Energiahordozók és -források

Az előadások a következő témára: "Energiahordozók és -források"— Előadás másolata:

1 Energiahordozók és -források

2 „Erőforrás és adottság”
természeti erőforrás: az ember által hasznosítható természeti adottság; „in situ” erőforrás: csak a helyszínen hasznosítható, nem kitermelhető és nem szállítható természeti adottság: ami a környezetben rendelkezésre áll.

3 Természeti erőforrások

4 Alapfogalmak alap (primer) energiahordozók: energetikailag hasznosítható ásványi anyagok (pl. szén, kőolaj); alap (primer) energiaforrások: munkavégzésre használható természeti erők (pl. napsugárzás, szél, víz); átalakított (szekunder) energiahordozók: a primer energiahordozóktól fizikai tulajdonságaikban különböző anyagok (pl. brikett, benzin, gázolaj).

5 Alapfogalmak végső energiahordozók: az átalakított (szekunder) energiahordozóktól fizikai és kémiai tulajdonságaikban különböző energiahordozók (forró víz, gőz, villamos energia stb.); hasznos energiahordozók: a fogyasztó szempontjából hasznos energiaformák (mozgási-, helyzeti-, fényenergia stb.);

6 Energiaátalakítási lánc

7 Világ energiafelhasználása

8 Primer és szekunder energiahordozók
Áttekintés

9 Energiahordozók Kimerülő energiahordozók és -források
Megújuló energiahordozók és -források Kémiai tüzelőanyagok Napenergia szén napsugárzás kőolaj fotoszintézis földgáz szél egyéb éghető anyagok felszíni vízfolyások Nukleáris üzemanyagok tengeri hőfokkülönbség hasadóképes (fissziós) anyagok hullámzás energiája fúzióképes anyagok Biológiai energia Geotermális energia izomerő hőhordozók (víz, gőz) szerves tüzelőanyagok kőzetek hőtartalma reakciótermékek Exoterm reakciók Planetáris mozgás (gravitáció) árapály

10 Energiahordozók evolúciója

11 Ásványi energiahordozók

12 A világ energiafelhasználása

13 Primer energiahordozó szerkezet

14 Energiafelhasználás régiónként

15 Energiafelhasználás régiónként

16 Energiaválságok

17 Energiaválságok

18 Energiaválságok

19 Energiaválságok

20 Energiaválságok

21 A „készlet” fogalma

22 Tüzelőanyagok

23 Szén

24 Szén Kiinduló anyag: cellulóz, hemicellulóz, pektinek, gyanták, zsírok, viaszok, fehérjék. Szénképződés fázisai tőzegesedés, szénülés.

25 Szén szerkezeti felépítése

26 Ásványi szenek

27 Szénkészletek Valószínűsíthető szénkészletek: feketeszén: 5800 Gtoe
barnaszén: 580 Gtoe Kimerülési időtartam: év. Eddig a készlet kb. 2%-a fogyott el. Magyarországi készletek: feketeszén: Mt; barnaszén: 1 Gt; lignit: 3 Gt.

28 Szén kitermelés és szállítás
Külszíni fejtés fiatal szenek; nagy anyagmennyiség mozgatása → rekultiváció; kis távolságú szállítás → bánya-erőmű integráció; szállítás: szállítószalag, kötélpálya, vasút.

29 Szén kitermelés és szállítás
Mélyművelésű bányák jó minőségű (öregebb) szenek; veszélyes üzem (vízbetörés, sújtólégrobbanás, szénporrobanás); nagy távolságra is gazdaságosan szállítható; szállítás: vízi, vasút, fluidizálva csővezetéken.

30 Szénkitermelés - Világ

31 Szénkitermelés - Régiónként

32 Magyarország széntelepei

33 A szén hasznosítása AF: alacsony fűtőértékű

34 Fischer-Tropsch eljárás
Németország: , különösen a II. világháborúban; Dél-Afrika, USA: ma is (feljövőben lévő technológia)

35 Gázosítás hidrogénnel
Szénelgázosítás Gázosítás oxigénnel C + 1/2 O CO Égés (oxidáció) C + O CO2 Gázosítás CO2-vel C + CO CO Gázosítás vízgőzzel C + H2O CO + H2 Gázosítás hidrogénnel C + 2H CH4 Víz-gáz váltás CO + H2O H2 + CO2 Metánképzés CO + 3H CH4 + H2O Összetétel (térfogat%) H CO CO H2O CH H2S ,2..1 COS ,1 N ,5..4 Ar ,2..1 NH3 + HCN ,3 Hamu/Iszap/Pernye Szén Oxigén Gőz

36 Szénelgázosítás Nyersanyag Gázosítás Gáztisztítás Végtermék Kombinált
ciklusú erőmű szén, petrolkoksz, lepárlási maradékok Hagyományos hőerőmű Oxigén Kén- leválasztás Gázosító Egyéb végtermékek: Hidrogén Ammónia Metanol Szintetikus gáz Piacképes termék: elemi kén Hulladék: hamu

37 Földalatti szénelgázosítás

38 Szénfelhasználás

39 Szénfelhasználás

40 Kőolaj

41 Mi a kőolaj? Nyersolajnak nevezzük azokat a szerves anyagokat, amelyek folyékony halmazállapotúak az őket tartalmazó réteg körülményei között. A kőolaj összetétele: szénhidrogének S, O, N, P vegyületek fémvegyületek (V, Ni, Cu, Co, Mo, Pb, Cr, As) H2S és víz Elemi összetétel: C: 79,5..88,5%, H: ,5%

42 Legfeljebb 15 km mélységig!
Keletkezés Engler-féle elmélet: elhalt élőlények → szervesiszap (szapropél) anaerob bomlás → szénhidrogén dúsulás geológiai csapda (p, T) → cseppfolyósodás Legfeljebb 15 km mélységig!

43 Mélységi előfordulás

44 Kőolaj előfordulás

45 Főbb vegyülettípusok Alkánok és paraffinok (telített)
Naftének (ciklo-paraffinok) (telített) Aromások (telítetlen) normál izomer ciklikus vegy.

46 Kőolajtípusok Paraffin alapúak – mélyebb rétegekben találhatóak (öregebbek). Naftén vagy aszfalt bázisúak – felsőbb rétegekben fordulnak elő (fiatalabbak). Kevert (intermedier) bázisúak – közbenső zónákban vannak. Összetétel a világ összes kőolaját tekintve: kb. 30% paraffinok, 40% naftének, 25% aromások

47 Kőolajtípusok kor szerint

48

49 Olajkereskedelem

50 Kőolajipar

51 Kitermelés Elsődleges eljárás: természetes rétegnyomás hatására → 10%;
Másodlagos eljárás: gáz/víz visszasajtolás → +30%; Harmadlagos eljárás: forró gőz visszasajtolás, vegyszeres folyósítás → %.

52 Feltárás Talajrezgések keltése, visszaverődés érzékelése Próbafúrások

53 Elsődleges eljárás Gázzal működő telep (olaj a gyűrődéses boltozatban): a kőolajtest felett gázsapka foglal helyet, melynek nyomása az olajt a felszínre hajtja. Vízzel működő telep (kőolajtest alatt víz foglal helyet): az olajat az olaj alatti víznyomás emeli a kúton keresztül a felszínre. A termelés mindaddig egyenletes, amíg a talpi víz eléri a perforálást, ekkor termelés befejeződik.

54 Másodlagos eljárás A gáz és víz visszanyomás kombináltan.
Gázzal: termeléssel egyidejűleg gáz visszanyomását; a felszínre került gázt kezelés után visszajuttatják a gázsapkába. Vízzel: visszasajtolás az olajtest alá; jobb kihozatal mint gázzal.

