A digitális képalkotás alapjai Segédanyag az informatikához

Az előadások a következő témára: "A digitális képalkotás alapjai Segédanyag az informatikához"— Előadás másolata:

1 A digitális képalkotás alapjai Segédanyag az informatikához
Templom Téri Általános Iskola, Pilisvörösvár 2015. Készítette: Kárpát József

2 Digitális képeket, digitális fényképezőgéppel, videokamerával és scannerrrel készíthetünk.
Fényképezőgép és videokamera esetén az alábbi ábra szemlélteti a kép létrejöttét: Az érzékelőnek az a pontja, amelyre fény érkezett, elektromos töltést kap. Feladat: kiolvasni, mely pontokon van töltés. Ezt a kiolvasó végzi el, amely minden kép elkészülte után soronként (villámgyorsan) kiolvassa a pixelek tartalmát.

3 Kísérlet a domború lencse képalkotásának bemutatására.
A fényképezőgép és videokamera objektívje, így alkot képet a gép hátulján elhelyezett érzékelőn

4 A kép keletkezése a fényképezőgép hátsó falán elhelyezett érzékelőn.
A kép felfogható ernyőn, ezért valódinak nevezzük (Az optika alapjait a hetedikes fizikában tanuljuk)

5 Egy fényképezőgép CCD érzékelője 6 Megapixeles, ha 6 millió képpontból áll. Ez pl. úgy képzelhető el, hogy az érzékelő szélessége 3000, magassága pedig 2000 pixel. A kettő szorzata: 6 millió. Egy CCD mérete nagyon kicsi. Az olcsóbb gépekben kb. 6 x 8 mm, a nagyon profi eszközökben: 24 x 36 mm körül alakul 2000 képpont 3000 képpont

6 A képpontok tárolási elvét egyszerűsítve az alábbi ábrán tanulmányozhatjuk. A pixeleknek 0, ill. 1-es felel meg, aszerint, hogy milyen a tartalmuk:

7 A képpontok jól láthatóvá tehetők a pirossal jelölt fényképrészlet 50-szeres felnagyításával:

8 A képeken levő hatalmas adatmennyiséget úgy tárolhatjuk gazdaságosan, ha a képeket tömörítjük. A fényképezőgépek többsége .JPG kiterjesztésű tömörített állományokat hoz létre. A tömörítés elve, hogy az ismétlődéseket, semleges részeket, ill. az emberi szem számára nem érzékelhető jellemzőket egyszerűsítjük, összevonjuk. (Ezek veszteséges tömörítések, vagyis az adatok egy részét elhanyagoljuk, de ez nem okoz észrevehető minőségromlást) A leginkább ismert .jpg formátum mellett még az alábbiakat említhetjük meg: GIF, TIF, PNG: veszteségmentesen tömörített képformátum BMP, RAW: tömörítetlen képformátum

9 Digitális képeink tárhelyigénye
Manapság, egy átlagos (10 – 16 Megapixeles) géppel készített digitális (jpg) fénykép mérete: 3 – 5 megabyte körül alakul. Pl. egy 1 gigabytos memóriakártyán ilyen képből 200 – 300 db fér el. Ha a számítógépre való felrakás után, fotószerkesztő programmal a felesleges képrészeket levágjuk, képünk 1 – 2 Mb-osra csökken. (Ez esztétikai szempontból és tárolás szempontjából is javulást eredményez) Felesleges részek levágása

10 A digitális fényképfeldolgozás szokásos folyamata:
A fotó elkészítése (exponálás) A digitális fényképfeldolgozás szokásos folyamata: A képek átmásolása számítógépre Selejtes képek törlése Szerkesztés valamilyen fotószerkesztő programmal Nyomtatás (ha kell) Digitális archiválás Küldés ben, web stb.

