AZ AKTÍV IDŐSÖDÉS ÉS A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS.

Az előadások a következő témára: "AZ AKTÍV IDŐSÖDÉS ÉS A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS."— Előadás másolata:

1 AZ AKTÍV IDŐSÖDÉS ÉS A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS

2 A jelenlegi népesedési helyzet Az aktív idősödés, tevékeny időskor
MIRŐL is lesz szó? A jelenlegi népesedési helyzet Az aktív idősödés, tevékeny időskor Intézkedések a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáért 2010-től, 2014-től Kitér a jelenlegi népesedési helyzetre és arra, hogy mit lehet tenni a helyzet megfelelő kezelésére, és a nyugdíjrendszerben teendő intézkedésekre. Mottó nem új keletű, időtálló, mind a mai napig érvényes. „A fiatal szem élesebben lát, az idős szem mélyebbre.” /I. Erzsébet/

3 Népesedési helyzet Magyarországon (forrás: KSH)
Az előadás részletesen a magyar helyzettel foglalkozik, ugyanakkor a nemzetközi tendenciák is nagyon hasonlóak (várható élettartam, idősödés), noha a paraméterek eltérnek.

4 Magyarország népességének alakulása 2015 és 2050
Keskeny alapú, felfele kiszélesedő, urna alakú, fogyó népességet jelző korfa (a korábbi fenyőfa típusú korfa helyett) válik jellemzővé a következő évtizedekben. Folyamatosan növekvő idősebb populáció és csökkenő létszámú fiatal korcsoportok. EU-ban 2060-ra a 65+ szinte megduplázódik, 80+ közel háromszorosa lesz

5 Demográfiai folyamatok
Magyarország egyedülállóan kedvezőtlen demográfiai trendekkel jellemezhető: több mint harminc éve szinte folyamatosan csökkent a népesség (33 év alatt mintegy 800 ezer fővel) Ugyanakkor kedvező fejlemény, hogy 2014-ben 3,2%-kal több gyermek született 2013-hoz képest 1,34-ről 1,41-re nőtt a termékenységi arányszám 2014-ben a házasságkötések száma 4,6%-kal nőtt, a válások száma 3,6%-kal csökkent. Mind a születéskor várható átlagos élettartam, mind a 65 éves korban várható átlagos élettartam folyamatosan emelkedik (évente 2-3 hónappal) Örvendetes fejlemény, hogy a Kormány erőfeszítéseinek következtében népesedéspolitikai téren kedvező tendenciák indultak be. Ezzel párhuzamosan hosszabb távon a várható élettartam folyamatos növekedése jellemzővé válik.

6 Születéskor várható élettartam 2001–2013
Folyamatos a növekedés, noha a nők esetén a születéskor várható átlagos élettartam magasabb, a tendencia az, hogy a különbség a két nem között folyamatosan csökken, hiszen a férfiak esetén nagyobb ütemben emelkedik. A tendencia a következő évtizedekben is folytatódik a demográfiai prognózisok szerint.

7 65 éves korban várható élettartam 2001–2012
A idősödés, a nyugdíjrendszerek hosszú távon, megfelelő színvonalon történő fenntartása szempontjából fontos mutató. A trend növekedést jelez, az EU átlagtól átlagosan kevesebb, mint 3 év a lemaradásunk.

8 Egészségben töltött várható élettartam 65 éves korban 2005–2012
Idősebb népesség egészségügyi állapotát tükrözi, javuló trend, a nemek közötti különbség kevesebb, mint 0,5 év, EU átlagtól lemaradásunk kevesebb, mint 2,5 év.