55 Fúrási mélység

56 Mélyfúrás technológiája
Rotary fúrás Fúró szerszám: fogas görgő. Fúró iszap: tixotrop folyadék, adalékokat tartalmaz, mint a bentonit, cellulóz, emulgeátorok, inhibítorok, sűrűsége 1,1 és 1,4 g/cm3 közötti. Vízszintes fúrás aktív irányítással

57 Olajfelhasználás

58 Olajfelhasználás

59 Előfeldolgozás A kőolaj nem tisztán kerül a felszínre, nyersolaj + „szennyező” anyagok: sós víz (vízmentesítés), ásványi anyagok (elektromos sómentesítés), illékony (CH4, C2H6, C3H8, C4H10) szénhidrogének (stabilizálás: ellenáramban száraz földgáz (CH4) magával ragadja az illékony gázokat). Termék: - szállítható stabil olaj, - nedves gáz (gazolin): CH4 + nagyobb molekulasúlyú CH-ek → feldolgozás (pl. PB gáz).

60 Kőolaj feldolgozás Desztilláció: atmoszférikus, vákuum
Forrpont szerinti elválasztás: benzin: °C petróleum: °C gázolaj: °C fűtő és kenőolajok, szilárd termékek, paraffin, bitumen

61 Kőolaj feldolgozás

62 Atmoszférikus desztilláció

63 Továbbfeldolgozás Az atmoszférikus desztilláció maradé-kainak feldolgozása: Kénmentesítés katalitikus! Krakkolás katalitikus! Hidrokrakkolás katalitikus! Reformálás katalitikus! Maradékfeldolgozás termikus Keverő komponens gyártás katalitikus!

64 Katalitikus krakkolás
Feladat: molekulatömeg és forrpont csökkentés Katalizátor: savas zeolit Krakkolás

65 Kénmentesítés (gázolaj) Hidrokrakkolás
Feladat: kéntartalom csökkentése Katalizátor: Mo, Co, Ni szulfid Kénmentesítés H = C H 2 4 10 + H 2 S S

66 Magyarország olajipara

67 Stratégiai olajtárolók

68 Kőolajtermékek A desztilláció és a krakkolás kimenete még nem késztermék! További kezelések: szennyezőanyagok eltávolítása; molekulaszerkezet módosítása; adalékolás.

69 Kőolajtermékek Kereskedelmi kőolajtermékek: motorhajtó anyagok;
tüzelőanyagok; kenőanyagok (zsírok és olajok); vegyipari alapanyagok.

70 Üzemanyagok osztályozása
benzin (ts= °C), petróleum (ts= °C), gáz (dízel) olaj (ts= °C), könnyű (ts= °C, ρ=0,625..0,840 kg/dm3), nehéz (ts>300 °C, ρ>0,840 kg/dm3), könnyű (ts=40 °C, ρ=0,625 kg/dm3), közepes (ts=250 °C, ρ=0,825 kg/dm3), nehéz (ts=350 °C, ρ=0,9 kg/dm3) határpontokkal.

71 Üzemanyagok jellemzői
Motorbenzin: optimális illékonyság a karburáláshoz, ne legyen korrózióagresszív, ne képződjön gyanta, jó kompressziótűrés. Gázolaj: megfelelő viszkozitás (szivattyúzás), alacsony dermedéspont, ne legyen hajlamos a kokszképződésre, alacsony kéntartalom jó legyen a gyulladási hajlama. Kerozin (speciális petróleum): a nagy magasságra jellemző hidegben is folyékony maradjon, nyomokban se tartalmazzon vizet, ami megfagyhat, magas hőmérsékleten ne oxidálódjon, ne legyen hajlamos a kokszképződésre (fúvóka eltömődés).

72 Feldolgozott termékek

73 Földgáz

74 Keletkezés - Összetétel
Keletkezése: a kőolajhoz hasonlóan, leggyakrabban a kőolajtelepek telepek kísérője. Összetétele: általában kis szénatomszámú szénhidrogénekből, legnagyobb részben metánból áll [paraffin-tartalmú gázok (CnH2n+2) keveréke]. savanyú, ha H2S (korróziót okoz) és CO2 tartalmú (ballaszt) nedves, ha több, nagy forráspontú szénhidrogént tartalmaz (belőle LPG (propán-bután) nyerhető), ill. H2O tartalmú (amelyből kristályok válnak ki).

