Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kora középkori művészet III./1. -röpdolgozathoz-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kora középkori művészet III./1. -röpdolgozathoz-"— Előadás másolata:

1 Kora középkori művészet III./1. -röpdolgozathoz-
A Karoling- dinasztia korának építőművészeti törekvései, fennálló építészeti emlékei

2 Karoling- kori művészetnek nevezzük a Nagy Károly és közvetlen utódai uralkodása alatt készült műalkotások együttesét. A Karoling művészet virágkora körülbelül száz évig tartott, a VIII. század végétől a IX. század végéig. Nagy Károly az udvarába a barbár népcsoportok dúlta Európának számos szögletéből gyűjtötte maga köré írástudók (kódex- illuminátorok és miniátorművész szerzetesek), az antikvitás görög- római műveltségének kutatóit, az ógörög és latin szövegek ismerőit. Róma feldúlása után ugyanis szinte alig maradtak fenn hozzáférhető források a megelőző, több, mint egy évezred felhalmo- zott szellemi tudásanyagából. Amellett, hogy Károly aacheni palotájában csodás könyvtárat hozott össze, kutatták az ókor nagy tudósai fémjelezte természettudományokat, aritmetikát, geometriát, csillagászatot, valamint rétorikát, azaz szónoklattant és a római jog tudományát. Az építészetre, mely monumentalitásában leginkább szolgálhatja a hatalmi reprezentációt, különösen nagy hangsúlyt fordítottak. Az építészeti struktúra és forma abszolút előképe Róma császárkori építészete és az Észak- Itáliában Teoderik által központtá tett Ravenna voltak. Ez igaz úgy az alkalmazott boltozási technikára, mint a szerkezet arányrendszerére vagy az adott templomépületek térszervezésére. Összesen négy helyszín jellegeit kell ismerni.

3 Az úgynevezett Karoling- reneszánsz fogalmához:
Nagy Károly és udvarának törekvései az antik kultúra és művészet értékeinek átmentéséhez: „renovatio Romani Imperii” – a római birodalom vívmányainak visszaállítására tett kísérlet. A tudományok és a művészet újjáélesztéséhez maga köré gyűjti Európa akkor fellelhető vezető tudósait, kik közül kettő nevét kell ismernünk: - Alkuin: northumbriai tanító, a yorki iskola volt mestere, aki később az aacheni Palotaiskolát vezette. Nagy Károly legfőbb bizalmasa, oktatási reformjának és művészi kezdeményezéseinek fő irányadója. A kódexfestő- és miniátorművészetben az inzuláris stílus ornamentikája részint az ő révén ágyazódott be. - Eginhardt: szobrász, ötvös, kisplasztikák mestere, Károly életrajzírója. Nagyon fejlett és kifinomult bronz- és nemesfémműves-ség tudásának birtokában volt az általuk kitanított mesterkör, vala-mint olyan, hihetetlenül bonyolult, nagy idő- és nyersanyag- igényű technikáknak, mint például az elefántcsont- faragás.

4 Aachen, a Palotakápolna épületegyüttesének mai képe a XI. -XVI
Aachen, a Palotakápolna épületegyüttesének mai képe a XI.-XVI. századig hozzáépített traktusokkal. A középponti részének építését 796- ban kezdték el, Metzi Ottó frank építőmester vezetésével, és 810- ben szentelte föl III. Leó pápa Amiért magyar szempontból is jelentős, az az Anjou I. Lajos királyunk által alapított oldalkápolnája, a „magyar kápolna”

5 Aachen, a Palotakápolna
Aula Regia vagyis a törvényhozási csarnok Fejedelmi Csarnok a Kápolna  előcsarnok Aachen, a Palotakápolna az épületegyüttes alaprajza az egyes részekkel. Az épületrészeket nem kell tudni, csak az alaprajzot felismerni.

6 A palotakápolna a keleti oldalról, a magyar I
A palotakápolna a keleti oldalról, a magyar I. Anjou Lajos alapította oldalkápolnával. Ezen toldalék- épületegységek a késő gótika koráig, a XV. századig épülnek ki. A „magyar kápolna” Ø

7 Az empórium, vagyis az emeleti karzat.
A hármasosztatú ívek előképe a ravennai gót kápolnák struktúrája Az empórium, vagyis az emeleti karzat. Aachen, Palotakápolna, belső tér és Ravenna, Ariánus Kápolna

8 Aachen, Palotakápolna, középponti traktus
-alaprajz és metszet-

9 Ø Aachen, Palotakápolna, Nagy Károly kőtrónusa

10 Ø A Palotakápolna kőtárában /lapidarium/ látható márvány szarkofág,
a római mitológiából vett Proserpina- jelenettel