11 Vörösszem eltávolítás Montázsok készítése végezhetők
Fényképeink minőségének javítására fotószerkesztő programokat használunk. E programokkal: Képkivágások Fényerő és kontraszt Retusálás Vörösszem eltávolítás Montázsok készítése végezhetők Fotószerkesztésre alkalmas programok pl. a Paint Fotoshop Microsoft Office Fotomanager GIMP A következő dián a GIMP felhasználói felületének legfontosabb részleteit látjuk:

12 A GIMP 2.6.12-es verziójú program kezelői felülete
Kijelölő, rajzoló kivágó, formázó eszközök Váltás a rétegek között

13 Néhány történeti adat:
1974: Az első, kezdetleges digitális fényképezőgép, 4 kg-os szerkezet, mindössze 100 x 100 pixeles érzékelővel 1982: Az első – még nagyon kis felbontású - digitális videokamera 1986: Kereskedelmi forgalomban is megjelenik a Canon cég első digitális gépe (drága és kis teljesítményű, nem tejed el) 2002: Már mindenki számára hozzáférhető a boltokban egy 2 Megapixeles gép. 2005-től: Általánossá válik amatőr szinten is a digitális fotóeszközök használata (Ekkor vásárolt 3,1 Mp-es gépünk 30 ezer Ft volt)

14 A digitális videokészítés
A videokamera szerkezetileg a fényképezőgépre hasonlít, ami azonban a lényeg: másodpercenként 25 fényképet készít és ment el. A folyamatos kép érzékeléséhez minimum 14 képkocka lepergetése szükséges, ezért, hogy ez biztosan megvalósuljon, a legtöbb amatőr kamera 25 kép/szekundum (25 fps) sebességgel dolgozik.

15 Amire figyeljünk videózás közben (avagy a legtipikusabb amatőr hibák):
Kerüljük a sok kameramozgást és keveset zoom-oljunk (Az agyonmozgatott felvétel zavaró és kellemetlen) A képen levő személy(ek) ne kifelé nézzenek a képből (Harmadolási szabály)* Precíz és igényes munkához figyeljünk a tengelyszabályra* is Ha nem stabil a kezünk, használjunk állványt, vagy azt helyettesítő támaszt Forgatókönyvet, (legalábbis vázlatos tervet) érdemes írni egy hosszabb, például nyaralást, tábort bemutató, 3-4 percnél hosszabb filmhez *Lásd a következő diát!

16 A harmadolás technikája azon az elképzelésen alapul, hogy bár nagyon szeretjük a szimmetrikus dolgokat, a kép arányai és összhangja, - például tekintetek iránya, stb. – általában nem a szimmetriát kívánják Miről is van szó?: Portréfotónál az alany szemei kerülhetnek a felső harmadba Ha a személy nem szembe néz, akkor azon az oldalon legyen nagyobb tér a fotón, amerre tekintete irányul Tájképnél a horizont vonala ráilleszthető a felső (esetleg az alsó) harmadoló vonalra Tárgyakat is helyeztünk harmadoló vonalhoz

17 Egy jó összhangú, harmadolási szabály szerint készült fénykép
A horizont a felső harmadoló vonalon Személyek az alsó harmadolóvonalon Személyek a bal harmadolóvonalon (befelé néznek a képen)

18 A tengelyszabály lényege, hogy a filmezendő eseménynek mindig kijelölhető egy fő tengelye, amelyhez képest a legelőnyösebb kameraállásokat nyíllal jelöltük.

19 A felvételt követően digitális kameránkról a filmet a számítógépre másoljuk
Egy átlagos videofelvétel percenként 5 – 30 megabájt helyigényű Ha a felvételt Movie Makerrel fűzzük össze, akkor wmw formátumú fájlt kapunk, amely nagyon kedvezően csökkenti a film tárhelyigényét is. A Windows Movie Maker a Windows XP-nek még részét képezte, de a Windows 7-től ezt már külön telepítenünk kell. A Movie Maker szabadon letölthető pl. a szoftverbazis.hu webhelyről

20 A Windows Movie Maker munkaképernyője
A Videoeffektusok Áttűnés menüje: Előnézeti képernyő A Gyűjteményből a filmrészleteket egérrel lehúzzuk az idősorra Idősáv – itt fűzzük össze a filmrészleteket