érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő;

41 Szélerőmű Kulcson ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű. A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású, a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m. A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma fordulat/perc; szélerőmű egy éves működése során kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi

42 Szélerőmű Kulcson villámcsapás védelem;
E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve; torony lábába beépített villám számlálók összesen 628 becsapást regisztráltak;

43 Európa és Magyarország szélenergia termelése
a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi; Spanyolország követte megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005);

44 Európa és Magyarország szélenergia termelése
Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon; régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot; a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik;

45 Összegzés A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú.
A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak. Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel. Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek.

46 Hulladéktechnológus záróvizsgához
Természetvédelem Hulladéktechnológus záróvizsgához

47 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.
A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

48 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.
Természetvédelem feladatai: a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

49 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.
a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

50 Természetvédelmi alapfogalmak.
A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

51 Természetvédelmi alapfogalmak.
A természetvédelem tárgyai: különböző földtani alakzatok és képződmények a víz különböző megjelenési formái ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok műemlékek természeti környezete

52 Természetvédelmi alapfogalmak.
A természetvédelem tárgyai: jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek a génkészletek megőrzésére szolgáló területek

53 Tájvédelmi körzetek. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. fenntartása állami feladat, 2 övezete van

54 Tájvédelmi körzetek. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva. Tájvédelmi körzetek egy részét a már kialakított nemzeti parkok törzsterületévé nyilvánították.

55 Tájvédelmi körzetek. Védettség oka
Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. néhánynál más jelleg dominál: a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

56 A zaj hulladéktechnológus záróvizsgához

57 Miért volt szükség az Unió 2003/10/EK irányelvének bevezetésére?
A WHO felmérése szerint a munkahelyi zaj hatására létrejött halláskárosodás a leggyakoribb munkahelyi egészségkárosodás. Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve. A már bekövetkezett halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek.

58 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.

59 HATÁRÉRTÉKEK zajexpozíciós határértékek 87 dB (A) illetve 140 dB (C)
felső beavatkozási határértékek 85 dB (A) 137 dB (C) alsó beavatkozási határértékek 80 dB (A) 135 dB (C) A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.

60 Mikor kell zajmérést végezni?
új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén munkahely, munkaeszköz átalakítása munkakör kialakításakor munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor

61 Kockázatértékelés során kiemelten figyelembe veendő
zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek sérülékeny kockázati csoportok ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok gyártói információk zajcsökkentési lehetőségek munkaidőn túli zajexpozíció egészségügytől kapott információk hallásvédő eszközzel történő ellátottság

62 Zajcsökkentési lehetőségek
kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése munkaeszközök helyes kiválasztása munkahely megtervezése munkavállalók tájékoztatása, oktatása műszaki zajcsökkentés lég és szerkezeti zajok csökkentése karbantartás munkaszervezési intézkedések

63 A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket.
A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni. Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót egyéni védőeszközzel kell ellátni.

64 Amennyiben a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezheti az egyéni hallásvédő eszköz használatától való eltérést.

65 Hulladéktechnológus záróvizsga tétel kiegészítések

66 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék: 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják) 15% élelmiszeripari hulladék

67 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat

68 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok                                                                         - trágya és hígtrágya         - tejsavó      - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér)      - konzervipari hulladékok      - növénytermesztési zöldhulladékok      - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok)      - élelmiszeripari hulladékok      - szennyvíziszap                              

69 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása. A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható. Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható. Élelmiszer ipari hulladékok jellemzői: magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony. nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják. rövid ideig tárolhatok magas a víztartalmuk. egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér

70 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
Hasznosítási eljárásai: A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek . Mezőgazdasági hasznosítás, melyen belül 2 féle eljárás. Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt. Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják. Ipari nyersanyagként: A hulladék értékes alkotóit kinyerik és emberi táplálkozásra alkalmazzák. Energetikai célú hasznosítás: biogáz előállítás égetés

71 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb. Mezőgazdasági hasznosítás: Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt. Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt ) Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni. Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel. Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják.

72 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
Növényolajgyártás hulladék hasznosítása: Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab. A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy termikus hasznosítás; Tejipari hulladék: A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik. Ivó vaj gyártása köpüléssel. Reggeli és védőitalt állítanak elő.

73 Élelmiszeripari hulladékok jellemzése
Cukor ipari hulladék: Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra) . Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő. Szeszipari hulladék: Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak. Húsipar: A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják. Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják.

74 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik. Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából

75 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek; Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik

76 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad; Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés; Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik;

77 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás; Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető;

78 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul; Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja. Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak

79 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át. Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás; Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint;

80 Fizikai hulladékkeletkezési eljárások
Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása; Nehézközegű szétválasztás komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására; Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik, a kisebb vízmolekulák a membránon átjutnak, a nagyobb olajmolekulák visszamaradnak

81 Környezeti hatásvizsgálat
környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak; lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését. Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként;

82 Környezeti hatásvizsgálat
környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: hatótényezők meghatározása; hatásfolyamatok feltárása; hatásterület előzetes lehatárolása; a környezetállapot leírása; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; az állapotváltozások értékelése. Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása

83 Környezeti hatásvizsgálat
A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki; Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása. A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.

84 Környezeti hatásvizsgálat
hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: a hatás időbeliségét; a hatás térbeli kiterjedését; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.


Letölteni ppt "Hulladékkezelés kiegészítő anyagok"

Hasonló előadás


Google Hirdetések