11 Wölfflin, romantika- korabeli „régiség-kutatóról” elnevezett bronz farkaskutya- szobor és egy bronzból öntött toboz A fenyőtoboz az örök, túlvilági élet egyik szimbóluma

12 Nagy Károly lovasszobra Metzből
(ma a Louvre- ban látható) Eginhardt egyik tanítványa készíthette a IX. század közepén. Jelentősége abban áll, hogy Nagy Károlyról semmilyen ábrázolás nem maradt fönn. A gazdag szobrászati anyag, melyet az uralkodóról mintáztak, a XVIII. századra teljesen eltűnik. (valószínűleg beolvasztják) Ez az ábrázolás- típus is a római császárkor lovasportréjairól veszi az előképét.

13 Ø Az északi bronz kapu, kazettás szerkezet és antikizáló,
oroszlánfejes kopogtatógyűrű- tartók Az empórium geometrikus rácsozatú mellvédje (öntvény, kovácsolva). Ebből amire emlékezni kell, az a bronzművesség kitüntetett fontossága. Ø

14 Aachen, Maiestas Domini mozaik- ábrázolás az egyik mellékszentély apszisában: lent az apostolok, fönt a négy evangelista szimbóluma Ø

15 Germigny- des- Prés, kibővített centrális elrendezésű templom a keleti oldalon kilencosztatú térelrendezéssel

16 Germigny-des-Prés, alaprajz,
centrális elrendezés, kilencosztatú tér

17 Germigny- des- Prés, belső tér az apszis (kelet) felé IX. századi alapítás

18 Germigny-des-Prés Apszis mozaikja: A Frigyládát őrző kerubok. Körbefutó antikizáló fríz: rozettasor és fogazott motívum

19 Saint- Denis építési ciklusokat tekintve második, monumentális háromhajós temploma, felszentelték a VII. században Ø

20 Ø Saint- Denis, „a gótika bölcsője”, mai állapotában
Az internacionális gótika építőművészete innen indul Európát meghódító útjára. Erről a későbbiekben. Az épület magja itt is Karoling- korabeli Ø

21 Fulda székesegyháza, a jelenlegi állapot feltárása során rekonstruált alaprajz, alul a Nagy Károly- korabeli alaprajz, két keresztházzal és szentélykörüljáróval. Figyeljük a léptéket! Fulda 1. 751 Ø

22 Fulda, jelenkori állapot,
a XVII. századi barokk átépítést követően Ø

23 Sankt- Gallen, kolostoregyüttes alaprajzi tervezete.
820 körül készítik, a legkorábbi fönnmaradt dokumentáció ilyen monumentális rendi építkezésről

24 Ø Sankt- Gallen, a kolostoregyüttes elképzelt konstrukciója
a rendi bazilikával Ø

25 A westwerk nagyméretű nyugati tájolású karzat az adományozó vagy az építtető számára fenntartva
Corvey, Ny-i homlokzat és a westwerk szerkezete

26 Corvey, metszet: Dél felől Kelet, a szentély felől
Alaprajz: a westwerk arányai a hosszházhoz képest

27 Corvey, a tömegelrendezés: bazilikális szerkezet és a Ny- i oldalon a westwerk

28 Ø Egy érdekes zarándoktemplom: Centula, Saint- Riquier
Nagy befogadóképességű, westwerk- szerű Ny- i előcsarnok, keresztház, félköríves szentélyzáródás az ar.- on. Wiltord Petau metszete, 1612 Liturgikus körmenetek útvonala Carol Heintz oklevél- kutatása alapján

29 Lorsch, apátsági épületegyüttes kaput magába foglaló épületegysége, Előkép: Róma császárkori diadalívei

30 Róma, Konstantinusz császár
diadalíve, Kr.e. 315 Ø

31 Lorsch, kapuzati épület, alaprajz,
 lépcsőtorony Lorsch Ø

32 Cividale del Friuli longobard alapítású temploma: Santa Maria in Valle Ø

33 Fölül 3- 3 női vértanúszent szobra
Cividale del Friuli Oratórium IX- X. század fordulója Amit erről tudni kell: nagyon filigrán áttört technikájú faragás a kapuzat keretelő- ívén, fonatmotívum szőlővel: utalás Krisztusra, antikizáló struktúra

34 Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Szerkesztette: Vasuta Zsolt HANG-SZÍN-TÉR Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bodajk 2014


Letölteni ppt "Kora középkori művészet III./1. -röpdolgozathoz-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések