Minőségügy és mérnöketika április 2.

Az előadások a következő témára: "Minőségügy és mérnöketika április 2."— Előadás másolata:

1 Minőségügy és mérnöketika 2015. április 2.
Minőségmenedzsment Minőségügy és mérnöketika 2015. április 2. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

2 Minőségmenedzsment 1/1. A minőségmenedzsment fejlődése:
A minőség fogalma Napjainkban a minőség definíciók közül a stratégiai megközelítésű definíció került előtérbe, de érdemes áttekinteni néhány klasszikusnak számító megfogalmazást is. Tenner – DeToro szerint: „A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak.”Tehát röviden: Minőség = a vevők igényének való megfelelés. Feigenbaum szerint a termék és szolgáltatás minőségét a következők szerint határozhatjuk meg: a termék és szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést, és nem az eleganciát jelenti”. Taguchi a minőséget a társadalomnak okozott veszteségként határozza meg. Sokak szerint e definíció negatív köntösben tünteti fel a minőséget. Taguchi szavaival élve, minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége (a társadalom itt vevőt, gyártót jelent).

3 Minőségmenedzsment 1/2. David Garvin „A minőség menedzselése” című könyvében a minőségnek a következő megközelítésmódjait sorolja fel: Transzcendens megközelítés: A minőség az, ami kiállta a próbát. Vagyis a minőséget nem lehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja. Termék alapú megközelítés: A minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. Ha valamely tulajdonság kívánatos, akkor e definíció szerint az illető tulajdonság nagyobb mennyiségű jelenléte esetén a termék vagy szolgáltatás igen jó minőségű. Termelés alapú megközelítés: Minőség az, amit a gyártó az adott eszközzel, az adott környezetben elő tud állítani, feltéve, ha a termék megfelel az előre meghatározott kívánalmaknak vagy specifikációnak. Ha nem sikerül megfelelni, az a minőség hiányát jelenti. Felhasználó alapú megközelítés: A minőség azt jelenti, hogy képesek vagyunk a vevők igényeit, elvárásait vagy szükségleteit kielégíteni. Érték alapú megközelítés: A minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket kínálunk a fogyasztónak elfogadható költséggel vagy áron. Szabvány alapú megközelítés: A minőség a termék azon tulajdonsága, hogy megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek.

4 Minőségmenedzsment 1/3. Az európai minőségiskola felfogása szerint a termelőrendszerek minősége a társadalom kultúrájának megfelelő minőségszintre építhető, erre alapozható a teljesítmény minősége, és ennek eredménye lehet a termékminőség. A japán minőségiskola minőséget a célnak való megfelelés definíciójával határozza meg. A megfelelésnek négy szintje különböztethető meg: 1. szint: Megfelelés az előírásoknak, szabványoknak, rajzoknak, megállapodásoknak Fő célja: a nem megfelelő termék ne kerülhessen a vevőhöz. 2. szint: Megfelelés a használati alkalmasságnak: Fő célja a teljes gyártási folyamatban aktív szabályozással elérni a megkívánt minőséget. 3. szint: Megfelelés a vevők nyilvánvaló igényeinek. Fő célja a teljes körű minőségirányítás. 4. szint: Megfelelés a vevők rejtett igényeinek. Ez a minőségszint csak az olyan teljes körű minőségmenedzsment rendszerekkel biztosítható, amelyek „minőségileg” új elemeket visznek a rendszer egészébe.

5 Minőségmenedzsment 1/4. Dr. Szabó Gábor Csaba szerint az átfogóbb, általánosabb definíció szerint a minőség = megfelelés: - az előírásnak, szabványnak stb., - a rendeltetésre való alkalmasságnak, - a vevő nyilvánvaló igényeinek, - a vevő rejtett igényeinek, - a környezeti, társadalmi elvárásoknak.

6 Minőségmenedzsment 1/5. A minőség egyszerű értelmezése:
A minőség: azon tulajdonságok és jellemzők integrálása, amelyek a vevő kifejezett, elvárt, és burkolt igényeinek kielégítését szolgálják. Összességében azt kell nyújtani a vevőnek, ami igényel, olyan szinten, és olyan áron, ahogy tőlünk elvárják.