9 Népesség-előreszámítás Magyarországon alap, alacsony és magas változatban
Növekvő várható és egészségben várható átlagos élettartam adatok, azonban fogyó népesség, és ez a trend 2060-ig az előjelzések szerint alaptendencia. Még az 1,75-ös termékenységi arányszámmal számolva is a KSH előrejelzései szerint fő 1,6 termékenyégi arányszám mellett fő, 1,45- ös termékenységi arányszám mellett a népesség előreszámítás szerint a becsült lélekszám. Forrás: KSH NKI

10 Az Európai Unió népesség-előrejelzése
A demográfiai változások, az idősödő Európa kihívásaira haladéktalanul szükséges közös megoldások kidolgozása, ennek egyik eszköze lehet az aktív idősödés, az aktivitás, mint élethosszig tartó folyamat kultúrájának megteremtése tól az idősödés kérdése egyre hangsúlyosabbá vált, 2007-ben állásfoglalást fogadott el az EU Tanácsa: Az EU demográfiai változásaiból eredő lehetőségek és kihívások: idősebb emberek hozzájárulása a gazdaság és társadalom fejlődéséhez címmel. Természetesen ezek a számok a jelenleg zajló erőteljes migrációs folyamatokkal nem számolnak.

11 Aktív idősödés Az aktív idősödés az idősebb emberek képessé tétele arra, hogy minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban és a gazdaságban. OECD 1998 Az active ageing (aktív idősödés) olyan társadalmi és egyéni gyakorlatot jelent, amellyel az időskori életminőség javítható. Az egyén szintjén olyan időskor megélését fejezi ki, amely gazdasági aktivitást, a munkaerőpiacon maradást, a társadalmi, kulturális és civil életben való aktív részvételt, a társadalmi reintegrálódást jelent. WHO 2002 Az aktív idősödés (active ageing=AA) koncepciója tehát nem statikus, nem az egyes életszakaszok változatlanságát képviseli, sokkal inkább annak dinamikus aspektusait emeli ki: az egyes életkori szakaszok bizonyos keretek között átjárhatók, az ezzel kapcsolatos szemléletmód és gondolkodás átalakításra szorul, felülírható. Ebben a felfogásban válik világossá, hogy az AA tulajdonképpen egy élethossziglan megélt folyamat, amely optimalizálja a fizikai, társadalmi szellemi lehetőségeket annak érdekében, hogy javuljanak az életkilátások, a produktivitás és az életminőség idősebb korban. Ez a megfogalmazás az ”egészséges idősödés” (healthy ageing) fogalomra épülve, annak kibővítésével keletkezett a 90-es évek végén. Az aktív idősödés az emberek segítése abban, hogy életük során addig lehessenek saját életük urai, ameddig csak lehetséges, és ahol lehetséges hozzá tudjanak járulni a gazdasághoz és a társadalomhoz. Európai Bizottság

12 2012 – tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve
Fő célok: Figyelemfelhívás, azaz tudatosítani az aktív idősödés értékét és számos dimenzióját, annak érdekében, hogy hangsúlyt és nagyobb elismerést kapjon az idősek hasznos szerepe a társadalomban és a gazdaságban. Tudásmegosztás, azaz minden szinten ösztönözni a vitát, az információcserét és fejleszteni az egymástól való tanulást a tagállamok, illetve az érdekelt felek között annak érdekében, hogy előmozdítsák az aktív idősödési politikákat, meghatározzák és terjesszék a bevált gyakorlatokat, valamint elősegítsék az együttműködést és a szinergiákat. Cselekvés, azaz keretrendszert kínálni a kötelezettségvállaláshoz és a konkrét intézkedésekhez . Antidiszkrimináció, azaz előmozdítani az olyan tevékenységeket, amelyek segítenek az életkoron alapuló megkülönböztetés és az életkorral kapcsolatos sztereotípiák leküzdésében, valamint az – különösen a foglalkoztatást érintő – akadályok felszámolásában.

13 Aktív idősödés Magyarországon
2001 Idősügyi Charta - Idősügyi Tanács 81/2009. (X. 2.) OGY határozat az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról 1089/2012. (IV. 2.) Korm. határozat tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programjáról Céljaink: Az aktivitás megőrzése minél tovább A generációk közötti kapcsolat szorosabbra fűzése Az idősek jóllétének növelése „A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.” /Albert Schweitzer/

14 Koncepcionális változások
Magyarország Alaptörvénye XV. cikk (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló CXCIV. törvény 41.§ (2) Öregségi nyugdíj annak állapítható meg, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, és megfelel a törvényben meghatározott egyéb feltételeknek. 2011. április 25.; december 30. – hatálybalépés január 1.

15 Mi az idősügy? Rétegpolitika, amely a szakpolitikák időseket érintő elemeit fogja át. Fontos célkitűzése az esélyteremtés és a társadalmi szemléletformálás annak érdekében, hogy az idősekről való közgondolkodást kedvezően formálja, és a nemzedékek közötti kapcsolatokat erősítse. Átfogja mindazokat a szakterületeket és egyéb intézkedéseket, amelyek az idősödők és az idősek munkaerő-piaci helyzetéből, egészségi állapotából, családi és szociális körülményeiből adódó speciális igényekre adhatnak választ, és a jó közérzet elérése érdekében valósítanak meg közösségépítő, kulturális, sport- és egyéb programokat.

16 Szemléletformálás 2012: tevékeny időskor és a nemzedékek közötti
szolidaritás európai éve

17 Programok, rendezvények
Aktív öregedés konferencia - KSH „Nemzedékek az iskolákban” „Pihenjünk közösen!” „Mozdulj, mama!” Zenész fiatalok az időskorúakért Erejük teljében levő időskorúak napjának megünneplése Idősügyi Módszertani Konferencia „Hogyan járulhat hozzá a turizmus az aktív időskorhoz?”

18 Nemzedékek napja – 2012. április 28. Millenáris Park

19 Pályázatok Kor-Társ – idősközösségek programjainak támogatása: több mint 800 pályázó, 212 díjazott mintegy 23 millió forint értékben Önéletírói pályázatok – Életút; Hogyan őriztük meg?; Életünk: mintegy 4 ezer pályázó, összesen 315 fő több mint 13 millió forint díjazásban Kulturális Staféta – az idősek számára 2013-ban rendezett „Ki – Mit – Tud” elődöntőseinek közösségépítő programjaira: forint összegben

20 Idősbarát Önkormányzat Díj
BM-EMMI együttes pályázat a kötelező feladatokon túl tesznek az idősekért 2004 és 2014 között 70 díjazott település, 2010 és 2014 között 36 település nyert díjat 2015-ben 33 érvényes pályázat érkezett, a Díjat az Idősek Világnapja alkalmából vehetik át a nyertesek

21 Pályázatok folyamatban
Családbarát Ország pályázat Idősügyi eleme az idősek és fiatalabbak közös, értékteremtő tevékenységének támogatása, 70 M forintos keret Érkezett 204 pályázat, támogatást nyert 94 EFOP Szemléletformáló közösségi programok a családi értékek védelme és a krízishelyzetek megelőzése érdekében – idősügyi módszertani kiadvány készítése Kisközösségek fejlesztése – idősközösségek fejlesztése, képzett önkéntesek bevonása, nemzedékek együttműködése

22 Idősek jóllétét meghatározó intézkedések I.
Az egészségügy területén – Semmelweis Terv, „Egészséges Magyarország ” A kultúra területén – 70 év felett ingyenes belépés a múzeumokba, 62 év felett 50%-os kedvezmény A sport területén – Nemzeti Sportstratégia, Családi Sportparkok Program kidolgozása, 2016-tól megvalósítása A köznevelés területén – közösségi szolgálat; az idős emberekhez való viszony széleskörű megjelenítése a kerettantervekben

23 Idősek jóllétét meghatározó intézkedések II.
A szociális területen: az elmúlt években országszerte 8,9 mrd Ft mintegy 3000 férőhely korszerűsítése, és további 300 modern férőhellyel bővült a szolgáltatások befogadóképessége is szociális területen dolgozók elismerése (bérpótlék, életpálya) az önkormányzat által fenntartott idősek otthonára bevezetésre került az állam által elismert bér

24 Idősek jóllétét meghatározó intézkedések III.
Erzsébet-program: 2012 óta 64 ezer fő (2012-ben 17 ezer, 2013-ban 28 ezer, 2014-ben 19 ezer) nyugdíjasnak biztosított szociális üdülési lehetőséget. Ezen felül 45 ezren kedvezményes fürdőbelépőt vehettek igénybe, Összesen 109 ezer fő vehette igénybe a kedvezményeket. 2015-ben a pályázatokra 70 ezer nyugdíjas jelentkezett. A nyertesek országosan mintegy 80 fürdő és 40 szálláshely közül választhatnak.