75 Gázfelhasználás

76 Gázfelhasználás

77 Földgázipar

78 Kitermelés Száraz kutakból a gáz %-át a rétegnyomás a felszínre hajtja (néha 100 bar, 7,5 km mélységből), vízelárasztással % is a felszínre hozható. Új forszírozott módszerek a mélyben levő, kis áteresztő képességű szerkezetek fellazítását, áttörését célozza: a rétegek hidraulikus repesztése, a szerkezet fellazítása robbantással.

79 Gázkitermelés régiónként

80 Kitermelés - Előfeldolgozás
A nedves gázt a gazolin-telepen száraz gázra és nyers gazolinra fizikai eljárásokkal szétválasztják: t csökkentése, p egyidejű növelése → a propánnál több C-atomot tartalmazó molekulák cseppfolyós halmazállapotba kerülnek. A nyers gazolint nyomás alatt desztillálják egyrészt cseppfolyósított PB (Liquified Petroleum Gas, LPG) -gázt előállítva, és palackozva, de PB-gáz a kőolaj-finomítás melléktermékeiből is keletkezik. másrészt ts= °C komponensekből → stabilizált gazolin (C4..C12 komponensek). A földgázban éghetetlen komponensek (N2, CO2, H2S) néha ipari nyersanyagként gazdaságosan kinyerhetők, de tüzeléstechnikai szempontból nem kívánatos alkotók. Mo-on főleg CO2.

81 Szállítás előkészítés
A kitermelt földgázt a szállításra elő kell készíteni, ami a mezők közelében létrehozott földgázüzemben történik: szeparálás (a folyadékok leválasztása), a szilárd szennyező anyagok leválasztása elektrosztatikus leválasztókkal, a különböző frakciók szétválasztása a gazolin-üzemben (a szállítási nyomáson kondenzálódókat), vízgőz leválasztása (szárítással vagy hűtéssel), H2 elválasztása hűtéssel, kén-hidrogén és szén-dioxid eltávolítása abszorbensekkel.

82 Szállítás gázként A tisztított száraz földgáz döntően csővezetéken szállítják a forrástól a fogyasztókig. A földgázhálózat részei nagynyomású (p>25 bart), nagy-középnyomású (p=25-4 bart), középnyomású (p=0,1-4 bart), városi szolgáltató (p=0,03-0,08 bart). Nyomásfokozás nagynyomású távvezetékeknél ( km-ként) gázturbinával hajtott kompresszorokkal. A földgáz áramlási sebessége m/s.

83 Szállítás folyadékként
LNG (Liquified Natural Gas) tengeri szállítása megfelelően hőszigetelt (CH4, ts=-161 °C), t szállítókapacitású hajókkal: feladó kikötő: cseppfolyósító berendezés (hűtés °C-ra), fogadó kikötő: tengervízzel melegített elpárologtató. A folyadékfázis felett annyi metángőzt szívnak el, hogy annak párolgási hője megfeleljen a hőszigetelésen keresztül bejutó hőnek. Ez a napi 0,25-0,3%-nyi veszteség a hajó hajtására szolgál. A hajópark (kb. 90 hajó) összes kapacitása 10 Gm3.

84 Gáztárolás Tárolási lehetőségek (gazdaságossági sorrendben):
Leművelt szénhidrogén telepekben: földalatti gáztelepekben gázcsapadék telepekben kőolajtelepekben Víztároló rétegben mestereségesen létrehozott tárolótérben. Sótömbökben mesterségesen létrehozott üregekben.

85 Gáztárolás

86 Nemzetközi gázkereskedelem

87 Európai gázhálózat

88 Magyarországi földgázhálózat

89 Gázfelhasználás

90 Gázfüggőség

91 Gáztározók Magyarországon