7 Minőségmenedzsment 2/1. A minőségrendszerek fejlődésében kiemelkedő szerepet játszó szakemberek: Walter A. Shewhart Könyvét, „A gyáripari termékek gazdasági minőség ellenőrzése” című munkáját a statisztikusok úgy tekintették, mint mérföldkövet a gyáripari termékek minőségének javítására irányuló erőfeszítések terén. Shewhart leszögezte, hogy a gyártás minden egyes megnyilvánulási területén létezhetnek eltérések, de ezeket értelmezni lehet egyszerű statisztikai eszközök alkalmazásával, mint például a mintavétellel vagy a valószínűségelmélettel. Nevéhez fűződik a statisztikai elveken működő minőségellenőrzési rendszerek kialakítása. Jelentős eredményeket ért el a mintavételes minőségszabályozási eljárások kidolgozásában. Nevéhez főződik a folyamatok javítására szolgáló PDCA ciklus alapjainak a megfogalmazása is. Shewhartnak a mintavétellel és az ellenőrző grafikonnal kapcsolatos munkája magára vonta egy másik statisztikus, W. Edwards Deming figyelmét is.

8 Minőségmenedzsment 2/2. Dr. W. Edwards Deming
Az 1950-es években japán mérnököket képzett, a japánok véleménye szerint kimagasló szerepe volt a japán gazdaság II. világháború utáni ugrásszerű fejlődésében. Deming szerint a minőség elsősorban a felsőbb szintű menedzsment tetteinek és döntéseinek, nem pedig a munkások cselekedeteinek a következménye. Deming hangsúlyozza, hogy a munka „rendszere” dönti el, hogy a munkát hogyan végzik, márpedig rendszert teremteni csak a menedzserek tudnak. Csak a menedzserek dönthetnek a pénzösszegek elosztásáról, ők biztosíthatják a munkások kiképzését, választhatják meg a berendezéseket és szerszámokat, amelyeket a munkások használnak, és ők teremthetik meg magát az üzemet és azt a környezetet, amely szükséges a minőség eléréséhez. Csak a felsőbb szintű menedzserek dönthetnek arról, hogy a cég mely piacokon tud működni, és milyen termékeket vagy szolgáltatásokat fog értékesíteni. Deming alapelveit a TQM-ről, a híres 14 pontjában fogalmazta meg.

9 Minőségmenedzsment 2/3. Dr. Joseph M. Juran
Deminghez hasonlóan ő is segédkezett a japán ipar II. világháború utáni szerkezeti átalakításában. Juran három alapvető folyamatot dokumentált, és alkalmazott a minőség menedzselésére. A Juran-trilógia három eleme a következő: Minőségtervezés: Ide tartozik az a folyamat, amely azonosítja a vevőket, igényeket, a termékeknek és szolgáltatásoknak azon vonásait, amelyeket a vevők elvárnak, és azokat a folyamatokat, amelyek az adott termékeket és szolgáltatásokat a megfelelő tulajdonságokkal látják el. Minőségellenőrzés: E folyamat során a termékeket megvizsgálják, és a vevők által eredetileg meghatározott igényekkel összevetve értékelik. Minőségfejlesztés, a minőség tökéletesítése: Ez az a folyamat, amelynek során a fenntartó mechanizmusok a helyükre kerülnek, és ily módon a minőség folyamatosan elérhető.

10 Minőségmenedzsment 2/4. Philip. B. Crosby
Leghíresebb könyve „A minőség ingyen van” címmel jelent meg 1979-ben. Crosby a minőséggel kapcsolatos elméletét tizennégy tételben összegezte, amelyeket ő „abszolútumoknak” nevezett. Crosbynak a minőséggel kapcsolatos elmélete négy alaptétel köré épül: minőségdefiníció, minőségügyi rendszer, nulla hiba, minőségköltségek. Crosby abszolútumai közül kettőt, a nulla hibát és a minőségköltséget különösen nehéz volt a gyakorlatba átültetni.

11 Minőségmenedzsment 2/5. Dr. Armand V. Feigenbaum
Feigenbaum leszögezte, hogy a minőségért való felelősség túlmutat a termelésben érintett osztályokon. A szervezet összes funkcionális területe felelős a minőségért. Általa vált ismertté a teljes körű minőségellenőrzés TQC néven. Ő dolgozta ki a „minőség költsége” koncepciót is, amely eszközzel a teljes körű minőségmenedzselés elfogadásának előnyei mérhetők.

12 Minőségmenedzsment 3/1. A minőségmenedzsment fejlődésének szakaszai:
Minőség-ellenőrzés A minőségellenőrzés és a szabványok fejlődése évszázados közös múltra tekintenek vissza. Évszázadokkal ezelőtt a céhes ipar sajátossága volt, hogy a kézművesek az egyéni szaktudásuk, képességeik alapján határozták meg termékeik műszaki és minőségi színvonalát. Ennek megfelelően egyéniek voltak a minőségi előírások is, ezek betartása és ellenőrzése is a saját feladatuk volt.