25 Idősek jóllétét meghatározó intézkedések IV.
Munkahelyvédelmi Akcióterv: Az idős emberek is fontos erőforrások 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény: foglalkoztatásuk esetén a részkedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb Ft 14,5%-ával (azaz 27% helyett 12,5% a szociális hozzájárulási adó) 55 éven felüli foglalkoztatottak száma 2013-ban 568 ezer fő átlagosan 362 ezer fő után, 2014-ben összesen közel 56 milliárd Ft értékben vették igénybe a kedvezményt

26 Események Idősek Tanácsa ápr. 15-i ülése A Tanács méltányolta, hogy a Kormány megőrzi, sőt növeli a nyugdíjak vásárlóértékét Megvizsgálta az idősek aktivitásának megőrzése érdekében megtehető lépéseket Tájékozódott a helyi kisközösségek és az önkéntes szolgálat fejlesztésének lehetőségeiről, a köznevelés szerepéről a nemzedékek együttműködésében A jövőben kiemelt feladatokkal kapcsolatos állásfoglalások kialakítására munkacsoportokat alakít Következő ülés idősek világnapjához kapcsolódóan

27 Események Idősek Határokon Átívelő Kulturális és Művészeti Vetélkedője (Ki-Mit-Tud?) első alkalommal 2013-ban mintegy 10 ezer fő jelentkezett, az országos döntőn 36 produkcióban 190 szerepelő lépett fel Idősek II. Kárpát-medencei kulturális és művészeti vetélkedője 8 kategóriában indulhattak a versenyzők 108 produkció, mintegy 750 résztvevővel jutott a pécsi középdöntőbe döntő ismét a Budapesti Operettszínházban április 30-án, 32 produkció lépett fel

28 Szervezeti felépítés Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság Család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárság Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Idősek Tanácsa Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület Emberi Jogi Munkacsoport – Idősek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoport

29 INTÉZKEDÉSEK től „A nyugdíj épp azt a lehetőséget teremti meg, hogy az ember járhassa a maga útját, és tovább fejlődhessen.” /Gerrit Deems/

30 Nyugdíjintézkedések I.
A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése: Cél: nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása A korhatár előtti nyugellátások kivezetése A rokkantsági ellátórendszer átalakítása Finanszírozás a továbbiakban Egészségbiztosítási Alap Megváltozott munkaképességűek ellátásai Rokkantsági ellátás Rehabilitációs ellátás

31 Nyugdíjintézkedések II.
„Nők 40” Cél: a nők többszörös terhelésének, szerepvállalásának elismerése 2011. január 1-jétől a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíj korhatárra tekintet nélkül, 40 év jogosultsági idő alapján a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb életkorban is nyugdíjba vonulhatnak gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások igénybevételének ideje is jogosultsági idő Érintettek száma: a bevezetés (2011) óta 2015 első félév végéig elérte a 140 ezer főt.

32 Nyugdíjintézkedések III.
A nyugdíjak reálértékének megőrzése: minden év januárjában végrehajtott nyugdíjemelés az emelés mértéke megegyezik a tárgyévre tervezett infláció mértékével Nyugdíjemelés 2015-ben: 1,8%, átlagosan 1900 Ft/fő Az előző ciklus egészét (2011-től, az első teljes évtől év végéig) figyelembe véve az általános fogyasztói árnövekedéshez képest 6,7 %-kal, a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számítva 6,9 %-kal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke

33 Nyugdíjintézkedések V.
2015-től a politikai rehabilitációs ellátások emelése: a nyugdíjak emelésével azonos mértékben 2015-től: az a jövedelemhatár ameddig a nyugdíjasok méltányossági nyugdíjat, nyugdíj emelést, illetve segélyt kaphatnak 5000 Ft-tal emelkedett Valorizációs szorzók öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításához , a korábbi keresetek valorizálásához 2014. évi szintre az országos nettó átlagkereset-növekedés mértéke alapján

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! „Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörűséggel, ha élni tudunk vele.” /Lucius Annaeus Seneca/