13 Minőségmenedzsment 3/2. A F. W. Taylor által kezdeményezett, „tudományos menedzsment” néven ismert mozgalom hatására az irányítás különvált a végrehajtástól. Ekkor kezdtek először menedzselési módszereket használni a hatékonyság növelésére. E folyamat részeként az ipari termelő folyamatokban a munkavezetők kezéből kivették a végtermék ellenőrzési feladatot, s önálló, kiképzett, független minőségellenőröket bíztak meg ezzel a feladattal. A minőségellenőrzés önálló diszciplínává, szakmává vált, mely először a végtermék ellenőrzésével, minősítésével szabályozó elemként vált a gyártási folyamat elengedhetetlen részévé. A minőségellenőrzés egy termék, vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése műszerrel, mérőeszközzel, idomszerrel, mérőberendezéssel történő vizsgálata, szemrevételezése, érzékszervi minősítése stb. – valamint az esetek döntő részében az eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel annak érdekében, hogy megállapítsuk: elértük-e a megfelelőséget minden egyes minőségjellemzőre nézve.

14 Minőségmenedzsment 3/3. A minőségellenőrzés alapelve, hogy állandóan érvényesüljenek az előre rögzített minőségi követelmények. Az elsődleges cél a hiba-megállapítás, az alkalmazott módszerek közé tartozik a szabványosítás, mérés. Jellemzője, hogy a minőségellenőrzési részleg felelős a minőségért. A minőségellenőrzés nagy hátránya, hogy egyáltalán nem biztosítja a továbbfejlődést. A termelő és a minőséggel foglalkozó részlegek között folyamatosan érdekellentétek keletkeznek. Módszerei elsősorban a hiba megállapítására vonatkoznak a folyamat végén, így nem nyílik lehetőség a folyamat közbeni visszacsatolásra. További negatívum, hogy a felsőbb vezetők teljesen elszakadnak a minőségügyi funkciótól, ezáltal egyre kevesebb információ jut el hozzájuk, krízishelyzetben így nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel.

15 Minőségmenedzsment 3/4. Minőségszabályozás:
A minőségszabályozás a tömeggyártás megindulásával alakult ki. Fejlődött a technológia, a munkaszervezés, a minőségellenőrzés tudománya. Az ipari termelés tömegszerűségének növekedése jótékonyan hatott a matematikai statisztikai elveken a minőségellenőrzésre. Már a gyártási folyamat közben végeztek a minőségre vonatkozó méréseket, és a folyamatok szabályozásával biztosították a termékelvárások megfelelő jellemzőit. Valószínűségelméleti számítások segítségével jutottak el arra a felismerésre, hogy a gyártott mennyiségből kivett minta számítható módon reprezentálja a sokaság jellemző tulajdonságait. Nem kellett már minden egyes gyártott darabot funkcionális vizsgálatnak alávetni, annak érdekében, hogy a végellenőrzés rátegye a minősítő bélyegzőt a termékre. Minőségszabályozáson azokat az operatív tevékenységeket és módszereket értjük, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják a minőség megvalósításának teljes körfolyamatában. A minőségszabályozás fő célja az ellenőrzés és szabályozás lett. Jellemző módon a termelő és műszaki részlegek felelnek a minőségért. A statisztikai mintavétellel történő minőségszabályozás esetén a minőséget már nemcsak ellenőrzik, hanem igyekeznek kézben tartani a folyamatot, és szerepet kap a helyesbítő tevékenység is.

16 Minőségmenedzsment 3/5. Minőségügyi ( minőségbiztosítási) rendszerek:
Európa a minőségbiztosítás vállalaton belüli alrendszerré fejlesztésével a minőségügyi rendszerek irányába lépett tovább. Az alrendszer nem csak a termelő részlegeket és folyamatokat foglalja magába, hanem lényegében a vállalat minden, a vevő által megfogalmazott igények biztosításában közreműködő részlegét és folyamatait. A modell középpontjában a működő rendszer szabályozottságának megteremtése, és működésében az optimum elérése áll. A kialakított minőségügyi rendszer biztosítja a vevők igényeinek teljesítésében közvetlenül, vagy közvetetten résztvevő részlegek munkájának összehangolását. A minőségügyi rendszerek felépítésének sokféle lehetősége van, de leggyakrabban az ISO 9000-es szabványsorozaton alapul.

17 Minőségmenedzsment 3/6. TQM-Total Quality Managment:
A TQM olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amely a szervezet céljainak elérése érdekében a leghatékonyabb módon használja fel a szervezet rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat. A TQM felülről a vezetői szintről kiindulva építkezik. Átfogja az egész szervezet működését, nem csak a folyamatokra terjed ki, hanem az irányításra és az erőforrásokra is. Középpontjában a vevői elégedettség és a szervezeti működés folyamatos fejlődése.

18 Minőségmenedzsment 3/7. Teljes körű minőségszabályozás:
A japán modell társadalmi hagyományokon alapul. Az ötlet, a fejlesztés, a gyártás és az értékesítés saját rendszerben valósul meg. Alaptétel: a tömeges alulról építkezés Lényege: erős társadalmi alapokon, igen intenzív életkoronként és rétegenként célzott tömeges képzéssel, oktatással, szemléletformálással teremtik meg a minőségi munka alapjait. Másik alaptétel: teljes körűség.

19 Minőségmenedzsment 3/8. Minőségbiztosítás:
Magasabb szintet jelent, mint a minőség-ellenőrzés és a minőségszabályozás, de önmagában még nem tekinthető teljes körű minőségmenedzsment rendszernek. Az ellenőrzés a fejlesztési és gyártási folyamat alatt történik, a súlypont a műszaki területen van.

20 Minőségmenedzsment 4/1. Minőségmenedzsment-rendszerek:
A minőségmenedzsment legfontosabb célja, hogy a rendszert és a folyamatokat és ezáltal a termék vagy szolgáltatás minőségét is javítsa. A minőségirányítási szabványok bevezetése sok cégnél jó kiindulási alapot teremtett: A munka hatékonyságának a növelésére, A meglévő munkafolyamatok áttekintésére, A dokumentumok megfelelő kezelésére, nyilvántartására, Egy alkalmasabb, strukturált dokumentációs rendszer kifejlesztésére, ami idő-és munkamegtakarítást eredményezett.

21 Minőségmenedzsment 4/2. 4 fő elem:
Tervezzük meg, hogy mit szándékozunk csinálni! Csináljuk a feladatot , a munkát a leírtak szerint! Ellenőrizzük, amit csináltunk! Avatkozzunk be, ha hibát követtünk el! A szabványos minőségirányítási rendszer biztosítja a két legfontosabb igény teljesülését: A vevők igényeinek teljesülését: a bizalmat arra vonatkozóan , hogy a szervezet képes a kívánt terméket vagy szolgáltatást folyamatosan előállítani, A szervezet igényeinek teljesülését: mind a küldő, mind pedig s belső igényekét, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával.

22 Minőségmenedzsment 4/3. A szabványos rendszert dokumentált rendszernek is nevezik. A dokumentumok azért jelentősek, mert biztosítják és bizonyítják, hogy a munka minden fázisa szabályozott feltételek között folyik, csökken a váratlan, gyors improvizációt igénylő helyszíni események száma, így a minőség, a költség és a határidő jobban kézben tartható. Az ilyen dokumentált minőségirányítási rendszer kifejlesztéséhez, bevezetéséhez és működtetéséhez ad mintát az ISO 9000 szabványcsalád.

23 Minőségmenedzsment 4/4. Alapelvei a következők:
Vevőközpontúság: A szervezetnek tisztában kell lennie a vevők jelenlegi és jövőben várható szükségleteivel, ki kell elégítenie a vevői követelményeket és elvárásokat. A szervezetek a vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és jövőbeli vevői szükségleteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait. Folyamat alapú megközelítés: Bármely tevékenység, amely bemeneteket fogad, és ezeket kimenetekké alakítja át, folyamatnak tekinthető. Ahhoz, hogy egy szervezet hatásosan tudjon működni, meg kell határoznia, és irányítania kell számos, egymással összefüggő folyamatot, a tevékenységeket, és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként kell kezelni. Az egyik kimenete gyakran egyben a következő folyamat közvetlen bemenetét is jelenti. Az egy szervezeten belül alkalmazott folyamatok, és az ilyen folyamatok közötti kölcsönhatások módszeres azonosítását és irányítását az irányítás „folyamatszemléletű megközelítés”-ének nevezzük. Rendszer-megközelítés és irányítás: A szervezet hatékonyságát és eredményességét javítja az egymással kölcsönhatásban álló folyamatok azonosítása, megértése és irányítása. Folyamatos javítás: A szervezet átfogó teljesítményének folyamatos javítása a szervezet permanens célja. A tényeken alapuló döntéshozatal: Az eredményes döntés csak az adatok és az információk elemzésén alapulhat. Vezetés: A vezetésnek kell összehangolnia a szervezet céljait egésszé. A vezetésnek ki kell alakítani azt a belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékben azonosulni tudnak a szervezet céljaival, feladataival. A munkatársak bevonása: Az emberek a szervezet minden szintjének lényegi elemei, teljes bevonásuk lehetőséget biztosít képességeiknek a szervezet számára történő legjobb felhasználására. Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok: A szervezet és a szállítói kölcsönösen függnek egymástól, kölcsönösen előnyös együttműködésük mindkét fél számára előnyös.

24 Minőségmenedzsment 4/5. A teljes körű minőségmenedzsment (TQM):
A TQM különböző diszciplínákkal ötvözött vezetési folyamat, melynek célja, hogy a szervezet minden tevékenységének folyamatos javításával, tökéletesítésével, valamint minden dolgozó minőség iránti teljes elkötelezettségével, a vevő teljes mértékű megelégedettségét érje el a termék vagy szolgáltatás használata során. A TQM egy menedzsment filozófia, és ennek vállalati megvalósítási gyakorlata, amelynek célja az adott rendszer anyagi (technikai, műszaki) és emberi erőforrásait hasznosítani a rendszer céljainak leghatékonyabb úton történő elérése érdekében. A TQM modell alkalmazása egy sokat ígérő lehetőség a vállalati fennmaradásra, a TQM ugyanis átfogja a termék életciklusával összefüggő valamennyi üzleti funkciót: a design, a tervezés, a termelés, az elosztás és a szerviz területeit. Az eredményt a fogyasztó elégedettségével mérik, és az út ennek eléréséhez a folyamatos javításon, fejlesztésen keresztül vezet. Ez a modell a teljes körű minőség három alapvető elvére - összpontosítás mind a külső, mind a belső vevőkre, összpontosítás a munkafolyamatok javítására azon célból, hogy megbízható és elfogadható végtermékek (produktumok, azaz termékek és szolgáltatások) jöjjenek létre, végül összpontosítás arra, hogy hasznosítsuk a velünk együtt dolgozók tehetségét - valamint hat kiegészítő elemre épül.

25 Minőségmenedzsment 4/6. Alapelvek:
Középpontban a vevő: A minőség azon a koncepción alapszik, hogy mindenkinek van vevője, és hogy annak a vevőnek az igényeit, szükségleteit és elvárásait minden egyes alkalommal ki kell elégíteni, ha a szervezet, mint egész meg akar felelni a külső vevők szükségleteinek. Ehhez a koncepcióhoz a vevők igényeinek alapos feltérképezése és elemzése szükséges, és amikor már ezeket az igényeket az illetékesek megértették, és magukévá tették, akkor ki is kell elégíteniük. Ha tehát a szervezet sikeres akar lenni, akkor folyamatosan meg kell felelnie a vevő elvárásainak. Három kérdéssel kell a szervezetnek foglalkoznia: a vevő azonosítása; a vevő elvárásainak megértése és meghatározása; a vevők megértését szolgáló módszerek alkalmazása. A folyamatok javítása: A folyamatos javítás koncepciója arra a premisszára épül, hogy a munka egymással szorosan összekapcsolódó lépések és tevékenységek sorozata, amelyből kimenet (termék/szolgáltatás) születik. A munkafolyamat valamennyi lépését szüntelenül figyelemmel kell kísérni, hogy csökkentsük az eltéréseket, és javítsuk a folyamat megbízhatóságát. A szüntelen javítás első célja, hogy megbízható folyamatok jöjjenek létre, eltérés nélkül. Ha az eltérésekre való hajlamot a lehető legjobban csökkentették, és az eredmény még mindig elfogadhatatlan, akkor a folyamat javításának második lépése a folyamat újratervezése, hogy az ily módon létrejött kimenet ki tudja elégíteni a vevők igényeit. A folyamatjavítás során a szervezetnek a következő feladatai vannak: a kulcsfontosságú folyamatok azonosítása, és menedzselési módszerének kiválasztása; a folyamat teljesítményének javítására alkalmazható módszerek meghatározása, kiválasztása, bevezetése; a folyamatok teljesítménymérési módszereinek kiválasztása, bevezetése. Teljes elkötelezettség: Ez a megközelítésmód a felső szintű menedzsment aktív vezetésével kezdődik, és olyan erőfeszítéseket foglal magába, amelyek hasznosítják a szervezet valamennyi alkalmazottjának tehetségét, és így piaci előnyökre tesznek szert. Az alkalmazottaknak minden szinten széles körű jogosítványuk van arra, hogy javítsák produktumaikat úgy, hogy rugalmas munkastruktúrákat alakítanak ki a problémák megoldására, a folyamatok javítására, és a vevők kielégítésére. Mindebbe a szállítókat is bevonják, akik egy idő után partnerekké válnak oly módon, hogy együtt dolgoznak az alkalmazottakkal az egész szervezet hasznára.

26 Minőségmenedzsment 5. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!